Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
‘Out-of-control’ Chinese rocket falling to Earth could partially survive re-entry
Long March 5B is doing 27,600km/h in failing orbit, with eventual crash site unknown, after launching space station hub
www.theguardian.com
‘Out-of-control’ Chinese rocket falling to Earth could partially survive re-entry
Long March 5B is doing 27,600km/h in failing orbit, with eventual crash site unknown, after launching space station hub
Ha szerencsénk lesz, nem lakott területre zuhan az elszabadult kínai rakéta
Jelenleg 90 percenként kerüli meg a földet, akár már vasárnap is becsapódhat.
telex.hu
Amúgy mi történt vele, hogy elszabadult?
A francba! Eddig azt hittem Irónia=Ceruzaland, ahol a ceruzákok élnek.
Gyakorlatilag semmi, a hasznos terhet rendben pályára állította, de a kínaiak nem foglalkoztak azzal a problémával /b@#&tak rá/, hogy hova zuhan le a hordozórakéta. Ekkora tömegnél irányított légkörbeérkezést kellett volna véghezvinni. 10 tonna felett a normálisak megcsinálják.Ha szerencsénk lesz, nem lakott területre zuhan az elszabadult kínai rakéta
Jelenleg 90 percenként kerüli meg a földet, akár már vasárnap is becsapódhat.
Amúgy mi történt vele, hogy elszabadult?
A sebessége és magassága követhető:
‘Out-of-control’ Chinese rocket falling to Earth could partially survive re-entry
Long March 5B is doing 27,600km/h in failing orbit, with eventual crash site unknown, after launching space station hub
CZ-5B / 48275 / 2021-035B
Satellite tracking data and orbit information for CZ-5B / 48275 / 2021-035B
orbit.ing-now.com
Ahogy néztem, kb 8-9 másodperc alatt 1 km-t veszít a magasságból.A sebessége és magassága követhető:
CZ-5B / 48275 / 2021-035B
Satellite tracking data and orbit information for CZ-5B / 48275 / 2021-035Borbit.ing-now.com
Valamit rosszul nézel, mert akkor beírásod után 6-7 perccel már be is csapódott volna...
Napi 20-30 km-t jön lefele, nyilván gyorsulóan.
Ahogy látom ránk nem tud esni, csak alacsonyabb szélességek felett jár.
Annyit biztosan nem. Egy nap alatt kb. 20km ereszkedik. Most tart 300km-en. A végén persze meredekebbé válik a zuhanása, mivel a légkör parabola pályára pakolja.
Szerk.:
Én is rosszul néztem.
De nagyon furcsa. A pillanatnyi értékeke szerint éppen emelkedik...
Khmm.. Ha ez igaz lenne már rég lent lenne.. Amit látsz az a elipszis pályája relativ magassága, (apogee perigee) Kis fejszámolással kijöhetett volna, hogy valami nem stimmel.
Legutobb máj. 9-re tippelték, hogy lejön.
És semmi köze a tömegnek, hogy 10tonna felett mások megoldják ezt irányítottan, mert az USA-ban EU-ban erre már szabályozás van, és a párszáz kilosak is kontrolláltan térnek vissza, hacsak nincs meghibásodás.
Arról nem írtam, hogy pár órán belül lejön, ez csak a te képzeletedben van.
Ami adatot írtam, az csak az adott időponra vonatkozott, amikor iratm.
Láttam, totál itt jött Bp felett, jó fényes volt, kábé mint az ISS.
Engem eléggé megzavart a linken lévő animáció. Az nem a valós sebességet mutatja.
W
Wilson
Guest
A nagy buta ((vagy primitív) hordozórakéta program (USA. 1961-1966).
Az amerikai űrprogram első éveiben a fő feladat a rakéta-űrrendszerek teljesítményének növelése volt. Gyorsan világossá vált, hogy a műszaki paraméterek növelése jelentős nehézségekkel , és az indítási költségek növekedésével jár. Erre a problémára érdekes megoldást javasoltak a "Big Dumb Booster" koncepció formájában ...
A General Dynamics NESUX hordozórakéta vázlata.
Az akkori rakéta-űrrendszer-projekteket a nagy műszaki bonyolultság jellemezte. A nagyobb teljesítmény elérése érdekében új anyagokat fejlesztettek ki és vezettek be, új rakéták ígéretes modelljeit hozták létre, motorokat fejlesztettek ki stb. Mindez a rakéták fejlesztési és gyártási költségeinek növekedését eredményezte.
A számítások azt mutatták, hogy az ilyen megközelítések fenntartása esetén a rakományok indítási költségei legalábbis ugyanazon a szinten maradnának, vagy akár növekedni is kezdhetnének. A koncepció szintjén kardinálisan új döntésekre volt szükség a gazdasági teljesítmény megtartása vagy javítása érdekében. Az első ilyen irányú kutatások az ötvenes évek legvégén kezdődtek, és hamarosan valódi eredményeket hoztak.
A NASA számos magán űrkutatási vállalattal együttműködve számos új koncepciót dolgozott ki a fejlett rendszerek számára. Az egyiknek a Big Dumb Booster - "nagy buta (vagy primitív) hordozórakéta" - volt a neve.
"Egyszerű" indítórendszer az "olcsó" NEXUS rakétához.
A koncepció lényege az volt, hogy a lehető legjobban leegyszerűsítsék a hordozórakéta és annak egyes alkatrészei tervezését. Ehhez csak a jól kipróbált anyagokat és technológiákat kellett használni, és le kellett mondani az újak kifejlesztéséről. Magát a rakétát és annak alkatrészeit is egyszerűsíteni kellett. Ezzel párhuzamosan a hordozórakétát is növelni kellett a hasznos teher növelésével.
Az első számítások szerint a tervezés és a gyártás ilyen megközelítése lehetővé tette a BDB számára, hogy jelentősen csökkentse az indítási költségeket. A meglévő és leendő "hagyományos" formájú hordozórakétákkal összehasonlítva az új "minták" sokkal gazdaságosabbak voltak. A termelési ráta növekedésére is számítottak.
Így a BDB hordozórakétát gyorsan meg lehet építeni és fel lehet készíteni az indításra, majd nagyobb hasznos terhet lehet pályára állítani. Az előkészítésnek és az indításnak észszerű költségei lettek volna. Mindez jó ösztönző lehetett az űrhajózás további fejlődéséhez, de előbb alapvetően új projekteket kellett kidolgozni és megvalósítani.
A BDB-koncepció kidolgozásában több szervezet - rakéta-űrtechnikai fejlesztők - is részt vett. Számos hordozórakéta-projektet javasoltak és hoztak különböző fokú készültségbe. A javasolt modellek konstrukciójuk és teljesítményjellemzőik tekintetében jelentősen különböztek egymástól, ugyanakkor számos közös jellemzővel rendelkeztek. Az egyszerűsítés és a költségek csökkentése érdekében azt javasolták, hogy a hordozórakétákat ne könnyű ötvözetekből, hanem rendelkezésre álló és jól kipróbált acélokból építsék. Először a martenzív acélok kategóriájába tartozó nagyszilárdságú és képlékeny fajtákat vették figyelembe. Az ilyen anyagok lehetővé tették nagyobb rakéták építését a szükséges szilárdsági paraméterekkel és észszerű költségekkel. Ezenkívül az acélszerkezeteket a vállalatok széles körétől lehetett megrendelni, beleértve a különböző iparágakat a repüléstől a hajóépítésig.
Az Aerojet Sea Dragon rakétájának vázlata
Egy nagy méretű, nehéz hasznos teherrel rendelkező rakéta nagy teljesítményű meghajtórendszert igényelt, de egy ilyen termék rendkívül drága és bonyolult volt. Javasolták, hogy ezt a problémát a leghatékonyabb hajtóanyagokkal, valamint a hajtóművek kialakításának megváltoztatásával oldják meg. Az egyik fő ötlet ezen a területen a turbószivattyú-egységek, a folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművek egyik legbonyolultabb alkatrészének elvetése volt. A tervek szerint az üzemanyag és az oxidálószer ellátása a tartályokban megnövelt nyomás segítségével történt volna. Ez a megoldás önmagában hatalmas költségcsökkentést jelentett.
A javasolt anyagok és ötvözetek biztosították a megfelelő potenciállal rendelkező nagyméretű szerkezetek építését. A Big Dumb Booster típusú rakéta hasznos teherbírása 400-500 tonnára vagy még többre tehető. A rakéta méretének növelésével a kilövési súly száraz tömeg része csökkent, ami új sikereket és további megtakarításokat ígért.
A rakétákat vagy azok elemeit várhatóan újrafelhasználhatóvá lehetne tenni, amit nagy szilárdságú acélok alkalmazásával segítettek elő. Ennek köszönhetően a tervek szerint további csökkentést értek el az indítási költségekben.
Ahhoz azonban, hogy valódi eredményeket érjünk el, be kellett fejezni a kutatási és fejlesztési munkát, majd be kellett indítani a fejlesztést. Látszólagos egyszerűségük ellenére ezek a szakaszok sok évig tarthattak, és szilárd finanszírozást igényeltek. Ennek ellenére az űripar vállalta ezt a kockázatot, és elkezdett korszerű, "primitív" hordozórakétákat tervezni.
Az első újfajta projektek 1962-ben jelentek meg, és a NASA szakemberei értékelték őket. Ezek a BDB-változatok közös gondolatokon alapultak, de másképp használták azokat. Különösen az indítási módszerben voltak különbségek.
Sea Dragon rakéta felépítése
Az igazi rekorder a General Dynamics által kifejlesztett NEXUS rakéta lenne. Ez egy egyfokozatú hordozórakéta volt, amelynek magassága 122 m, maximális átmérője 45,7 m, 50 méteres stabilizátorokkal. A számított indítási súly elérte a 21,8 ezer tonnát, az alacsony Föld körüli pályára történő indításhoz szükséges hasznos teher - akár 900 tonna is lehetett.Más pályákon a hasznos teherbírás feleannyi volt.
A NEXUS rakétának hasznos terhet kellett pályára állítani, majd ejtőernyők és szilárd üzemanyaggal működő leszállómotorok segítségével leszállást kellett végrehajtania az óceánon. Az ilyen BDB szervizelés után újabb repülést tudott végrehajtani.
Ugyanebben az évben jelent meg az Aerojet Sea Dragon projektje. A tengeri indításhoz szupernehéz hordozórakétát javasolt, és nem igényelt külön indítóberendezést. Ezenkívül az ilyen rakéták gyártásába olyan hajóépítő vállalatokat terveztek bevonni, amelyek rendelkeznek a fémszerkezetek összeszereléséhez szükséges - nem a legösszetettebb - technológiával.
A "tengeri sárkány" kétfokozatú, egyszerűsített folyékony hajtóanyagú rakétákkal épült, mindkettőre. A rakéta hossza elérte a 150 m-t, átmérője pedig a 23 m-t. Tömeg - kb. 10 ezer tonna, hasznos teher - 550 t a. Az első szakaszban 36 millió kgf tolóerejű kerozin-oxigén hajtóművet terveztek. A földi kilövő komplexum helyett kompaktabb rendszert javasoltak. Ezt egy nagyméretű ballaszttartály formájában végezték el a szükséges eszközökkel, az első fokozat aljára erősítve.
A Sea Dragon típusú BDB indításának előkészítési folyamata
A tervezők elképzelése szerint a Sea Dragon-t egy hajógyárnak kellett volna elkészítenie a szokásos "hajó" anyagokból. Ezután a terméket vízszintes helyzetben egy vontató segítségével a kilövőhelyre kellett vontatni. Az indítórendszer a rakéta vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe történő felállítását biztosította, a hajótest mintegy felének merülésével. Ezután a "Sárkány" beindíthatta a hajtóműveit és felszállhatott. A fokozatokvisszatérése ejtőernyők segítségével történt, vízre való leszállással.
A Big Dumb Booster projektjei nagy érdeklődésre tartottak számot a kozmonautika továbbfejlesztése szempontjából. Megvalósításuk azonban számos jellegzetes nehézséggel járt, amelyek leküzdése nélkül lehetetlen volt elérni a kívánt eredményeket. A műszaki javaslatok és projektek józan értékelése a teljes vonal bezárásához vezetett. Az Aeroget, a General Dynamics és más vállalatok által javasolt projektek további kidolgozása nagyon nehéz feladat volt. Az "olcsó" rakéta megalkotása nagy kiadásokat igényelt a projektek fejlesztéséhez és a meglévő technológiák űrtechnológiai alkalmazásra való adaptálásához. Ugyanakkor az így létrejött rakéták a belátható jövőben nem voltak érdekesek: több száz tonnás hasznos teher egyszerűen nem állt rendelkezésre, és nem is volt várható a következő években.
A NASA nem találta célszerűnek, hogy időt, pénzt és energiát pazaroljon olyan projektekre, amelyeknek nincs valódi haszna. A hatvanas évek közepére a BDB-n végzett munka megszűnt. E munkák néhány résztvevője megpróbálta más feladatokra áttervezni a projekteket, de még ebben az esetben sem folytatódtak. A BDB munkálatai már a korai szakaszban leálltak, és nem sok pénzt költöttek a kétes hírű programra. Ahogy az amerikai űrhajózás további fejlődése megmutatta, a nehéz és szupernehéz hordozórakétáknak valóban találtak alkalmazást, de a több száz tonnás hasznos teherbírású rendszerek túlzóak, valamint túlságosan bonyolultak és drágák voltak - a kezdeti tervek ellenére.
Az amerikai űrprogram első éveiben a fő feladat a rakéta-űrrendszerek teljesítményének növelése volt. Gyorsan világossá vált, hogy a műszaki paraméterek növelése jelentős nehézségekkel , és az indítási költségek növekedésével jár. Erre a problémára érdekes megoldást javasoltak a "Big Dumb Booster" koncepció formájában ...
A General Dynamics NESUX hordozórakéta vázlata.
Az akkori rakéta-űrrendszer-projekteket a nagy műszaki bonyolultság jellemezte. A nagyobb teljesítmény elérése érdekében új anyagokat fejlesztettek ki és vezettek be, új rakéták ígéretes modelljeit hozták létre, motorokat fejlesztettek ki stb. Mindez a rakéták fejlesztési és gyártási költségeinek növekedését eredményezte.
A számítások azt mutatták, hogy az ilyen megközelítések fenntartása esetén a rakományok indítási költségei legalábbis ugyanazon a szinten maradnának, vagy akár növekedni is kezdhetnének. A koncepció szintjén kardinálisan új döntésekre volt szükség a gazdasági teljesítmény megtartása vagy javítása érdekében. Az első ilyen irányú kutatások az ötvenes évek legvégén kezdődtek, és hamarosan valódi eredményeket hoztak.
A NASA számos magán űrkutatási vállalattal együttműködve számos új koncepciót dolgozott ki a fejlett rendszerek számára. Az egyiknek a Big Dumb Booster - "nagy buta (vagy primitív) hordozórakéta" - volt a neve.
"Egyszerű" indítórendszer az "olcsó" NEXUS rakétához.
A koncepció lényege az volt, hogy a lehető legjobban leegyszerűsítsék a hordozórakéta és annak egyes alkatrészei tervezését. Ehhez csak a jól kipróbált anyagokat és technológiákat kellett használni, és le kellett mondani az újak kifejlesztéséről. Magát a rakétát és annak alkatrészeit is egyszerűsíteni kellett. Ezzel párhuzamosan a hordozórakétát is növelni kellett a hasznos teher növelésével.
Az első számítások szerint a tervezés és a gyártás ilyen megközelítése lehetővé tette a BDB számára, hogy jelentősen csökkentse az indítási költségeket. A meglévő és leendő "hagyományos" formájú hordozórakétákkal összehasonlítva az új "minták" sokkal gazdaságosabbak voltak. A termelési ráta növekedésére is számítottak.
Így a BDB hordozórakétát gyorsan meg lehet építeni és fel lehet készíteni az indításra, majd nagyobb hasznos terhet lehet pályára állítani. Az előkészítésnek és az indításnak észszerű költségei lettek volna. Mindez jó ösztönző lehetett az űrhajózás további fejlődéséhez, de előbb alapvetően új projekteket kellett kidolgozni és megvalósítani.
A BDB-koncepció kidolgozásában több szervezet - rakéta-űrtechnikai fejlesztők - is részt vett. Számos hordozórakéta-projektet javasoltak és hoztak különböző fokú készültségbe. A javasolt modellek konstrukciójuk és teljesítményjellemzőik tekintetében jelentősen különböztek egymástól, ugyanakkor számos közös jellemzővel rendelkeztek. Az egyszerűsítés és a költségek csökkentése érdekében azt javasolták, hogy a hordozórakétákat ne könnyű ötvözetekből, hanem rendelkezésre álló és jól kipróbált acélokból építsék. Először a martenzív acélok kategóriájába tartozó nagyszilárdságú és képlékeny fajtákat vették figyelembe. Az ilyen anyagok lehetővé tették nagyobb rakéták építését a szükséges szilárdsági paraméterekkel és észszerű költségekkel. Ezenkívül az acélszerkezeteket a vállalatok széles körétől lehetett megrendelni, beleértve a különböző iparágakat a repüléstől a hajóépítésig.
Az Aerojet Sea Dragon rakétájának vázlata
Egy nagy méretű, nehéz hasznos teherrel rendelkező rakéta nagy teljesítményű meghajtórendszert igényelt, de egy ilyen termék rendkívül drága és bonyolult volt. Javasolták, hogy ezt a problémát a leghatékonyabb hajtóanyagokkal, valamint a hajtóművek kialakításának megváltoztatásával oldják meg. Az egyik fő ötlet ezen a területen a turbószivattyú-egységek, a folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművek egyik legbonyolultabb alkatrészének elvetése volt. A tervek szerint az üzemanyag és az oxidálószer ellátása a tartályokban megnövelt nyomás segítségével történt volna. Ez a megoldás önmagában hatalmas költségcsökkentést jelentett.
A javasolt anyagok és ötvözetek biztosították a megfelelő potenciállal rendelkező nagyméretű szerkezetek építését. A Big Dumb Booster típusú rakéta hasznos teherbírása 400-500 tonnára vagy még többre tehető. A rakéta méretének növelésével a kilövési súly száraz tömeg része csökkent, ami új sikereket és további megtakarításokat ígért.
A rakétákat vagy azok elemeit várhatóan újrafelhasználhatóvá lehetne tenni, amit nagy szilárdságú acélok alkalmazásával segítettek elő. Ennek köszönhetően a tervek szerint további csökkentést értek el az indítási költségekben.
Ahhoz azonban, hogy valódi eredményeket érjünk el, be kellett fejezni a kutatási és fejlesztési munkát, majd be kellett indítani a fejlesztést. Látszólagos egyszerűségük ellenére ezek a szakaszok sok évig tarthattak, és szilárd finanszírozást igényeltek. Ennek ellenére az űripar vállalta ezt a kockázatot, és elkezdett korszerű, "primitív" hordozórakétákat tervezni.
Az első újfajta projektek 1962-ben jelentek meg, és a NASA szakemberei értékelték őket. Ezek a BDB-változatok közös gondolatokon alapultak, de másképp használták azokat. Különösen az indítási módszerben voltak különbségek.
Sea Dragon rakéta felépítése
Az igazi rekorder a General Dynamics által kifejlesztett NEXUS rakéta lenne. Ez egy egyfokozatú hordozórakéta volt, amelynek magassága 122 m, maximális átmérője 45,7 m, 50 méteres stabilizátorokkal. A számított indítási súly elérte a 21,8 ezer tonnát, az alacsony Föld körüli pályára történő indításhoz szükséges hasznos teher - akár 900 tonna is lehetett.Más pályákon a hasznos teherbírás feleannyi volt.
A NEXUS rakétának hasznos terhet kellett pályára állítani, majd ejtőernyők és szilárd üzemanyaggal működő leszállómotorok segítségével leszállást kellett végrehajtania az óceánon. Az ilyen BDB szervizelés után újabb repülést tudott végrehajtani.
Ugyanebben az évben jelent meg az Aerojet Sea Dragon projektje. A tengeri indításhoz szupernehéz hordozórakétát javasolt, és nem igényelt külön indítóberendezést. Ezenkívül az ilyen rakéták gyártásába olyan hajóépítő vállalatokat terveztek bevonni, amelyek rendelkeznek a fémszerkezetek összeszereléséhez szükséges - nem a legösszetettebb - technológiával.
A "tengeri sárkány" kétfokozatú, egyszerűsített folyékony hajtóanyagú rakétákkal épült, mindkettőre. A rakéta hossza elérte a 150 m-t, átmérője pedig a 23 m-t. Tömeg - kb. 10 ezer tonna, hasznos teher - 550 t a. Az első szakaszban 36 millió kgf tolóerejű kerozin-oxigén hajtóművet terveztek. A földi kilövő komplexum helyett kompaktabb rendszert javasoltak. Ezt egy nagyméretű ballaszttartály formájában végezték el a szükséges eszközökkel, az első fokozat aljára erősítve.
A Sea Dragon típusú BDB indításának előkészítési folyamata
A tervezők elképzelése szerint a Sea Dragon-t egy hajógyárnak kellett volna elkészítenie a szokásos "hajó" anyagokból. Ezután a terméket vízszintes helyzetben egy vontató segítségével a kilövőhelyre kellett vontatni. Az indítórendszer a rakéta vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe történő felállítását biztosította, a hajótest mintegy felének merülésével. Ezután a "Sárkány" beindíthatta a hajtóműveit és felszállhatott. A fokozatokvisszatérése ejtőernyők segítségével történt, vízre való leszállással.
A Big Dumb Booster projektjei nagy érdeklődésre tartottak számot a kozmonautika továbbfejlesztése szempontjából. Megvalósításuk azonban számos jellegzetes nehézséggel járt, amelyek leküzdése nélkül lehetetlen volt elérni a kívánt eredményeket. A műszaki javaslatok és projektek józan értékelése a teljes vonal bezárásához vezetett. Az Aeroget, a General Dynamics és más vállalatok által javasolt projektek további kidolgozása nagyon nehéz feladat volt. Az "olcsó" rakéta megalkotása nagy kiadásokat igényelt a projektek fejlesztéséhez és a meglévő technológiák űrtechnológiai alkalmazásra való adaptálásához. Ugyanakkor az így létrejött rakéták a belátható jövőben nem voltak érdekesek: több száz tonnás hasznos teher egyszerűen nem állt rendelkezésre, és nem is volt várható a következő években.
A NASA nem találta célszerűnek, hogy időt, pénzt és energiát pazaroljon olyan projektekre, amelyeknek nincs valódi haszna. A hatvanas évek közepére a BDB-n végzett munka megszűnt. E munkák néhány résztvevője megpróbálta más feladatokra áttervezni a projekteket, de még ebben az esetben sem folytatódtak. A BDB munkálatai már a korai szakaszban leálltak, és nem sok pénzt költöttek a kétes hírű programra. Ahogy az amerikai űrhajózás további fejlődése megmutatta, a nehéz és szupernehéz hordozórakétáknak valóban találtak alkalmazást, de a több száz tonnás hasznos teherbírású rendszerek túlzóak, valamint túlságosan bonyolultak és drágák voltak - a kezdeti tervek ellenére.
De szánalmas!Arról nem írtam, hogy pár órán belül lejön, ez csak a te képzeletedben van.
Ami adatot írtam, az csak az adott időponra vonatkozott, amikor iratm.
T
Törölt tag 1945
Guest
Hirtelen elindították az SN15-öt 
Lehet izgulni 
Lehet izgulni