Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[laiki]

Hiánypótlást rendeltek el a Paks 2-beruházás ügyében

Az Országos Atomenergia Hivatal még nem bólintott rá az új blokkok építésére.

index.hu

Akkor most mégis csak független, szakmai alapon dönt és kellően alapos vizsgálatot folytat az OAH?

https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...delykerelmet-hianypotlast-rendeltek-el-503238
"A létesítési kérelem több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, így hiánypótlást rendeltek el."

 

[milagro]

https://twitter.com/i/web/status/1443888996803809281

 

[ozymandias]

Hónapok óta ugatom, hogy a bez

https://twitter.com/i/web/status/1443888996803809281

Az a környék veszélyes. A B58-as út 2 hétig volt lezárva, mert az egyik szélkerékről elesett az egyik rotorlapát...

Ennek még az építkezésénél hónapokig állt egy kurva nagy lánctalpas daru, saccra úgy napi 3000€-s díjjal.

Van itt lóvé kérem a hülyeségre.

 

[laiki]

Hónapok óta ugatom, hogy a bez

Az a környék veszélyes. A B58-as út 2 hétig volt lezárva, mert az egyik szélkerékről elesett az egyik rotorlapát...

Ennek még az építkezésénél hónapokig állt egy kurva nagy lánctalpas daru, saccra úgy napi 3000€-s díjjal.

Van itt lóvé kérem a hülyeségre.

Érdemes belegondolni, hogy ennek a konkrét behemótnak 2-szer nagyobb volt a rotorátmérője, 2-szer magasabban volt a tengelye és 3-szor magasabban volt a rotorkör teteje, mint az A380 szárnyfesztávja. Vagy a legnagyobb repülőgép helyett a legnagyobb helikopterhez hasonlítva, 5-ször akkora volt a rotorátmérője, mint a Mi-26-os főrotorjáé. Eléggé combos erők és nem kis tömegek, nem kis lendülettel dolgoznak, jó hosszú erőkarokon, mindenféle irányú, nyíró, csavaró, hajlító dinamikus igénybevételt produkálva. Közben pedig a szerkezet egy része ugyanúgy könnyű kell legyen, mint a légi járműveknél.

Folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szélkerekeket építenek.

Persze lehet mondani, hogy 500-800 méteres felhőkarcolók is megállnak a lábukon, ez a szélkerék meg "csak" 239 méteres volt (telgelyig mérve 167 méteres). De nem ilyen dinamikus igénybevétellel, nem ekkora erőkkel és ekkora mozgó tömegekkel, nem ekkora erőkarral eltolva tengelytől, nem ekkora felületen befogva a szelet.
Nyilván csak beépített anyagmennyiség kérdése, hogy állékony maradjon, de a beépített anyag költséget jelent és ezek fajlagosan, az építési költségükre vetítve kevés bevételt termelnek, még a kötelező átvétellel és a támogatással együtt is. Nem éri meg a minimálisan szükségesnél több anyagot beépíteni. Ezeket nem akkora bődületesen nagy biztonsági tartalékokkal méretezik, mint a felhőkarcolókat, hidakat, gátakat, atomerőműveket, stb... Aztán ha egy kicsit elszámolták, vagy a természet nem hajlandó úgy viselkedni, ahogy gondolták, akkor reccs, vagy kigyullad.

Ez a konkrét szélkerék úgy feküdt le, hogy zsír új volt, tehát anyagfáradásról nem lehet szó. A szél sem volt erős. Mégis megadta magát. És ez már a sokadik ilyen eset. Évente százával vannak szélerőmű balesetek.
Mi lesz akkor, amikor már 20-25 éve fárasztja a dinamikus igénybevétel a ma épített megalomán szélkerekeket, meg a közeljövőben tervezett még nagyobbakat? Vagy amikor a tervezési alapokhoz képest jóval erősebb szelet kapnak, vagy az gyorsabban vált irányt, mint gondolták? Vagy annyira jegesedik, hogy azzal a rendszer már nem birkózik meg és nem csak a jégdarabok röpülnek szanaszét, hanem maga a szerkezet is? Vagy a természet nem hajlandó a villámvédelem által lekezelhető villámokat produkálni?

Ez egy érdekes cikk a témában:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/embereletek-a-szeleromuvek-oltaran

 

[aquarell]

Érdemes belegondolni, hogy ennek a konkrét behemótnak 2-szer nagyobb volt a rotorátmérője, 2-szer magasabban volt a tengelye és 3-szor magasabban volt a rotorkör teteje, mint az A380 szárnyfesztávja. Vagy a legnagyobb repülőgép helyett a legnagyobb helikopterhez hasonlítva, 5-ször akkora volt a rotorátmérője, mint a Mi-26-os főrotorjáé. Eléggé combos erők és nem kis tömegek, nem kis lendülettel dolgoznak, jó hosszú erőkarokon, mindenféle irányú, nyíró, csavaró, hajlító dinamikus igénybevételt produkálva. Közben pedig a szerkezet egy része ugyanúgy könnyű kell legyen, mint a légi járműveknél.

Folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szélkerekeket építenek.

Persze lehet mondani, hogy 500-800 méteres felhőkarcolók is megállnak a lábukon, ez a szélkerék meg "csak" 239 méteres volt (telgelyig mérve 167 méteres). De nem ilyen dinamikus igénybevétellel, nem ekkora erőkkel és ekkora mozgó tömegekkel, nem ekkora erőkarral eltolva tengelytől, nem ekkora felületen befogva a szelet.
Nyilván csak beépített anyagmennyiség kérdése, hogy állékony maradjon, de a beépített anyag költséget jelent és ezek fajlagosan, az építési költségükre vetítve kevés bevételt termelnek, még a kötelező átvétellel és a támogatással együtt is. Nem éri meg a minimálisan szükségesnél több anyagot beépíteni. Ezeket nem akkora bődületesen nagy biztonsági tartalékokkal méretezik, mint a felhőkarcolókat, hidakat, gátakat, atomerőműveket, stb... Aztán ha egy kicsit elszámolták, vagy a természet nem hajlandó úgy viselkedni, ahogy gondolták, akkor reccs, vagy kigyullad.

Ez a konkrét szélkerék úgy feküdt le, hogy zsír új volt, tehát anyagfáradásról nem lehet szó. A szél sem volt erős. Mégis megadta magát. És ez már a sokadik ilyen eset. Évente százával vannak szélerőmű balesetek.
Mi lesz akkor, amikor már 20-25 éve fárasztja a dinamikus igénybevétel a ma épített megalomán szélkerekeket, meg a közeljövőben tervezett még nagyobbakat? Vagy amikor a tervezési alapokhoz képest jóval erősebb szelet kapnak, vagy az gyorsabban vált irányt, mint gondolták? Vagy annyira jegesedik, hogy azzal a rendszer már nem birkózik meg és nem csak a jégdarabok röpülnek szanaszét, hanem maga a szerkezet is? Vagy a természet nem hajlandó a villámvédelem által lekezelhető villámokat produkálni?

Ez egy érdekes cikk a témában:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/embereletek-a-szeleromuvek-oltaran

Az már csak hab a tortán, hogy a lapátokat nagy darabokra (kb olyan 40 tonnás nyergesvontató nagyságú) vágva temetik el. Nesze neked környezetvédelem stb.

 

[ozymandias]

Érdemes belegondolni, hogy ennek a konkrét behemótnak 2-szer nagyobb volt a rotorátmérője, 2-szer magasabban volt a tengelye és 3-szor magasabban volt a rotorkör teteje, mint az A380 szárnyfesztávja. Vagy a legnagyobb repülőgép helyett a legnagyobb helikopterhez hasonlítva, 5-ször akkora volt a rotorátmérője, mint a Mi-26-os főrotorjáé. Eléggé combos erők és nem kis tömegek, nem kis lendülettel dolgoznak, jó hosszú erőkarokon, mindenféle irányú, nyíró, csavaró, hajlító dinamikus igénybevételt produkálva. Közben pedig a szerkezet egy része ugyanúgy könnyű kell legyen, mint a légi járműveknél.

Folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szélkerekeket építenek.

Persze lehet mondani, hogy 500-800 méteres felhőkarcolók is megállnak a lábukon, ez a szélkerék meg "csak" 239 méteres volt (telgelyig mérve 167 méteres). De nem ilyen dinamikus igénybevétellel, nem ekkora erőkkel és ekkora mozgó tömegekkel, nem ekkora erőkarral eltolva tengelytől, nem ekkora felületen befogva a szelet.
Nyilván csak beépített anyagmennyiség kérdése, hogy állékony maradjon, de a beépített anyag költséget jelent és ezek fajlagosan, az építési költségükre vetítve kevés bevételt termelnek, még a kötelező átvétellel és a támogatással együtt is. Nem éri meg a minimálisan szükségesnél több anyagot beépíteni. Ezeket nem akkora bődületesen nagy biztonsági tartalékokkal méretezik, mint a felhőkarcolókat, hidakat, gátakat, atomerőműveket, stb... Aztán ha egy kicsit elszámolták, vagy a természet nem hajlandó úgy viselkedni, ahogy gondolták, akkor reccs, vagy kigyullad.

Ez a konkrét szélkerék úgy feküdt le, hogy zsír új volt, tehát anyagfáradásról nem lehet szó. A szél sem volt erős. Mégis megadta magát. És ez már a sokadik ilyen eset. Évente százával vannak szélerőmű balesetek.
Mi lesz akkor, amikor már 20-25 éve fárasztja a dinamikus igénybevétel a ma épített megalomán szélkerekeket, meg a közeljövőben tervezett még nagyobbakat? Vagy amikor a tervezési alapokhoz képest jóval erősebb szelet kapnak, vagy az gyorsabban vált irányt, mint gondolták? Vagy annyira jegesedik, hogy azzal a rendszer már nem birkózik meg és nem csak a jégdarabok röpülnek szanaszét, hanem maga a szerkezet is? Vagy a természet nem hajlandó a villámvédelem által lekezelhető villámokat produkálni?

Ez egy érdekes cikk a témában:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/embereletek-a-szeleromuvek-oltaran

ez elvileg azért nem törik könnyen. Adott egy torony, ami kihajlásra és külpontos nyomásra (azért külpontos, fent a rész súlypontja nem esik egybe a torony súlyponti tengelyével) van főként méretezve, plusz földrengésre van statikailag méretezve. A dinamikus méretezéshez - még mindig a toronyról van szó - jön a szélteher és az ebből adódó lengő igénybevétel (nagyon leegyszerűsítve ez egy fordított inga, a szél hatására folyamatosan kileng), plusz ha már szél, akkor a rotor forgásából származó igénybevétel.

Ezt nehéz számolni, mert a rotorlapátokat is lehet fordítani. Ezen felül van olyan üzemi terhelés, ahol a szél oldalról vagy hátulról jön, szóval meglévő terhelési kollektívából számolnak egy károsodási akkumulációt a toronyra. A rotorlapát még ennél is rosszabb, az minden irányban leng és fáraszt.

Ha tippelnem kellene, akkor 4 dolog jutna eszembe:
- a rotorlapát bekötésénél volt valami gixer, egy rotorlapát ment a levesbe, emiatt fent brutális terhelési asszimetria keletkezett és a torony berogyott. Ennek ellent mond, hogy van egy kb. 20 méter magas rész a toronyból - nagyjából onnantól lefelé legnagyobb a keresztmetszeti tényezője a toronynak, plusz a rotorlapát-vesztés elvileg tervezési határállapot. Ha a toronyban lokális instabilitás lesz - horpadás - akkor az egész megy a levesbe, generátorostól, mindenestől. A generátor/hajtómű értékéhez viszonyítva a torony aprópénz. Nem spórolnék vele, biliacélból csinálják, mert a kihajlásnál az acél rugalmassági tényezője számít, az még a nagyszilárdságú acélnak is változatlanul 210GPa, viszont 4x drágább. Addig mennék el az anyagvastagsággal, míg a lengési vizsgálat engedi és elkerülhető a rezonancia a szél hatására. Nekem gyanús az is, hogy a toronyból alig maradt valami. Acélról beszélünk... Sőt, a toronynak off-shore körülmények esetén egy bizonyos méretű hajó ütközését is ki kell bírnia.
A neten lévő képek alapján ezt ki lehet zárni

• volt már eleve egy szép horpadás a toronyban. Ezek elég nagy szegmensek - bár ennek fel kellett volna tűnnie.
• szar volt az alapozás
• tényleg ennyire el van cseszve a tervezés.

Közben olvasom, hogy egy másik szélerőmű-parkban is találtak károsodást egy hasonló Nordex szélkeréken...

Lakott terület, autóút, vasút környékére nem engednék ilyen szarokat telepíteni.

 

[dudi]

ez elvileg azért nem törik könnyen. Adott egy torony, ami kihajlásra és külpontos nyomásra (azért külpontos, fent a rész súlypontja nem esik egybe a torony súlyponti tengelyével) van főként méretezve, plusz földrengésre van statikailag méretezve. A dinamikus méretezéshez - még mindig a toronyról van szó - jön a szélteher és az ebből adódó lengő igénybevétel (nagyon leegyszerűsítve ez egy fordított inga, a szél hatására folyamatosan kileng), plusz ha már szél, akkor a rotor forgásából származó igénybevétel.

Ezt nehéz számolni, mert a rotorlapátokat is lehet fordítani. Ezen felül van olyan üzemi terhelés, ahol a szél oldalról vagy hátulról jön, szóval meglévő terhelési kollektívából számolnak egy károsodási akkumulációt a toronyra. A rotorlapát még ennél is rosszabb, az minden irányban leng és fáraszt.

Ha tippelnem kellene, akkor 4 dolog jutna eszembe:
- a rotorlapát bekötésénél volt valami gixer, egy rotorlapát ment a levesbe, emiatt fent brutális terhelési asszimetria keletkezett és a torony berogyott. Ennek ellent mond, hogy van egy kb. 20 méter magas rész a toronyból - nagyjából onnantól lefelé legnagyobb a keresztmetszeti tényezője a toronynak, plusz a rotorlapát-vesztés elvileg tervezési határállapot. Ha a toronyban lokális instabilitás lesz - horpadás - akkor az egész megy a levesbe, generátorostól, mindenestől. A generátor/hajtómű értékéhez viszonyítva a torony aprópénz. Nem spórolnék vele, biliacélból csinálják, mert a kihajlásnál az acél rugalmassági tényezője számít, az még a nagyszilárdságú acélnak is változatlanul 210GPa, viszont 4x drágább. Addig mennék el az anyagvastagsággal, míg a lengési vizsgálat engedi és elkerülhető a rezonancia a szél hatására. Nekem gyanús az is, hogy a toronyból alig maradt valami. Acélról beszélünk... Sőt, a toronynak off-shore körülmények esetén egy bizonyos méretű hajó ütközését is ki kell bírnia.
A neten lévő képek alapján ezt ki lehet zárni

• volt már eleve egy szép horpadás a toronyban. Ezek elég nagy szegmensek - bár ennek fel kellett volna tűnnie.
• szar volt az alapozás
• tényleg ennyire el van cseszve a tervezés.

Közben olvasom, hogy egy másik szélerőmű-parkban is találtak károsodást egy hasonló Nordex szélkeréken...

Lakott terület, autóút, vasút környékére nem engednék ilyen szarokat telepíteni.

Ki kell önteni betonból az egeszet!

 

[gergo55]

Érdemes belegondolni, hogy ennek a konkrét behemótnak 2-szer nagyobb volt a rotorátmérője, 2-szer magasabban volt a tengelye és 3-szor magasabban volt a rotorkör teteje, mint az A380 szárnyfesztávja. Vagy a legnagyobb repülőgép helyett a legnagyobb helikopterhez hasonlítva, 5-ször akkora volt a rotorátmérője, mint a Mi-26-os főrotorjáé. Eléggé combos erők és nem kis tömegek, nem kis lendülettel dolgoznak, jó hosszú erőkarokon, mindenféle irányú, nyíró, csavaró, hajlító dinamikus igénybevételt produkálva. Közben pedig a szerkezet egy része ugyanúgy könnyű kell legyen, mint a légi járműveknél.

Folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szélkerekeket építenek.

Persze lehet mondani, hogy 500-800 méteres felhőkarcolók is megállnak a lábukon, ez a szélkerék meg "csak" 239 méteres volt (telgelyig mérve 167 méteres). De nem ilyen dinamikus igénybevétellel, nem ekkora erőkkel és ekkora mozgó tömegekkel, nem ekkora erőkarral eltolva tengelytől, nem ekkora felületen befogva a szelet.
Nyilván csak beépített anyagmennyiség kérdése, hogy állékony maradjon, de a beépített anyag költséget jelent és ezek fajlagosan, az építési költségükre vetítve kevés bevételt termelnek, még a kötelező átvétellel és a támogatással együtt is. Nem éri meg a minimálisan szükségesnél több anyagot beépíteni. Ezeket nem akkora bődületesen nagy biztonsági tartalékokkal méretezik, mint a felhőkarcolókat, hidakat, gátakat, atomerőműveket, stb... Aztán ha egy kicsit elszámolták, vagy a természet nem hajlandó úgy viselkedni, ahogy gondolták, akkor reccs, vagy kigyullad.

Ez a konkrét szélkerék úgy feküdt le, hogy zsír új volt, tehát anyagfáradásról nem lehet szó. A szél sem volt erős. Mégis megadta magát. És ez már a sokadik ilyen eset. Évente százával vannak szélerőmű balesetek.
Mi lesz akkor, amikor már 20-25 éve fárasztja a dinamikus igénybevétel a ma épített megalomán szélkerekeket, meg a közeljövőben tervezett még nagyobbakat? Vagy amikor a tervezési alapokhoz képest jóval erősebb szelet kapnak, vagy az gyorsabban vált irányt, mint gondolták? Vagy annyira jegesedik, hogy azzal a rendszer már nem birkózik meg és nem csak a jégdarabok röpülnek szanaszét, hanem maga a szerkezet is? Vagy a természet nem hajlandó a villámvédelem által lekezelhető villámokat produkálni?

Ez egy érdekes cikk a témában:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/embereletek-a-szeleromuvek-oltaran

A szélsebesség különbség miatt a rotorlapát alsó és felső holtpontja között 1-1.5 m kitérés különbség lehet. Minden egyes fordulatnál.

 

[ozymandias]

Ki kell önteni betonból az egeszet!

van olyan szélkerék, ami betontoronyra van építve. Helyben öntötték ki a szegmenseket és a csavaroknál közbetétek vannak - csak ennek a CO2-es fétisizmusa az egészet túlhaladottá tette.

 

[laiki]

generátor/hajtómű értékéhez viszonyítva a torony aprópénz. Nem spórolnék vele, biliacélból csinálják, mert a kihajlásnál az acél rugalmassági tényezője számít, az még a nagyszilárdságú acélnak is változatlanul 210GPa, viszont 4x drágább. Addig mennék el az anyagvastagsággal, míg a lengési vizsgálat engedi és elkerülhető a rezonancia a szél hatására.

Igen. Méretezhetnék így is. De mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy:
Structural failure
From the data obtained, this is the third most common accident cause, with 227 instances found. "Structural failure" is assumed to be major component failure under conditions which components should be designed to withstand. This mainly concerns storm damage to turbines and tower collapse. However, poor quality control, lack of maintenance and component failure can also be responsible.
By year:

Year

Before 2000​

2000-2005​

06​

07​

08​

09​

10​

11​

12​

13​

14​

15​

16​

17​

18​

19​

20​

*21​

No.

15​

39​

9​

13​

9​

16​

9​

13​

10​

15​

13​

12​

11​

14​

9​

7​

10​

2​

* to 30 June 2021

A 2021-es adat első féléves és azóta legalább még 5 ilyen eset volt.

Nem néztem pontosan utána, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy a szélerőművek üzemórára vetített súlyos baleseteinek aránya legalább egy nagyságrenddel meghaladja bármely más erőmű típusét. Termelt energiára vetítve pedig legalább néhány százszoros, de inkább pár ezerszeres is lehet a különbség.

 

[Madár Fokker]

Sem pro, vagy kontra. Egyszerűen csak nagyon jól néztek ki, ahogy a sekély ködből kilógtak a szélkerekek. Remélem, valamennyit visszaadnak a látványból ezek a sz.r, telefonos képek. Valahol a német-holland határ közelében csináltam őket.

 

[ozymandias]

A szélsebesség különbség miatt a rotorlapát alsó és felső holtpontja között 1-1.5 m kitérés különbség lehet. Minden egyes fordulatnál.

ha csak 1,5 méter lenne.. Egy 10MW-os szélkeréknek úgy 180m átmérője van és a rotorlapát úgy saccra 3 méteres gyári "behajlítással" készül. Ez azt jelenti, hogy a rotorlapát nem egyenes, hanem a végétől úgy kb. 1/3 távolságra kezdődik ez a behajlítás. Ennek az oka, hogy a rotor mögött már akkora nyomáskülönbségek vannak (láttam még "megboldogul" hárombetűs munkahelyem ilyen szimulációkat...), hogy adott esetben 5000Pa is lehet. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ez a sebességtől, széliránytól, minden nyavalyától függ. Ha a 90 méteres hosszon veszem az 1/3-ot, az 30 méter, leegyszerűsítve azt mondom, hogy a maradék felület legyen 30 négyzetméter, akkor akkor arra a 30 négyzetméterre az 5000Pa nyomáskülönbség laza 150000N erőt fejt ki, ami úgy kb. 15,3tonna.

Ez a terhelés akarja a turbina rotorlapátját deformálni, ezért van az 1/3-nál a "behajlítás". Persze, attól függően, hogy honnan jön a szél, fújhat szemből, de fújhat hátulról is, a szélkerék akkor is forog. El lehet képzelni, hogy milyen fárasztó igénybevétel van ott.

Rendszeresen jönnek az off-shore környezetben az évi 4000 órával. Egy órát lehet átlag 40 alkalmas szélciklussal számolni (terhelés, elengedés). Egy évben kapsz 160000 ciklust, ez 25 évre 4 millió ciklus - a legtöbb fárasztás diagram ebben a témában 3 millióig megy és vége, szóval...

Majd kiderül, de azért nem kéne ezt ennyire fullba nyomatni, mert csúnya pofára esés lesz a vége.

 

[molnibalage]

Igen. Méretezhetnék így is. De mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy:
Structural failure
From the data obtained, this is the third most common accident cause, with 227 instances found. "Structural failure" is assumed to be major component failure under conditions which components should be designed to withstand. This mainly concerns storm damage to turbines and tower collapse. However, poor quality control, lack of maintenance and component failure can also be responsible.
By year:

Year

Before 2000​

2000-2005​

06​

07​

08​

09​

10​

11​

12​

13​

14​

15​

16​

17​

18​

19​

20​

*21​

No.

15​

39​

9​

13​

9​

16​

9​

13​

10​

15​

13​

12​

11​

14​

9​

7​

10​

2​

* to 30 June 2021

A 2021-es adat első féléves és azóta legalább még 5 ilyen eset volt.

Nem néztem pontosan utána, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy a szélerőművek üzemórára vetített súlyos baleseteinek aránya legalább egy nagyságrenddel meghaladja bármely más erőmű típusét. Termelt energiára vetítve pedig legalább néhány százszoros, de inkább pár ezerszeres is lehet a különbség.

Ez melyik ország?

 

[laiki]

Ez melyik ország?

Elméletileg az összes, ahonnan adatot tudtak szerezni. Itt van az összesítés és a részletes lista, az esetleírásokkal, forrásokkal. Elég alaposnak tűnik:
http://www.caithnesswindfarms.co.uk/AccidentStatistics.htm
http://www.caithnesswindfarms.co.uk/fullaccidents.pdf

A 227 eset 2021.06.30-ig csak a szerkezeti károsodásból származó baleset (ide nem értve a lapáttal történteket, mert az a legsűrűbben előforduló, külön kategória). Az összes esemény száma 3033.

 

[BJani]

Sem pro, vagy kontra. Egyszerűen csak nagyon jól néztek ki, ahogy a sekély ködből kilógtak a szélkerekek. Remélem, valamennyit visszaadnak a látványból ezek a sz.r, telefonos képek. Valahol a német-holland határ közelében csináltam őket.

A második képen (de akár még az elsőn is) mintha a rotor mögötti turbulenciát is látni lehetne, ahogy megfodrozza a ködöt.

 

[Madár Fokker]

A második képen (de akár még az elsőn is) mintha a rotor mögötti turbulenciát is látni lehetne, ahogy megfodrozza a ködöt.

Igen! Élőben baromi látványos volt. Nyilván egy telefon nem képes ezt visszaadni.

 

[Daneel]

Ameddig a Cd állandó. Csak a gyártók nem adják meg sebesség szerinti Cd-t valamiért.
Vagy nem akarják vagy akkor állandó széles tartományban.
Ezt jó lenne tudni.

Plusz a motor hatásfoka nagyban függ a terheléstől is. A motort terhelni is kell hogy jó legyen a hatásfok, turbó nyomás is kell a jó hatásfokhoz.
Így van hogy kicsit gyorsabban pont kevesebbet fogyaszt a kocsi..

 

[hendrick]

 

[enzo]

A magyar pua, és férfijogi mozgalom egyik első élharcosa volt, a férfihang egyik szerzője, és adminja, ahol a színvonal gyors romlása után in exilt játszik, hozzátéve, hogy véleményem szerint nagyon sokat tett a leromlásért. (Ti elkezdett kitiltani értelmes, csak vele nem egyetértő kommentelőket, akik meg maradtak, a full kretének. Szóval egy amúgy jó kezdeményezés ment ezzel a levesbe. Beszédes, hogy a találkozókon kb már csak kitiltottak, vagy szintén in exilt (lásd én) játszók vesznek részt, mert akik nem ebbe a körbe tartoznak túl nagy idióták, és el lettek tiltva). Általában nagy összesküvéshívő, és be van oltva tudomány ellen. A blogjáról egy védőoltásokkal kapcsolatos vita után tiltott ki

Hát a blogja (mármint ő és a törzskommentelői kommentjei, mert posztolni egyre ritkábban szokott) egy ideje már 99%-ban csak arról szól, hogy a kovid mekkora kamu, meg a vakcinák mennyire gyilkosak, a törzsközönség vírus- és vakcinaszkeptikus, van egy hölgy, aki Franciaországban él, és ápolónő, most veszíti el a munkáját, mert fanatikus oltatlan stb.

 

[boki]

A szénerőművek üzemanyaghiány miatt leállnak Németországban

Október 1 -jén kezdődött a következő fűtési szezon Európában, de az eddigiek nem biztatóak. A német Steag energetikai vállalat leállította széntüzelésű Bergkamen-A erőművét, miután a globális energiaválság és a németországi logisztikai problémák miatt elfogytak a szénkészletei-írja a OilPrice amerikai online kiadvány a Bloomberg ügynökség adataira hivatkozva.