Űrkutatás

[Szittya]

Optikai tartományban bármekkora távcsővel fekete az űr. 160,4 GHz-en viszont meglehetősen fényes, mert itt van a háttérsugárzás maximuma.

igen ezt tudom hogy háttérsugárzás az egész és a nem látható tartománnyal is tisztába vagyok.

nekem a kérdéseminkább arra irányult mekkora távcső (milyen érzékeny és felbontású) kellene ahhoz hogy a galaxisok olyan sürűek legyenek a képen egymás mellett hogy kb fényessé vállik az űr. (ha elindítanák vonalakat az ürbe a földről elöbb utobb egy galaxisba utközne.) mind1 hogy 1000 fényévre vagy 1mmillio)
és ha ezeket a 3d mélységbe nagy távolságokra levő galaxisokat 2D sítsük (kép) akkor kvázi egymás melle kerülnek mert nem létezik mélység.

 

[jani22]

igen ezt tudom hogy háttérsugárzás az egész és a nem látható tartománnyal is tisztába vagyok.

nekem a kérdéseminkább arra irányult mekkora távcső (milyen érzékeny és felbontású) kellene ahhoz hogy a galaxisok olyan sürűek legyenek a képen egymás mellett hogy kb fényessé vállik az űr. (ha elindítanák vonalakat az ürbe a földről elöbb utobb egy galaxisba utközne.) mind1 hogy 1000 fényévre vagy 1mmillio)
és ha ezeket a 3d mélységbe nagy távolságokra levő galaxisokat 2D sítsük (kép) akkor kvázi egymás melle kerülnek mert nem létezik mélység.

Kicsit sem egyszerű lenne, csak 1 példa, különböző a fényességük. A galaxisok nem teljes alkotnak homogén felületet, biztos hogy találnál üres helyet a "vonaladnak", ami még ráadásul meg is görbülhet.

"A 2MASS Redshift Survey program 10 évig tartó galaxis felmérésének eredményeként kapott térkép 380 millió fényéven belül több mint 43 000 galaxist tartalmaz. A galaxisok eloszlása szálas szerkezetű struktúrákat tár fel, de eloszlásuk a Tejútrendszer fősíkjában található kitakarástól eltekintve nagy léptéken izotróp."

Egy kis iránymutatás, de nyilvánvalóan töredéke a témának.

Értjük-e a táguló Univerzumot? – Még látom, de már el nem érhetem | Természet Világa

A Világegyetem fejlődését leíró ősrobbanás-elmélet legtöbb eleme a megfigyelések által ma már kellően megalapozottnak tekinthető. Vannak persze olyan alapvető következtetései, amelyek mindmáig folyamatos ellenőrzés és vizsgálat tárgyát képezik. Az Univerzum gyorsuló tágulására utaló bizonyítékok...

termvil.hu

 

[SilvioD]

A bejátszás végén Ferencz Orsolya arra utal, hogy nem egyszeri űrutazás lesz ez a mostani. A most élesedő amerikaikkal közös nemzeti űrhajós progin kívül továbbra is él az orosz szál, illetve az EU-s programra 150 magyar űrhajósjelölt jelentkezett.

 

[Wilson]

Hogyan forgott a Nemzetközi Űrállomás a Nauka hajtóműveinek aktiválásának köszönhetően?

Scott Manley megmutatja, hogyan forgott az állomás valójában (nem nagy ügy), és elmagyarázza, honnan származik a hiba.

Valójában az állomás egy óra alatt csak másfél fordulatot tett meg az egyik tengely mentén, majd másfél fordulatot az ellenkező irányba, hogy visszanyerje a pozícióját. A maximális forgási sebesség 0,5°/s volt, ami lényegesen lassabb, mint a standard manővereknél. Sem a legénységet, sem magát az állomást nem fenyegette veszély.

 

[luperator]

Visszaolvastam jó pár oldalt, de nem értettem meg, hogy a mostani űrversenynek mi a tétje? Kolonizálni más bolygót, ipari tevékenységet végezni mint a sci-fikben? Míg a pórnép feje tele van tömve a bűntudattal, hogy lassan már azzal bűnös, hogy létezik, másik oldalon ezeket sem a szeretet repíti a légkörön kívülre.
Abban biztos vagyok, hogy a kormány okkal szállt bele ebbe, bár a miértje nálam ugyanúgy kérdés mint a nagyhatalmak esetén. A kutatás mint válasz meg biztos nem fedi a valóságot, az eddig is ment többé-kevésbé.

 

[gergo55]

Visszaolvastam jó pár oldalt, de nem értettem meg, hogy a mostani űrversenynek mi a tétje? Kolonizálni más bolygót, ipari tevékenységet végezni mint a sci-fikben? Míg a pórnép feje tele van tömve a bűntudattal, hogy lassan már azzal bűnös, hogy létezik, másik oldalon ezeket sem a szeretet repíti a légkörön kívülre.
Abban biztos vagyok, hogy a kormány okkal szállt bele ebbe, bár a miértje nálam ugyanúgy kérdés mint a nagyhatalmak esetén. A kutatás mint válasz meg biztos nem fedi a valóságot, az eddig is ment többé-kevésbé.

Választ kaphatnánk, ha tudnánk, hogy mi az oka annak a lázas sietségnek, ahogy a Space X telephelyén építik a kilövő-elkapó tornyot, a gyártó csarnokokat, készítik elő a Starship tesztpéldányokat.

 

[Nemerson]

E

Visszaolvastam jó pár oldalt, de nem értettem meg, hogy a mostani űrversenynek mi a tétje? Kolonizálni más bolygót, ipari tevékenységet végezni mint a sci-fikben? Míg a pórnép feje tele van tömve a bűntudattal, hogy lassan már azzal bűnös, hogy létezik, másik oldalon ezeket sem a szeretet repíti a légkörön kívülre.
Abban biztos vagyok, hogy a kormány okkal szállt bele ebbe, bár a miértje nálam ugyanúgy kérdés mint a nagyhatalmak esetén. A kutatás mint válasz meg biztos nem fedi a valóságot, az eddig is ment többé-kevésbé.

Hold Kincs-Hélium-3

Moon Treasure - Helium-3

A handful of soil, which was picked up on the crest of the Camelot lunar crater, slipped off the usual scoop into a special teflon bag and went with the Apollo 17 team to Earth. On that day, December 13 1972, few could have imagined that the lunar soil sample was numbered 75501,

en.topwar.ru

 

[pöcshuszár]

Választ kaphatnánk, ha tudnánk, hogy mi az oka annak a lázas sietségnek, ahogy a Space X telephelyén építik a kilövő-elkapó tornyot, a gyártó csarnokokat, készítik elő a Starship tesztpéldányokat.

A lázas sietség oka a kormány felé vállalt szerződések meredek határidejei. Igazság szerint a saját ütemtervtől is el vannak némileg maradva, mert a leszállási balesetek eléggé késleltették a programot.
A NASA pedig a kínaiak jelentette újabb űrvesenyre reagálnak egy feszítettebb tempóval.
Most a fő cél a kolonizáció. Mert lehet, hogy az amerikaiak gazdaságosabban fogják az egész űrprogramot csinálni de Kína ezt nagyjából letojja.
Ismerve a földi tevékenységüket, ha bárhova először ők rakják ki a zászlót - telibehányva minden nemzetközi egyezményt -, azt az égitestet maguknak fogják követelni.
Ugyebár jelenleg az az irányadó, hogy a Kármán vonal felett minden "nemzetközi vizeknek" számít. Namost a kínaiak arra is képesek idelent, hogy más országok jogos területét elbirtokolják, és magánhadsereget odatelepítve sajátként használják.
Egy esetleges elsőségük azt jelentené, hogy ők hozhatnak új szabályokat adott égitest kapcsán.
És az a helyzet, hogy a kínaiak csak az erőből értenek.
Ha nem szüntetik meg a minimális jogalapjukat is a birtoklásra, akkor egy extraterrestriális jogi konfliktus nagyon könnyen valós földi konfliktussá fajulhat.
Hogy a felgyorsult tempó máshoz is elkerülhetetlen, az nyilvánvaló.
Pl. sokkal könnyebb lesz a Pentagonnak létrehoznia a hiperszonikus előrejelző rendszert, ha százasával eregetheti fel őket - ha elkészül a Starship. Igazság szerint az orbitális Starship már egy nagyon komoly előnyt fog nekik jelenteni, még ha nem is tudják az első jónéhányat visszahozni.
A SpaceX ott tart, hogy nagyon durva tempóban (ugye ez annak az eredménye, amit itt a topicban többen eszetlen pazarlásnak tulajdonítottak) lesz képes nehéz hordozókat előállítani. Tehát először majd a szükséges felbocsátási kapacitással fognak rendelkezni. Ha pedig később rutinszerűvé válik az újrahasznosítás, akkor olyan pénzügyi előnyük lesz, amivel ezt a hidegháborút is megnyerhetik.

 

[csakb]

igen ezt tudom hogy háttérsugárzás az egész és a nem látható tartománnyal is tisztába vagyok.

nekem a kérdéseminkább arra irányult mekkora távcső (milyen érzékeny és felbontású) kellene ahhoz hogy a galaxisok olyan sürűek legyenek a képen egymás mellett hogy kb fényessé vállik az űr. (ha elindítanák vonalakat az ürbe a földről elöbb utobb egy galaxisba utközne.) mind1 hogy 1000 fényévre vagy 1mmillio)
és ha ezeket a 3d mélységbe nagy távolságokra levő galaxisokat 2D sítsük (kép) akkor kvázi egymás melle kerülnek mert nem létezik mélység.

Ja, értem!

Ebben az esetben is mindegy, hogy mekkora a távcső, mert a Világegyetem véges méretű, és véges számú galaxis van benne. Csak akkor állhatna elő ilyen kép távcsőben, ha végtelen lenne (mármint az Univerzum). Akkor viszont szabad szemmel is vakítóan fényes lenne az ég a távoli galaxisok összeolvadó fénye miatt. Ez az Olbers-paradoxon, aminek az a feloldása, hogy a Világegyetem véges méretű (és a csillagok élettartama is véges).

A Hubble eXtreme Deep Fielden jól látszik, hogy véges mennyiségű galaxist észlelhetünk. Ez egy kb. 2x2 ívperces égterület, és a 2,5 m-es Hubble-lel összesen 23 napnyi expozíciós idővel készült. Úgy van megválasztva a látómező, hogy nagyon kevés előtércsillag van csak benne, minden más objektum távoli galaxis, kb. 5500 db összesen. A leghalványabbak nagyjából 13,2 mrd fényévre.

 

[Szittya]

Ja, értem!

Ebben az esetben is mindegy, hogy mekkora a távcső, mert a Világegyetem véges méretű, és véges számú galaxis van benne. Csak akkor állhatna elő ilyen kép távcsőben, ha végtelen lenne (mármint az Univerzum). Akkor viszont szabad szemmel is vakítóan fényes lenne az ég a távoli galaxisok összeolvadó fénye miatt. Ez az Olbers-paradoxon, aminek az a feloldása, hogy a Világegyetem véges méretű (és a csillagok élettartama is véges).

A Hubble eXtreme Deep Fielden jól látszik, hogy véges mennyiségű galaxist észlelhetünk. Ez egy kb. 2x2 ívperces égterület, és a 2,5 m-es Hubble-lel összesen 23 napnyi expozíciós idővel készült. Úgy van megválasztva a látómező, hogy nagyon kevés előtércsillag van csak benne, minden más objektum távoli galaxis, kb. 5500 db összesen. A leghalványabbak nagyjából 13,2 mrd fényévre.

azért ez nem teljesen igaz mert nem kell hozzá végtelen univerum. elég ha egy galaxishalmaz "rossz helyén" lennénk és már nem is lenne kilátásunk. mégcsak a saját galaxisunkból sem. (jó kép köszönöm már szépen fényesedik a sötétség az emberi szem számára is)

 

[Nemerson]

Boeing Starliner kigurult az indítopultra az indításhoz az OFT-2-höz

 

[Zaphod Beeblebrox]

Visszaolvastam jó pár oldalt, de nem értettem meg, hogy a mostani űrversenynek mi a tétje? Kolonizálni más bolygót, ipari tevékenységet végezni mint a sci-fikben? Míg a pórnép feje tele van tömve a bűntudattal, hogy lassan már azzal bűnös, hogy létezik, másik oldalon ezeket sem a szeretet repíti a légkörön kívülre.
Abban biztos vagyok, hogy a kormány okkal szállt bele ebbe, bár a miértje nálam ugyanúgy kérdés mint a nagyhatalmak esetén. A kutatás mint válasz meg biztos nem fedi a valóságot, az eddig is ment többé-kevésbé.

Érdemes elkülöníteni a szuborbitalis-orbitális kereskedelmi repülési versenyt, hordozórakéta-teherszállítás/műhold pályára állítás és a űrállomás/Hold versenyt.

Az elsőt és másodikat piaci szereplők viszik, piaci alapon, az űr-repülés iránti növekvő érdeklődést meglovagolni/lefölözni, (Virgin, Blue Origin, stb.)
valamint a növekvő igények a "kisebb" kereskedelmi műholdak iránt.
(RocketLab, SpaceX, Virgin, és a rengeteg rakéta startup)

Az utolsó mögött jelentősebb Állami pénzek állnak, és komolyabb ambíciók.

Az emberes hozzáférés a LEO-hoz, eddig csak orosz-amerikai (ISS) részről lehetett, most megjelentek a kínaiak, és hamarosan jönnek a kereskedelmi állomások Axiom Space, Sierra Nevada.
Az oda utazás ára csökkenő tendeciát mutat elsősorban a SpaceX nyomán.
Szintén egyre olcsóbban lehet hasznos terhet pályára állítani az újrafelhasználható rakétáknak hála, ahol a verseny tovább fokozódik az újabb szereplőkkel.

Külön kell venni a Hold-versenyt, ott most a fokozódó versengést elsősorban az táplálja, hogy a "Holdverseny" összes résztvevője ugyanazokra a helyekre és erőforrásokra irányul.

Minden Hold projektnél az állandó bázis helyét a Déli-sark régiójában határozzák meg. Annak ellenére is, hogy pusztán technikailag az orbitális állomásra és a visszafelé tartó transzfert könnyebb elvégezni az egyenlítői zónából.
A Hold déli sarkvidékén koncentrálódnak az úgynevezett hidegcsapdák, olyan állandóan árnyékos területek, ahol a víz kinyeréséhez szükséges jég található.

Bővebben írtam erről itt;

Fokozódó verseny a Hold erőforrásaiért

Az elmúlt időszakban sok holdra irányuló kutatás bejelentés és országok közötti együttműködési megállapodás született, a világ minden tájáról érkeztek hírek, Kanadától Japánon át az Egyesült Államokig, Dél-Koreán át Új-Zélandig, Oroszország pedig Kínával szövetkezik.

rocket-science.blog.hu

 

[gafzhu]

(jó kép köszönöm már szépen fényesedik a sötétség az emberi szem számára is)

(ami lehet az érzékelő zaja is, 21 nap nem kis idő)

 

[enzo]

Az Apollo 11 Sas holdkompjának visszatérő egysége valószínűleg még mindig a Hold körül keringhet, pedig korábban azt gondolták, hogy az égitestek perturbációs hatása folytán a Holdra zuhan.

Apollo 11 ascent stage may still be orbiting the moon

James Meador, an independent researcher at the California Institute of Technology, has found evidence that suggests the Apollo 11 ascent stage may still be orbiting the moon. He has written a paper outlining his research and findings and has posted it on the arXiv preprint server.

phys.org

És az Apollo 12, 14, 15, 16, 17-é ?

 

[Nemerson]

És az Apollo 12, 14, 15, 16, 17-é ?

Elvitte őket a cica.

 

[jani22]

És az Apollo 12, 14, 15, 16, 17-é ?

Most nincs időm visszakeresni, de ha jól emlékszem, akkor visszairányították a Holdra, hogy az adott tömegű és sebességű eszközökkel holdrengést váltsanak ki és teszteljék az űrhajósok által kihelyezett szeizmográfokat.

 

[sequadon]

Azért ez eléggé látványos ebből a szögből!

további képek: https://spacejunkie.hu/hir/starbase-starship-hirfolyam

 

[Kim Philby]

Ja, értem!

Ebben az esetben is mindegy, hogy mekkora a távcső, mert a Világegyetem véges méretű, és véges számú galaxis van benne. Csak akkor állhatna elő ilyen kép távcsőben, ha végtelen lenne (mármint az Univerzum). Akkor viszont szabad szemmel is vakítóan fényes lenne az ég a távoli galaxisok összeolvadó fénye miatt. Ez az Olbers-paradoxon, aminek az a feloldása, hogy a Világegyetem véges méretű (és a csillagok élettartama is véges).

A Hubble eXtreme Deep Fielden jól látszik, hogy véges mennyiségű galaxist észlelhetünk. Ez egy kb. 2x2 ívperces égterület, és a 2,5 m-es Hubble-lel összesen 23 napnyi expozíciós idővel készült. Úgy van megválasztva a látómező, hogy nagyon kevés előtércsillag van csak benne, minden más objektum távoli galaxis, kb. 5500 db összesen. A leghalványabbak nagyjából 13,2 mrd fényévre.

Vagy ugye feltételezzük az ősrobbanást, és azért fekete egy része az égboltnak. Ugyanis a "múltat" látván, még nem ért ide a fény.

 

[gergo55]

Azért ez eléggé látványos ebből a szögből!

további képek: https://spacejunkie.hu/hir/starbase-starship-hirfolyam

És valami hiheretlen gyorsasággal szerelték be a 29 Raptort!

A Kijevi nagyharangok-at kérem aláfestő zenének!

 

[jani22]

Vagy ugye feltételezzük az ősrobbanást, és azért fekete egy része az égboltnak. Ugyanis a "múltat" látván, még nem ért ide a fény.

A probléma többrétegű, kiemelném, hogy a világegyetem nem végtelen és tágul. Meg bekavar, hogy a csillagok sem világítanak örökké, a fény hullámhossza megváltozik, meg elnyelődik útközben, a fényáram erőssége a fényforrástól mért távolság négyzetével fordított arányban csökken. De egy nagyon jó összefoglaló van:

Természet Világa

Mint írja is, nem biztos, hogy mindent tudunk e témakörben.