Hanula Barna -rövid- előadása, gondolatébresztése a zöldenergia mentén. Jó hatásfokkal költjük e el az energia zöldítésére fordított pénzt?
https://zoldenergia.blog.hu/2020/01/15/az_akkumulatorok_nem_mentik_meg_a_vilagot#comment-form
Na, itt is kitiltott a bloggazda. Ez ám a gerinc...
Nehogy már kommenteljenek műszaki vonalon és számokkal alátámasztva bárkik...
Nos, szerintem a töltés alapú tárolás fizikai képtelenség. Grid szintű energia tárolás a XXI. század 2. legnagyobb bullshitje, amit az elsővel, a "zöld" szél- és napárammal fonódik össze.
A jelenlegi Li-ion akksik energiasűrűsége kb. 0,16 kWh/kg.
A dízelolaj és erőművi tüzelőolajé kg. 12 kWh/kg a földgázé 14 kWh/kg. Ezek elég jól tárolhatóak és erőmű típustól függően 35-63%-kal (hagyományos - CCTG erőművek a skála szélei) hatásfokkal alakítható árammá.
Az akksik töltése legjobb esetben is 95% táján van, de a nagyon gyorsan pakolja be az ember, akkor akár 80% alá is esik. A kivételnek is van vesztesége. Még így is majdnem 100-szoros difi van köztük energiasűrűségben. Az, hogy kétszer kell szállítani az áramot, mert töltéshez is és onnan kinyerve is, az most hanyagoljuk el. (Ez még átlagosan 8% hatásfok rontás.)
Namármost nézzük kis hazánkat. Mo éves fogyasztása kb. 45 TWh. Ez 45000 GWh.
Ha valaki kitalálja azt a marhaságot, hogy embertelen sok, drága és kis energiasűrűségű szél- és naperőművet tesz le és mondjuk 1 hétig nem fúj a szél és felhős idő van - pont mint most a hidegpárna idején - akkor ezek termelése kvázi nulla.
- Átlagolva az éves fogyasztást 7 napra kell 45000 GWh/365*7 = 863 GWh = 863*10^6 kWh.
- Ha a legmagasabb hatásfokú CCGT erőműben 60% hatásfokkal lesz ebből áram, akkor 1438 GWh fűtőértékű anyagot kell tárolni, ami 1438*10^6 kWh.
- Ehhez tehát akkor 1438*10^6 kWh/13 kWh* = 110*10^6 kg = 110 ezer tonna tüzelőanyagot kell tárolni.
HÉT NAPRA.
*Átlaga a ETO és földgáznak
A bibi az, hogy télen gyakorlatilag 2-3 hetes időszak is lehet, amikor szürke az ég és kvázi 1-2-3%-ot termelnek a naperőművek. Ez kb. 0. A szélerőműveknél is több napos léptékben lehet 10-20%-os lötyögés és aztán vicces csúcsok, de alapvetően kis load factor.
Ez németeknél a szárazföldi erőművek nyáron.
https://www.energy-charts.de/power.htm?source=wind-onshore&year=2019&month=7
Ez meg télen. Feb. 18 után 1+ hetes lötyögés...
https://www.energy-charts.de/power.htm?source=wind-onshore&year=2019&month=1
Na, akkor akkuból kellene enné kb. 70-szer több tömegű. Persze elhanyagolva még a grid veszteségét is, mert a töltéskor és kinyeréskor is szállítódik az áram.
Ja, és a magyar GDP és a 1 USD GDP/energia aránya kisebb a fejlett országoknál. Ebből látszik az, hogy:
Vicc az egész ötlet. Bár az őrület jobb szó rá.
Ki szerint jó ötlet az , hogy a legdrágábban termelő erőművekkel termelünk intermittensen áramot, tároljuk, ami azt jelenti, hogy szándékosan hatásfokot rontnk pénzért.).
Úgy, hogy a fenti technológiai sarokkövek vannak? Erre az huncut garast sem szabadna költeni.
Mert eleve baromság az ötlet, mert a teljes infrastruktúra lábnyoma akkora, hogy ennél az is olcsóbb, ha szuperkritikus szénerőművet építünk, amivel 45-48% hatásfok is elérhető és a közvetlen CO2 emisszió régi és új szénerőmű között 33-45%-kal is csökkenhet. Vagy szén helyett gázra áll át, aki csak tud. Ez a költséghatékony emisszió csökkentés, amit taglal a fenti videó. Nem az, hogy szutyok alacsony teljesítménysűrűségű intermittens erőműveket erőltetjük, amik a németeknél látott módon semmire sem jók.
Ez nem elmélet. Ez a gyakorlat.
A németek a világ legdrágább (500-1000 mrd EUR +) és leghosszabb (15+ év) műszaki-gazdasági kísérletével bizonyították be. Csak a közvetlen támogatási pénz 2009-2017 óta 166 mrd EUR volt a németeknél, 2020-ig nézve 200 mrd az előadás diagramja szerint, úgy hogy akkuk nélkül is embertelen drága. A nuki energia kilövésével gyakorlatilag
egy centit nem lehet előre haladni.