Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Hát, ha az ESA meg akarja menteni az európai rakéta ipart, akkor a brit kormany 2016-os 60 millió fontos (10m euró ESA Technology Centre (ESTEC) a maradék pedig a brit űrügynökség) és a BAE Systems 2015 vegi 20%-os részesedés vásárlása (20,6m font) után valami rendes program is kellene, mert a 2020-as földi demonstrátor hajtómű (nem is kész integrált jármű) igencsak el lesz késve. Nem a BFR, hanem önmagában a re-F9-ok miatt, meg valamikor akkor debütál az amazonos Jeff Bezos (nem a Finding my Virginity címmel könyvet kiadó Branson) New Shepperdje. Mondjuk pont a Virgin Galactic/Orbital a jó példa arra, hogy mennyit el lehet piszmogni egy sikeres technológiai demonstrátor polgári alkalmazhatóságának megteremtésével.
(jó, az ESA előbb ne becsapódjon, hanem végre landoljon a Marson - hogy bármiféle európai űrmeghódíccsáról beszéljünk).
A Brexit után érdekes kérdés, hogy az ESA hogy is fog viszonyulni Skylon-hoz. Viszont...
1.: A Skylon bármennyire is előremutató, a megépítéséhez nem 60-80-100, hanem több milliárd font kellene.
2.: Ha ezt piaci alapon akarják kitermelni, akkor viszont az indítási árakon kell behozniuk, ami miatt meg a piaci árakhoz kell igazodniuk.
+1: Az ESA jelenleg az Ariane 6 szekerét tolja, jelenleg 2,8 milliárd euróval. Úgy, hogy a rakéta újrafelhasználhatósága zéró. Talán 2025 után fognak foglalkozni vele.
A tervezett ára pedig ~70 millió euro az A62 és ~130 millió euro az A64 esetében (utóbbi ~65 millió per 5 tonnás műhold @ GTO árat takar, ami a mostani Falcon 9 GTO listaárakhoz fogható).
Hukk.
A Brexit elvileg (elvileeeg) nem erinti az ESA-t, mert annak Kanada is tagja. Vagy például mi is csak nemrég lettünk tagok.
1. A NASA COTS-programban 500 millió (majd +300 millió) dollárt költöttek el a repképes F9-Dragon és az Antares (LoL)-Cygnus párosok ISS-képességének elerésére. A milliárdok ott csak utána kezdtek hullani a teherszállító CRS szerződések képében.
Ez mondjuk pont egy nagyságrenddel több pénz, viszont pár fellövés árából megtérül.
Emellett a szovjeteket is bele lehetne valahogy vonni a fejlesztésbe, mert a Crew Dragon meg fogja ölni a Szoyuzt. Is.
2. Piaci alapon nincs az a nulla közeli kamatláb, ami mellett ez finanszórozható. Ez bizony csak úgy megyen, hogy a németek meg a többi AAA ország kibocsájt némi 10 éves államkötvenyt 0,5% hozam mellett (múlt hetfőn még ilyesmi volt), aztán ezt a zsebpénzt betolja idegen tőkeként a cégbe (a hitelnyújtas fedezete a hajtómű). Vagy úgy ütemezve adogatja az ESA, ahogyan elérik az egyes merföldköveket. Bár jobb lenne két-három céget versenyeztetni, hogy haladjon is. És csak teherszállítasra fejleszteni, emberes az túl drága elsőre.
Amúgy a közep-európai országok kockázati tőkével ellátására létrehozott 1.1 milliárd eurós JEREMIE-alap pont jó lett volna erre, mert azt a pénzt kb eltüzelte az EU.
+1 a Skylon nem hinném, hogy Heavy Lifting Vehicle lenne egyből. Azért egy F9-rakomany tömegű és méretű cuccos szárnyas járművel felvitele is vitézes, nem kell egyből szörny-járművet fejleszteni.
Egyáltalán: milyen sárkány kellene ehhez? Gondolom valami Concorde meghágta az Űrsiklót típusú.
Nem. A CRS program egyik kitétele volt, hogy legalább 500 millió dollár öntőkét is fel kellett mutatni, amely a fejlesztések részleges saját finanszírozását lehetővé teszi. Ezen bukott ki a Kistler Aerospace és a K-1 rakétájuk, mert nem tudták előteremteni, és ekkor került az Orbital nyeregbe a Antares/Cygnus-al.
A CRS nyertesei cirka 60-70%-ban NASA pénzből valósították meg a programjukat, a maradékot nekik kellett előteremteni. A saját részüket a CRS indítások nyereségéből finanszírozzák vissza.
Ez így működik a CRS2 és a CCDev esetében is.
Ezzel egy pár évtizedet elkéstek. A szovjetunió felbomlott, megszűnt.
A Crew Dragon és a Starliner nem fogja megölni a Szojuzt, mert nehezen hiszem el, hogy az oroszok fizetnének Dragon / Starliner ülésekért.
Plusz az oroszoknak van saját űrhajó programjuk, a Föderáció. Egyszer az is megvalósul. Nem ma, nem holnap, de 10 év távlatában biztos.
A Skylon a 2000-es évek végén megpróbálkozott vele, de nem sikerült befektetőket találni rá. Akkor 400-600 millió fontra becsülték a fejlesztés költségét, és évi 10 indítás mellett cirka 60 millió fontos indítási költséggel térülhetett volna meg a befektetés 10-12 év alatt.
Tessék, ez a ~10 éves elképzelés:
Megvolt az Elon Musk AMA (Ask Me Anything), a fontosabbak:
-Megerősítette, hogy csak az üzemanyag-gyártás és helyi "alapbázist" megépítésében gondolkodnak, a többi infrastruktúra felépítése másokra vár.
-A "header tank" (amely a leszálláshoz szükséges tartalék-üzemanyagot tárolja) a remények szerint kellően szigetelt lesz ahhoz, hogy ne kelljen külön mélyhűtő (a metán-tartály, amelyben a header-tank van, ugye vákuum-ig lesz ürítve, a hajó külső burkolata pedig rendelkezik hőszigeteléssel), de a végén elképzelhető, hogy mégis szükséges lesz dedikált hűtőberendezés.
-Válaszolt arra a kérdésre, hogy miért lett visszaskálázva a Raptor 1700kN-ra (3050kN-ról): az űrhajó tömegének csökkenésével a Raptor teljesítménye túl nagy maradt, egyszerűen a minimális szabályozható tolóerő még mindig túl magas a leszálláshoz (magyarázat: tegyük fel, hogy a 20%-ig való tolóerő-csökkentés megvalósul, 3050kN 20%-a 610KN vagyis ~61 tonna, ez pedig kis gravitációjú égitesteknél túl nagy még mindig - Cifu)
-Ugyanitt jelezte, hogy a megfelelő biztonsági faktor érdekében az előadáson bemutatott 2 légköri Raptor helyett 3-at terveznek most már.
-Az RCS hajtóművek LCH4/LOX üzemanyagúak lesznek (akár a Raptor) és nyomás-tápláltak (a gyors reakcióidő miatt nem fér bele, hogy megvárják, amíg egy turbó-pumpa felpörög)
-Megerősítette, hogy legalábbis az első időben a "tanker" valójában egy üres BFS lesz. Később lesz dedikált tanker, amelynek extrém magas lesz a tömeg-üzemanyag aránya.
-Először egy teljes méretű tesztjárművet építenek, amellyel pár száz km-es szuborbitális repüléseket terveznek végrehajtani. Ezekhez nem szükséges hővédő pajzs, nem szükségesek a Raptor Vac hajtóművek, sok tartalék üzemanyag marad, stb.
-A következő lépés egy orbitális repülés lesz. A BFS (Musk használta ezt rá) képes egymagában a világűrbe feljutni üresen.
-A tavalyi és az idei header-tank design radikálisan eltérő, az erre vonatkozó kérdésre Musk elárulta, hogy a jelenlegi tervvel sem teljesen elégedettek, később ezt még finomhangolni fogják.
-Több kérdésre adott válaszában is jelezte, hogy jobbnak tűnnek a Mars egyenlítő körüli leszállási helyek a napelemek számára és hogy "ne fagyjon be a segged".
-Megerősítette, hogy csak az üzemanyag-gyártás és helyi "alapbázist" megépítésében gondolkodnak, a többi infrastruktúra felépítése másokra vár.
-A "header tank" (amely a leszálláshoz szükséges tartalék-üzemanyagot tárolja) a remények szerint kellően szigetelt lesz ahhoz, hogy ne kelljen külön mélyhűtő (a metán-tartály, amelyben a header-tank van, ugye vákuum-ig lesz ürítve, a hajó külső burkolata pedig rendelkezik hőszigeteléssel), de a végén elképzelhető, hogy mégis szükséges lesz dedikált hűtőberendezés.
-Válaszolt arra a kérdésre, hogy miért lett visszaskálázva a Raptor 1700kN-ra (3050kN-ról): az űrhajó tömegének csökkenésével a Raptor teljesítménye túl nagy maradt, egyszerűen a minimális szabályozható tolóerő még mindig túl magas a leszálláshoz (magyarázat: tegyük fel, hogy a 20%-ig való tolóerő-csökkentés megvalósul, 3050kN 20%-a 610KN vagyis ~61 tonna, ez pedig kis gravitációjú égitesteknél túl nagy még mindig - Cifu)
-Ugyanitt jelezte, hogy a megfelelő biztonsági faktor érdekében az előadáson bemutatott 2 légköri Raptor helyett 3-at terveznek most már.
-Az RCS hajtóművek LCH4/LOX üzemanyagúak lesznek (akár a Raptor) és nyomás-tápláltak (a gyors reakcióidő miatt nem fér bele, hogy megvárják, amíg egy turbó-pumpa felpörög)
-Megerősítette, hogy legalábbis az első időben a "tanker" valójában egy üres BFS lesz. Később lesz dedikált tanker, amelynek extrém magas lesz a tömeg-üzemanyag aránya.
-Először egy teljes méretű tesztjárművet építenek, amellyel pár száz km-es szuborbitális repüléseket terveznek végrehajtani. Ezekhez nem szükséges hővédő pajzs, nem szükségesek a Raptor Vac hajtóművek, sok tartalék üzemanyag marad, stb.
-A következő lépés egy orbitális repülés lesz. A BFS (Musk használta ezt rá) képes egymagában a világűrbe feljutni üresen.
-A tavalyi és az idei header-tank design radikálisan eltérő, az erre vonatkozó kérdésre Musk elárulta, hogy a jelenlegi tervvel sem teljesen elégedettek, később ezt még finomhangolni fogják.
-Több kérdésre adott válaszában is jelezte, hogy jobbnak tűnnek a Mars egyenlítő körüli leszállási helyek a napelemek számára és hogy "ne fagyjon be a segged".
Tegnap pályára állították az ESA Sentinel 5P műholdját az északorosz (szovjet!!!) Plesteck-ből egy Rockot rakéta segítségével. Ez az SS-19 Stiletto ICBM leszármazottja (2.5 m átmérőjű), szűk 2 tonnát lehet vele feltolni 200 km magasra (LEO), vagy 1,2 tonnát napszinkron pályára - a wiki szerint 42 millió USD-ért.
A kilencvenes években 45 db ICBM-et vásárolt meg az Eurockot, amit a német Astrium (51%) és az orosz Khrunichev (49%) arányban tulajdonol. 1999-ben 15 millió USD volt a rakéta darabára. Eredetileg bajkonuri silókból indították őket, de az ottani zaj károsíthatja a műholdakat, így kerültek át Észak-Oroszországba (Arhangelszktől 200km-re).
Az első két ICBM fokozat, a harmadik egy 6x begyújtható Briz-K/M/KM (Proton-M, Angara A5 és Rokot 3. fokozata), amit az orosz tulajdonos fejleszt. Mind a harom fokozat
unsymmetrical Dimethylhydrazine-t oxidál dinitrogen tetroxide segítségével. 30 fellövésből eddig 3 végződött rosszul, egyszer a 2. fokozat, kétszer a 3. fokozat hibájából.
A kilencvenes években 45 db ICBM-et vásárolt meg az Eurockot, amit a német Astrium (51%) és az orosz Khrunichev (49%) arányban tulajdonol. 1999-ben 15 millió USD volt a rakéta darabára. Eredetileg bajkonuri silókból indították őket, de az ottani zaj károsíthatja a műholdakat, így kerültek át Észak-Oroszországba (Arhangelszktől 200km-re).
Az első két ICBM fokozat, a harmadik egy 6x begyújtható Briz-K/M/KM (Proton-M, Angara A5 és Rokot 3. fokozata), amit az orosz tulajdonos fejleszt. Mind a harom fokozat
unsymmetrical Dimethylhydrazine-t oxidál dinitrogen tetroxide segítségével. 30 fellövésből eddig 3 végződött rosszul, egyszer a 2. fokozat, kétszer a 3. fokozat hibájából.
M
molnibalage
Guest
http://index.hu/tudomany/2017/10/18/oriasi_barlangra_bukkantak_a_holdon/
"egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus sugarakkal szemben."
"egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus sugarakkal szemben."
Imádom, amikor rögtön tovább költik a témát a médiában. 100kW-os ion-hajtómű az tényleg tök jól hangzik, de ez még mindig csak Newton szintű tolóerő. Ahhoz, hogy potenciálisan egy embert a Marsra rövid idő alatt eljuttatni képes hajtómű legyen belőle, ahhoz ennél több kellene. Ami potenciálisan több energiát is igényel. A NASA pedig a nukleáris erőforrást jelenleg hanyagolja, nincs arra pénz, hogy egy űrbéli atomreaktort létrehozzon. A Deep Space Transporter koncepciójában szereplő napelemekkel viszont nem lehet sok energiát összehozni. Az ISS nyolc hatalmas napelemtáblája tud 120kW elektromos energiát termelni, ha közvetlenül éri a napfény. Ebből lehet következtetni arra, hogy már ehhez a 100kW-os Hall-hajtóműhöz is ekkora napelemtábla kellene minimum. Aztán hogy ez így mekkora méretű és mekkora tömegű űrhajót jelentene. Ciki.
S
speziale
Guest
Néhány dolog:
1) Én azt olvastam, hogy az ariane 62 esetében 75 millió $-os költséggel számolnak, az ariane 64 esetében pedig 90-100 millióval. Ez utóbbi 45-50 millió dolláros műholdankénti árat jelentene.
2) az ESA támogatja a Skylon engine fejlesztését elég komoly pénzösszeggel. Az viszont szerintem nagy kérdés, hogy ameddigre az elkészülne ténylegesen jelent majd versenyelőnyt a hagyományos rakétákhoz képest. Mármint árban jelent-e versenyelőnyt
3) azért az ISS fellövése óta elég sokat fejlődött a Napelem technológia. A műholdakon manapság használ Multi-layer Napelemek 40 % körüli hatásfokkal működnek. Már nem is tudom, hogy melyik Jupiter szondánál olvastam azt, hogy az már napelemekkel üzemel pedig régen ilyen messzire csak radió izotópos generátorral ellátott műholdak tudtok menni.
4) igazából azt nem értem hogyha a Marsra akarunk menni akkor miért nem csinálják azt hogy az űrhajóra raknak néhány kis teljesítményű hagyományos rakétát, mondjuk akkorát ami a hordozó rakéták harmadik fokozata szokott lenni. És a kezdeti gyorsítást ezekkel a hajtóművekkel végeznék és csak ezután kezdene el működni az ion hajtómű
4) igazából azt nem értem hogyha a Marsra akarunk menni akkor miért nem csinálják azt hogy az űrhajóra raknak néhány kis teljesítményű hagyományos rakétát, mondjuk akkorát ami a hordozó rakéták harmadik fokozata szokott lenni. És a kezdeti gyorsítást ezekkel a hajtóművekkel végeznék és csak ezután kezdene el működni az ion hajtómű
Ezt hogy érted? A hagyományos hajtóművet használják gyorsításra? Akkor minek kell még rá az ionhajtómű?
Ezt hogy érted? A hagyományos hajtóművet használják gyorsításra? Akkor minek kell még rá az ionhajtómű?
Lassan Kína is nekiáll az újrahasznosítható rakéták fejlesztésének
Kb. egy hónapja még ezek voltak a célárak:
10 millió euró...
Hogy legyen hova tenni, az ArianeSpace cirka 1 milliárd euróra taksálja a Prometheus rakétahajtómű kifejlesztésének a költségét.
Nem akartam a végletekig menni a témával, lehet rágni napestig.
De akkor már tegyük hozzá, hogy a Mars-nál kevesebb a napsugárzás mértéke, tehát cirka 20%-al kevesebb energiát lehet kinyerni belőlük, mint a Föld körül keringve.
Ezt úgy hívják, hogy Space Tug, egy többször újraindítható rakétafokozat. De a lényeg: X tömeget felviszel. Az általad felvázoltaknál az X-ből Y ez a bizonyos gyorsító fokozat lesz...
Egyébként a Föld körzetéből nehéz elszabadulni, ha azon túllendülsz, akkor már nem sok értelme van az Ion-hajtóműnek (ill. nem annyival jobb, mint a kémiai...)
@speziale
"
3) azért az ISS fellövése óta elég sokat fejlődött a Napelem technológia. A műholdakon manapság használ Multi-layer Napelemek 40 % körüli hatásfokkal működnek. Már nem is tudom, hogy melyik Jupiter szondánál olvastam azt, hogy az már napelemekkel üzemel pedig régen ilyen messzire csak radió izotópos generátorral ellátott műholdak tudtok menni."
A multilayer tud tobbet is, csak epp mukodesebol fakadoan a napelemeknek vannak korlataik.
4) igazából azt nem értem hogyha a Marsra akarunk menni akkor miért nem csinálják azt hogy az űrhajóra raknak néhány kis teljesítményű hagyományos rakétát, mondjuk akkorát ami a hordozó rakéták harmadik fokozata szokott lenni. És a kezdeti gyorsítást ezekkel a hajtóművekkel végeznék és csak ezután kezdene el működni az ion hajtómű"
Igazabol en azt nem ertem, hogy miert akar ma a szemelyes dicsosegen tul barki a Marsra menni. Harminc eve is oda tudtunk volna menni, csak nem erte volna meg. Most sincs ertelme. A problemaink itt vannak, nem ott.
"
3) azért az ISS fellövése óta elég sokat fejlődött a Napelem technológia. A műholdakon manapság használ Multi-layer Napelemek 40 % körüli hatásfokkal működnek. Már nem is tudom, hogy melyik Jupiter szondánál olvastam azt, hogy az már napelemekkel üzemel pedig régen ilyen messzire csak radió izotópos generátorral ellátott műholdak tudtok menni."
A multilayer tud tobbet is, csak epp mukodesebol fakadoan a napelemeknek vannak korlataik.
4) igazából azt nem értem hogyha a Marsra akarunk menni akkor miért nem csinálják azt hogy az űrhajóra raknak néhány kis teljesítményű hagyományos rakétát, mondjuk akkorát ami a hordozó rakéták harmadik fokozata szokott lenni. És a kezdeti gyorsítást ezekkel a hajtóművekkel végeznék és csak ezután kezdene el működni az ion hajtómű"
Igazabol en azt nem ertem, hogy miert akar ma a szemelyes dicsosegen tul barki a Marsra menni. Harminc eve is oda tudtunk volna menni, csak nem erte volna meg. Most sincs ertelme. A problemaink itt vannak, nem ott.
Ha jól sejtem a LinkSpace nevű startup (?) mini-rakétája, a New Line-1 tesztváltozata.
Egy-az-egyben lemásolták a Falcon 9-est, csak ugye kisebb méretben és kevesebb főhajtóművel:
Gondolom kísérletezni jó lesz a kicsi is.Ha jól sejtem a LinkSpace nevű startup (?) mini-rakétája. Egy-az-egyben lemásolták a Falcon 9-est, csak ugye kisebb méretben és kevesebb főhajtóművel: