Űrkutatás

[Zaphod Beeblebrox]

Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke
az US Space Force 316 millió dolláros FalconHeavy szerződés kapcsán magyarázkodni kényszerült az árképzésről, miután a kiválasztott másik szolgáltató, a United Launch Alliance 337 millió dollárt kapott két misszió elindítására, amely hasonló a SpaceX-hez.
Azzal indokolta rakéta 117 milliós lista árához képest (ennyiért szerződött legutóbb a Nasa egy Falcon Heavy indításra) 316 milliós SpaceForce missziót, mert beépítették a pályázatba a meghosszabbított rakéta Fairing-et, valamint kaliforniai Vandenberg légierőnél lévő indító állás fejlesztését, az NRO missziókhoz szükséges vertikális integrációs infrastruktúra kiépítését.

Tory Bruno, az ULA vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez is bizonyítja, hogy „mennyire versenyképesek voltunk”. Továbbá, hogy az ajánlatok fix árúak, és nem tartalmazzák a fejlesztési költségeket.

A SpaceX azonban a fejlesztési költségeket hozzáadta az ajánlatához, mondta Shotwell, mert a vállalat soha nem kapott támogatást infrastruktúrájához és fejlesztéséhez, amelyet versenytársai kaptak. A légierő 2018-ban díjazta az ULA-t és más, a 2. fázisban versenyző indítóvállalatokat dollármilliárdokkal szerződött a járművek fejlesztésére és az infrastruktúrára. A SpaceX nem nyert Launch Service Agreement (LSA) fejlesztési szerződést, és válaszul beperelte a légierőt. Egy kaliforniai bíró a múlt hónapban elutasította a pert.

Az ULA 967 millió dolláros LSA-szerződést kapott. Shotwell szerint ezt bele kell foglalni az egyenletbe, „hogy teljes képet kapjunk arról, hogy az Space Force hogyan fektet be Egyesült Államok indítóiparába”.

https://spacenews.com/spacex-explai...ce-is-paying-316-million-for-a-single-launch/

 

[Cifu]

Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke
az US Space Force 316 millió dolláros FalconHeavy szerződés kapcsán magyarázkodni kényszerült az árképzésről, miután a kiválasztott másik szolgáltató, a United Launch Alliance 337 millió dollárt kapott két misszió elindítására, amely hasonló a SpaceX-hez.
Azzal indokolta rakéta 117 milliós lista árához képest (ennyiért szerződött legutóbb a Nasa egy Falcon Heavy indításra) 316 milliós SpaceForce missziót, mert beépítették a pályázatba a meghosszabbított rakéta Fairing-et, valamint kaliforniai Vandenberg légierőnél lévő indító állás fejlesztését, az NRO missziókhoz szükséges vertikális integrációs infrastruktúra kiépítését.

Tory Bruno, az ULA vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez is bizonyítja, hogy „mennyire versenyképesek voltunk”. Továbbá, hogy az ajánlatok fix árúak, és nem tartalmazzák a fejlesztési költségeket.

A SpaceX azonban a fejlesztési költségeket hozzáadta az ajánlatához, mondta Shotwell, mert a vállalat soha nem kapott támogatást infrastruktúrájához és fejlesztéséhez, amelyet versenytársai kaptak. A légierő 2018-ban díjazta az ULA-t és más, a 2. fázisban versenyző indítóvállalatokat dollármilliárdokkal szerződött a járművek fejlesztésére és az infrastruktúrára. A SpaceX nem nyert Launch Service Agreement (LSA) fejlesztési szerződést, és válaszul beperelte a légierőt. Egy kaliforniai bíró a múlt hónapban elutasította a pert.

Az ULA 967 millió dolláros LSA-szerződést kapott. Shotwell szerint ezt bele kell foglalni az egyenletbe, „hogy teljes képet kapjunk arról, hogy az Space Force hogyan fektet be Egyesült Államok indítóiparába”.

https://spacenews.com/spacex-explai...ce-is-paying-316-million-for-a-single-launch/

A partvonalról a Northrop Grumman pedig csak vonyítani tud (ők semmit sem kaptak)...

 

[Zaphod Beeblebrox]

A partvonalról a Northrop Grumman pedig csak vonyítani tud (ők semmit sem kaptak)...

Biztos úgy voltak vele, hogy ha amíg nem sikerül befejezniük a James Webb teleszkópot, ne ugráljanak!

 

[kamov]

A partvonalról a Northrop Grumman pedig csak vonyítani tud (ők semmit sem kaptak)...

A Northrop Grumman teljesen jól ellesz azzal a 13,3 milliárd dolláros megbízással amit az ICBM-ek fejlesztésére nyert nemrég.
Az ULA Vulcan GEM-63-as SRB-it is ők fogják gyártani.

Az ULA Vulcan kiválasztásával az NSSL-re, mind a Blue Origin (a BE-4-esek), mind az Aerojet (az RL-esek), mind a Northrop Grumman (a GEM-63-asok) részesül a pénzből. Így az NSSL program SpaceX+ULA választásával lehetett a összességében a legnagyobb ipari hálózatot pénzelni.

 

[Cifu]

A Northrop Grumman teljesen jól ellesz azzal a 13,3 milliárd dolláros megbízással amit az ICBM-ek fejlesztésére nyert nemrég.
Az ULA Vulcan GEM-63-as SRB-it is ők fogják gyártani.

Az ULA Vulcan kiválasztásával az NSSL-re, mind a Blue Origin (a BE-4-esek), mind az Aerojet (az RL-esek), mind a Northrop Grumman (a GEM-63-asok) részesül a pénzből. Így az NSSL program SpaceX+ULA választásával lehetett a összességében a legnagyobb ipari hálózatot pénzelni.

Csak éppen az OmegA semerre se fog haladi. Kiesik a hordozórakéta businessből elég jól. Pedig ezért vették meg az Orbitalt...
A Blue Origin is pattogott, hogy bővítsék 3 szereplősre az NSSL-t, de végül a DoD azt mondta, hogy neki csak kettő kell... Így azért ellenszélben kell a BO-nak felszállnia.

 

[kamov]

Csak éppen az OmegA semerre se fog haladi. Kiesik a hordozórakéta businessből elég jól. Pedig ezért vették meg az Orbitalt...
A Blue Origin is pattogott, hogy bővítsék 3 szereplősre az NSSL-t, de végül a DoD azt mondta, hogy neki csak kettő kell... Így azért ellenszélben kell a BO-nak felszállnia.

Az Omega fejlesztését nem sokkal a kiesés után már leállították. A BO-nak ott van Bezos pénze. Azt csinál amit akar.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Az Űrszektor érdekesebb hírei az elmúlt napokból.


Kína Long March 3B rakétát indított tegnap Xichang Space centerből, fedélzeten Tiantong mobil kommunikációs műholdal.

A Northrop Grumman Corporation további két küldetést kapott a NASA-tól (CRS-2) szerződés alapján 2023-ban. A további küldetésekre a Northrop Grumman Cygnus űrhajóját a társaság Antares hordozórakétája szállítja az ISSre a közép-atlanti regionális űrkikötőből.

https://www.spacedaily.com/m/report...ives_CRS_2_contract_for_ISS_delivers_999.html


A Föld egy "apró" tárgyat fogott el a Nap körüli pályájáról, és ideiglenes műholdként fogja tartani néhány hónapig, mielőtt visszaszökne egy nap pályára. Az objektum valószínű hogy az 1966os Atlasz rakéta Centaur felső fokozata ami a NASA Surveyor 2 űrhajóját vitte volna a Hold felszinere. A küldetés sikertelenül zárult a modul a hold felszínébe csapódott, de az azt szállító rakéta tért most vissza.

https://www.nasa.gov/feature/jpl/earth-may-have-captured-a-1960s-era-rocket-booster


A 2016ban alapított Kalifornia-bázisú LeoLabs cég, folyamatosan bővíti phased array radar hálózatát világszerte amivel nyomon követi a föld körűl keringő több ezer objektumot, (működő és már halott műholdakat, rakétafokozatokat, stb.) A valós adatokra támaszkodva most bárki számára elérhető vizuálizációt tett elérhetővé a cég. >>> itt megtekinthető <<<

https://www.universetoday.com/14876...es-and-space-debris-around-earth/#more-148766


Minden jól halad a vasárnap, Nov. 15, at 4:20 a.m. EST (0920 GMT) tervezett Crew1 indításhhoz.
A Crew-1 a SpaceX második emberes járata lesz a NASA számára (a májusban indult sikeres Demo-2 repülés után), ami része a NASA Commercial Crew programjának. Ez a repülés az első operatív küldetése a SpaceX Crew Dragon nevű kereskedelmi űrhajójának, amelyet arra terveztek, hogy űrhajósokat repítsen az alacsony Föld körüli pályára, valamint az ISShez.

https://www.space.com/17933-nasa-television-webcasts-live-space-tv.html

 

[Cifu]

Az Omega fejlesztését nem sokkal a kiesés után már leállították.

Vagyis a Northrop Grumman jövője finoman szólva is kétséges a hordozórakéta-piacon, az Antares a Cygnus-indításoktól függ, a Minotaur-C pedig már most teszthalott (nincs megrendelés rá).

A BO-nak ott van Bezos pénze. Azt csinál amit akar.

Már megbocsáss, de ezzel az erővel akkor a SpaceX-nek meg ott van Musk pénze. Azt csinál, amit akar...

 

[Zaphod Beeblebrox]

Vagyis a Northrop Grumman jövője finoman szólva is kétséges a hordozórakéta-piacon, az Antares a Cygnus-indításoktól függ, a Minotaur-C pedig már most teszthalott (nincs megrendelés rá).

Minotaur-I, és C-ből is csak egy-egy NRO indítás várható 21ben. És az Antares is csak a Cygnus inításra van szerződés a NASAval, de amíg a Minotaur-I et gyakorlatilag a ULA lobbi kaszálta el a ICBM örökségre, és a számukra piaci ár alatti kereskedelmi értékesítés megakadályozásával, addíg a Antares-Cygnusnak a CrewDragon és a várható StarLiner egyre gyakoribb indításai teszi be az ajtót. A Pegasus meg zsákuccának bizonyúlt.
Azért az is sokat elárúl, hogy kormányzati megrendeléseken kívűl nem sikerült kereskedelmi indítást értékesíteniük.
Marad az SLS meg az Atlas boosterei (a kis DeltaIV is kiesett), no meg az ICBM projektek. Talán nem fognak éhen halni.

 

[Cifu]

Pont ez az. A Northrop Grumman anno azért vette meg a bukdácsoló Orbitalt, hogy belépjen a hordozórakéta-piacra. Ami a jelek szerint nem fog megvalósulni.
Nem, az NG biztos nem fog éhen halni, ez nem vitás, de amíg az Orbital bekebelezésétől egyesek (én is) azt várták, hogy az NG pénzével megtámogatva egy újabb jelentős szereplője lehet a hordozórakéta-piacnak, ez most egyre reménytelenebb jövőképnek tűnik.

Igen, tudom, hogy az Orbital idejében indult az OmegA, és hogy dedikáltan a DoD számára készült, nem pedig a kereskedelmi piacra. De ha az OmegA esetleg befurakodik a DoD megrendelésekhez, esetleg továbbléphettek volna. Ez most reménytelenné válik...

 

[Zaphod Beeblebrox]

Pont ez az. A Northrop Grumman anno azért vette meg a bukdácsoló Orbitalt, hogy belépjen a hordozórakéta-piacra. Ami a jelek szerint nem fog megvalósulni.
Nem, az NG biztos nem fog éhen halni, ez nem vitás, de amíg az Orbital bekebelezésétől egyesek (én is) azt várták, hogy az NG pénzével megtámogatva egy újabb jelentős szereplője lehet a hordozórakéta-piacnak, ez most egyre reménytelenebb jövőképnek tűnik.

Igen, tudom, hogy az Orbital idejében indult az OmegA, és hogy dedikáltan a DoD számára készült, nem pedig a kereskedelmi piacra. De ha az OmegA esetleg befurakodik a DoD megrendelésekhez, esetleg továbbléphettek volna. Ez most reménytelenné válik...

Ez mind igaz, de speciel a SpaceX indulásakor sem volt állami pénz az első Nasa CRS megrendelésekig, csak amíg ők kifejlesztettek egy piacképes rakétát, addíg az OrbitalATK össze barkácsolta az Ukrán tervek alapján, szovjet motorral Antarest, mindezt úgy, hogy A NASA COTS 171 millió dollárral finanszírozta a fejlesztést, amihez 2008-ban 1,9 milliárd dolláros kereskedelmi utánpótlási szerződést kötöttek 8 járatra. Az már más lapra tartozik miért nem sikerült piacképessé tenni a rakétát.
Az Omega rakétában meg nem láttak fantáziát, se technológiai, se képesség szintjén.

 

[Cifu]

Ez mind igaz, de speciel a SpaceX indulásakor sem volt állami pénz az első Nasa CRS megrendelésekig,

Őőőő... A Falcon 1 indítások megrendelői kik is voltak? Az első kettőé a DARPA, a harmadiké a NASA és az USAF, kisebb mértékben a Celestis, akik ugye csak hamvakat akart a világűrbe küldeni.
Szóval especiel eléggé sok állami pénz is áramlott a SpaceX első indításainál.

Az Omega rakétában meg nem láttak fantáziát, se technológiai, se képesség szintjén.

Félreértések elkerülése végett: én sem gondolom, hogy az OmegA megváltotta volna a világot. De érdekes adalék lehetett volna.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Őőőő... A Falcon 1 indítások megrendelői kik is voltak? Az első kettőé a DARPA, a harmadiké a NASA és az USAF, kisebb mértékben a Celestis, akik ugye csak hamvakat akart a világűrbe küldeni.
Szóval especiel eléggé sok állami pénz is áramlott a SpaceX első indításainál.

A Falcon-1 90millió dolláros fejlesztési költségeit a SpaceX maga finanszírozta. Egy rakéta indítás pedig ~8millió volt. Ekkor vásárolt szolgáltatást a DARPA meg az Air Force. De addigra kb 200milliót égetett el a SpaceX amiből 100at Musk zsebből rakott bele, 100at meg más privát befektetők dobtak össze.

Félreértések elkerülése végett: én sem gondolom, hogy az OmegA megváltotta volna a világot. De érdekes adalék lehetett volna.

Persze érdekes is lehetett volna, de a jól hangzó Omega névtől eltekintve, semmiben nem tudott újat mutatni.
OmegA tervei a nem túl szerencsés Ares I és Liberty projekteken alapultak, egy 5 szegmesből álló Space Shuttle Solid Rocket Core Booster (SRB) +Kompozit kiegészítő strap on Szilárdhajtóanyagú Booster.
Egy kriogén végfokozattal.

 

[Cifu]

A Falcon-1 90millió dolláros fejlesztési költségeit a SpaceX maga finanszírozta. Egy rakéta indítás pedig ~8millió volt. Ekkor vásárolt szolgáltatást a DARPA meg az Air Force. De addigra kb 200milliót égetett el a SpaceX amiből 100at Musk zsebből rakott bele, 100at meg más privát befektetők dobtak össze.

Őőő... nem, 2004-ben nyerte el a SpaceX a DARPA első csekkjét, jóval az első Falcon 1 indítás előtt, 8 millió dollár értékben. Ami akár hogy is nézzük, a SpaceX-nek akkor nagyon is sok pénz volt. Ez pedig nem az indítás költsége volt, hanem a fejlesztés támogatása. Az első indítás további 6,5 millió dollárba került, amit a DARPA és az USAF fizetett.

Persze érdekes is lehetett volna, de a jól hangzó Omega névtől eltekintve, semmiben nem tudott újat mutatni.
OmegA tervei a nem túl szerencsés Ares I és Liberty projekteken alapultak, egy 5 szegmesből álló Space Shuttle Solid Rocket Core Booster (SRB) +Kompozit kiegészítő strap on Szilárdhajtóanyagú Booster. Egy kriogén végfokozattal.

A Vulcan sem mutat fel semmi érdekeset, akár hogy is nézzük, nem igaz?

 

[Luthero]

Zöld utat kapott a ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közreműködésével megvalósuló exobolygó-légköröket vizsgáló Ariel-űrtávcső-program

Ariel (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey)

• Elliptikus főtükör: 1,1 x 0,7 méter
• Műszerek: 3 fotometriai csatorna és 3 spektrométer, amelyek a 0,5 – 7,8 mikrométeres hullámhossztartományt fedik le
• A küldetés élettartama: legalább 4 év
• Várható indítás: 2029
• Műszeregyüttes tömege: kb. 500 kg
• Felbocsátott tömeg: kb. 1500 kg
• Pálya: a Nap–Föld rendszer L2 Lagrange-pontja
• ESA hozzájárulás: kb. 550 millió EUR, ehhez jön a résztvevő országok együttes hozzájárulása a műszeregyüttes finanszírozásához
• Hordozórakéta: Ariane 6-2 Francia-Guyanából, a Comet Interceptorral együtt

ARIEL MOVES FROM BLUEPRINT TO REALITY

 

[Fade]

Lori Garver kvázi megkezdte a munkáját ahhoz, hogy a NASA következő igazgatója legyen.
A demokratáknak tüske a szemükben az Artemis és az SLS/Orion program, ők jobban örülnének a kereskedelmi alapú emberes űrprogramoknak, mint a CCDeV. A probléma "csak" annyi, hogy ehhez szenátusi többség kell. Hiába kaszálná el a Biden-kormányzat az Artemis programot, ehhez a várhatóan republikánus többségben lévő szenátusra is szükségük lesz. Ahol meg ott vannak azok a szenátorok, akik körmükszakattáig védik az Artemist.

Azt meg tegyük hozzá, hogy Biden még kvázi egy szót sem szólt a NASA-val kapcsolatos terveiről. Minden csak találgatás...

Van eldobós platformnak még értelme?

Értem állami pénzből ~20milliárd$ból végigtolják az SLSt. Töredékéből a spaceship is elkészül. Szuper van két platform. Csak az egyik indításonként harmad annyiba kerül. És jövőt "nem holdat" nézve a fent megtankolható miatt még többet is ad.
Ebben a pillanatban lehet további milliárd$okat fölösen elpocsékolni aztán amikor már egyértelműen értelmetlen kukázni az SLSt.

Igazából a Starlinert se értem. Dragon-2 felment. Holnapután Crew-1. Akkor minek dönteni bele a pénzt? Főleg, hogy boeing. =jó drága lesz. Márha elkészül egyszer. Valamikor.

Ehez képest az Ariane maga a logika netovábbja. Ott legalább nem két platformot fejlesztenek.

 

[Cifu]

Van eldobós platformnak még értelme?

Kétfelé választanám a kérdést. Az ULA-nak nem kell az újrafelhasználás kérdéskörével addig foglalkozni, amíg a lobbyereje miatt képes a törvényhozásban megrendeléseket kiharcolni. A Vulcan újrafelhasználásának lehetőségeiről évek óta nagy csend van, bemutatták a "Smart Reuse" koncepciót, majd szépen eltemették...

A másik oldalról, miután a többség (BO-t leszámítva) nem erőltette ezt a témát, rövid távon nem tudnak mit tenni. Egyszerűen nincs tapasztalat, nincs háttér, amire építkezni lehetne.
Az útkeresés pedig idő és pénz, főleg ha nem a SpaceX féle agile megoldásra vannak berendezkedve. Márpedig az elmúlt évtizedekben az volt a szokás, hogy kitűznek egy utat, aztán azt a végletekig polírozzák először a tervezőasztalon, majd a tesztpadon és utána engedik csak indítóállásra. Az Ariane ezt a módszert erőlteti a jelek szerint tovább a Callisto-val és az Ariane Next-el, annyival megbolondítva, hogy a legutóbbi tervek szerint jobb híján lemásolják a Falcon 9-et...

Értem állami pénzből ~20milliárd$ból végigtolják az SLSt. Töredékéből a spaceship is elkészül. Szuper van két platform. Csak az egyik indításonként harmad annyiba kerül. És jövőt "nem holdat" nézve a fent megtankolható miatt még többet is ad.
Ebben a pillanatban lehet további milliárd$okat fölösen elpocsékolni aztán amikor már egyértelműen értelmetlen kukázni az SLSt.

Az SLS első sorban politika hátszelének köszönheti a létezését, az Obama adminisztráció be akarta szántani, de a szenátus nem hagyta.
A Starship még sehol sem volt, amikor az SLS-re már dollármilliárdokat költöttek el. Innen már "too big to fail" elven kellene felülkerekedni, ami viszont érthető okokból nehéz...
Az SLS a NASA felügyelete alatt épül, a NASA határozza meg minden mozzanatát. A SpaceX egy teljesen független utat jár, így a Starship egyszerűen nem találkozik a NASA eddigi elképzeléseivel. Ahhoz a NASA egész gondolkodásának meg kellene változnia, hogy átálljanak az 1960-as évektől létező "mi mondjuk meg mikor merre mennyi" elvtől arra, hogy a kéznél lévő eszközökhöz alakítsák a saját terveiket.

Igazából a Starlinert se értem. Dragon-2 felment. Holnapután Crew-1. Akkor minek dönteni bele a pénzt? Főleg, hogy boeing. =jó drága lesz. Márha elkészül egyszer. Valamikor.

A NASA a CCtCap keretében mind a SpaceX-nek, mind a Boeing-nek 6 indításra vonatkozó szerződést adott. Ez azt jelentette akkor, hogy a párhuzamos fejlesztésnek köszönhetően ha valamelyik program esetleg megfeneklene, akkor is remélhetőleg a másik céggel meg tudják oldani az ISS személyzetcseréjét. Más szóval redundancia, ami most is megvan, ha például valamiért kiderülne, hogy mondjuk a Crew Dragon valami olyan problémát hordoz, ami miatt nem lehet repülni vele.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Őőő... nem, 2004-ben nyerte el a SpaceX a DARPA első csekkjét, jóval az első Falcon 1 indítás előtt, 8 millió dollár értékben. Ami akár hogy is nézzük, a SpaceX-nek akkor nagyon is sok pénz volt. Ez pedig nem az indítás költsége volt, hanem a fejlesztés támogatása. Az első indítás további 6,5 millió dollárba került, amit a DARPA és az USAF fizetett.

Ok, nálad a pont! De azért érzékelhető így is, hogy a SpaceX addigi működési kts ~200millió amiből a Falcon1 ~90millió, mekkora hányadát tette ki a kormányzati és mekkorát a magántőke.

A Vulcan sem mutat fel semmi érdekeset, akár hogy is nézzük, nem igaz?

Azért ha forradalmit nem is igér a Vulcan, de kiválltja az Orosz motoros AtlasV-t, a BlueOrigin metán motorjával, és jó eséllyel lesz egy 3core részes heavy verziója ami végleg nyudíjazzhatja a drága Deltát.
(És szép nagy amerikai zászlót festhetnek végre rá )

 

[Cifu]

Ok, nálad a pont! De azért érzékelhető így is, hogy a SpaceX addigi működési kts ~200millió amiből a Falcon1 ~90millió, mekkora hányadát tette ki a kormányzati és mekkorát a magántőke.

Ez nem vitás, én csak arra szeretek rámutatni, hogy a SpaceX nem pusztán magántőkéből (adott esetben Musk pénzéből) hozta létre azt, amit...

Azért ha forradalmit nem is igér a Vulcan, de kiválltja az Orosz motoros AtlasV-t, a BlueOrigin metán motorjával, és jó eséllyel lesz egy 3core részes heavy verziója ami végleg nyudíjazzhatja a drága Deltát.
(És szép nagy amerikai zászlót festhetnek végre rá )

1. Az alap Vulcan egy kissé felfújt Atlas V., és ennyi. GEM-63XL boosterek, a 3,05m átmérőjű fokozat helyett 5,4 méter lesz és lecserélik az RD-180-at két Be-4-re. De még az ACES fokozatot is lelőtték, helyette egy továbbfejlesztett Centaur fokozattal fog repülni.
2. Pont emiatt a Vulcan Centaur kvázi le is válthatja a Delta IV. Heavy-t már most (~28,8 tonnát tudott a Delta IV. Heavy LEO-n, a Vulcan Centaur a jelen tervek szerint cirka 27 tonnát fog tudni 6 boosterrel).
   
3. A 3 Core verzió legfőbb problémája, hogy amíg nincs újrafelhasználás, piszok drága lesz...
4. Ahol most is előnyben van az ULA, az a LH2/LOX második fokozat, alias Centaur. A SpaceX Falcon Heavy rakétájának RP-1 üzemanyagot égető második fokozata egyszerűen sokkal kevésbé hatékony, ha például GEO műholdakat kell pályára állítani, lásd USSF-47 például.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Kishírek az Űrvilágból...

Harmadik nekifutásra, végűl probléma mentesen indított rakétát idén 5. alkalommal az ULA. A mostani indítás az NRO 29. az AtlasV 17. ilyen küldetésee volt (a másik 12 indítás a vállalat Delta IV volt.) A NROL-101 az Atlas V 86. repülését jelentette a rakéta debütálása óta. 2002.

https://www.space.com/atlas-v-rocket-nrol-101-launch-success

A Nasa és a SpaceX november 16. halasztja a Crew1 Falcon9 indítását az időjárási körülmények miatt. Az erősödő szél, és a nagyobb hullámok akadályozzák a rakéta első fokozatának biztonságos leszállását az Atlanti óceánon várakozó drónhajóra.

https://www.space.com/spacex-nasa-delay-crew-1-astronaut-launch


Japán és Német együttműködésben új aszteroida küldetésről született megállapodás. A várhatóan 2024 ben az Epsilon S rakéta fedélzetén induló DESTINY+ (Demonstration and Experiment of Space Technology for INterplanetary voYage with Phaethon fLyby and dUst Science) űrhajó célja a 3200-Phaethon aszteroida.

https://www.spacedaily.com/m/report...and_Japan_begin_new_asteroid_mission_999.html


SpaceX Starship SN8 harmadik statikus tesztje alatt újabb problémák merültek fel.