Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

És akkor Paks minden nyári délelőtt lekapcsol majd, a sok visszaterhelés miatt a hátralevő élettartama a felére csökken, az MVM meg csődbe megy a jelenlegi működési feltételek mellett, jó kis tervek ezek.
A német minta ezek szerint még nem elég elrisztó a világnak, szóval jó lenne ha ők 21-re húznának még két lapot, hogy senki ne akarjon többet olyat.
Hol élsz te? A német példa a POZITÍV PÉLDA! :):cool::oops::hadonaszos:
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo
És akkor Paks minden nyári délelőtt lekapcsol majd, a sok visszaterhelés miatt a hátralevő élettartama a felére csökken, az MVM meg csődbe megy a jelenlegi működési feltételek mellett, jó kis tervek ezek.
A német minta ezek szerint még nem elég elrisztó a világnak, szóval jó lenne ha ők 21-re húznának még két lapot, hogy senki ne akarjon többet olyat.
Ennek kb. annyi értelme van, mint a végbélen keresztül kivenni a manduládat.
Mi lenne, a drága intermittens és szezonális termelő helyett akkor olyat használnánk, ami NEM OLYAN?
Ilyen létezik, atomenergiának hívják, n+1 formája van, ma már skálázható is.

De egyesek akarnak itt hidrogénezni, ami a tizedolcsó árammal is egy vicc lett volna.
Egyesek nem ébrednek fel soha...

A napelemek csúcstermelése tavasszal és ősszal van (nyáron meleg van, télen kevés a napsütéses órák száma).

Nem kell Paksot korlátozni.
A legrosszabb esetben zöldhidrogén termeléssel le tudjuk vezetni a fölös áramot. Persze ez még gyerekcipőben van, ahogy az is, hogy a többletáramot ne tudjuk továbbértékesíteni. Ezenfelül. A lakossági napelemek nincsenek benne a KÁT-ban (kötelező átvételi rendszer). Amellett, hogy az első és harmadik opció nem napjainkban lesz realitás, a magyar áramfogyasztás még a késő éjszakai órákban is alsó hangon ~4000 MW (tavasz/ősz! - ugye a fogyasztásunk télen magasabb). Paks-I termelése ~2000MW. Egyébként nem ritka, hogy 6000MW felé ment a felhasználás, még most nyáron is.
Kicsit visszakanyarodva. Nem tudom, hogy honnan vették azt, hogy majd Paksot kell lekorlátozni, de akitől ezt hallották/olvasták az egyszerűen nem mondott igazat, vagy csak nem volt tisztában a valósággal. Az általam írt mennyiség minimum 3x-osát (~2100MW+ tényleges) kellene beépíteni, de még akkor is megoldható lenne, Paks korlátozása nélkül, mivel ha rátekint a különböző országok áramtőzsdéire, azt láthatja, hogy körülöttünk mindenhol magas az áram ára, így szükség esetén képesek vagyunk exportálni (azt hiszem7-ből 6 szomszéddal vagyunk összekötve). A szén magas ára + a co2 kvóta okán a napenergia exportképes marad a jövőben is. A leírtakon felül, a gáz és ligniterőművek termelése is visszafogható (de nem kizárható - a szabályozó áram miatt).

Leghamarabb 2032-ben termelhet Paks-II mindkét blookkja. Paks-I+II ~4320 MW-ot fog termelni. Ez kb. az éjszakai áramfogyasztásunk (kivéve télen). De az áramfogyasztásunk folyamatosan nőni fog hosszútávon, már csak a technológiai fejlődés, és az elektromos autók terjedése terén is (ezek töltése főleg éjszaka történik). Ha nem ezzel számolunk, akkor az ország gazdasági súlya a jelenleginél sokkal kisebb lesz. És akkor arról nem esett szó, hogyha esetleg éjszaka többletáramunk lesz, az könnyen exportálható.
Aztán az áramfogyasztásunkat lehet, sőt kell is fokozni, a gázfogyasztásunk terhére. Ahogy a gázbojlerek lassú kivezetése szükséges lenne, amiként a hőszivattyús rendszeres rendszerek elterjedése mind-mind abba az irányba mutat, hogy az áramfogyasztásunk nőni fog (lakossági szinten biztosan).

Ami egy komoly tétel, és például nem szerepelt az általam felvázoltakban(csak említésre került), az magának az áramhálózatnak a fejlesztése. Ez egy ismeretlen összeg számomra. Most vélhetően eljuthattunk egyébként erre a pontra, az elsődleges kérdés tehát az, hogy ezt mennyi idő megfelelő keretek közé fejleszten és csak másodlagos, hogy mennyibe fog kerülni. Hogy miért? Azért mert nincs 10 éve az országnak arra, hogy a seggén üljön.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag
Nem tudom, hogy honnan vették azt, hogy majd Paksot kell lekorlátozni, de akitől ezt hallották/olvasták az egyszerűen nem mondott igazat, vagy csak nem volt tisztában a valósággal.
Tavaly kétszer volt, hogy Paksot visszaterhelték, ha jól emlékszem 250 MW-tal, mert akkora termelési csúcs volt napenerigában.
Mivel most aug elején két blokk is állt, ez nem fordulhatott elő.

Az általam írt mennyiség minimum 3x-osát (~2100MW+ tényleges) kellene beépíteni, de még akkor is megoldható lenne, Paks korlátozása nélkül, mivel ha rátekint a különböző országok áramtőzsdéire, azt láthatja, hogy körülöttünk mindenhol magas az áram ára, így szükség esetén képesek vagyunk exportálni (azt hiszem7-ből 6 szomszéddal vagyunk összekötve). A szén magas ára + a co2 kvóta okán a napenergia exportképes marad a jövőben is. A leírtakon felül, a gáz és ligniterőművek termelése is visszafogható (de nem kizárható - a szabályozó áram miatt).
6GW mellett a magyar grid kb. összemolásban lenne, mert semmit nem tudna kezdeni helyzettel, hogy 6 GW fogyasztás mellett a napelemek termelnek 4GW-ot és 2GW kéne máshonnan úgy, hogy még CCGT-t sem tudsz 40% alá vinni, nemhogy Paksot és régi más blokkot.
Aztán néhány óra múlva 4GW 400MW se lenne és kéne termelni.

Na, ezt mivel hidalod át? Nézzed már meg a német termeléseket, hogy a legnagyobb nyárso sem ad több pillanatnyi árnyt a nap + szél, mint 60%, a nap 50%

És ezt is kényszerexport és importtal tartják egyensúlyban.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az ukrán topikban valaki mondta, hogy nem lehet a zaporzsiai erőművet az orosz hálózatra kapcsolni az eltérő frekvencia miatt.
Lehetséges ez?
Tudtommal anno a KGST egységesítette a vill. rendszert.
Én voltam és nem ezt írtam (vagy félreérthetően fogalmaztam, ha így volt elnézést). Amikor rákapcsolják majd, előtte le kell állítani, aztán majd az ottani hálózatüzemeltetők ezt meg fogják oldani.
Az ukrán hálózat már az európai hálózatra van ténylegesen rákötve idén nyár óta.
Ez így néz ki most:
ElectricityUCTE.svg

Vélelmezem azt, hogy az orosz hálózat más frekvencia-tartományban üzemel. Azt tudom, hogy az európai (a kék) 50 Hz-en van szinkronban és csak minimális kilengések lehetségesek, ha nagyobb a kilengés, akkor egyszerűen lekapcsol, ezért is válaszotották még a kéket is ketté, csak a fenti képen nem látható:
thrid.jpg

Az orosz rendszer egyébként ún. IPS/UPS.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and fip7
A napelemek csúcstermelése tavasszal és ősszal van (nyáron meleg van, télen kevés a napsütéses órák száma).

Nem kell Paksot korlátozni.
A legrosszabb esetben zöldhidrogén termeléssel le tudjuk vezetni a fölös áramot. Persze ez még gyerekcipőben van, ahogy az is, hogy a többletáramot ne tudjuk továbbértékesíteni. Ezenfelül. A lakossági napelemek nincsenek benne a KÁT-ban (kötelező átvételi rendszer). Amellett, hogy az első és harmadik opció nem napjainkban lesz realitás, a magyar áramfogyasztás még a késő éjszakai órákban is alsó hangon ~4000 MW (tavasz/ősz! - ugye a fogyasztásunk télen magasabb). Paks-I termelése ~2000MW. Egyébként nem ritka, hogy 6000MW felé ment a felhasználás, még most nyáron is.
Kicsit visszakanyarodva. Nem tudom, hogy honnan vették azt, hogy majd Paksot kell lekorlátozni, de akitől ezt hallották/olvasták az egyszerűen nem mondott igazat, vagy csak nem volt tisztában a valósággal. Az általam írt mennyiség minimum 3x-osát (~2100MW+ tényleges) kellene beépíteni, de még akkor is megoldható lenne, Paks korlátozása nélkül, mivel ha rátekint a különböző országok áramtőzsdéire, azt láthatja, hogy körülöttünk mindenhol magas az áram ára, így szükség esetén képesek vagyunk exportálni (azt hiszem7-ből 6 szomszéddal vagyunk összekötve). A szén magas ára + a co2 kvóta okán a napenergia exportképes marad a jövőben is. A leírtakon felül, a gáz és ligniterőművek termelése is visszafogható (de nem kizárható - a szabályozó áram miatt).

Leghamarabb 2032-ben termelhet Paks-II mindkét blookkja. Paks-I+II ~4320 MW-ot fog termelni. Ez kb. az éjszakai áramfogyasztásunk (kivéve télen). De az áramfogyasztásunk folyamatosan nőni fog hosszútávon, már csak a technológiai fejlődés, és az elektromos autók terjedése terén is (ezek töltése főleg éjszaka történik). Ha nem ezzel számolunk, akkor az ország gazdasági súlya a jelenleginél sokkal kisebb lesz. És akkor arról nem esett szó, hogyha esetleg éjszaka többletáramunk lesz, az könnyen exportálható.
Aztán az áramfogyasztásunkat lehet, sőt kell is fokozni, a gázfogyasztásunk terhére. Ahogy a gázbojlerek lassú kivezetése szükséges lenne, amiként a hőszivattyús rendszeres rendszerek elterjedése mind-mind abba az irányba mutat, hogy az áramfogyasztásunk nőni fog (lakossági szinten biztosan).

Ami egy komoly tétel, és például nem szerepelt az általam felvázoltakban(csak említésre került), az magának az áramhálózatnak a fejlesztése. Ez egy ismeretlen összeg számomra. Most vélhetően eljuthattunk egyébként erre a pontra, az elsődleges kérdés tehát az, hogy ezt mennyi idő megfelelő keretek közé fejleszten és csak másodlagos, hogy mennyibe fog kerülni. Hogy miért? Azért mert nincs 10 éve az országnak arra, hogy a seggén üljön.
A házi napelem EGYÉNI szinten a probléma kezelésére és tovább pöccintésére jó, amikor hálózat mindig ott van hogy kapj belőle energiát, szinte úgy mintha lenne egy nagy ingyen "eleme": nappal mikor dolgozik a paraszt, termel neki a napelem, bár ő nem fogyaszt, amit este elhasználhat a hálózatból. Csak ha MINDENKI ezt tudná csinálni, akkor ezt milyen erőművel fogod lekövetni?
A lakossági nincsen benne a KÁT-ban? az nem csak 2024-től van? lehet én hülye vagyok, a villamos elosztó tudja ezeket is a kis házi vackokat ki-be kapcsolgatni?
 
Tavaly kétszer volt, hogy Paksot visszaterhelték, ha jól emlékszem 250 MW-tal, mert akkora termelési csúcs volt napenerigában.
Mivel most aug elején két blokk is állt, ez nem fordulhatott elő.


6GW mellett a magyar grid kb. összemolásban lenne, mert semmit nem tudna kezdeni helyzettel, hogy 6 GW fogyasztás mellett a napelemek termelnek 4GW-ot és 2GW kéne máshonnan úgy, hogy még CCGT-t sem tudsz 40% alá vinni, nemhogy Paksot és régi más blokkot.
Aztán néhány óra múlva 4GW 400MW se lenne és kéne termelni.

Na, ezt mivel hidalod át? Nézzed már meg a német termeléseket, hogy a legnagyobb nyárso sem ad több pillanatnyi árnyt a nap + szél, mint 60%, a nap 50%

És ezt is kényszerexport és importtal tartják egyensúlyban.
KÁT:
"A Paksi Atomerőmű visszaterhelése a növekvő naperőművi kapacitások miatt egyre többször fordul elő. 2022. április 10-én a paksi 1-3. blokkot összesen 150 MW-tal, április 17-én 220 MW-tal és április 18-án 100 MW-tal csak azért kellett visszaterhelni több órán keresztül, mert éppen jobban sütött a nap, és a naperőművek által termelt áramot kötelezően át kellett venni. Bizonyos esetekben a szélerőművek nagyobb áramtermelésének a kötelező átvétele is a paksi blokkok teljesítményének a csökkentését eredményezi."
Nincs olyan számítás, ami alapján a napelemek által termelt energia olcsóbb lenne, mint az atomerőművi, így a KÁT rendszert kell módosítani, nem az atomerőművet a jelenlegi jogi szabályozáshoz igazítani. Például Kaderják Péter, aki beszélt a videóban, azt pedzegette, hogy minimum 10-20%-os tárolókapacitást kellene előírni a nagy napelem parkok számára. Ezt is meg lehetne lépni, hogy a KÁT (szvsz elkerülhetetlen) reformja ne érintse annyira hátrányosan őket.
Szóval egy egyszerű jsz módosítással áthidalható az, amitől maga tart, ahogy a lakossági napelemekkel kapcsolatos központi mérési hiányosságokat is ki kell küszöbölni.

Most mekkora egyébként a rendszerterhelési csúcs?
7361MW 2021 dec. 9?

Egyébként értem a problémát, amiről ír, de erre számos megoldás lehetséges, mondjuk javítjuk a környező országokkal a csatlakozásainkat (ha szükséges nagyobb kapacitásokat építünk ki), ahol az olcsó árammal versenyképesek lehetünk; vagy éppen elkezdjük a zöldhidrogén gyártást; vagy éppen visszafogjuk a gáz és lignit áramtermelést amennyire lehet (inkább az előbbit). Ami nélkülözhetetlen, hogy a hálózatot kellő mértékben kell fejleszteni.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
A házi napelem EGYÉNI szinten a probléma kezelésére és tovább pöccintésére jó, amikor hálózat mindig ott van hogy kapj belőle energiát, szinte úgy mintha lenne egy nagy ingyen "eleme": nappal mikor dolgozik a paraszt, termel neki a napelem, bár ő nem fogyaszt, amit este elhasználhat a hálózatból. Csak ha MINDENKI ezt tudná csinálni, akkor ezt milyen erőművel fogod lekövetni?
A lakossági nincsen benne a KÁT-ban? az nem csak 2024-től van? lehet én hülye vagyok, a villamos elosztó tudja ezeket is a kis házi vackokat ki-be kapcsolgatni?
Nem tudja ki-bekapcsolni. Nem tudják, hogy mennyit termelnek, mikor üzemelnek stb. Ez egy probléma. Úgy tudom, már dolgoznak rajta.
 
Én egyébként arra a következtetésre jutottam, lehet hogy tévesen, hogy bármilyen területről lehetséges a jövőben források elvonása (akár a hadseregtől is), kiváve ezt az egy területet, magyarán a hálózatfejlesztése, új termelőkapacitások üzembehelyezése (napelem+lignit) mindenek fellett kell álljon, ha elfogadjuk azt a belga kijelentést, hogy a következő 5-10 tél is nagyon nehéz lehet. Csökkentenünk kell az importot - magyarán növelni az áramtermelésünket -, s növelnünk az áramfogyasztást a gázfogyasztás rovására, ezzel védhető hosszútávon és tartósan a forint és javul a versenyképességünk (a körülményekhez képest).

Van egy nagyon fontos közgazdasági tény, ami nem más, hogy az energiafogyasztás és a gazdaság között egy komoly kapcsolat van. Ez a jóléti társadalmunk alapja. A jelenlegi technológiai fejlettségünkön tömören elmondható, hogy minél alacsonyabb az energiafogyasztásunk annál szegényebbek vagyunk. Ha a fogyasztás hirtelen és tartósan beszakad az egyenlő egy gazdasági összeomlással. Macron ezért beszélt a "bőség korának végéről", ahogy sok vezető politikus se hajlandó elmondani, hogy a várható forgatókönyvek alapján ez a helyzet tartósan fennmaradhat, s mindez hova vezethet.

Jelzem, hogy jó esetben 10 év múlva fog termelni Paks-II mindkét blokkja.

10-20%-a minek? (Milyen áthidalási idő?)
A nagy napelemparkok esetében. A legideálisabb környezetben megtermelhető tényleges áram 10-20%-nak a tárolását akkumulátor-telepekkel lenne szükséges megoldani. Ez a rendszerirányítók és ezen napelem parkok tulajdonosai számára is egy kölcsönösen előnyös megoldás lenne.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
A nagy napelemparkok esetében. A legideálisabb környezetben megtermelhető tényleges áram 10-20%-nak a tárolását akkumulátor-telepekkel lenne szükséges megoldani. Ez a rendszerirányítók és ezen napelem parkok tulajdonosai számára is egy kölcsönösen előnyös megoldás lenne.
Lassan írom: mennyi idő alatt megtermelhető áram? Mekkora kapacitás? kWh/Joule érdekel.
 
  • Tetszik
Reactions: BJani
Lassan írom: mennyi idő alatt megtermelhető áram? Mekkora kapacitás? kWh/Joule/Coulomb érdekel.
Szerintem érthetően fogalmaztam. Tőmondatokban. Napon belül megtermelhető. Nagy napelemparkok tényleges termeléséhez igazított. Jogszabály módosítás szükséges.
Bővebben (időponthoz rögzítve):
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Én egyébként arra a következtetésre jutottam, lehet hogy tévesen, hogy bármilyen területről lehetséges a jövőben források elvonása (akár a hadseregtől is), kiváve ezt az egy területet, magyarán a hálózatfejlesztése, új termelőkapacitások üzembehelyezése (napelem+lignit) mindenek fellett kell álljon, ha elfogadjuk azt a belga kijelentést, hogy a következő 5-10 tél is nagyon nehéz lehet. Csökkentenünk kell az importot - magyarán növelni az áramtermelésünket -, s növelnünk az áramfogyasztást a gázfogyasztás rovására, ezzel védhető hosszútávon és tartósan a forint és javul a versenyképességünk (a körülményekhez képest).

Van egy nagyon fontos közgazdasági tény, ami nem más, hogy az energiafogyasztás és a gazdaság között egy komoly kapcsolat van. Ez a jóléti társadalmunk alapja. A jelenlegi technológiai fejlettségünkön tömören elmondható, hogy minél alacsonyabb az energiafogyasztásunk annál szegényebbek vagyunk. Ha a fogyasztás hirtelen és tartósan beszakad az egyenlő egy gazdasági összeomlással. Macron ezért beszélt a "bőség korának végéről", ahogy sok vezető politikus se hajlandó elmondani, hogy a várható forgatókönyvek alapján ez a helyzet tartósan fennmaradhat, s mindez hova vezethet.

Jelzem, hogy jó esetben 10 év múlva fog termelni Paks-II mindkét blokkja.


A nagy napelemparkok esetében. A legideálisabb környezetben megtermelhető tényleges áram 10-20%-nak a tárolását akkumulátor-telepekkel lenne szükséges megoldani. Ez a rendszerirányítók és ezen napelem parkok tulajdonosai számára is egy kölcsönösen előnyös megoldás lenne.
A bőség korának nem feltétlenül van vége, csak ha ideológiai alapon hoznak meg energetikai döntéseket. Akkor valóban.
De ezért kellett volna pofáncsapni kurva sok ember kurva régen. Akkor lenne most egy rakás atomerőmű és csak az ipar aggódna azon, ha maga a NG, mint alapanyag hiányzik és nem áramhoz is, meg fűtéshez is, meg iparhoz is kéne.
 
Én egyébként arra a következtetésre jutottam, lehet hogy tévesen, hogy bármilyen területről lehetséges a jövőben források elvonása (akár a hadseregtől is), kiváve ezt az egy területet, magyarán a hálózatfejlesztése, új termelőkapacitások üzembehelyezése (napelem+lignit) mindenek fellett kell álljon, ha elfogadjuk azt a belga kijelentést, hogy a következő 5-10 tél is nagyon nehéz lehet. Csökkentenünk kell az importot - magyarán növelni az áramtermelésünket -, s növelnünk az áramfogyasztást a gázfogyasztás rovására, ezzel védhető hosszútávon és tartósan a forint és javul a versenyképességünk (a körülményekhez képest).

Van egy nagyon fontos közgazdasági tény, ami nem más, hogy az energiafogyasztás és a gazdaság között egy komoly kapcsolat van. Ez a jóléti társadalmunk alapja. A jelenlegi technológiai fejlettségünkön tömören elmondható, hogy minél alacsonyabb az energiafogyasztásunk annál szegényebbek vagyunk. Ha a fogyasztás hirtelen és tartósan beszakad az egyenlő egy gazdasági összeomlással. Macron ezért beszélt a "bőség korának végéről", ahogy sok vezető politikus se hajlandó elmondani, hogy a várható forgatókönyvek alapján ez a helyzet tartósan fennmaradhat, s mindez hova vezethet.

Jelzem, hogy jó esetben 10 év múlva fog termelni Paks-II mindkét blokkja.


A nagy napelemparkok esetében. A legideálisabb környezetben megtermelhető tényleges áram 10-20%-nak a tárolását akkumulátor-telepekkel lenne szükséges megoldani. Ez a rendszerirányítók és ezen napelem parkok tulajdonosai számára is egy kölcsönösen előnyös megoldás lenne.
A földi mérnökök kidolgozták a megoldást:
Kernkraftwerk_Grafenrheinfeld_-_2013.jpg

Ehhez még jöhet egy kis nap, egy kis szél, egy kis szemétégetés, egy kis biogáz, sok gáz, egy kis víz és egy kis SZÉN és mi már biztonságban is vagyunk.
 
  • Tetszik
Reactions: BJani and tindalos
A földi mérnökök kidolgozták a megoldást:
Kernkraftwerk_Grafenrheinfeld_-_2013.jpg

Ehhez még jöhet egy kis nap, egy kis szél, egy kis szemétégetés, egy kis biogáz, sok gáz, egy kis víz és egy kis SZÉN és mi már biztonságban is vagyunk.
A gázt az energiamixben minél inkább vissza kell szorítani. Van 1,5 milliárdos évi termelésünk, ami hosszútávon inkább csökkenő tendeciát mutat (majd valamikor/egyszer/talán hozzáférünk a jelenleg nem kitermelhető gázkészleteinkhez is - viszont a majd/egyszer/talán nem opció). Minden e fölötti import kemény valuta.
Szemétégetés helyett körforgásos gazdaságra kell koncentrálni.
Magyarországon a vízenergiában nincs akkora potenciál, de ha erre lesz/van megfelelő elképzelés akkor haj-rá. Ez a folyószabályozás miatt is fontos lenne (főleg árvíz és alacsony vízszint idején).

Nekünk lignitünk van főleg, szóval szvsz sok lignit, sok nap, sok atom (SMR-erőművek is) és szabályozóáramnak egy kis gáz talán a realitás. A jövőben a gáz zöldhidrogénnel történő kiváltása egy kívánatos cél.
Ám most az idő mindenféle távlati cél ellen dolgozik, szóval valahogy oda el is kellene jutni.
 
  • Tetszik
Reactions: Kopi2000
A gázt az energiamixben minél inkább vissza kell szorítani. Van 1,5 milliárdos évi termelésünk, ami hosszútávon inkább csökkenő tendeciát mutat (majd valamikor/egyszer/talán hozzáférünk a jelenleg nem kitermelhető gázkészleteinkhez is - viszont a majd/egyszer/talán nem opció). Minden e fölötti import kemény valuta.
Szemétégetés helyett körforgásos gazdaságra kell koncentrálni.
Magyarországon a vízenergiában nincs akkora potenciál, de ha erre lesz/van megfelelő elképzelés akkor haj-rá. Ez a folyószabályozás miatt is fontos lenne (főleg árvíz és alacsony vízszint idején).

Nekünk lignitünk van főleg, szóval szvsz sok lignit, sok nap, sok atom (SMR-erőművek is) és szabályozóáramnak egy kis gáz talán a realitás. A jövőben a gáz zöldhidrogénnel történő kiváltása egy kívánatos cél.
Ám most az idő mindenféle távlati cél ellen dolgozik, szóval valahogy oda el is kellene jutni.
Szerintem a zöld hidrogén egy zsákutca, szar kezelni, áram kell a létrehozásához, mikor megint áramot kell csinálni akkor ismét veszteséges.
Gáz nélkül nincsen kiigazítás a rendszerben nálunk, nem kell ez ellen harcolni, több helyről kell gázt venni.
 
Lassan írom: mennyi idő alatt megtermelhető áram? Mekkora kapacitás? kWh/Joule érdekel.
"a Mavir előírta, hogy minden 50 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszer esetén kötelező távolról vezérelhető akkumulátoros energiatárolók kiépítése, legalább a felszerelt napelemek kapacitása 30 százalékáig és két órán keresztül."

 
Nem tudja ki-bekapcsolni. Nem tudják, hogy mennyit termelnek, mikor üzemelnek stb. Ez egy probléma. Úgy tudom, már dolgoznak rajta.
Távvezérelni nem tudja a rendszerirányitó, de az adott trafókörzet feszültségemelkedése mutatja, ha erősen termelnek a ht. erőművek.
Azután ha kritikus szintre emelkedik a fesz., akkor lekapcsolgatnak az inverterek.
Érted??? A legjobban süt a Nap, dől az energia, és nem tudnak mit kezdeni vele, és jön a sírás, hogy süt a nap és nem termel a rendszer.

Ahelyett, hogy akkor használná, amikor van....
 
A gázt az energiamixben minél inkább vissza kell szorítani. Van 1,5 milliárdos évi termelésünk, ami hosszútávon inkább csökkenő tendeciát mutat (majd valamikor/egyszer/talán hozzáférünk a jelenleg nem kitermelhető gázkészleteinkhez is - viszont a majd/egyszer/talán nem opció). Minden e fölötti import kemény valuta.
Szemétégetés helyett körforgásos gazdaságra kell koncentrálni.
Magyarországon a vízenergiában nincs akkora potenciál, de ha erre lesz/van megfelelő elképzelés akkor haj-rá. Ez a folyószabályozás miatt is fontos lenne (főleg árvíz és alacsony vízszint idején).

Nekünk lignitünk van főleg, szóval szvsz sok lignit, sok nap, sok atom (SMR-erőművek is) és szabályozóáramnak egy kis gáz talán a realitás. A jövőben a gáz zöldhidrogénnel történő kiváltása egy kívánatos cél.
Ám most az idő mindenféle távlati cél ellen dolgozik, szóval valahogy oda el is kellene jutni.
A gázt mint tüzelőanyagot igen is fokozatosan ki kell venni az energia mix-ből, ezzel egyetértek.
A HMV előállításra a vezerelt áramú boylerekel gyorsan helyettesithetők lennének a gázboylerek.
Első lépésnek jó.
A vezérelt kapacitás növekedése besegithet a hálózat ballanszírozásába.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and DTheo