Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Shuttle SSME más néven RS-25A hajtómű témához egy jó kis ábra.
A rajtuk átmenő üzemanyag hűti ezeket, valamint a szivattyútengelyek csapágyazását és kenését is részben ez biztosítja (folyadékcsapágyazás).
Az anyagokat már írták előttem ilyen körülmények között általában speciális nikkelötvözetek.
Az SSME elég egyedi, ez az ábra kb. bele van égve az agyamba.
Akinek meg nem, azt a kép URL-je vezetheti nyomra...
Amit érdemes megfigyelni az az összesen 4db szivattyú meghajtási módja, ami az SSME legegyedibb vonása.
Akkor ez már relevánsabb 
Ez a Raptor 2010-es változata, akkoriban még a Falcon 9 második fokozatába képzelték el és folyékony hidrogént égetett volna üzemanyag-gazdag turbo-pumpa meghajtással, "mindössze" 68 tonnás tolóerővel. A számok fentről lefelé: átfolyás mértéke (font per másodperc), nyomás (font per négyzethüvelyk) illetve hőmérséklet (Rankine).
Ez a Raptor 2010-es változata, akkoriban még a Falcon 9 második fokozatába képzelték el és folyékony hidrogént égetett volna üzemanyag-gazdag turbo-pumpa meghajtással, "mindössze" 68 tonnás tolóerővel. A számok fentről lefelé: átfolyás mértéke (font per másodperc), nyomás (font per négyzethüvelyk) illetve hőmérséklet (Rankine).
Mik ezek a vízfolyások a peremen?
hydrogen's critical temperature as 33 K; critical pressure, 13.3Önmagában nehezen értelmezhető.
Ezek teljesen zárt működésű, nagy égőtér-nyomású metán-üzemanyagú rakétahajtóművek.
Bővebben: a magas égőtér-nyomás adott égőtér méret (és leegyszerűsítve: tömeg) mellett nagyobb tolóerőt jelent. A zárt ciklus lényege az, hogy hajtóanyagot továbbító turbo-pumpa (egy vagy két gázturbina által hajtott pumpák) égésterméke az égőtérbe van bejuttatva, így viszont extrém magas nyomáson kell működnie, hiszen a "kipufogóban" a nyomásnak magasabbnak kell lennie, mint a rakéta égőterében. Itt ilyen 150-200 atm. nyomásról beszélünk (a Be-4 esetében alacsonyabb, a Raptor esetében magasabb). El lehet képzelni mit takar ez kihívások terén. A legtöbb esetben (például a SpaceX Merlinjeinél is) az égésterméket egyszerűen egy fúvócső a harang (fúvócső) mellett kifújja, minimális tolóerővel, példa:
Bal oldalon a turbopumpa, a fúvócsövéből fekete füst távozik...
Az, hogy így "beszúrják" az égésterméket az égéstérbe éppen ezért általában kerülendő volt - relatíve kevés hajtómű élt ezzel a megoldással, az űrrepülőgép RS-25 (SSME) hajtóműve, az NK-33 vagy az RD-17x, RD-18x és RD-19x széria ilyen például. Anno a szovjetunió felbomlása után nem is véletlenül "vetették rá" magukat az amerikai cégek ezekre a hajtóművekre.
A másik a hajtóanyag. A metán tárolás és kezelés szempontjából épp egy fokkal rosszabb csak a kerozinnál, de hatékonyabb üzemanyag, így hatásosabb (adott tömegből több teljesítményt lehet kihozni) hajtóműveket lehet kihozni belőle. A következő lépés (és a leghatékonyabb alternatíva) a folyékony hidrogén lenne, ám azzal elég sok macera van, lévén a legkisebb sűrűségű anyag ugye...
Nem lehet, hogy kiszámolták, hogy első fokozatnak annyival nehezebb tartály kellene, hogy elenné a hidrogén hajtás előnyeit?
Mellesleg a Spirált kezdettől HO, sőt H-Fluor hajtóanyaggal képzelték.
T
Törölt tag
Guest
Akkor ez már relevánsabb
Ez a Raptor 2010-es változata, akkoriban még a Falcon 9 második fokozatába képzelték el és folyékony hidrogént égetett volna üzemanyag-gazdag turbo-pumpa meghajtással, "mindössze" 68 tonnás tolóerővel. A számok fentről lefelé: átfolyás mértéke (font per másodperc), nyomás (font per négyzethüvelyk) illetve hőmérséklet (Rankine).
Szojuz-MSz űrhajó KDU kombinált manőverező (DPO) és orientációs (SzKD) hajtómű rendszere.
Héliummal (zöld tartályok) préselik ki az üzemanyagot (kék tartály - G), és az oxidálószert (barna tartály - O) a két féle hajtóműhöz (DPO, SzKD).
A manőverező (SzKD) hajtómű (az ábrán középen) mechanikusan irányítható (TVC nem csak a Szuhoj vadászgépben van
), illetve megelőzendő befagyását, amikor nem üzemel, akkor a kiömlő nyílását letakarják. (vízszintes rúd a hajtómű rajza alatt)
News update: China's manned Moon landing plans
source: https://www.chetansindiaspaceflight.com/2019/02/news-update-chinas-manned-moon-landing.html
source: https://www.chetansindiaspaceflight.com/2019/02/news-update-chinas-manned-moon-landing.html
Ha majd egyszer beindul a HTKA-űrprogram, a visszatérő egység hőpajzsát mi is kenyérből karbonizáljuk! 
M
molnibalage
Guest
Szó szerint off the shelf.Ha majd egyszer beindul a HTKA-űrprogram, a visszatérő egység hőpajzsát mi is kenyérből karbonizáljuk!
őőőő, azért a vibrációt, légnyomásváltozást bírni kellene, az sem lenne hátrány, ha a víz nem tudna belemenni, képes lenne felvenni valami erőhatást (DBR-elven), meg valahogy fel is kellene fogatniHa majd egyszer beindul a HTKA-űrprogram, a visszatérő egység hőpajzsát mi is kenyérből karbonizáljuk!
Ha felfogjuk a szenesedes kozben felszabadulo gazokat es visszavezetjuk az egeshez, akkor kesz a perpetuum mobile. Vagy ha csak siman elkulonitjuk, akkor kesobb fel tudjuk hasznalni az urhajoban, amikor megkeruli a lapos foldet. Sima ugy.Ha majd egyszer beindul a HTKA-űrprogram, a visszatérő egység hőpajzsát mi is kenyérből karbonizáljuk!
Csacskaság. Szerinted a Space Shuttle kerámiacsempéi mit bírtak? Semmit. Hidd el, ahová mi megyünk, oda jó lesz a kenyér is.őőőő, azért a vibrációt, légnyomásváltozást bírni kellene, az sem lenne hátrány, ha a víz nem tudna belemenni, képes lenne felvenni valami erőhatást (DBR-elven), meg valahogy fel is kellene fogatni
Amúgy a terv kb annyi, hogy sütünk egy kisebb családiház méretű cipót, jól kiesszük a belét, de hagyunk kb fél-egy méter falvastagságot, kikarbonizáljuk és kész a is a spaceship. Ahol meg cső-struktúrára van szükség, ott dupla koncentrikus, falú üvegben kénsavval reagáltatott cukorból készült szénhabot használunk. 100% grafithajó, a radarok is nehezen észlelik, az elektronmágneses sugárzással szemben is ellenálló, neutron tükröző szerkezet. Ezzel akár a Napkoronába is belerepülhetünk.
(Ja, és csak mellékesen jegyzem meg, a NASA Napkorona kutató szondájának is szénhabból van a hőpajzsa).
Ha a pénztároslōrincz sütōdéjébōl jön a kenyér, akkor jöhet.Csacskaság. Szerinted a Space Shuttle kerámiacsempéi mit bírtak? Semmit. Hidd el, ahová mi megyünk, oda jó lesz a kenyér is.
Amúgy a terv kb annyi, hogy sütünk egy kisebb családiház méretű cipót, jól kiesszük a belét, de hagyunk kb fél-egy méter falvastagságot, kikarbonizáljuk és kész a is a spaceship. Ahol meg cső-struktúrára van szükség, ott dupla koncentrikus, falú üvegben kénsavval reagáltatott cukorból készült szénhabot használunk. 100% grafithajó, a radarok is nehezen észlelik, az elektronmágneses sugárzással szemben is ellenálló, neutron tükröző szerkezet. Ezzel akár a Napkoronába is belerepülhetünk.
(Ja, és csak mellékesen jegyzem meg, a NASA Napkorona kutató szondájának is szénhabból van a hőpajzsa).