Légyszíves. Tényleg kíváncsi vagyok, hogy mire, mikre gondolsz.
a kínai pávatánc, pld..
Tehát ezzel ön azt is állítja, hogy Magyarország belülről is fenyegeti a NATO-t? Hogy szövetségesként belső fenyegetést jelent a tagok számára?
Így van. Komoly problémát jelenthet Magyarország a NATO számára, mert mint egy trójai faló, olyannak látjuk. Továbbmegyek, szerintem a NATO-nak el kell gondolkodnia azon, hogy megosztja-e egyáltalán a hírszerzési információkat vele, hogy egyáltalán megbízható hírszerzői partner-e a szövetségen belül. Hisz köztudott, hogy az orosz hírszerzés beépült Budapesten,
Az orosz befektetési bank székhelyének Budapestre helyezésére gondol?
Igen. Már ez is önmagában felveti azt a kérdést, komoly szövetségesnek tekinthető-e Magyarország? Meg lehet-e még egyáltalán bízni benne. Új realitás állt elő, amelyben szerintem a NATO részéről az a minimum, hogy legalább az Oroszországot érintő titkosszolgálati információkat el kellene zárni a magyar kormány elől.
Valóban, ez így van, de azért tegyük világossá, miért is.
............folyamatosan részt vesz az amerikaiak által irányított NATO-küldetésekben, NATO-hadgyakorlatokban. Legyen az Afganisztán, Irak, stb. Ebben a tekintetben nekem sincs semmi kétségem afelől, hogy Magyarország megbízható partnere a NATO-nak és az Egyesült Államoknak is. Ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy - mondjuk – ha előre nem látható esemény következne be, amelyben az oroszok támogatására vagy éppen a kínaiakéra kellene sietnie az Orbán-kormánynak, akkor nem tennék-e meg. Szerintem ebben az esetben egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország nem lenne hűséges szövetségeseihez, ha érdeke úgy kívánná meg. Ez az egyik legfontosabb kérdés, ha nem az egyedüli kérdés ma, amit igenis fel kell vetni. Különösen akkor, amikor látjuk a magyar kormány ellentmondásos viselkedését és kapcsolatait a szomszédos országokkal is. Ezt a török-görög példával is illusztrálhatnám. Törökország, mint NATO-tag, folyamatosan uszít az egyébként uniós Görögország ellen a NATO szövetségi keretein belül, legfőképp a hadgyakorlatok alkalmával. Persze ez egy kicsit más típusú konfliktus, mint ami Magyarország esetében fenyegethet. Ugyanakkor az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus NATO-országok között Magyarország a demokrácia lebontásával is szövetségesi dilemmát vet fel, a demokratikus államok egységet rombolja, ami hosszú távon komoly problémát fog jelenteni a NATO-országok számára.
...
ezt pedig érdemes áttamulmányozni, mekkora légypiszok Bp az amerikai külpolitikában...
https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bi...d=85AF853139636CB73A4DA909A9B0FF8D?sequence=1
".....
Dunay kiemelte, hogy ha egy nemzetközi szervezeteben „egyhangú döntéshozatal van, akkor méretünknél nagyobb a befolyásunk. Ezt láthattuk
az 2021–27-es pénzügyi csomagnál az Európai Unióban”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha a „fejünket az asztalba verik”, Magyarország felhagy a zsarolással. „Sokáig blokkoltuk a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű üléseit. Aztán amikor idén áprilisban felizzott a hangulat, és a NATO-nak, valamint az Egyesült Államoknak nagyon fontos volt, hogy legyen egy ilyen ülés, akkor beadtuk a derekunkat.”
Egy külpolitikával foglalkozó egyetemi docens, aki neve elhallgatását kérte, a fentiektől eltérően úgy fogalmazott a kérdésünkre, hogy
„a NER külpolitikája jelenleg a belpolitikai hegemónia megőrzésére irányul elsődlegesen, és konkrétan ahhoz növeli a mozgásteret az igazán erősen senki által nem korlátozott külpolitikai térben történő mozgolódás.
Kínával barátkozni úgy, hogy ez közben elsődlegesen kínai érdekeket szolgál, úgy éri meg a NER számára, hogy annak hasznai nem a magyar külpolitika szempontjából adódnak.”"
Az orbáni külpolitika egyszerre lelkesedik Kínáért és hangoztatja, hogy Amerika szövetségese, brüsszelezik, de az EU-ból él gazdaságilag. Hozott-e valós mozgástér-növekedést a hintapolitika, és mit nyert ebből az ország?
telex.hu