Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
A booster üresen is több mint 33tonna és 54méter magas. Csak gondolj bele mekkora úszó daru kellene a biztonságos mozgatásához nyilt vizen.
A gyakorlatban landolàs után rögzítik a platformon, ezért nemrég fejlesztettek egy robotizált egységet "octagrabber" ami a booster alá áll, hidraulikusan emeli, és rögzíti.
Ez után jönnek a mérnökök akik "áramtalanítják" a hajtóműveket, és biztosítják a vontatáshoz, mert ugyan van saját meghajtó rendszere, de az csak a pozícióban tartáshoz használják. Vegül visszavontatják Cape kikötőbe ahol daruval átemelik.
A méretek érzékeltetéséhez nagyíts a booster lábánal, az a narancssárga izè az egy ember...
Elon Musk űrhajóján orosz nyelvű feliratokat találni
(A dokkoló orosz gyártmányú)
https://topcor.ru/14997-na-kosmicheskom-korable-ilona-maska-nashli-nadpisi-na-russkom.html
(A dokkoló orosz gyártmányú)
https://topcor.ru/14997-na-kosmicheskom-korable-ilona-maska-nashli-nadpisi-na-russkom.html
Úgy tud csak olcsó lenni,ha nem mindent mag a gyárt,hanem amit más is gyárt és olcsóbban mint ahogy ő tudná azt megveszi.
A booster üresen is több mint 33tonna és 54méter magas. Csak gondolj bele mekkora úszó daru kellene a biztonságos mozgatásához nyilt vizen.
A gyakorlatban landolàs után rögzítik a platformon, ezért nemrég fejlesztettek egy robotizált egységet "octagrabber" ami a booster alá áll, hidraulikusan emeli, és rögzíti.
Ez után jönnek a mérnökök akik "áramtalanítják" a hajtóműveket, és biztosítják a vontatáshoz, mert ugyan van saját meghajtó rendszere, de az csak a pozícióban tartáshoz használják. Vegül visszavontatják Cape kikötőbe ahol daruval átemelik.
A méretek érzékeltetéséhez nagyíts a booster lábánal, az a narancssárga izè az egy ember...
Én alapvetően valami olyasmire gondoltam, hogy sima hajóval fektetve szállítanák pl. Ha lehet egyáltalán fektetve szállítani persze. Daru meg miegymás csak a kilövés helyén és a kikötőben kéne.
Érdekes ez az octagrabber. Utánanézve láttam, hogy egy korábbi, "primitívebb" rögzítési módszert váltanak ki vele.
A hír alapállítása nem igaz.
A SpaceX ugyanis teljesen saját gyártású dokkolót használ.
A képen látható dokkoló nem a SpaceX dokkolója, hanem az űrállomáson használt IDA adapter dokkolója. Méghozzá az a része amivel az űrállomás részben orosz tervezésű és gyártású APASz-95 dokkolójához csatlakozik az IDA adapter. Ezt a Boeing építette részben orosz alkatrészekből. Az IDA adapter másik fele viszont már a NASA szabvány szerinti NDS dokkoló, ami megfelel a nemzetközi IDSS dokkolószabványnak.
Amikor a Boeing által épített NASA NDS dokkolót elvitték a SpaceX-hez, azt a SpaceX mérnökei átvizsgálták. Úgy találták hogy szerintük, túl nehéz, túl sok áramot fogyaszt és túl sok alkatrészből áll. Ezért aztán megépítették a saját változatukat, ami már kétszer sikeresen dokkolt az ISS-hez.
Ez egybe is vág a SpaceX alapfilozófiájával, hogy helyben gyárt, amit csak lehet.
A Boeing továbbra is vásárol orosz alkatrészeket.
Tudnál mutatni valami forrást?
https://en.m.wikipedia.org/wiki/International_Docking_Adapter
"Boeing is the primary contractor for the IDAs and the adapters were assembled at their Houston Product Support Center.[7][8] Parts from subcontractors came from 25 American states and the primary structure is from Russian company RSC Energia.[5][8]"
Igen.
2fajta dokkoló system és egy birthing system van az ISSn tehát egyszerre 8spacecraft tud kapcsolódni.
A videóban 5perctől van szó a dokkolásról.
Itt meg el lehet játszani az ISSn a különböző űrhajókjal akár a SpaceShuttle is, mit hova lehet kapcsolni.
https://historicspacecraft.com/ISS_VV_Diagram.html
A Boeing szerződésben áll az Oroszokkal ez eddig sem volt titok, de ne mossuk már össze a SpaceX-el.
A te eredeti cikkedet is csak részigaszságot tartalmaz. Вадим Лукашевич Vadim Lukashevich "független" orosz szakértő nyilatkozatára támaszkodik, hogy ... a sikeres autómatikus dokkolás a oroszok àlltal fejlesztett és gyártott IDA international docking adapternek köszönhető.
Féligazság mert közös fejlesztés, nem csak orosz, a Boeing kapta a megbízást a gyártásra, amihez a RSC Energia szállította a primary structures ez a legnagyobb szerkezeti elem lehet, de emelett még voltak beszállítók 25államból.
Továbba az IDA az ISSen lévő rész, ilyenformán nem a Dragonon van ahogy a cikkben próbálják sugallni.
A SpaceXhez annyiban van köze hogy az első verziót a CRS7 balul sikerült küldetéssel vitték volna fel. Végül a CRS9 és CRS18al kerültek az ISSre.
Ami a IDA ürhajók felöli részét illeti azt a SpaceX házon belül oldja meg, de szerintem a Boeing is.
Itt a Wiki link eredeti 2017es forrása ami a fentieket irja le, szó nincs arról hogy az űrhajóba orosz alkatrészek kerülnének beépítésre.
https://www.nasa.gov/feature/docking-adapter-sets-stage-for-commercial-crew-craft
A régebbi teher Dragonok az amerikai CBM rendszert használták.
A ezután következő teher Dragonok ugyanazt a SpaceX féle, NDS szabványú dokkolót használják mint az emberes Dragonok.
Az űrhajók felőli részt is a Boeing gyártja nemcsak az IDA-t és lehet, hogy vannak abban is orosz alkatrészek. A képen tényleg az űrállomásra felszerelt IDA látszik.
A Boeing csak a saját űrhajó felőli dokkolóját gyártja.
A SpaceX dokkolója teljesen saját gyártmány.
Egy közös csavar nincs a kettőben.
A közös annyi bennük hogy a NASA NDS szabványnak felelnek meg.
A SpaceX dokkolója teljesen saját gyártmány.
Egy közös csavar nincs a kettőben.
A közös annyi bennük hogy a NASA NDS szabványnak felelnek meg.
Erre még utalas sincs.
Arra viszont van, hogy a IDA rendszert a Kennedy centerben tesztelték a SpaceX-esek és a Boeing részvételével, hogy meggyőződhessenek a saját rendszerük működéséről.
"We set the hardware up and had the folks from Boeing and SpaceX come over and do some alignment checks and testing so they would know their systems would work,"
A Boeing IDA szerződése csak az ISS részre vonatkozott.
Igazad van találtam egy linket.
https://spaceflightnow.com/2016/05/...-inventory-to-speed-docking-adapter-delivery/
"It’s free for anyone to use,” Mulqueen said. “Sierra Nevada is using it, and SpaceX is designing their own similar system. They took our requirements and were able to make their own system. We’ll be using it for CST-100.”
Ravasz!
Innentől rentábilis lesz ólommal bőven borított bányagépeket szállítani a Holdra.
Ha azt fizetik, hogy mennél nagyobb legyen a tömeg, akkor teret nyerhet a gigantománia, vagy - ami egy határon túl esélyesebb - vagy a hordozórakéták indítása számolatlanul.
Rosszul gondolom?
Jim Bridenstine Tweet
The cost-saving success of @Commercial_Crew is based on @NASA establishing high-level requirements and letting private companies innovate. For the Artemis Moon base, NASA will establish a cost per ton delivered and once again let private companies innovate.
Hivatalos kiírás még nincs csak a Tweet. Az èn olvasatomban ez inkább a követelmények és tonna/költség előre meghatározását jelenti, amit megversenyeztetnek a magáncégekkel. (Ahelyett, hogy előre puszira odaadnák bárkinek)
Eléggé a SpaceX felé fúj a szél, persze érthető ha a költség végre szempont az űrutazásban.
Jelenleg Versenyben csak az ULA van a Delta IV- el 350-400m$/launch a Vulcan talán 2021ben repül majd először.
A BlueOrigin JeffBezos és egy valag Airforce meg Nasa pénzzel 2021re igérik az első NewGlenn tesztrepülést. Ők lehetnek majd a kihívók.
Northrop OmegA ami jön még de az nem egy heavy lifter.
Az SLS meg képességben a csúcs lessz, csak az árat ne nézzék.
Árban a SpaceX jelenleg verhetetlen.