A napelemek csúcstermelése tavasszal és ősszal van (nyáron meleg van, télen kevés a napsütéses órák száma).
Nem kell Paksot korlátozni.
A legrosszabb esetben zöldhidrogén termeléssel le tudjuk vezetni a fölös áramot. Persze ez még gyerekcipőben van, ahogy az is, hogy a többletáramot ne tudjuk továbbértékesíteni. Ezenfelül. A lakossági napelemek nincsenek benne a KÁT-ban (kötelező átvételi rendszer). Amellett, hogy az első és harmadik opció nem napjainkban lesz realitás, a magyar áramfogyasztás még a késő éjszakai órákban is alsó hangon ~4000 MW (tavasz/ősz! - ugye a fogyasztásunk télen magasabb). Paks-I termelése ~2000MW. Egyébként nem ritka, hogy 6000MW felé ment a felhasználás, még most nyáron is.
Kicsit visszakanyarodva. Nem tudom, hogy honnan vették azt, hogy majd Paksot kell lekorlátozni, de akitől ezt hallották/olvasták az egyszerűen nem mondott igazat, vagy csak nem volt tisztában a valósággal. Az általam írt mennyiség minimum 3x-osát (~2100MW+ tényleges) kellene beépíteni, de még akkor is megoldható lenne, Paks korlátozása nélkül, mivel ha rátekint a különböző országok áramtőzsdéire, azt láthatja, hogy körülöttünk mindenhol magas az áram ára, így szükség esetén képesek vagyunk exportálni (azt hiszem7-ből 6 szomszéddal vagyunk összekötve). A szén magas ára + a co2 kvóta okán a napenergia exportképes marad a jövőben is. A leírtakon felül, a gáz és ligniterőművek termelése is visszafogható (de nem kizárható - a szabályozó áram miatt).
Leghamarabb 2032-ben termelhet Paks-II mindkét blookkja. Paks-I+II ~4320 MW-ot fog termelni. Ez kb. az éjszakai áramfogyasztásunk (kivéve télen). De az áramfogyasztásunk folyamatosan nőni fog hosszútávon, már csak a technológiai fejlődés, és az elektromos autók terjedése terén is (ezek töltése főleg éjszaka történik). Ha nem ezzel számolunk, akkor az ország gazdasági súlya a jelenleginél sokkal kisebb lesz. És akkor arról nem esett szó, hogyha esetleg éjszaka többletáramunk lesz, az könnyen exportálható.
Aztán az áramfogyasztásunkat lehet, sőt kell is fokozni, a gázfogyasztásunk terhére. Ahogy a gázbojlerek lassú kivezetése szükséges lenne, amiként a hőszivattyús rendszeres rendszerek elterjedése mind-mind abba az irányba mutat, hogy az áramfogyasztásunk nőni fog (lakossági szinten biztosan).
Ami egy komoly tétel, és például nem szerepelt az általam felvázoltakban(csak említésre került), az magának az áramhálózatnak a fejlesztése. Ez egy ismeretlen összeg számomra. Most vélhetően
eljuthattunk egyébként erre a pontra, az
elsődleges kérdés tehát az, hogy ezt mennyi idő megfelelő keretek közé fejleszten és
csak másodlagos, hogy mennyibe fog kerülni. Hogy miért? Azért mert nincs 10 éve az országnak arra, hogy a seggén üljön.