Űrkutatás

[boki]

Ami a szovjet űripart illeti. Annak idén lesz harminc éve, hogy vége, míg te az első tizenöt évet kárhoztatod csak. És a másik fele? Azzal mi a helyzet? Putyinnak volt 2002 után, két évnyi bemelegítést követően, 2013-ig 11 jó éve. Ezalatt a Szojuzokat vagy kétszer is le akarták váltani. 2005-ben Moszkvában láttam a Klipper-t, a leendő többször felhasználható űrhajójukat. Az is nyom nélkül eltűnt.
Emlékezzünk vissza a 2002-2013-as időszakra. Akkor se volt egy konkrét, világos terv se. Persze, az USA-nak se, ez nem is vitás. Ők ezalatt annyit tettek (teszem hozzá, nagyon helyesen) hogy a Space Shuttle-t leállították 2011 októberével.
De emiatt az oroszok elaludtak. Az orosz űripar annyit tudott fizikailag kiizzadni, hogy bérfuvart biztosított a fizetős vendégeknek, hogy ennek farvizén egy-két orosz is feljuthasson az ISS-re, meg változatosságképp felbocsátottak pár műholdat a Protonokkal. Amikor azok épp nem fordultak nyílegyenesen vissza a föld felé.
Nem, ennek a perspektíva nélküli káosznak már nem a Szovjetúnióhoz van köze.

Azért azt elmúlt 15 évben talpra állt az orosz üripar, a Roskosmos alá tartozó vállalatok katonai müholdak építésével is foglalkoznak. Kiépítették a Glonass globális müholdas navigációs rendszert . elkezdték a LIana telepítését, Gonyec müholdak stb. megszaporodtak a hordozórakéta indítások -benne kommerciális- nem csak Proton-M, hanem Szojuz-2.1a/2.1b/TM, Rokot, Zenit , Sea Launch, Hatalmas invesztíció Vosztocsnij építése, Angara 5, Mindez 80%-os import "space" elektronika mellett.
Nem tudom mit kellett volna még az oroszoknak 15 év alatt elérni 15 év kieses mellett, hiszen korlátozottak az erőforrások. Nagyon eltörpülnek a kínai és amerikai források mellett.
A SZU-s rész mondanivalója nem ment át ahogy látom...

 

[Allesmor Obranna]

Azért azt elmúlt 15 évben talpra állt az orosz üripar, a Roskosmos alá tartozó vállalatok katonai müholdak építésével is foglalkoznak. Kiépítették a Glonass globális müholdas navigációs rendszert . elkezdték a LIana telepítését, Gonyec müholdak stb. megszaporodtak a hordozórakéta indítások -benne kommerciális- nem csak Proton-M, hanem Szojuz-2.1a/2.1b/TM, Rokot, Zenit , Sea Launch, Hatalmas invesztíció Vosztocsnij építése, Angara 5, Mindez 80%-os import "space" elektronika mellett.
Nem tudom mit kellett volna még az oroszoknak 15 év alatt elérni 15 év kieses mellett, hiszen korlátozottak az erőforrások. Nagyon eltörpülnek a kínai és amerikai források mellett.
A SZU-s rész mondanivalója nem ment át ahogy látom...

A SZU-s rész mondanivalójával itt ne folytassunk vitát, mert nem ide illik.

 

[jani22]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Cifu]

Mindenki más (NASA, ESA, stb) ezzel szemben megtartotta és komolyan ráfejlesztett a folyékony hidrogénes rendszereire.

A komolyan ráfejlesztés azért költői túlzás, a '90-es években volt az RS-68 és a Vulcain, illetve a japán J-2X amiket még reszelgettek kicsit, de nagyjából ennyi. A '90-es és 2000-es évek épp arról szóltak, hogy a HidroLox helyett a kerozin alapú (RD-180, Merlin) illetve a 2010-es és 2020-as években a Metán és LNG üzemanyagú rakétahajtóművek hatékonyabbak első fokozatba.

A legnagyobb dobás hidrolox terén a RocketDyne XRS-2200 aerospike hajtómű lehetett volna, de ugye az X-33 / Venture Star projekttel együtt az is ment a kukába (pedig készen volt...).

 

[Allesmor Obranna]

Végül is nem túlzás, a szovjetekhez képest. Főleg úgy nem, hogy az XRS 2200 is egy a Space Shuttle-al egyidős technológia.
Azaz az RS-25 család és az RS-68-as mellett ez is ott volt a tervek közt, bár csak a kilencvenes évekre valósult meg. Űrben meg nem járt.
A szovjeteknek meg csak az RD-0120 volt hidrolox hajtómű.

A mondókám lényege amúgy is az volt (Szovjetúnió előnyeitől - hátrányaitól függetlenül), hogy a szovjet-orosz űrprogram mindig is egy alulfinanszírozott valami volt.
Ezzel az alulfinanszírozással még ideig-óráig lehetett az elején tartani a világelsőséget, de az N1-eshez már kevés volt.
Ha nem lett volna a katonai Almaz program, akkor nem tanultak volna bele a Mir-be, de a Buran-Enyergija kettős már ismét túl nagy falat volt.
És még csak most esik szét a Szovjetúnió!
Ami ezután jött, az a realitás. A Mir nyugdíjazása, az ISS-ben a másodhegedűs szerep a Mir-2 moduljaival, majd a bérkocsis státusz a Szojuzal.
A jó drága Vosztocsnij bázis esetében szerintem ugyanaz a baj, mint Bajkonurral, hogy más nem lévén, ez is csak ott van, ahol a Szovjetúnió, illetve napjainkban Oroszország: távol az egyenlítőtöl.
A másik kérdés pedig, hogy a kilövőállás(ok) vajon tudnák-e kezelni az Angara A5-nél nagyobb rakétákat?

Közismert probléma a világ Hold- és Mars projektjeinél, hogy a Föld körüli pályánál messzebbre 100 tonnánál nagyobb tömegű terhet emelni képes, tehát kb 2000 tonnánál nehezebb indulótömegű óriásrakétákra nagyon nehéz összekalapozni az űrügynökségeknek a pénzt.
Itt a költségekben komoly szintlépés van, amihez a világ politikusai már a hasznosságot kezdik megkérdőjelezni újra és újra.
Mert amíg egy nagyobb Delta-val, Protonnal még fel lehet vinni egyszerre több műholdat, vagy egy nagyobbat, addig egy Jenyiszej, vagy SLS az üres (de nélkülözhetetlen) próbastartjaihoz túl drága. Annyi kereskedelmi műhold meg a világon nincs, hogy ezek valami pénzt a kezdeti próbáknál visszahozzanak.
Amikor a politikusok megkapják a költségvetési számításait ezeknek az óriásrakétáknak, amelyek rendre csak a harmadik, negyedik startjuktól vannak betervezve (jó esetben) élesben a Hold felé, rögvest visszavágják az egész programot.
“Minek akarunk menni a Holdra, ha idelent a Földön se tudjuk a problémáinkat megoldani?”

Az Apollo 17 óta más se történik, csak ez. A 18-ast elhasználták Skylab-nek, a Space Shuttle az egy kolosszális energiapazarlás volt, az Enyergija pedig úgy ahogy volt, már mehetett volna akár a Holdra is, de Poljusz-t, meg Buran-t vitt, majd kifújt alóla az egész ország.
Most a Jenyiszej költségeitől óvják a tudósok Putyint és Oroszországot, nehogy Gorbacsov Szovjetúniójának sorsára jussanak.

Ha így nézzük, a Holdra csak a magántőke tud visszajutni.

 

[beta]

A komolyan ráfejlesztés azért költői túlzás, a '90-es években volt az RS-68 és a Vulcain, illetve a japán J-2X amiket még reszelgettek kicsit, de nagyjából ennyi. A '90-es és 2000-es évek épp arról szóltak, hogy a HidroLox helyett a kerozin alapú (RD-180, Merlin) illetve a 2010-es és 2020-as években a Metán és LNG üzemanyagú rakétahajtóművek hatékonyabbak első fokozatba.

A legnagyobb dobás hidrolox terén a RocketDyne XRS-2200 aerospike hajtómű lehetett volna, de ugye az X-33 / Venture Star projekttel együtt az is ment a kukába (pedig készen volt...).

De beváltotta a reményeket az aerospike?

 

[Zaphod Beeblebrox]

A SpaceX a múlt héten újabb 850 millió dolláros befektetői tőkefinanszírozási kört teljesített amivel a társaság értéke az egekbe ugrott, mintegy 74 milliárd dollárra.

Fél éven belül ez a második jelentős tőkeemelés, a legutóbbi majd kétmilliárd dollárost követően.

Ezzel együtt a SpaceX a piacon rendelkezésre álló finanszírozásnak csak egy részét gyűjtötte össze, a vállalat mindössze három nap alatt mintegy 6 milliárd dolláros "őrült keresletet" kapott ajánlatokban.

Elon Musk's SpaceX raised $850 million, jumping valuation to about $74 billion

SpaceX completed another monster equity funding round last week, sources said, sending the valuation of Elon Musk's company to about $74 billion.

www.cnbc.com

 

[Törölt tag]

Végül is nem túlzás, a szovjetekhez képest. Főleg úgy nem, hogy az XRS 2200 is egy a Space Shuttle-al egyidős technológia.
Azaz az RS-25 család és az RS-68-as mellett ez is ott volt a tervek közt, bár csak a kilencvenes évekre valósult meg. Űrben meg nem járt.
A szovjeteknek meg csak az RD-0120 volt hidrolox hajtómű.

A mondókám lényege amúgy is az volt (Szovjetúnió előnyeitől - hátrányaitól függetlenül), hogy a szovjet-orosz űrprogram mindig is egy alulfinanszírozott valami volt.
Ezzel az alulfinanszírozással még ideig-óráig lehetett az elején tartani a világelsőséget, de az N1-eshez már kevés volt.
Ha nem lett volna a katonai Almaz program, akkor nem tanultak volna bele a Mir-be, de a Buran-Enyergija kettős már ismét túl nagy falat volt.
És még csak most esik szét a Szovjetúnió!
Ami ezután jött, az a realitás. A Mir nyugdíjazása, az ISS-ben a másodhegedűs szerep a Mir-2 moduljaival, majd a bérkocsis státusz a Szojuzal.
A jó drága Vosztocsnij bázis esetében szerintem ugyanaz a baj, mint Bajkonurral, hogy más nem lévén, ez is csak ott van, ahol a Szovjetúnió, illetve napjainkban Oroszország: távol az egyenlítőtöl.
A másik kérdés pedig, hogy a kilövőállás(ok) vajon tudnák-e kezelni az Angara A5-nél nagyobb rakétákat?

Közismert probléma a világ Hold- és Mars projektjeinél, hogy a Föld körüli pályánál messzebbre 100 tonnánál nagyobb tömegű terhet emelni képes, tehát kb 2000 tonnánál nehezebb indulótömegű óriásrakétákra nagyon nehéz összekalapozni az űrügynökségeknek a pénzt.
Itt a költségekben komoly szintlépés van, amihez a világ politikusai már a hasznosságot kezdik megkérdőjelezni újra és újra.
Mert amíg egy nagyobb Delta-val, Protonnal még fel lehet vinni egyszerre több műholdat, vagy egy nagyobbat, addig egy Jenyiszej, vagy SLS az üres (de nélkülözhetetlen) próbastartjaihoz túl drága. Annyi kereskedelmi műhold meg a világon nincs, hogy ezek valami pénzt a kezdeti próbáknál visszahozzanak.
Amikor a politikusok megkapják a költségvetési számításait ezeknek az óriásrakétáknak, amelyek rendre csak a harmadik, negyedik startjuktól vannak betervezve (jó esetben) élesben a Hold felé, rögvest visszavágják az egész programot.
“Minek akarunk menni a Holdra, ha idelent a Földön se tudjuk a problémáinkat megoldani?”

Az Apollo 17 óta más se történik, csak ez. A 18-ast elhasználták Skylab-nek, a Space Shuttle az egy kolosszális energiapazarlás volt, az Enyergija pedig úgy ahogy volt, már mehetett volna akár a Holdra is, de Poljusz-t, meg Buran-t vitt, majd kifújt alóla az egész ország.
Most a Jenyiszej költségeitől óvják a tudósok Putyint és Oroszországot, nehogy Gorbacsov Szovjetúniójának sorsára jussanak.

Ha így nézzük, a Holdra csak a magántőke tud visszajutni.

Sorolnám időrendben, az orosz űrprogram rendberakásának - szerintem - legfontosabb lépéseit:

• A legfontosabb az lenne az orosz űrprogramban, hogy Rogozint elzavarják a francba.
• Ki kell Putyinnak neveznie a helyére egy brutálisan komoly szakmai vezetőt, aki egyszemélyi felelőse lesz az űrprogramnak. De nem a Rogozin féle propaganda vezetéssel, hanem pénzügyi és szakmai tapasztalattal rendelkező valakit. Nagyon fontos, hogy pályázati alapon kell elbírálni a dolgot, ahol minden jelenlegi összes rakéta tervezőjét bele kell tenni a bírálók közé.
• Ennek az egyszemélyi vezetőnek drákói szigorral meg kell választania azt az 1 programot, amit hosszútávú perspektívában folyamatosan támogatnak.

Ez, hogy gyakorlatilag minden 2. héten másik program van kinevezve, hogy melyik lesz a Roscosmos megmentője, teljességgel értelmetlen, de még káros is.
Ennek a programnak vagy nagy mértékben újrahasznosíthatónak kell lennie, vagy olyan nagynak, amivel egy lépésben lehet eljutni akár a Hold körüli pályára. Ez utóbbi nem csak magának a holdprogramoknak lehet fontos, de egy nagyobb rakéta mindig rugalmasabb hasznos teher szempontjából.
Mert lehet 1 nagyot is vinni, megy stackelve sok kicsit is.
- Ki kell választani egy olyan részterületet ezen kívül, amiben a világ legjobbjai tudnak lenni. De nem kicsivel, hanem torony magasan. Hogy másnak eszébe se jusson ebben a területben fejleszteni. Ezt a részterületet pedig simán monopolizálhatják. Legyen az árnyékolás, legyen life support, legyen űrruha, vagy legyenek akár azok mechanikus elemek, vagy zsilip rendszerek.
Pl. ha Musk-nak azt mondják, hogy itt van egy a tieteknél 10x jobb oxigén regenerátor, 5-öd áron, akkor Musk nem fog ebbe pénzt ölni, hogy kifejlessze az űrhajóihoz, sőt az eddigieket is áttervezi, hogy inkébb ez kerüljön bele...
- Ennek az előző pontnak a támogatására újra meg kell kezdeni az együttműködést a többi nagy űrügynökséggel. Különös tekintettel a szabványosításra.
Pl.: Bármilyen űrállomást is építene bármilyen gyártó, annak mondjuk a dokkolói vagy légzsilipjeinek szabványosnak kell lennie. Ugyan ennek érvényesnek kell lennie pl. a modulok összekapcsolására (fizikai, és adatszinten is) is.
Ha kialakul egy nagyjából egységes űr-szabvány rendszer, akkor sokkal könnyebb lesz akár bedolgozniuk más programokba, akár finanszírozást kapni privát cégektől. Jelenleg mindenki komplett űrhajókkal házal, és próbálja azokat megtölteni hasznos teherrel. Ezzel az a gond, hogy ez így mindent vagy semmit. Ráadásul egy csomó kiemelkedő fejlesztés is elvész, ha mondjuk éppen egy orosz rakétában, űrhajóba tervezik bele.

Pl.: nem értem, hogy miért kell abba pénzt fektetni, hogy alapvetően boosternek tervezett rakétákat, később main unitként használjanak. Ráadásul különböző programokban.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Sorolnám időrendben, az orosz űrprogram rendberakásának - szerintem - legfontosabb lépéseit:

• A legfontosabb az lenne az orosz űrprogramban, hogy Rogozint elzavarják a francba.
• Ki kell Putyinnak neveznie a helyére egy brutálisan komoly szakmai vezetőt, aki egyszemélyi felelőse lesz az űrprogramnak. De nem a Rogozin féle propaganda vezetéssel, hanem pénzügyi és szakmai tapasztalattal rendelkező valakit. Nagyon fontos, hogy pályázati alapon kell elbírálni a dolgot, ahol minden jelenlegi összes rakéta tervezőjét bele kell tenni a bírálók közé.
• Ennek az egyszemélyi vezetőnek drákói szigorral meg kell választania azt az 1 programot, amit hosszútávú perspektívában folyamatosan támogatnak.

Ez, hogy gyakorlatilag minden 2. héten másik program van kinevezve, hogy melyik lesz a Roscosmos megmentője, teljességgel értelmetlen, de még káros is.
Ennek a programnak vagy nagy mértékben újrahasznosíthatónak kell lennie, vagy olyan nagynak, amivel egy lépésben lehet eljutni akár a Hold körüli pályára. Ez utóbbi nem csak magának a holdprogramoknak lehet fontos, de egy nagyobb rakéta mindig rugalmasabb hasznos teher szempontjából.
Mert lehet 1 nagyot is vinni, megy stackelve sok kicsit is.
- Ki kell választani egy olyan részterületet ezen kívül, amiben a világ legjobbjai tudnak lenni. De nem kicsivel, hanem torony magasan. Hogy másnak eszébe se jusson ebben a területben fejleszteni. Ezt a részterületet pedig simán monopolizálhatják. Legyen az árnyékolás, legyen life support, legyen űrruha, vagy legyenek akár azok mechanikus elemek, vagy zsilip rendszerek.
Pl. ha Musk-nak azt mondják, hogy itt van egy a tieteknél 10x jobb oxigén regenerátor, 5-öd áron, akkor Musk nem fog ebbe pénzt ölni, hogy kifejlessze az űrhajóihoz, sőt az eddigieket is áttervezi, hogy inkébb ez kerüljön bele...
- Ennek az előző pontnak a támogatására újra meg kell kezdeni az együttműködést a többi nagy űrügynökséggel. Különös tekintettel a szabványosításra.
Pl.: Bármilyen űrállomást is építene bármilyen gyártó, annak mondjuk a dokkolói vagy légzsilipjeinek szabványosnak kell lennie. Ugyan ennek érvényesnek kell lennie pl. a modulok összekapcsolására (fizikai, és adatszinten is) is.
Ha kialakul egy nagyjából egységes űr-szabvány rendszer, akkor sokkal könnyebb lesz akár bedolgozniuk más programokba, akár finanszírozást kapni privát cégektől. Jelenleg mindenki komplett űrhajókkal házal, és próbálja azokat megtölteni hasznos teherrel. Ezzel az a gond, hogy ez így mindent vagy semmit. Ráadásul egy csomó kiemelkedő fejlesztés is elvész, ha mondjuk éppen egy orosz rakétában, űrhajóba tervezik bele.

Pl.: nem értem, hogy miért kell abba pénzt fektetni, hogy alapvetően boosternek tervezett rakétákat, később main unitként használjanak. Ráadásul különböző programokban.

Főbb vonalakban egyet tudok érteni.
De azért lenne pár észrevételem.

A vezető kiválasztása nem egy egzakt dolog, nem vagyok meggyőződve, hogy a mérnökök lennének a jelöltek legjobb elbírálói.
Egyébként is a mindenkori politika dönti el az irányt, az ügynökség vezetője a felelős annak megvalósításának.

Ami a szabványosítást illeti, az űrügynökségek már régóta dolgoznak ezen a területen, és sorra születnek a sztenderdek.
Bővebben itt >>

International Deep Space Interoperability Standards

www.internationaldeepspacestandards.com

Hogy mást ne említsek ott a International Docking Standard. Ezek bárki számára elérhető letölthető dokumentumok, tervek.
Egyedűl kína nincs az egyeztető országok között, de azért ők is követik ám,olyannyira, hogy a az új ürhajójuk is ezzel a dokkolóval lesz szerelve.

Valójában vannak egyeztetések az ESA+Oroszország és Kína között is csak az amerikaiak nem tárgyalnak velük.

Az egy terület kiválasztása elméletben jól hangzik, de az általad vizionált technológiai lépéselőny ilyenfokú megvalósítása manapság nem realitás. És ha sikerülne is, a Nasa vevő lehetne, de pont a SpaceX nem valószínű, mert ők vagy házon belül megoldják, vagy amerikai beszállítókkal dolgoznak csak.

A hordozórakéta szektorban két opció van. Az állami megrendelések kielégítése, és a szolgáltatás kereskedelmi piaci értékesítése, ha részesedni akarnak a tortából az egyre erősődő versenyben, költséghatékony megoldás kell, legyen az bármi.

 

[Pogány]

Kézi vezérléssel kellett csatlakoztatni szerdán a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a Progressz orosz teherűrhajót, mivel ferdén érkezett.
Forrás: https://kuruc.info/r/1/224674/

 

[Zaphod Beeblebrox]

Itt a lehetőség új Magyar űrhajóssá válni!

Az ESA február 16-án jelentette be, hogy az ügynökség négy-hat űrhajós és mintegy 20 tartalék űrhajós felvételére készül.

A minimumkövetelmények magukban foglalják az ESA tagállamának vagy társult államának állampolgárságát, a természettudományi, orvostudományi, mérnöki, matematikai vagy informatikai mesterképzés minimális szintű megszerzését vagy kísérleti tesztpilóta és / vagy tesztmérnök diplomát. A jelentkezőknek az érettségi után legalább három éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, és folyékonyan beszélniük kell az angolt.

A Parastronaut programról alábbi infografika ad némi betekintést.

Join the new era of exploration as an ESA astronaut

New application deadline: due to Lithuania's new status as an ESA Associated Member, the application period has been extended by three weeks. Applications for ESA's Astronaut and Astronaut (with a physical disability) vacancies now close 18 June 2021.For the first time in over a decade, the...

www.esa.int

 

[Allesmor Obranna]

Itt a lehetőség új Magyar űrhajóssá válni!

Az ESA február 16-án jelentette be, hogy az ügynökség négy-hat űrhajós és mintegy 20 tartalék űrhajós felvételére készül.

A minimumkövetelmények magukban foglalják az ESA tagállamának vagy társult államának állampolgárságát, a természettudományi, orvostudományi, mérnöki, matematikai vagy informatikai mesterképzés minimális szintű megszerzését vagy kísérleti tesztpilóta és / vagy tesztmérnök diplomát. A jelentkezőknek az érettségi után legalább három éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, és folyékonyan beszélniük kell az angolt.

A Parastronaut programról alábbi infografika ad némi betekintést.

Join the new era of exploration as an ESA astronaut

New application deadline: due to Lithuania's new status as an ESA Associated Member, the application period has been extended by three weeks. Applications for ESA's Astronaut and Astronaut (with a physical disability) vacancies now close 18 June 2021.For the first time in over a decade, the...

www.esa.int

Parasztronauta felvétel. Hm... Mezőgazdasági munkások, illetve, más értelmezés szerint, bmw-s tahók előnyben.

 

[Cifu]

De beváltotta a reményeket az aerospike?

A tesztpadon nagyon jól teljesített, de mivel sose repült, nem tudta meg senki.
Nem volt érdekelt senki az innovatív, de rizikós megoldások alkalmazása kapcsán...

 

[Allesmor Obranna]

Az aerospike önmagában egy jól működő valami, erre számos példa akad. A Tu-144D RD-36-51A hajtóműve is aerospike fúvócsővel rendelkezett és utánégető nélkül, 18000 méteren a Mach 2.3-at is elérték vele 1981-ben.

A Venture Star hajtóműve ennek az elvnek a továbbgondolása volt, lineáris aerospike-ként.

Ez egy aerodinamikailag jobb helykihasználású, szélesebb emelőtest hátuljába építve vízszintesen, jobb elgondolás volt, mintha ugyanerre a lapos, széles törzshátsórészre egymás mellé raktak volna egyenként Laval fúvócsöveket.

 

[Kim Philby]

Parasztronauta felvétel. Hm... Mezőgazdasági munkások, illetve, más értelmezés szerint, bmw-s tahók előnyben.

Lmbtqw űrprogram nem lesz? One way ticket...

 

[beta]

Marsról még nem hozott vissza senki mintát? Mintha azt írték volna, hogy a "holnapi" Perseverance lesz az első.

 

[Törölt tag]

Marsról még nem hozott vissza senki mintát? Mintha azt írték volna, hogy a "holnapi" Perseverance lesz az első.

Háát az bajosan. Nem tartozik hozzá felszálló egység.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Törölt tag]

Marsról még nem hozott vissza senki mintát? Mintha azt írték volna, hogy a "holnapi" Perseverance lesz az első.

Begyűjti a mintákat, jól elraktározza és majd egy későbbi Eu.i küldetés hazahozza.
Persze ehhez előbb sikeresen meg kell érkezzen és munkába kell hogy álljon.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Most, hogy a csapból is a "Mars" folyik, felüdülés találni pár érdekes hirmorzsát az Űrszektorból.

Itt van például a Relativity Space timelaps videója a Terran 1 rakétájához 3D nyomtatással készülő 2.fokozata.
Egy nyomtatással megvan a komplett két részes tank, és a három 'bulkhead'

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Az Ariane 6 második fokozatát készítik elő a 'Hot Fire' teszthez.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Végül pedig pár 'Rakéta Porn' csak úgy..

 

[Zaphod Beeblebrox]

Egy remek, jól áttekintheő infografika a SpaceX Falcon 9 boosterről, az adott verzió mit, mikor, hányszor indított.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Nemrég szóba került egy másik topikban a boosteren lévő titán Grid Fins, aminek kapcsán, még régebben nyilatkozta Musk, hogy egy darabbol kovácsolt, így elég drága darabok, és ugye négy is van egy fokozaton belőle.

Az árát elég nehéz pontosan megbecsülni, de valahol $500,000 körűl lehet darabja! Az ~2millió/booster!

Ez csak azért érdekes, mert pont a legutóbbi booster ugye a tengerben landolt, a drónhajó közelében.
A hajó kordináták adottak, így elég pontos közelítéssel ismerhetik a becsapodás helyét.
Én a helyükben elgondolkoznék egy kutató Sub ROV bérlésén, hogy felszínre hozzák legalább ezeket az elemeket, amik aligha sérűltek, sőt kis szerencsével még telemetria adatot is kinyerhetnének a roncsból.

Az Atlanti óceán átlagos mélysége ~3300m, és a ballonos felszínre hozás már bizonyított technologia a Titaniknál is használták. Nyilván nem olcsó egy ilyen expedíció, de visszahozhatná az árát. Mit gondoltok?