1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Villamosenergia-termelés, energiagazdálkodás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Batka által indítva @ 2013. május 4..

  1. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

  2. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

  3. Loken

    Loken Well-Known Member

  4. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    https://totalcar.hu/magazin/kozelet...e=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
    Beszarok, pont egy hete beszélgettem erről a barátnőmmel sétával az utcán, hogy ha vajon illetéktelen hozzáfér, akkor mi van. Hát, elég hamar jött rá a válasz...
    A cikkben a durva még az, hogy 450 autós mintán heti szinten van koccanás meg sérülés? Akkor kezd érthetővé válni, hogy a vellanyrollerek miért amortizálódnak le gyorsan...
     
    antigonosz likes this.
  5. fishbed

    fishbed Well-Known Member

  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    fip7, fishbed, Hpasp and 2 others like this.
  7. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

  8. fishbed

    fishbed Well-Known Member

    Jobb későn mint soha! Igaz közben elégettek pár milliárd eurót, de így mulat egy környezet tudatos embernek látszó valami.
     
    Gyurma and molnibalage like this.
  9. Loken

    Loken Well-Known Member

    https://m.origo.hu/nagyvilag/202002...torszag-ujra-nyithat-az-atomenergia-fele.html
    "Február elején újabb, átlagosan 8,1 százalékos áremelést hajtottak végre a nagy német áramszolgáltatók, ami 3,9 millió háztartást érint. A német kormány a villamos energia drágulását egy újabb szénerőmű beindításával kompenzálná, ez azonban ellentmond saját vállalásának, miszerint 2038-ig felszámolná a környezetszennyező szénégetőket. A nukleáris leszerelés kezdete után közel egy évtizeddel úgy tűnik, a CDU politikusai hajlandóak felülvizsgálni és átértékelni az atomenergia szerepét – számolt be a Der Spiegel a párt gazdasági bizottságának állásfoglalásra hivatkozva."
     
  10. alali77

    alali77 Well-Known Member

    fip7 and molnibalage like this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Édes Istenem, Index. Megint...
    https://index.hu/techtud/2020/02/05/szeleromu_megujulo_energia_szemettelep_ujrahasznositas/

    Ad egy érdekes címet, majd a végén kijelenti csak úgy, hogy tiszta...
    Írtam, csak tudnám minek...

    Most ilyenkor nem tudom azt, hogy én vagyok annyira képzett (?), hogy képes vagyok kb. 3 perc keresésre vagy ennyire alacsony a szint ma, hogy az ember újságíró legyen? Lényegében büntetlenül lehet bármiféle hülyeséget leírni.
     
  12. Gyurma

    Gyurma Well-Known Member

    Az lmp. vagy a párbeszéd is ebbe a zsákutcába szeretné bevinni az országot, csak nekünk jobban fájna egy ekkora malőr.
     
    blitzkrieg, laiki, fip7 and 5 others like this.
  13. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Itt az új korszak: Magyarország felküzdötte magát a napenergia-toplistára
    https://www.portfolio.hu/uzlet/2020...kuzdotte-magat-a-napenergia-toplistara-414935
    Többéves gyengélkedést követően 2019-ben ismét magára talált az európai napenergia-piac, és az előző évinél mintegy 88 százalékkal nagyobb, összesen 23 GW új fotovoltaikus naperőmű kapacitást telepítettek - áll az IHS Markit előzetes adatokat tartalmazó jelentésében. Ez történelmi rekordnak számít, és a szervezet szerint ezáltal Európa a fenntartható növekedés új korszakába lépett. A hagyományos nagy országok mellett tavaly Magyarország is kulcspiaccá vált, és felkerült a legnagyobb európai napenergia-piacok tízes toplistájára.
    [​IMG]
     
  14. laiki

    laiki Well-Known Member

    Ezek kizárólag napsütéses, mediterrán országok, alacsony munkaerő költséggel, komoly, jól szabályozható kiegyenlítő kapacitással.
    Ja, mégsem...

    Mert hogy a spanyoloknál, portugáloknál, olaszoknál és a törököknél csinálják, azt valamennyire talán meg lehet magyarázni. Még eszméletlen nagy jóindulattal Dél-Ukrajnát is az alacsony munkaerő költség miatt (bár a beruházási költség talán 20-30%-a helyi munkaerő függő). De csak a nagyon déli részét.
    Azonban ezekben az országokban sem érné meg agyontámogatás nélkül. Úgy a megemelt átvételi ár (Magyarországon 2020-ban a 20 MW alatti naperőművekre a KÁT ár 33,36 Ft/KWh, ami kb. 3-szorosa Paks I. átvételi árának, több, mint duplája az átlagos import árnak, illetve nagyjából duplája Mátra átvételi árának, a háztartási naperőművekre pedig a bruttó fogyasztó ár 37,3 - 37,8 Ft/kWh), mind az átvételi kötelezettség és persze a beruházási támogatás terén is..
    És még ezekben az országokban is gőzerővel veri szét a hálózat stabilitását hogy véletlenül sem akkor és annyit termel, amennyi a fogyasztás lefedéséhez kellene.
    Az energia tárolás (már lenne egyáltalán ilyen léptékben működőképes és gazdaságos megoldás) és hálózatfejlesztés költségeit pedig nem fizettetik meg velük A kiegyenlítő energia költség (szabályozási pótdíj), amit idéntől Magyarországon is fizetnie kell még a régi KÁT-os naperőműveknek is pedig nevetségesen alacsony (2 - 4,5 Ft/kWh közti attól függően hogy milyen jól menetrendeznek. De ezt is jó pár évre fokozatosan csökkenő mértékben kompenzálják nekik.

    Viszont nézzük már meg az alábbi két modell szerinti sugárzási értékeket és mondja meg valaki, hogy Németországban, vagy Hollandiában a támogatás méretékén túl milyen észszerű oka van a napelemek telepítésének? Persze ahol már 120 Ft/kWh-t is meghaladja a lakossági áramár (Németország) ott még a magas munkaerőköltségek mellett is megéri a tetőre napeleme rakni ha ezen az áron veszik át a kétirányú villanyórával nettósításon keresztül az áramot, még akkor is ha fele annyit termel az a napelem, mint Spanyolország déli részén. Hogy ez 10-szerese Paks I átvételi árának (valószínűleg hasonlóan viszonyulna a már megépített és leállított, vagy leállítás alatt/előtt álló német atomerőművek termelési költségeihez is. És 6-8-szorosa Paks II. várható mindent (beruházási költséget, kamatot, nukleáris alap feltöltést, működési költséget) tartalmazó termelési költségének. Ja hogy öngerjesztő folyamatként ezt meg is kell fizetnie valakinek és lám-lám tovább is emelték a lakossági fogyasztói árat az EEG támogatás/díj tartalom megemelésével. Így persze tovább emelkedik a napelem telepítés "gazdaságossága" is. Csak legyen valaki (a zöld propagandával bezsongított és hatóságilag kötelezett fogyasztó) aki kifizeti ennek a "gazdaságos" termelési módszernek a költségeit és legyen valaki (fél Európa országainak szabályozási tartaléka) aki kipuffereli a németek zöld áramlöketeit és hullámvölgyeit.
    [​IMG]

    [​IMG]

    A cikk címét kicsit megváltoztatnám. Magyarország "leküzdötte" magát...
    Elindultunk a szakadék felé a német úton.
     
  15. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Sajnos az EU-ban elő van írva a "megújulókra" a kötelező, minimális részarány a villamosenergia termelésben.
    E mellet az EU pályázati pénzekkel is támogatja a napenergiát. Gondolom ezekkel függ össze ez a baromság, nem magunktól vagyunk ilyen hülyék.
    Bár én jobban örülnék annak ha a vízenergia részarányát próbálnák meg növelni.
     
    blitzkrieg, Fennek and Ooorky like this.
  16. Ooorky

    Ooorky Well-Known Member

    Vízenergia nem biznisz a német napelem összeszerelőknek...
     
  17. laiki

    laiki Well-Known Member

    Nem igazán áll meg sem az az érv, hogy erre valamilyen kötelezettségünk lenne, sem az hogy sok támogatást kapnánk hozzá az EU-tólé.

    Nem tudok közvetlen kötelezettséget keletkeztető EU előírásról. Stratégia van, meg célérték a távoli jövőre nézve, meg cselekvési terv. Tehát politikai maszlag marketing dumatenger. Még az amúgy közvetlen kötelezettséget nem keletkeztető és szankcióval nem járó célszámok sem a villamosenergia termelésre vonatkoznak, hanem az összenergia felhasználásra. Ráadásul a 2020-as 13%-os megújuló célszámot már kb. egy évtizede teljesítettük, jórészt biomasszával.

    Amúgy a biomassza nálunk elsősorban fa (kisebb részben szalma) égetést jelent, ami nagyban is majdnem olyan szennyező, mint kicsiben, az otthoni vegyes tüzelésű kazánokban. Bőven vetekszik a lignit tüzelésű. alacsony hatásfokú elavult mátrai erőmű fajlagos kibocsátásával, sőt sok tekintetben meghaladja azt. De ha valamihez hozzá van téve, hogy bio előtag, akkor már az sem baj, hogy sok szén-dioxidot (ez lenne a kisebbik baj, mert a CO2 nem közvetlenül káros), savas esőt okozó kén és nitrogén oxidokat, füstöt, port bocsát ki. Ezek nem kis hányadban főleg régen széntüzelésre használt ezer éves erőművi kazánok vegyes tüzelésre átállítva, meglehetősen mérsékelt füstgáz szűréssel (ahhoz a kevés termeléshez nem éri meg a beruházás és a többlet karbantartás)

    Meg persze az sem baj ha kivágják az erdőt. Ugyanis papíron csak mezőgazdasági és erdészeti és feldolgozóipari hulladékot, nyesedéket, növényi szárakat, fűrésztelepi, faipari, bútoripari hulladékot lehetne elégetni, de a gyakorlatban abból nehéz lenen folyamatosan ellátni egy adott szállítási távolságon belül a biomassza erőműveket, ezért építőipari, bútoripari célra használható farönkök, lakossági felhasználásra alkalmas tűzifa, állati alomnak jó szalma és silózható, takarmányozásra alkalmas szárak is bőven mennek a kazánba.

    Ha pedig a messze túlértékelt szerepű CO2-ről van szó, akkor semmi okunk kapkodni. Magyarország éves egy főre jutó üvegház hatású gáz kibocsátása (6,6 tonna) mindösszesen az átlagos EU-érték (8,8 tonna) 75 százaléka, mely EU-szinten a hatodik legjobb arányú. Magyarország 2030-ra kitűzött célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkentse 2030-ig az 1990-hez képest, azaz a bruttó kibocsátás 2030-ban nem haladhatja meg a bruttó 56,19 millió tonna CO2-t. (Pontosabban az üvegházhatású gázok szén-dioxidra átszámított egyenértékét). Ez a 2017-es érték 7,6 millió tonnával való csökkentését jelenti 2030-ra, ami javarészt már abból megvan, hogy leállítjuk a Mátrai Erőmű lignit blokkjait és termelésbe állítjuk Paks II-t. Hiszen az atomerőmű pont ugyanúgy nem bocsát ki sem CO2-t sem egyéb légszennyezőket, mint a naperőmű. Csak közben az atomerőmű tisztességes mennyiséget termel, hiszen összehasonlíthatatlanul nagyobb az energiasűrűsége, kb. 8-szor nagyobb a kapacitás kihasználtsága (lévén nem időjárásfüggő alaperőmű), a szükséges mértékben és ütemben termel, kiszámíthatóan és még az élettartama is minimum 3-szorosa a naperőművekének.

    Az csak egy értelmetlen zöld politikai marketing kategória, hogy valami „megújuló”. Azt kellene nézni, hogy az adott energiatermelési mód mennyire szennyez (a gyártása, megépítése és az üzemeltetése során együttvéve), mennyi erőforrást igényel (ideértve az elfoglalt földterületet is), mennyibe kerül, mennyire hatékony. A szélerőmű és a naperőmű a kis energiasűrűségük és a rossz kapacitás kihasználtságuk miatt fajlagosan - az élettartam alatt megtermelt energiára vetítve - drágák. Agyontámogatás nélkül nem éri meg az építésük. Azért drágák, mert sok erőforrást igényel a beruházás. A nagy kezdeti erőforrás igény azt jelenti, hogy már a gyártás során egy hatalmas szennyezési csomaggal indul az erőmű. Továbbá nagy területet foglal el. Nem szabályozható. Emiatt 2011-ben a KÁT bevezetésekor teljes okkal és joggal állították le a szélerőművek építését.

    Viszont 2011-ben elkövettek egy nagy hibát. A KÁT-ból kikerültek az addig támogatott átvételi árú kapcsolt energiatermelők. Holott a valóságban a kombinált ciklusú, kapcsolt villamosenergia + hő termelők hatásfoka nagyon jó a hulladék hő hasznosítása miatt. A jó hatásfokból következően alacsony a fajlagos szennyezőanyag kibocsátásuk. Továbbá a városi távhő rendszerekre rádolgozó kombinált ciklusú gáztrubinák és kapcsoltan termő gázmotorok a városi légszennyezés csökkentésének fontos eszközei lehettek volna, hiszen a földgáz tiszta, molekuláris szinten keveredik a levegővel, így közel tökéletesen ég el, tehát csak szén-dioxidot és vizet bocsát ki (na meg a magas hőmérséklet mellett némi nitrogén-oxidot). Nincs szilárd füst, por, korom, savképző oxid, tökéletlen égésből fakadó rákkeltő anyag kibocsátás és a hidrogén tartalom miatt a CO2 kibocsátás is alacsonyabb még azonos hatásfok mellett is, a magasabb hatásfok mellett pedig sokkal kevesebb, mint például a biomassza esetében. Ráadásul fűteni valamivel kell és erre a kapcsolt termelők ideálisak. Kapcsoltan viszont csak olyannal lehet termelni, ami elég magas füstgáz hőmérsékletet ér el, különben gazdaságtalan a villamosenergia termelése. Ezen kívül a kapcsolt termelők jól (fűtési idényben közepesen) szabályozható gázüzemű termelők, amelyek a szabályozási tartalékot is javították. De hát mivel nem "megújuló" menniük kellett a sokak rosszabb biomassza javára.

    Mellesleg az is csak nagyon kis hányadban igaz, hogy EU támogatás lenne a naperőművek építésére. Vannak ilyen példák, de a legtöbb naperőművet EU támogatás nélkül valósítják meg. Nincs kifejezetten naperőművekre, vagy megújulókra vonatozó támogatás. Bizonyos támogatási programoknak van energiahatékonysági célja is és ezekbe néha el lehet sütni a naperőművet is, de nem ez az általánosan jellemző. Meg aztán a KÁT átvételi ár is támogatás. A támogatás tartalmakat pedig össze kell számítani. Tehát a beruházáshoz kapott támogatással csökkenteni kell az átvételi időszak alatti KÁT támogatást., ami a gyakorlatban az átvételi időszak csökkentését jelenti. Ezért például egy nagynak nevezhető naperőmű kezdetben kapott egy komoly beruházási támogatást (nem EU-s támogatást), de amikor eladták egy másik piaci szereplőnek, akkor visszafizették a beruházási támogatást, hogy ne csökkentse a KÁT átvétel időtartamát, mert új jobb árat kaptak érte.
     
    blitzkrieg, fishbed, Fennek and 3 others like this.
  18. laiki

    laiki Well-Known Member

    Így van.

    Ráadásul a vízenergiára az egyetlen valamire való lehetőségünk a nagymarosi gát lett volna, amit az osztrák zöld "barátaink" hathatós felbujtásával sikerült megtorpedózni. Sajnos a vízenergia is engedelmeskedik a fizika, a matematika és a közgazdaságtan törvényeinek. (A sötétzöldek mindegyik tárggyal hadilábon állnak) Kell hozzá vízhozam, esés, hely a gátnak és a tározónak és nem túl hektikus vízjárás. Nálunk a gazdaságos erőmű építéshez szükséges esés sajnos nem sűrűn van. Olyan vízhozam és vízjárás is, hogy megérje erőművet építeni legfeljebb csak a Dunán. Ahol pedig megérte volna (Dunakanyar), ott túl soknak ítélték a gát és a víztározó tájképre gyakorolt hatását (szerintem hibásan). Max ott éri meg a vízerőmű, ahol egyéb okból érdemes gátat, tározót építeni.

    Ha észszerűen csinálnánk, akkor 70-75% atommal (ennyit lehet alaperőművel megtermelni anélkül, hogy a kapacitás kihasználtságát rontanánk és szabályozásra akarnánk használni). A maradékot javarészt a távhőbe is besegítő kapcsolt földgázzal. Itt-ott a távhőbe besegítő geotermikus fűtőművel (főleg ahol eleve van gyógyászati, turisztikai célú termálvíz hasznosítás). Egy kis depónaigázzal (nem szemétégetésel, merrt a depóniagáz tisztább és vezetékkel szállítható, míg a távhőre rádolgozó szemétégető a városban szennyez) és a vízszabályozást, öntözést, árvíz védelmet, hajózhatóságot célzó tározókhoz kapcsolt minimális vízenergiával oldanánk meg.

    Megjegyzem hogy az atomot is lehetne kapcsoltan használni., Egy nagyobb reaktor Budapest alá, a Dunai-Erőmű infrastruktúráját felhasználva, egy kisebb Szegedhez és esetleg egy kisebb a Székesfehérvár környéki tavakat, tározót, vízfolyásokat felhasználva. Besegíthetnek a távfűtésbe nyáron pedig a távhűtésbe (hőből hűtést) a hulladékhővel. Ráadásul így csökkenne a termelés földrajzi koncentráltsága és a szállítási veszteség is. Győrben más ott van a geotermikus fűtőmű. Oda nincs értelme reaktort tenni. Miskolcon szintén. A többi nagyvárosban pedig hiányzik a megfelelő hűtővíz. De 3 1,2 GW-os és két kisebb reaktor elég is lenne.

    Meg persze szigetelés ezerrel.

    Nesze neked CO2 kibocsátási klímacél. Feladat kipipálva naperőmű nélkül is. A sötétzöldek "megújuló" kórusát pedig figyelmen kívül kel hagyni.
     
    blitzkrieg, Luthero, fishbed and 4 others like this.
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Itt azért köhögtem egyet.
     
  20. laiki

    laiki Well-Known Member

    Miért? Egyetértesz, vagy vitatod?
     

Ezen oldal megosztása