Űrkutatás

Rég volt szó a SpaceX-ről.

  • Miért választotta Elon Musk a szénszálerősítéses műanyag helyett a rozsdamentes acélt a StarShip alapanyagának? Tömören: Mert olcsóbb és jobban bírja az extrém hideget és extrém meleget. Az olcsóság elmondása szerint azt jelenti, hogy 135$ a szénszálas anyag kilogrammja, és ehhez még hozzájön, hogy rengeteg a hulladék (olvasd: veszteség) a gyártás során, akár 30-35% is, míg az acél kilogrammja mindössze 3$. A másik fele, hogy ugyebár induláskor mélyhűtött hajtóanyaggal töltik fel a tartályokat (ami egyben a teherviselő test is lenne majd), míg visszatéréskor a tervek szerint fémes hővédő pajzsra állnak át, vagyis nem PICA-X lesz használva, hanem a fém jó hővezető hatását kihasználva átmelegszik az egész test, elvonva a keletkező hő egy részét hőhatásnak leginkább kitett résznek. Egyébként elég Muskos az egész. Egyfelől határozottan magát nevezi meg döntéshozónak és az ötletgazdának, másfelől érdekes pálfordulás ez onnan, hogy korábban ő maga dicsőitette a szénszállas műanyagot és a PICA-X-et...
  • Indoklás a leépítés kapcsán. Ugyebár a SpaceX januárban leépítette dolgozóinak 10%-át (több, mint 600 embert), amit persze a konkurensek közül több is éles nyelvvel reagált le (kb. : "mi nem leépítünk, mi toborzunk, gyertek hozzánk!"), Musk most lereagálta a leépítést, mely szerint a StarShip / Super Heavy (az előbbi az űrhajó, a második a gyorsító fokozat) és a StarLink (a SpaceX műholdas internetszolgáltatási projektje) elképesztően őrült terv, ami csődbe viheti a céget, így szörnyen spártaian kell a SpaceX-nek a kiadásait kezelni, amíg ez a két program gyümölcsözni nem kezd...
Ha szemét akarnék lenni, akkor az F9-en kívül melyik Musk féle terv nem őrült a HL és város alatti alagutaktól a hideg sűrített levegős kocsi hajtás és egyéb ökörségekig?
 
Rég volt szó a SpaceX-ről.

  • Miért választotta Elon Musk a szénszálerősítéses műanyag helyett a rozsdamentes acélt a StarShip alapanyagának? Tömören: Mert olcsóbb és jobban bírja az extrém hideget és extrém meleget. Az olcsóság elmondása szerint azt jelenti, hogy 135$ a szénszálas anyag kilogrammja, és ehhez még hozzájön, hogy rengeteg a hulladék (olvasd: veszteség) a gyártás során, akár 30-35% is, míg az acél kilogrammja mindössze 3$. A másik fele, hogy ugyebár induláskor mélyhűtött hajtóanyaggal töltik fel a tartályokat (ami egyben a teherviselő test is lenne majd), míg visszatéréskor a tervek szerint fémes hővédő pajzsra állnak át, vagyis nem PICA-X lesz használva, hanem a fém jó hővezető hatását kihasználva átmelegszik az egész test, elvonva a keletkező hő egy részét hőhatásnak leginkább kitett résznek. Egyébként elég Muskos az egész. Egyfelől határozottan magát nevezi meg döntéshozónak és az ötletgazdának, másfelől érdekes pálfordulás ez onnan, hogy korábban ő maga dicsőitette a szénszállas műanyagot és a PICA-X-et...
  • Indoklás a leépítés kapcsán. Ugyebár a SpaceX januárban leépítette dolgozóinak 10%-át (több, mint 600 embert), amit persze a konkurensek közül több is éles nyelvvel reagált le (kb. : "mi nem leépítünk, mi toborzunk, gyertek hozzánk!"), Musk most lereagálta a leépítést, mely szerint a StarShip / Super Heavy (az előbbi az űrhajó, a második a gyorsító fokozat) és a StarLink (a SpaceX műholdas internetszolgáltatási projektje) elképesztően őrült terv, ami csődbe viheti a céget, így szörnyen spártaian kell a SpaceX-nek a kiadásait kezelni, amíg ez a két program gyümölcsözni nem kezd...

Raptor vs Merlin-1D

DySSpXOUYAE0Sza.jpg:large


Tolóerő 200t tengerszinten, később 250t-ra növelhető.
 
Ha szemét akarnék lenni, akkor az F9-en kívül melyik Musk féle terv nem őrült a HL és város alatti alagutaktól a hideg sűrített levegős kocsi hajtás és egyéb ökörségekig?

A sűrített levegős megoldás valószínűleg nem gyorsításra hanem a tapadás növelésére lehet használva majd.
Egy felfelé irányuló fúvókacsoport minden kerék felett a kanyarban meg tudja növelni a megcsúszni készülő kerék tapadását, kis tizedmásodperces löketekkel.

A Bosch kísérletezik ilyesmivel motorokra:
https://www.engadget.com/2018/05/18/bosch-jet-thruster-motorcycle-slide-recovery/
 
IAC 2016: ~300 tonna tolóerő tengerszinten
IAC 2017: ~170 tonna tolóerő tengerszinten

Szóval ingázik rendesen...

Ha jól emlékszem akkor a tengerszinti változatok tolóerejét elsődlegesen a második fokozat leszállótömegéhez szabják.
 
A Roscosmos kiválasztotta a hordozórakétát a Hold programhoz
"Most már csak a szuper-nehéz osztályú rakéta egyik változatát vizsgáljuk. Ezt a Samara-alapú Progress rakétaközpont javasolta, és hat oldalsó gyorsítófokozatot tartalmaz RD-171MV motorokkal és egy központi fokozatot, melyet egy RD-180 motor hajt."
Mindkét motor az Energia (ami még a Buránhoz készült) RD170 es motorjának a továbbfejlesztett változata az RD 180 at az amerikaik is használták az Atlas rakétájukhoz az RD 171MV egy újabb fejlesztés az új középkategóriás Soyuz 5 hordozórakétához.
https://sputniknews.com/science/201902021072054415-russia-roscosmos-lunar-missions-carrier/
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
<blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="en" dir="ltr">Initially making one 200 metric ton thrust engine common across ship &amp; booster to reach the moon as fast as possible. Next versions will split to vacuum-optimized (380+ sec Isp) &amp; sea-level thrust optimized (~250 ton).</p>&mdash; Elon Musk (@elonmusk) <a href="
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
">2019. február 1.</a></blockquote>
<script async src="https://platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script>
 
Nem tudom, hogy ez volt-e már, de nagyon infantilis ígéretnek tűnik:

https://www.google.com/amp/nymag.co...-unlimited-funding-to-go-to-mars-by-2020.html
Ez konkrétan fizikai lehetetlenség. Az első terminusának vége majdnem pontosan két év múlva. Egy oda-vissza út még kevésbé ideális pályán is cirka fél év. Már, ha lenne erre alkalmas hajó ma. A Föld lehagyta a Marsot, tehát 1 év múlva indításkor kb. pont átellenes oldalon lenne a két bolygó...

T-t nem szokták a tények és a fizika sem összezavarni, mert szarik azokra többnyire.
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson
1.

Nemzetközi Űrállomás

A világ legdrágább projektje a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás, aminek a jelenlegi költségvetésére ugyan csak 60 milliárd dollárt szánnak, de a hosszabb távú bővítések költsége akár az 1000 milliárd dollárt is elérheti, így összességében ez tekinthető ma a világ legnagyobb beruházásának.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti and gergo55
Ez konkrétan fizikai lehetetlenség. Az első terminusának vége majdnem pontosan két év múlva. Egy oda-vissza út még kevésbé ideális pályán is cirka fél év. Már, ha lenne erre alkalmas hajó ma. A Föld lehagyta a Marsot, tehát 1 év múlva indításkor kb. pont átellenes oldalon lenne a két bolygó...

T-t nem szokták a tények és a fizika sem összezavarni, mert szarik azokra többnyire.

A beszélgetés 2017-ben történt, Trump terminusának elején. No nem mintha plusz 1-1.5 év sokat számítana e téren. Mondjuk a dolog azért pikáns, mert a NASA konkrétan nemhogy a Marsra, de a világűrbe se tud még ma sem embert küldeni. Talán márciusra jutnak el oda, hogy ezt megugorják...
 
1.

Nemzetközi Űrállomás

A világ legdrágább projektje a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás, aminek a jelenlegi költségvetésére ugyan csak 60 milliárd dollárt szánnak, de a hosszabb távú bővítések költsége akár az 1000 milliárd dollárt is elérheti, így összességében ez tekinthető ma a világ legnagyobb beruházásának.
Erre mondjuk nem is kár, ilyen projectekre kéne az emberiségnek a jövőben is ÖSSZEFOGVA komoly forrásokat és energiát megmozgatni. Ez visz előre, nem az acsarkodás, meg egymás ekézése.
 
  • Tetszik
Reactions: FilcTroll
Erre mondjuk nem is kár, ilyen projectekre kéne az emberiségnek a jövőben is ÖSSZEFOGVA komoly forrásokat és energiát megmozgatni. Ez visz előre, nem az acsarkodás, meg egymás ekézése.

Az ISS sajnos arról is híres / hirhedt, hogy az 1990-es években Kína szeretett volna csatlakozni a programhoz, amit a Rosszaviakoszmosz és az ESA támogatott, de a NASA (az amerikai törvényhozás döntése miatt) ezt megvétózta. Feltehetően ez a döntés adta a végső lökést a kínai emberes űrprogram számára.....
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
Az ISS sajnos arról is híres / hirhedt, hogy az 1990-es években Kína szeretett volna csatlakozni a programhoz, amit a Rosszaviakoszmosz és az ESA támogatott, de a NASA (az amerikai törvényhozás döntése miatt) ezt megvétózta. Feltehetően ez a döntés adta a végső lökést a kínai emberes űrprogram számára.....
Hiba volt az is. Mindig elszomorít mikor látom hogy önzésből, arroganciából vezérelt ordas indokok, irigység, gőg miatt nem sikerül valami igazán nagyszerűt alkotni EGYÜTT az emberiségnek. AZ ISS egy jó, talán eddig a legjobb közös erőfeszítésünk, s azt gondolom, ezzel ha vége lesz a projectnek megint lezárul egy korszak, és mindenki a másikat fogja faragni a jövőben, ami marha szomorú...
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ezzel a Raptorral meg a Blue Origin BE-4-el elég szépen ki lett téve a csizma az asztalra.
Ez a két hajtómű legalább 5 de inkább 7 évvel jár mindenki más előtt.
 
Ezzel a Raptorral meg a Blue Origin BE-4-el elég szépen ki lett téve a csizma az asztalra.
Ez a két hajtómű legalább 5 de inkább 7 évvel jár mindenki más előtt.

Kicsit sírok is miatta. Kár, hogy a HidroLox hajtóművekben senki sem lát manapság fantáziát (ok, a japánok az Le-9-el - de bakker nyitott működésű hajtóművet a XXI. század közepe fele már ne akarjunk...).
 
A beszélgetés 2017-ben történt, Trump terminusának elején. No nem mintha plusz 1-1.5 év sokat számítana e téren. Mondjuk a dolog azért pikáns, mert a NASA konkrétan nemhogy a Marsra, de a világűrbe se tud még ma sem embert küldeni. Talán márciusra jutnak el oda, hogy ezt megugorják...

Nem hiszem el hogy ennyire drága ? a fejlesztés vagy ennyire nem foglalkoztak vele? űrsiklót miért nem fejlesztették?