Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 604
26 453
113
Pont, hogy 1-2 nagyerőművet tudsz a legrészletekbenőbben szabályozni. Központból és teljesen automatizáltan. Amennyiben mondjuk túl sokat süt a nap és mindenki be akar táplálni, akkor hova rakod az energiát? Avagy, ha éppen kellene, de nem süt a nap, akkor hogyan szabályozod "Szabó 2 Jánost" meg "Tóth 37 Bélát", hogy: "figyu mán - kéne egykis delej"?

5 KW bépített teljesítményt nem fognak "átlag Béláék" telepíteni, mert egyfelől 40% állami résszel is belegebednének - másfelől nincs annyi hely a tetőn. Belegondoltál mekkora emberigénye lenne ennek? Mondjuk 2 GW erőmű (bármilyen, de modern). Mondjuk 125 ember - igazgatóság, irodisták, mérnökök, melósok, fegyveres- és nem fegyveres biztonsági szolgálat, portaszolgálattal és természetesen váltásokkal. Mondjuk 100 KW (!!) lakosságinak mennyi az élőerő igénye? Annyi, hogy "megőrülsz" ...

Arról nem is beszélve, hogy a gridet milyen szinten kelllene ehhez fejleszteni (maga a sok kis visszatáplálási hely miatt). Továbbá, ha nem akarsz blackout -okat meg túlterhést, akkor rendesen "tolni kell a rezet" meg az rohadtul nem olcsó elosztó hálózati elemeket a gridbe. Bizony-bizony megfelelően nagyon alacsonyan tartva ezt is úgy kell a százmilliárdokat szórni a grid-re, mint a konfetti-t ...

Továbbá a 40% állami támogatással, az áram bruttó áron történő átvétele (a helyett, hogy nettó "erőművi" ár mínusz hálózathasználat vennék tőlük) plussz egyéb dotációkkal (pl. napelem ártalmatlanítása, 0% -os hitel stb.) is csak úgy éri meg anyagilag, hogy hozzáképzelünk jókora adag "ződséget", mert úgy egyébként még így sem ...

1. Az áramszolgáltató csak úgy ad engedélyt ha vezérelhet . Mikor tudsz pontosabban szabályozni ha kis egységeket külön külön tudsz ki/be kapcsolni vagy ha egy nagyot ?
2. A lakossági házi kis erőművek a termelt energiájuk nagy részét feltudják használni , pont úgy végzik a számítást , hogy minél kevesebb visszatáplálás legyen .
3. A kizárólag energiát termelő naperőművek minimális energiát használnak , hiszen nettó energia termelésre vannak kitalálva.
4. Amikor sok kicsi termel fel a közös hálózatra akkor is jobban eloszlanak a rendszerben.
5. 5KW az ismereteim szerint inkább az átlag mint a 2KW ! Az árakkal látom nem nagyon vagy tisztában az ajánlatot az áramszámla alapján készítik el éves kivetítésbe és már a nullás hitelnél is kb az áramszámlád értéke a törlesztő részlet , tehát nem gebed bele senki se !
6. Olyan , hogy 100KW lakossági nincs és nem is lesz az már ipari szint . Amúgy nagy élő erő igénye nincs mert csak a takarítás igényel rendszerességet , tehát nem örül meg senki se . Vannak/lesznek szolgáltató cégek akik megoldják az üzemeltetési ügyeket .
7. "Továbbá a 40% állami támogatással, az áram bruttó áron történő átvétele (a helyett, hogy nettó "erőművi" ár mínusz hálózathasználat vennék tőlük) plussz egyéb dotációkkal (pl. napelem ártalmatlanítása, 0% -os hitel stb.) is csak úgy éri meg anyagilag, hogy hozzáképzelünk jókora adag "ződséget", mert úgy egyébként még így sem .." ez így nettó hülyeség erre nem válaszolnék ha nem baj ! A hálózat fejlesztések folyamatosak ha tetszik ha nem .
8. A széndioxid kvótánk eladásából befolyó pénzt csak zöld energiára lehet fordítani . Tehát ezen is kár rugózni !
9. Befektetői szinten se lehet baj mert gyakorlatilag korlátlan a befektetői kedv annak ellenére is , hogy támogatás nélkül dupla idő a megtérülés !

Röviden ennyi
 
M

molnibalage

Guest
Vitázzunk ? Az ország top3-as napenergiás cégénél dolgozom !
Ja értem, tehát magad felé húz a kezed...

Azért ha van 40% állami támogatás a többi meg 0%-os hitel akkor van már realitása . A házi napelem rendszerek így már versenyképesek és értelmük is van . Ugyanis az áramszolgáltató jobban tudja szabályozni a hálózati terhelésből adódó feszültség ingadozást több kisebb termelővel mint 1-2 naggyal . Ha mondjuk van 5 kW napelem ami 90%-on ketyegve 4,5KW azzal már szinte minden átlagos háztartás elüzemel , korszerű hűtés/fűtés viszonylatba is . A csúcserőműveket csak az jóval kisebb időszakában kell járatni és ez által tovább csökken a széndioxid kibocsájtásunk így a kvótánkból még többet tudunk eladni amiből játszva lehet finanszírozni az állami önerőt !
Szerintem így már értelmes és versenyképes a dolog !
A versenyképes és a 40% támogatás szavakat egy mondatban képtelen vagyok értelmezni.
Főleg a kötelező átvétellel és a többi egyéb támogatással...
Röhögés nélkül egészen biztosan nem.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 793
26 342
113
Én egyet nem értettem úgy soha, ugyebár a hálózatra való csatlakozásnak vannak feltételei, frekvencia, fázisszög, jelalak stb...
Ugyebár tudtommal szinusznak kell lennie a jelalaknak, hogy bedolgozhass a hálózatra, mármost az inverter csak szinusszal megegyező 4szög jelet bocsájt ki. Akkor tulajdonképpen a hálózatot megbombázzuk egy szinusszal ugyan megegyező tulajdonságú de a valóságban nem szinuszos jellel?
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Én egyet nem értettem úgy soha, ugyebár a hálózatra való csatlakozásnak vannak feltételei, frekvencia, fázisszög, jelalak stb...
Ugyebár tudtommal szinusznak kell lennie a jelalaknak, hogy bedolgozhass a hálózatra, mármost az inverter csak szinusszal megegyező 4szög jelet bocsájt ki. Akkor tulajdonképpen a hálózatot megbombázzuk egy szinusszal ugyan megegyező tulajdonságú de a valóságban nem szinuszos jellel?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk - tiszta szinuszjeles inverter kell ... :)

Egyébként napelemes rendszerekhez ez már teljesen általános ...
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
1. Az áramszolgáltató csak úgy ad engedélyt ha vezérelhet . Mikor tudsz pontosabban szabályozni ha kis egységeket külön külön tudsz ki/be kapcsolni vagy ha egy nagyot ?

Amennyiben van erőműves ismerősöd, akkor Te is tudod a választ ... :) Természetesen az: egy nagyot.

A mai világban központilag (nem az erőmű központjára gondolok) egy erőműben kb. azt is szabályozzák folyamatosan és "pillanatra pontosan", hogy mikor vehetsz levegőt. Ezzel szemben a "csiliárd" kicsi családiházasnál. Csak néhány hevenyészett és nem teljeskörű példa:

- mondjuk "süt a nap" (mármint úgy emberesen) és nem kell a delej a hálózatba. Szuper - nem is kap. Ugyanakkor a rendszer (beleértve a kisfogyasztónál telepített napelemes rendszert is) hatásfokát ez rontja - nem mellesleg nem termel áramot ...
- mondjuk "süt a nap" és kell(ene) a delej a hálózatba. Mi van, ha adott kánikulában minden jóember a klímáját eteti inkább ekkor? Avagy vegyünk időszakos terheléses példát - mi van, ha eljön a 18 óra (irodai munkaidő vége) és a nagyteljesítményű elektromos autóját az érintettek elkezdik töltögetni. Ezt hogyan szabályozzuk? "Jóskapista" nem azért szereltette a napelemés rendszerét "kismillióért", hogy aztán ne akkor töltse a Tesla -ját (akármijét) amikor akarja. Ugye Nekik statisztikailag is sokkal valószínűbb, hogy erre lesz pénze, mint egy átlag panellakónak (ahol ez a lehetőség kompletten nincs).
- mondjuk "nem süt a nap" viszont kell(ene) a delej a hálózatba. Akkor "agyonszabályozhatod" magadat akkor sem kapsz áramot a hálózatba.
- mondjuk "nem süt a nap" és nem kell a delej a hálózatba. Akkor ugye szabályozástól függetlenül sem termel semmit a rendszer ...

2. A lakossági házi kis erőművek a termelt energiájuk nagy részét feltudják használni , pont úgy végzik a számítást , hogy minél kevesebb visszatáplálás legyen .

Szuper - ahogy @molnibalage is írta lesz Nekik egy jó kis aksijuk a hálózat tekintetében - amiért fizetnek is Nekik. OK, értem, hogy ez miért "big biznisz" a végfelhasználónál - különösen a sokféle és jelentős állami dotációt is ideértve ...

Ugyanakkor azért a nagyon kicsi plusszért (ugye az eleve kicsi teljesítménynek kaphatná a hálózat a kicsi részét) kell a szolgáltatónak az infrastruktúrát kiépítenie (sok helyre), karbantartani (sok helyen), a "csilliárd" átlagbéla hasfájásait egyenként lekezelni egy olyan projekt keretében, ami neki totál ráfizetés. OK, állam dotál ...

3. A kizárólag energiát termelő naperőművek minimális energiát használnak , hiszen nettó energia termelésre vannak kitalálva.

Igen, én sem írtam mást.

Úgy egyébként ezt az oldalt nem is pedzegettem, de akkor egy gyors gondolat: a napelemekhez és annak közvetlen infrastruktúrájához, az e miatti "megerősített grid miatti - többlet bányászat, gyártás, szállítás (akár a föld másik végéből, de akár a végfelhasználóhoz történő odakerülés), telepítés, karbantartás, leszerelés, ártalmatlanítás stb. energiaigénye is tetemes (tudom fajlagosan más tészta, de ...). Az egyéb környezeti terhelésekről nem is szólva, melyek ennek folyamán keletkeznek.

4. Amikor sok kicsi termel fel a közös hálózatra akkor is jobban eloszlanak a rendszerben.

A "jobban eloszlás" azt is jelenti, hogy "ezer" helyre kell szállítani/karbantartani, hálózatot fejleszteni stb. stb. Ellentétben az "egy erőmű" esetével ahol ezt mind letudom gazdaságosan és hatékonyan valamint kevés emberrel. Ez igaz a napelemes erőművekre is (ugye ilyenből is van Magyarországon).

5. 5KW az ismereteim szerint inkább az átlag mint a 2KW ! Az árakkal látom nem nagyon vagy tisztában az ajánlatot az áramszámla alapján készítik el éves kivetítésbe és már a nullás hitelnél is kb az áramszámlád értéke a törlesztő részlet , tehát nem gebed bele senki se !

Igen, nem vagyok naprakész az árakból. Amivel tisztában vagyok, hogy rohamléptekkel fejlődik a dolog. Bevallom én valahol ott vagyok elmaradva amikor egy átlag mindenki számára elérhető panel olyan 210W -os volt (persze ebből azért lejön a teljes rendszer hatásfoka is). Meg az akkori árakkal - már jópár éve. Most nézem, hogy ez már inkább olyan 300W körül van ...

Személyes tapasztalat, hogy 8 panelnél nem nagyon raknak fel többet (persze úgy érné meg, ha több lenne - nem is tudom van-e előírás minimum telepíthető összteljesítményre). Az még egy átlag házon - feltételezve, hogy csak a déli tájolásra kerül - "kényelmesen" elfér általában ...

Namost ennyi panel, inverteresül, kábelestül (stb.), szerelésestül már beleharap a millió HUF -os nagyságrendbe. Persze megtérülés meg most 40% -os direkt dotáció meg 0% -os kölcsön, de azért sokan nem engedhetik meg maguknak most sem. Amennyiben meg "combosabb" (mondjuk legyen az 5 KW -ot tudó rendszer) rendszer meg annyi amennyi.

6. Olyan , hogy 100KW lakossági nincs és nem is lesz az már ipari szint . Amúgy nagy élő erő igénye nincs mert csak a takarítás igényel rendszerességet , tehát nem örül meg senki se . Vannak/lesznek szolgáltató cégek akik megoldják az üzemeltetési ügyeket .

A 100 KW -ot elosztva értettem - sok kicsire. Itt ebben lehetett némi "barokkos túlzás" a részemről, de azért a lényeg, hogy a szolgáltató aki megoldja annak meg ez komoly ráfordítás. És igen, nemcsak a végfelhasználó van/lehet dotálva, mert különben teljesen nyilvánvaló, hogy nem csinálnák. Az "egy nagy erőműtől" jóval olcsóbban kapják az áramot és a fogyasztó végfelhasználóktól még a hálózathasználati díjat is be tudják vasalni. Visszafelé ezek közül egyik sincs ...

7. "Továbbá a 40% állami támogatással, az áram bruttó áron történő átvétele (a helyett, hogy nettó "erőművi" ár mínusz hálózathasználat vennék tőlük) plussz egyéb dotációkkal (pl. napelem ártalmatlanítása, 0% -os hitel stb.) is csak úgy éri meg anyagilag, hogy hozzáképzelünk jókora adag "ződséget", mert úgy egyébként még így sem .." ez így nettó hülyeség erre nem válaszolnék ha nem baj ! A hálózat fejlesztések folyamatosak ha tetszik ha nem .

OK, elfogadom, hogy nem válaszolsz. Akkor csak röviden : "hálózat fejlesztések folyamatosak" - igen, csak az nem mindegy, hogy mit/mennyiért/miért ... Ugyanakkor ne legyen kérdéses az sem, hogy azoknál a költségeknél előkerül a "ki fizeti a révészt" kérdés is ... Azt a részét is értem, hogy valahol ebből élsz és eszem ágában sincs degradálni - ez egy komoly munka.

Ugyanakkor a szolgáltató, az "adófizetők" (azaz a "mindenki más" - az érintett végfelhasználók kivételével), de még környezetvédelmi szempontokat figyelembevéve is ez a nem éri meg dolog ...

8. A széndioxid kvótánk eladásából befolyó pénzt csak zöld energiára lehet fordítani . Tehát ezen is kár rugózni !

Az egyik oldalon invesztálok X összeget. A másik oldalon bejön X elenyésző töredéke. Értem, a "hülyének is megéri". Főleg annak.

(itt most megint nem arra gondolok, aki érintett végfelhasználó vagy aki ebből él)

9. Befektetői szinten se lehet baj mert gyakorlatilag korlátlan a befektetői kedv annak ellenére is , hogy támogatás nélkül dupla idő a megtérülés !

Röviden ennyi

Azért a németeknél, amikor bezuhant a dotáció (nemcsak a végfelhasználót közvetlenül érintő dotációra gondolok, hanem a közvetettekre is), akkor eléggé megcsappant az érdeklődés is amennyire jól emlékszem. Azt is értem, hogy lehet olyan körülményeket teremteni kvázi "mesterségesen", hogy a "befektetői kedv" az egekbe szálljon. Ezzel sincs gond - értem.

Nahogy írjak pozitívat is. Egyfelől nem vagyok a napelemek ellen (teljesen). Leginkább, mint nagyobb teljesítményű "erőművi viszonyok" között tartanám ideálisnak. Itt egy nagyobb gazdasági szereplő érvényesíteni tud(hat) mennyiségi kedvezményeket, az egységes és egy hely(ek)en levő infrastruktúra hatékony karbantartása, egységes veszélyes hulladékkezelés akár nagyfokú automatizáltsággal stb. stb. Persze ehhez is kell dotáció, de nem annyi ... Aztán a befektetőket meg a "kisembereket" odaengedném, hogy akár pénzzel - akár befektetésként támogassák a dolgot (valamennyi kvázi garantált hozammal). Ilyenformán nem lenne kevesebb napelem akár.

Ez mind szabályozás, mind hatékonyság - mind szén-dioxid kvóta és a "zöld tudat" szempontjából is előnyösebb lehet. Persze valószínűleg nem élnének meg a dologból annyian - igen, sajnos ez is benne lenne a "hatékonyságban" ...

Ugyanakkor van egy másik oldala is a dolognak. Személy szerint a véleményem az, hogy a "legzöldebb energia" az, amit fel sem használnak. A szén-dioxid kvótára gyakorolt hatása egyértelmű, de ehhez nem kell (annyi) grid, bányászat, gyártás stb. stb.

Hogyan is képzelem el? Pl. amit nagyon hasznosnak tartottam azok a háztartási nagygép állami dotációk. Gondolj bele "átlag kispénzű Jóskapista" is érintett (nem csak a "gazdag Tesla -s" - tudom ez sarkítás, de lehet átmegy) és csak egy helyen amennyiben egy 30-40 éves hűtőt (ez pl. megy éjjel-nappal és télen-nyáron) lecserélnek aminek a fogyasztása kevesebb, mint a fele és a villanyszámla lesz mondjuk a kétharmada/háromnegyede (egyéb fogyasztók függvénye is) az elég durva tud lenni. Pláne tömeges(ebb) méretekben gondolkodva.

Aztán lehetne ezt bővíteni a vállalati szektor irányában is jobban. Pl. energiafelhasználás hatékonyságot elősegítő pályázatokkal. Akár célzottan a nagy energiafelhasználó iparágakat. Akár a kisebb befektethető tőkeállománnyal rendelkező KKV -kat. Akár a kereskedelmi szektort - csak a hűtőtémánál maradva nem tudom emlékszel-e mondjuk 10-20 éve (OK, ebben már van némi elmozdulás) egy ilyen hűtő (de akár csak egy üdítős) mekkora "f@shalmazok" voltak és mekkora embertelen mennyiségű áramot zabáltak ...
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 604
26 453
113
Amennyiben van erőműves ismerősöd, akkor Te is tudod a választ ... :) Természetesen az: egy nagyot.

A mai világban központilag (nem az erőmű központjára gondolok) egy erőműben kb. azt is szabályozzák folyamatosan és "pillanatra pontosan", hogy mikor vehetsz levegőt. Ezzel szemben a "csiliárd" kicsi családiházasnál. Csak néhány hevenyészett és nem teljeskörű példa:

- mondjuk "süt a nap" (mármint úgy emberesen) és nem kell a delej a hálózatba. Szuper - nem is kap. Ugyanakkor a rendszer (beleértve a kisfogyasztónál telepített napelemes rendszert is) hatásfokát ez rontja - nem mellesleg nem termel áramot ...
- mondjuk "süt a nap" és kell(ene) a delej a hálózatba. Mi van, ha adott kánikulában minden jóember a klímáját eteti inkább ekkor? Avagy vegyünk időszakos terheléses példát - mi van, ha eljön a 18 óra (irodai munkaidő vége) és a nagyteljesítményű elektromos autóját az érintettek elkezdik töltögetni. Ezt hogyan szabályozzuk? "Jóskapista" nem azért szereltette a napelemés rendszerét "kismillióért", hogy aztán ne akkor töltse a Tesla -ját (akármijét) amikor akarja. Ugye Nekik statisztikailag is sokkal valószínűbb, hogy erre lesz pénze, mint egy átlag panellakónak (ahol ez a lehetőség kompletten nincs).
- mondjuk "nem süt a nap" viszont kell(ene) a delej a hálózatba. Akkor "agyonszabályozhatod" magadat akkor sem kapsz áramot a hálózatba.
- mondjuk "nem süt a nap" és nem kell a delej a hálózatba. Akkor ugye szabályozástól függetlenül sem termel semmit a rendszer ...



Szuper - ahogy @molnibalage is írta lesz Nekik egy jó kis aksijuk a hálózat tekintetében - amiért fizetnek is Nekik. OK, értem, hogy ez miért "big biznisz" a végfelhasználónál - különösen a sokféle és jelentős állami dotációt is ideértve ...

Ugyanakkor azért a nagyon kicsi plusszért (ugye az eleve kicsi teljesítménynek kaphatná a hálózat a kicsi részét) kell a szolgáltatónak az infrastruktúrát kiépítenie (sok helyre), karbantartani (sok helyen), a "csilliárd" átlagbéla hasfájásait egyenként lekezelni egy olyan projekt keretében, ami neki totál ráfizetés. OK, állam dotál ...



Igen, én sem írtam mást.

Úgy egyébként ezt az oldalt nem is pedzegettem, de akkor egy gyors gondolat: a napelemekhez és annak közvetlen infrastruktúrájához, az e miatti "megerősített grid miatti - többlet bányászat, gyártás, szállítás (akár a föld másik végéből, de akár a végfelhasználóhoz történő odakerülés), telepítés, karbantartás, leszerelés, ártalmatlanítás stb. energiaigénye is tetemes (tudom fajlagosan más tészta, de ...). Az egyéb környezeti terhelésekről nem is szólva, melyek ennek folyamán keletkeznek.



A "jobban eloszlás" azt is jelenti, hogy "ezer" helyre kell szállítani/karbantartani, hálózatot fejleszteni stb. stb. Ellentétben az "egy erőmű" esetével ahol ezt mind letudom gazdaságosan és hatékonyan valamint kevés emberrel. Ez igaz a napelemes erőművekre is (ugye ilyenből is van Magyarországon).



Igen, nem vagyok naprakész az árakból. Amivel tisztában vagyok, hogy rohamléptekkel fejlődik a dolog. Bevallom én valahol ott vagyok elmaradva amikor egy átlag mindenki számára elérhető panel olyan 210W -os volt (persze ebből azért lejön a teljes rendszer hatásfoka is). Meg az akkori árakkal - már jópár éve. Most nézem, hogy ez már inkább olyan 300W körül van ...

Személyes tapasztalat, hogy 8 panelnél nem nagyon raknak fel többet (persze úgy érné meg, ha több lenne - nem is tudom van-e előírás minimum telepíthető összteljesítményre). Az még egy átlag házon - feltételezve, hogy csak a déli tájolásra kerül - "kényelmesen" elfér általában ...

Namost ennyi panel, inverteresül, kábelestül (stb.), szerelésestül már beleharap a millió HUF -os nagyságrendbe. Persze megtérülés meg most 40% -os direkt dotáció meg 0% -os kölcsön, de azért sokan nem engedhetik meg maguknak most sem. Amennyiben meg "combosabb" (mondjuk legyen az 5 KW -ot tudó rendszer) rendszer meg annyi amennyi.



A 100 KW -ot elosztva értettem - sok kicsire. Itt ebben lehetett némi "barokkos túlzás" a részemről, de azért a lényeg, hogy a szolgáltató aki megoldja annak meg ez komoly ráfordítás. És igen, nemcsak a végfelhasználó van/lehet dotálva, mert különben teljesen nyilvánvaló, hogy nem csinálnák. Az "egy nagy erőműtől" jóval olcsóbban kapják az áramot és a fogyasztó végfelhasználóktól még a hálózathasználati díjat is be tudják vasalni. Visszafelé ezek közül egyik sincs ...



OK, elfogadom, hogy nem válaszolsz. Akkor csak röviden : "hálózat fejlesztések folyamatosak" - igen, csak az nem mindegy, hogy mit/mennyiért/miért ... Ugyanakkor ne legyen kérdéses az sem, hogy azoknál a költségeknél előkerül a "ki fizeti a révészt" kérdés is ... Azt a részét is értem, hogy valahol ebből élsz és eszem ágában sincs degradálni - ez egy komoly munka.

Ugyanakkor a szolgáltató, az "adófizetők" (azaz a "mindenki más" - az érintett végfelhasználók kivételével), de még környezetvédelmi szempontokat figyelembevéve is ez a nem éri meg dolog ...



Az egyik oldalon invesztálok X összeget. A másik oldalon bejön X elenyésző töredéke. Értem, a "hülyének is megéri". Főleg annak.

(itt most megint nem arra gondolok, aki érintett végfelhasználó vagy aki ebből él)



Azért a németeknél, amikor bezuhant a dotáció (nemcsak a végfelhasználót közvetlenül érintő dotációra gondolok, hanem a közvetettekre is), akkor eléggé megcsappant az érdeklődés is amennyire jól emlékszem. Azt is értem, hogy lehet olyan körülményeket teremteni kvázi "mesterségesen", hogy a "befektetői kedv" az egekbe szálljon. Ezzel sincs gond - értem.

Nahogy írjak pozitívat is. Egyfelől nem vagyok a napelemek ellen (teljesen). Leginkább, mint nagyobb teljesítményű "erőművi viszonyok" között tartanám ideálisnak. Itt egy nagyobb gazdasági szereplő érvényesíteni tud(hat) mennyiségi kedvezményeket, az egységes és egy hely(ek)en levő infrastruktúra hatékony karbantartása, egységes veszélyes hulladékkezelés akár nagyfokú automatizáltsággal stb. stb. Persze ehhez is kell dotáció, de nem annyi ... Aztán a befektetőket meg a "kisembereket" odaengedném, hogy akár pénzzel - akár befektetésként támogassák a dolgot (valamennyi kvázi garantált hozammal). Ilyenformán nem lenne kevesebb napelem akár.

Ez mind szabályozás, mind hatékonyság - mind szén-dioxid kvóta és a "zöld tudat" szempontjából is előnyösebb lehet. Persze valószínűleg nem élnének meg a dologból annyian - igen, sajnos ez is benne lenne a "hatékonyságban" ...

Ugyanakkor van egy másik oldala is a dolognak. Személy szerint a véleményem az, hogy a "legzöldebb energia" az, amit fel sem használnak. A szén-dioxid kvótára gyakorolt hatása egyértelmű, de ehhez nem kell (annyi) grid, bányászat, gyártás stb. stb.

Hogyan is képzelem el? Pl. amit nagyon hasznosnak tartottam azok a háztartási nagygép állami dotációk. Gondolj bele "átlag kispénzű Jóskapista" is érintett (nem csak a "gazdag Tesla -s" - tudom ez sarkítás, de lehet átmegy) és csak egy helyen amennyiben egy 30-40 éves hűtőt (ez pl. megy éjjel-nappal és télen-nyáron) lecserélnek aminek a fogyasztása kevesebb, mint a fele és a villanyszámla lesz mondjuk a kétharmada/háromnegyede (egyéb fogyasztók függvénye is) az elég durva tud lenni. Pláne tömeges(ebb) méretekben gondolkodva.

Aztán lehetne ezt bővíteni a vállalati szektor irányában is jobban. Pl. energiafelhasználás hatékonyságot elősegítő pályázatokkal. Akár célzottan a nagy energiafelhasználó iparágakat. Akár a kisebb befektethető tőkeállománnyal rendelkező KKV -kat. Akár a kereskedelmi szektort - csak a hűtőtémánál maradva nem tudom emlékszel-e mondjuk 10-20 éve (OK, ebben már van némi elmozdulás) egy ilyen hűtő (de akár csak egy üdítős) mekkora "f@shalmazok" voltak és mekkora embertelen mennyiségű áramot zabáltak ...

Egy jópofa sör és valami bográcsos kajcsa mellett jókat tudnánk beszélgetni/vitázni !
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and dkes
W

Wilson

Guest
Önfenntartó fúzióra képes az amerikai reaktor

Az elmúlt hetven évben közmondássá vált, hogy a fúzió, mint energiaforrás, technikai megvalósításától harminc évre vagyunk – és mindig annyira is maradunk. Az korlátlanul rendelkezésre álló, tiszta energiaforráshoz technikai áttörések végtelennek tűnő sorára volt és lesz szükség. Az MIT SPARC projektje most ledolgozhat ebből a harminc évből pár évtizedet. A nemzetközi verseny fokozódik.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) két és fél éve kezdett közös kutatás-fejlesztési programba a Commonwealth Fusion Systems egy gyakorlatban is használható fúziós erőmű létrehozásának céljából. A Journal of Plasma Physics aktuális különkiadásában 12 kutatóintézmény tudományos munkatársai 7 dolgozatban járják körül a program alkotta új fúziós rendszer elméleti és gyakorlati működőképességét.

„Megerősítést kaptunk, hogy a terv, amin dolgozunk működni fog" - mondta Martin Greenwald, a projekt vezetője és az MIT Plazmatudományi és Fúziós Központjának igazgatója a New York Timesnak.

A tokamak rendszerű SPARC, amely a legnagyobb magántőkéből megvalósult kutatási program a fúziós kutatások területén a tervek szerint elsőként produkál "égő plazmát". Az égő plazma azt az állapotot jelenti, amikor a végbemenő fúzió elegendő energiát bocsát ki, hogy fenntartsa magát, így nincs szüksége energia-betáplálásra.

A röviden Q értéknek nevezett fúziós energianyereségi tényező vagy jósági tényező a fúzió által leadott energia és a fenntartásához szükséges energia arányát takarja. A 1-es Q-nál megtérül a befektetett energia, a termelt energia kinyeréséhez szükséges berendezések energiaveszteségét is figyelembe vevő mérnöki megtérülés magasabb értéknél jelentkezik, és még magasabb értéknél az erőmű gazdasági megtérülése. 5 Q felett nincs szükség a plazma külső forrásból származó izzításra. Az eddigi rekordot a brit JET tokamak tartja 0,67 Q-val.

Jók a mágneseid

A tervező csapat számításai szerint a SPARC a reakció beindításához szükséges energia kétszeresét tudja majd leadni. A tudományos lapban megjelent kutatás szerint egyébként elméletileg a betáplált energia tízszeresét is képes lehet visszaadni.

Ez azonos szinten lenne a Franciaországba tervezett Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) teljesítményével. A 35 ország részvételével 65 milliárd dollárból épülő ITER a tervek szerint 2025 végén lépne először működésbe és 500 megawattot lenne képes leadni 1000 másodpercig egy félgrammos deutérium/trícium feltöltéssel.

A SPARC kulcsa a szupravezető mágnesek területén elért legfrissebb eredmények beépítése, amelyek kisebb térfogaton sokkal erősebb mágneses teret produkálnak. A kísérleti reaktor építése 2021 nyarán kezdődik.

Forrás:Index
 
W

Wilson

Guest
Miért lesz nehéz az amerikaiaknak elhagyni az orosz uránt?




Az USA "atomháborút" hirdet Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államok Kongresszusához benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely szerint majdnem a felére kell csökkenteni az Oroszországból vásárolt urán mennyiségét. Washington úgy véli, hogy a Rosatom olcsó alapanyagaival aláássa a "hegemón" nemzetbiztonságát. Ez valóban?

Objektív szempontból az Egyesült Államok és Oroszország két nagy nukleáris hatalom, amely elsajátította mind a katonai, mind a békés atomenergiát. A hidegháború befejezése után a Megatonok-Megawattok programot vagy a HEU – LEU megállapodást a Szovjetunió vereségének egyik szimbólumának tekintették. Eszerint az 1993-as nemzetközi dokumentum szerint az Orosz Föderáció ígéretet tett arra, hogy legalább 500 tonna erősen dúsított fegyverminőségű uránt gyengén dúsított uránná dolgozzon fel és szállítson az amerikai atomerőművekbe. A program húsz éve alatt 14 446 újrafeldolgozott nukleáris üzemanyagot szállítottak
el Oroszországból. Annak ellenére, hogy ezt a megállapodás megalázó volt Oroszország számára, és nyilvánvaló előnyökkel jár az Egyesült Államok számára,végül kegyetlen viccet játszott magával a "hegemonnal".

A Szovjetunió összeomlása óta eltelt évek során az Egyesült Államok szinte teljesen elvesztette technológiáját a nukleáris üzemanyagok előállítása terén. A főleg Wyomingban bányászott saját alapanyagok a teljes fogyasztás mintegy 10% -át teszik ki. Az urán többi része Oroszországból, Kazahsztánból, Ausztráliából és Kanadából származik. A törvényjavaslat egyik kezdeményezője John Barrasso szenátor, Wyoming képviseletében. Elképzelése szerint az elkövetkező húsz évben az orosz uránszállítás mennyiségét 595,7 tonnáról 267,7 tonnára kell csökkenteni. Igen, a HEU – LEU megállapodás lejárta ellenére a Rosatom még mindig alacsony dúsítású uránt értékesít az amerikaiaknak. Hiszen Amerika ízletes piac minden komoly vállalat számára. Az Egyesült Államoknak azonban nem lesz olyan könnyű leszállni erről az orosz atomról.

Először is Oroszország továbbra is ellenőrzi az urántelepek jelentős részét. A "Rosatom" állami leányvállalata révén birtokolja az Uranium One részvényeinek 100% -t. Az orosz vállalatnak 50% és 49% részesedése van a kazahsztáni uránbányászati projektekből Zarechnyben és Akbastau-ban. Az Uranium One bányászati tevékenységekkel is rendelkezik Ausztráliában, Dél-Afrikában, Kanadában és magában az Egyesült Államokban is. Két évvel ezelőtt teljes ásványi nyersanyag-alapját 216 ezer tonnára becsülték.

Másodszorn bármilyen furcsán is hangzik, az Egyesült Államok komolyan lemaradt Oroszországtól a nukleáris technológia kérdésében. Nem elég csak a nyersanyagot beszerezni, hanem azt fel is kell dolgozni . Ehhez gázcentrifugákra van szükség. Szerencsére sikerült megőrizni a szovjet örökség ezen részét, és most az ország az urándúsítási szolgáltatások világpiacának 30-40% -l rendelkezik. Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben hozzá szokott a kész orosz üzemanyagokhoz az atomerőművei számára, ezért az Egyesült Államok nem tartotta szükségesnek a saját centrifugákat. Azok, amelyek a területükön vannak, európai vállalatok tulajdonai.

Ezenkívül az orosz technológiáknak fontos versenyelőnyei vannak. Az uránbányászat például Kanadában meglehetősen nehéz és költséges az érc nagy mélységben való elhelyezkedése miatt. Szinte lehetetlen gyorsan növelni a termelést. A Rosatom szakemberei egy nagyon hatékony technológiát fejlesztettek ki az uránércek kimosására: savat vezetnek be a földalatti rétegbe, majd ezt speciális szivattyúkkal pumpálják ki. Vagyis a Kazahsztán pusztáin található nagy fluoreszcens gödrök helyett csupán több kompakt kút létesül . Ennek eredményeként az Uranium One üzemanyagai iránt nagy keresletet mutatkozik.

Az amerikaiak nehéz választás előtt állnak. Elhagyhatják az orosz nyersanyagokat, és megkezdhetik az import pótlás folyamatát. De ez sok évbe fog telni, és azonnal a villamosenergia-tarifák növekedéséhez vezet, amely magában foglalja mindezeket a költségeket. Kényszeríthetik a Rosatomot az ellátási lánc megváltoztatására, hogy az üzemanyagot más cégeken keresztül adják el. Vagy elkezdenek átfogó nyomást gyakorolni a Kremlre, hogy az Uranium One új tulajdonostársakkal és nyugati felső vezetőkkel rendelkezzen az igazgatótanácsban, amint ez már Rusal esetében is megtörtént.
Szerző: Sergey Marzhetsky
 
M

molnibalage

Guest
Ha csak ennek a diagramnak megértené a jelentőségét a sok sötétzöld és a load factornak, az sokat segítene...

 
  • Tetszik
Reactions: fip7
M

molnibalage

Guest
Két komment onnan. Hála istennek van, aki még nem tökhülye..

A Q*va A-tokba!
NEM PAKSSAL VAN BAJ? HANEM AZ ÖSSZE-VISSZA RÁNGATÓZÓ SÖTÉTZÖLD ENERGIÁVAL!

Ha már gazdaságosság, akkor azt is tudni kell, hogy a naperőművek kétszer drágábban adják az áramot, mint Paks
.
 
M

molnibalage

Guest
Ezeket a nagyon hosszú videókat mind meg is nézed? Engem munka közben zavar ha másról karattyolnak, munka után meg nem nagyon van kapacitásom ennyi videót befogadni.
Bringázás és bevásárlás közben van időm hallgatni. Amikor elfogy az anyag, akkor keresek újat.
Egy hete majdnem elfogyott, most megint van vagy 8 órányi videó a megnézendőben.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 449
20 689
113
Bringázás és bevásárlás közben van időm hallgatni. Amikor elfogy az anyag, akkor keresek újat.
Egy hete majdnem elfogyott, most megint van vagy 8 órányi videó a megnézendőben.
Akkor az én életmódomhoz ez nem nagyon passzol :) Azért igyekszem lépést tartani, mert sok érdekes dolgot linkelsz, meg itt a fórumok mások is. Az antikhyriai mechanizmusos videók pl. egy estémet lenullázták :S de nem bánom azért. :D
 
M

molnibalage

Guest
Akkor az én életmódomhoz ez nem nagyon passzol :) Azért igyekszem lépést tartani, mert sok érdekes dolgot linkelsz, meg itt a fórumok mások is. Az antikhyriai mechanizmusos videók pl. egy estémet lenullázták :S de nem bánom azért. :D
Van olyan videó, amihez kell a kép is. Az a mechás videót csak áttekertem ahol láttam a fő munkafázisokat. Az egészre nem volt időm nekem sem.
De amikor valaki egy kamerába beszél és lényegében szinte semmi diagram vagy ábra nincs, az simán hallgatható. Ha valami nemv világos akkor otthon visszanézem azt a pár sec-et. Az fenti videóban is hallgatva tudtam milyen diagramról van szó, mert ismerem. ;)

Kb. 1 év alatt hallgattam végig az IDDQD/checkpoint összes adását, aztán leesett, hogy másnál is megy. Mert YT prémium előfizetőként nem kell a képernyőnek aktívnak lennei, hogy halgassam és nem kell leszedni és konvertálgatni mp3-á sem. A havi 3GB adatforgalom szinte mindig elég arra, hogy 360p felbontásban hallgassak bármit.

Amúgy néha és is hülye vagyok, mert sok sok év bringa után esett le. Addig csak zenét hallgattam és nagyon sok tartalomra nekem sem volt időm. Azóta ezen nem problémázok.