Érdekes, hogy a korábbi ívelt kialakítást elhagyták...
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hát, ha az ESA meg akarja menteni az európai rakéta ipart, akkor a brit kormany 2016-os 60 millió fontos (10m euró ESA Technology Centre (ESTEC) a maradék pedig a brit űrügynökség) és a BAE Systems 2015 vegi 20%-os részesedés vásárlása (20,6m font) után valami rendes program is kellene, mert a 2020-as földi demonstrátor hajtómű (nem is kész integrált jármű) igencsak el lesz késve. Nem a BFR, hanem önmagában a re-F9-ok miatt, meg valamikor akkor debütál az amazonos Jeff Bezos (nem a Finding my Virginity címmel könyvet kiadó Branson) New Shepperdje. Mondjuk pont a Virgin Galactic/Orbital a jó példa arra, hogy mennyit el lehet piszmogni egy sikeres technológiai demonstrátor polgári alkalmazhatóságának megteremtésével.Újraszabot Sabre
Hát, ha az ESA meg akarja menteni az európai rakéta ipart, akkor a brit kormany 2016-os 60 millió fontos (10m euró ESA Technology Centre (ESTEC) a maradék pedig a brit űrügynökség) és a BAE Systems 2015 vegi 20%-os részesedés vásárlása (20,6m font) után valami rendes program is kellene, mert a 2020-as földi demonstrátor hajtómű (nem is kész integrált jármű) igencsak el lesz késve. Nem a BFR, hanem önmagában a re-F9-ok miatt, meg valamikor akkor debütál az amazonos Jeff Bezos (nem a Finding my Virginity címmel könyvet kiadó Branson) New Shepperdje. Mondjuk pont a Virgin Galactic/Orbital a jó példa arra, hogy mennyit el lehet piszmogni egy sikeres technológiai demonstrátor polgári alkalmazhatóságának megteremtésével.
(jó, az ESA előbb ne becsapódjon, hanem végre landoljon a Marson - hogy bármiféle európai űrmeghódíccsáról beszéljünk).
A Brexit elvileg (elvileeeg) nem erinti az ESA-t, mert annak Kanada is tagja. Vagy például mi is csak nemrég lettünk tagok.A Brexit után érdekes kérdés, hogy az ESA hogy is fog viszonyulni Skylon-hoz. Viszont...
1.: A Skylon bármennyire is előremutató, a megépítéséhez nem 60-80-100, hanem több milliárd font kellene.
2.: Ha ezt piaci alapon akarják kitermelni, akkor viszont az indítási árakon kell behozniuk, ami miatt meg a piaci árakhoz kell igazodniuk.
+1: Az ESA jelenleg az Ariane 6 szekerét tolja, jelenleg 2,8 milliárd euróval. Úgy, hogy a rakéta újrafelhasználhatósága zéró. Talán 2025 után fognak foglalkozni vele.
A tervezett ára pedig ~70 millió euro az A62 és ~130 millió euro az A64 esetében (utóbbi ~65 millió per 5 tonnás műhold @ GTO árat takar, ami a mostani Falcon 9 GTO listaárakhoz fogható).
Hukk.
A Brexit elvileg (elvileeeg) nem erinti az ESA-t, mert annak Kanada is tagja. Vagy például mi is csak nemrég lettünk tagok.
1. A NASA COTS-programban 500 millió (majd +300 millió) dollárt költöttek el a repképes F9-Dragon és az Antares (LoL)-Cygnus párosok ISS-képességének elerésére. A milliárdok ott csak utána kezdtek hullani a teherszállító CRS szerződések képében.
Ez mondjuk pont egy nagyságrenddel több pénz, viszont pár fellövés árából megtérül.
Emellett a szovjeteket is bele lehetne valahogy vonni a fejlesztésbe, mert a Crew Dragon meg fogja ölni a Szoyuzt. Is.
2. Piaci alapon nincs az a nulla közeli kamatláb, ami mellett ez finanszórozható. Ez bizony csak úgy megyen, hogy a németek meg a többi AAA ország kibocsájt némi 10 éves államkötvenyt 0,5% hozam mellett (múlt hetfőn még ilyesmi volt), aztán ezt a zsebpénzt betolja idegen tőkeként a cégbe (a hitelnyújtas fedezete a hajtómű). Vagy úgy ütemezve adogatja az ESA, ahogyan elérik az egyes merföldköveket. Bár jobb lenne két-három céget versenyeztetni, hogy haladjon is. És csak teherszállítasra fejleszteni, emberes az túl drága elsőre.
Amúgy a közep-európai országok kockázati tőkével ellátására létrehozott 1.1 milliárd eurós JEREMIE-alap pont jó lett volna erre, mert azt a pénzt kb eltüzelte az EU.
Egyáltalán: milyen sárkány kellene ehhez? Gondolom valami Concorde meghágta az Űrsiklót típusú.
Néhány dolog:Imádom, amikor rögtön tovább költik a témát a médiában. 100kW-os ion-hajtómű az tényleg tök jól hangzik, de ez még mindig csak Newton szintű tolóerő. Ahhoz, hogy potenciálisan egy embert a Marsra rövid idő alatt eljuttatni képes hajtómű legyen belőle, ahhoz ennél több kellene. Ami potenciálisan több energiát is igényel. A NASA pedig a nukleáris erőforrást jelenleg hanyagolja, nincs arra pénz, hogy egy űrbéli atomreaktort létrehozzon. A Deep Space Transporter koncepciójában szereplő napelemekkel viszont nem lehet sok energiát összehozni. Az ISS nyolc hatalmas napelemtáblája tud 120kW elektromos energiát termelni, ha közvetlenül éri a napfény. Ebből lehet következtetni arra, hogy már ehhez a 100kW-os Hall-hajtóműhöz is ekkora napelemtábla kellene minimum. Aztán hogy ez így mekkora méretű és mekkora tömegű űrhajót jelentene. Ciki.
Néhány dolog:
1) Én azt olvastam, hogy az ariane 62 esetében 75 millió $-os költséggel számolnak, az ariane 64 esetében pedig 90-100 millióval. Ez utóbbi 45-50 millió dolláros műholdankénti árat jelentene.
2) az ESA támogatja a Skylon engine fejlesztését elég komoly pénzösszeggel.
3) azért az ISS fellövése óta elég sokat fejlődött a Napelem technológia. A műholdakon manapság használ Multi-layer Napelemek 40 % körüli hatásfokkal működnek. Már nem is tudom, hogy melyik Jupiter szondánál olvastam azt, hogy az már napelemekkel üzemel pedig régen ilyen messzire csak radió izotópos generátorral ellátott műholdak tudtok menni.
4) igazából azt nem értem hogyha a Marsra akarunk menni akkor miért nem csinálják azt hogy az űrhajóra raknak néhány kis teljesítményű hagyományos rakétát, mondjuk akkorát ami a hordozó rakéták harmadik fokozata szokott lenni. És a kezdeti gyorsítást ezekkel a hajtóművekkel végeznék és csak ezután kezdene el működni az ion hajtómű
Lassan Kína is nekiáll az újrahasznosítható rakéták fejlesztésének
Gondolom kísérletezni jó lesz a kicsi is.Ha jól sejtem a LinkSpace nevű startup (?) mini-rakétája. Egy-az-egyben lemásolták a Falcon 9-est, csak ugye kisebb méretben és kevesebb főhajtóművel: