A naperőművek jelen állás szerint akár 40-50év múlva is fogják tudni a beépített teljesítmény 85-90%-t.
Pont arra , hogy az első erőművek már bizony 40-50 évesek és még ketyegnek 85-90%-on
- Mutass már néhány napelemes technológiájú, érdemi méretű naperőművet, ami 40-50 éve termel! Nagyon kíváncsi lennék rájuk. Még a 25 éves is olyan ritka. mint a fehér holló. Mármint világszinten, mert Magyarországon például ha jól emlékszem 2009-es, vagy 2010-es az első nem háztartási méretű apró naperőművecske. Az első 0,5 MW-os (ami még mindig röhejes méret), a sellyei, az 2013-ban kezdett termelni.
- Ha megnézed a gyártók marketing számokkal feltöltött adatlapjait, akkor is a tartósság tekintetében ma csúcskategóriás napelemtáblák a beépítéskor 1,5-2,0%-ot "degradálódnak", utána pedig évente 0,5%-0,6%-ot. Az átlag pedig beépítéskor 2,5-3,0%-ot és utána évente 0,7%-ot. De ezt csak a degradáció és távolról sem jelenti hogy 30-40 év múlva működnek is a napelem táblák. Jelenleg a gyártók által között élettartam általában 25 év, egyes merészek gyártók 30, kivételes esetben 35 évet is leírnak. De persze garanciát termékgaranciát (csere garanciát, meghibásodásra vonatkozó garanciát) jellemzően 10 évre, ritkábban 12 évre, a legbátrabb gyártók 15 évre adnak. De persze ez is feltételekhez kötött és értelemszerűen nem vonatkozik a káreseményekre, mint jégeső, nagy szélvihar, tűzkár, stb.... A biztosítók pedig szintén nem vállalnak sok évtizedes biztosításokat.
- De a naperőműben nem a napelem tábla élettartama a meghatározó, hanem az inverterek élettartama. Ezekből a költséghatékonyak átlag 10-12 évet bírnak, míg a legjobbak típusok akár 15 évnél kicsivel többet is. Ez persze az átlag és lehet mutatni kivételesen olyan invertereket is, amik több, mint 20 éve működnek, de ez az adott típusból legyártott példányok kis hányada. A gyártói garanciák pedig 5-7 évtől 10-12 évig szórnak. Persze lehet venni külön kiterjesztett garanciát 15, vagy 20 évre is. De nagyon drágán, mert eleve belekalkulálják az inverterek egyre nagyobb hányadának a cseréjét. Szóval még 2 teljes inverter garnitúrával is jó ha elmegy 25 évet egy naperőmű, de a 30 év már extrán kivételes.
- Ráadásul a maximális műszaki élettartamhoz képest korlát a gazdaságos termelési élettartam. Ezt pedig a kötelező, támogatott áras átvétel időszaka határozza meg. Magyarországon az elmúlt évtized első felében még 25 év volt a kötelező átvétel a KÁT rendszerben, amit 2017-re már 20 évre, majd évről évre lépcsőzetesen, fix telepítésű naperőművek esetében 14 év 4 hónapig csökkentettek a 2019-ben engedélyezett METÁR-KÁT-os (0,5 MW alatti) és adminisztratív prémiumos (0,5-1,0 MW közti) erőműveknél, miközben a nagyobb erőművek engedélyezésre már kötelező átvétel nélküli pályázati prémium vonatkozott. Idén januártól pedig megszüntették az új engedélyezéseknél a METÁR-KÁT-ot és az adminisztratív prémiumot. Csak a pályázati prémium maradt. Úgyhogy nincs kötelező átvétel és a támogatás összege is lecsökkent és még a csökkentett maximumon belül is pályázaton dől el. A támogatás időtartama pedig 15 év. Ha pedig kifut a támogatott időszak, akkor a lecsökkent teljesítményű, piaci áras termelés érdekében már nem éri meg a fenntartási költségek mellett még a tönkre menő napelemek, inverterek, transzformátorok és egyéb drágább részegységek cseréjét is kifizetni, mert már nem hozzák be az árukat. Ezért a gazdaságos működés időtartama nem sokkal (néhány évvel) haladja meg a támogatás időtartamát, miközben egyre kevesebbet termel az erőmű a degradáció mellett a kieső részegységek miatt.
- És akkor még ott van egy finanszírozási korlát is. A naperőműveket finanszírozó bankhitelek csak kivételes esetben hosszabbal 15 évnél. De akkor már kiterjesztett garanciákat szoktak kérni a bankok, vagy előgyűjtetnek a garanciális időszakon túli inverter, napelem tábla és egyéb részegység cserékre óvadékot a futamidő első fele, 2/3-a alatt, amíg a gyártói garanciák tartanak. + biztosítással fedezik magukat. Mert mindenki azzal számol, hogy a realitás nem a brosúrában meghatározott maximális élettartam, problémamenetes kihasználása.
Egy naperőmű nem arra hivatott , hogy csúcserőműveket váltson ki az év minden napján és minden órájában ! Sokkal inkább arra , hogyha tud termelni akkor ne kelljen fosszilis/szennyező erőművet üzemeltetni így csökkentve a légköri szennyezést
Csak ezzel van egy pár probléma:
- Mivel nem lehet előre tudni, hogy mikor méltóztatik termelni a naperőműnek, meg kell tartani mögötte a hagyományos erőművi kapacitást, aminek viszont a naperőművi termelés csökkenti a kapacitás kihasználtságát és ezáltal a gazdaságossági mutatóit. Fizetni kell a hagyományos erőművek értékcsökkenését/tőkeköltségét, fenntartási/üzemeltetési költségét akkor is, amikor azok a naperőművek miatt épp nem termelnek. Hiszen ha nincs a naperőhöz építve kellő tároló kapacitás, akkor a pufferelő szerepet a teljes villamosenergia rendszer szabályozási tartaléka, rugalmassága játssza. Márpedig hagyományos alaperőműveket kényszerűségből akkumulátor szerepben használni elképesztően rossz ötlet.
- Az alaperőművek többsége (atom, szén) nem szabályozható olyan sebességgel, ahogy a naperőművi termelés ugrál. Illetve egészségtelen lenne az erőműveknek, ha megpróbálnának velük szabályozni. Ezért a szabályozáshoz gázerőműveket használnak. (Mivel Magyarországon nagyon kevés az erre még szintén alkalmas vízerőmű.) De a gázerőművek drágán termelnek
- Ha alaperőművel próbálnak szabályozni az úgy történik, hogy nem a kazánt fojtják le. Műszakilag nem oldható meg, hogy megkérjék a kazánban izzó néhány tonnányi lignitet, hogy most csendesedjen el és tartalékolja a hőtermelését akkora, amikor szükség lesz rá, majd megkérik hogy azonnali hatállyal legyen szíves újra felizzani, ha elbújik a napocska. Meg a vizet sem lehet megkérni hogy ne buzogjon már annyira és ne alakuljon gőzzé, meg ne növelje a nyomását kazánrobbanásig, ha közben alatta szorgalmasan termeli a hőt a fűtőanyag. A megoldás, hogy a hanem a generátort kapcsolják le, amikor épp a naperőmű termel, a gőzt meg eleresztik/lecsapatják. Ezért az üresen járó hőerőmű ugyanúgy elhasználja a fűtőanyagot is és ugyanúgy kibocsájtja a légszennyezést is, mintha terhelve lenne. Csak közben áramtermelés helyett a környezetet fűti.
- Azzal azonban egész egyszerűen nem tud mit kezdeni a villamosenergia rendszer, hogy a naperőművek éves átlagos kapacitás kihasználtsága Magyarországon új állapotban 12-13%, 20 évesen már csak 10% körüli. Ahhoz, hogy mondjuk az éves villamosenergia igény 20%-át naperőművek termeljék meg, akkora névleges csúcsteljesítményt kell beépíteni, ami szép napsütéses időben tavasztól őszig meghaladja az aktuális fogyasztást, még akkor is, ha minden más erőmű áll. Ez persze csak elméleti eset. A gyakorlatban a szabályozhatatlan kapacitás korlátját a villamosenergia rendszer rendszerszintű szabályozási tartaléknak kellene jelentenie, ami az összetermelés legfeljebb pár 10%-a. Azaz ha akkora naperőművi kapacitás kerül beépítésre, ami még nem fenyegeti összeomlással a villamosenergia rendszert, akkor az éves termelés legfeljebb néhány százaléka lehet időjárás függő, vagy egyéb okból nem szabályozható. Magyarul egy nagyon drága bohóckodás az egész. Viszont ha ezen a szinten túl mennek - és sajnos Magyarországon az engedélyezett kapacitással már túl mentünk a szabályozási kapacitással kezelhető szinten - akkor már csak abban lehet bízni, hogy a külföld majd segít nekünk szabályozni és átveszi a fölös áramunkat. Persze fillérekért azt az áramot, amit mi agyontámogatva, nagyon drágán termelünk. Meg elad nekünk áramot este, télen, felhős időben. És persze csak akkor, ha külföldön nem ugyanazt az őrületet tolják, mint nálunk és van egyáltalán lehetőségük nekünk pufferelni.
- Naperőművet építeni csak agyontámogatott, nagyon magas, garantált átvételi ár és esetleg beruházáshoz adott támogatás mellett éri meg. Jelenleg a naperőművekben termelt áram 3-szor annyiba kerül, mint a Pakson termelt. átvételt
+ az erőmű is kevésbé "használódik"
Tévedés. Pont az a rossz műszakilag is az alaperőművek többségének, ha fel-le rángatják a teljesítményét. A gazdaságossági szempontokról már nem is beszélve. Még a gyors indítású gázerőműveknek sem használ igazán a sok leállítás-felpörgetés. Csak legfeljebb belekalkulálják a költségeikbe, hogy úgyis ezt fogják csinálni velük és ez csökkenti az élettartamukat. De az az ideges teljesítmény rángatózás, amit a naperőművek előadnak az sem a többi erőműnek, sem a hálózat egyéb elemeinek nem használ.
Való igaz , hogy előrébb lennénk ha a tároló technológia lehetővé tenné a "feles" energia eltárolását (majd valamikor elérünk oda is ) . Az energia igény amúgy is nyáron a rohamosan terjedő klímák miatt egyre nő ezen berendezések nagy részét az év hidegebb felében nem használják (tehát nem gond ha télen kevesebb a napenergia).
Csak az a kár, hogy a tények nem támasztják alá az elképzeléseidet. Nem ártana ismerni a fogyasztás éves lefutását:
Írtam is pár gondolatot a videóhoz. 
