LV. évf. – 2021/1 HADITECHNIKA
"Mind a fegyveremelés, mind a torony forgatása elektro-
mos rendszerekkel történik, követve azt a nemzetközi gya-
korlatot, hogy a nagynyomású hidraulikarendszerek minél
jobban szoruljanak ki az új harcjárművek gyártása, vagy
korábbi gyártású harcjárművek felújítása, modernizálása
során. A Lynx KF41 esetében az amerikai Curtiss-Wright
Corp. vállalat TDSS rendszerét alkalmazták, amelyet Svájc-
ban gyártanak. Ennek
a komplex rendszernek részei a ma-
nuális működtetést biztosító elemek, az elektromos torony-
forgatást biztosító motorok, illetve a fegyveremelést biztosí-
tó lineáris elektromos mozgatóberendezések, az irányzó és
a parancsnok kezelőszervei, valamint a stabilizált üzemmó-
dot működtető elektromos és optikai szenzorok, giroszkó-
pok, az elektromos táplálást biztosító egységek, kábelek."
Múltkor meg
@speziale azt vitatta, hogy Lynxben el van-e különítve a lőszer.
"Mindkét Lance torony szerkezete két részre osztható: a
belső a hegesztett páncélelemekből készült mag, amelynek
a belsejében a parancsnok és az irányzó foglal helyet, vala-
mint a tűzvezető rendszerek, és a külső, kompozit páncéllal
ellátott rész, amely a torony külső felületét alkotja. A két rész
között helyezkedik el a párhuzamosított géppuska, illetve
annak, és a fő fegyverzetnek a lőszerkészlete.
A szeparálás
lehetővé teszi, hogy esetleges nem áthatoló találat esetén, a
felrobbanó lőszerkészlet nem okoz kárt a jármű kezelősze-
mélyzetében. A Lance 1.0 torony esetében a két adogatósín
egymás mögött kapott helyet, és a toronymag külső felüle-
tén körbe futva helyezkedik el. A nagyobb, Lance 2.0 torony
esetében a bal oldalon hátra futó sínek a torony hátuljában
egy, a Puma harcjárműben alkalmazott csigavonalú tároló-
ban végződnek, ebbe kerülnek málházásra a lőszerek.
A párhuzamosított géppuska lőszerkészlete ekkor a torony
jobb oldalán fut végig."
