J-11 / J-15 / J-16 Flanker , Flying Shark (Shenyang, Kína)

J-16 AESA radarja .

2680 modulból áll

Fh28sLFXgAEKEj7
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

J-16-os kínai hajtóművel bemutatót repül. Azt lehet tudni, hogy a WS-10-es ezen változata erősebb, mint a kínaiaknak átadott AL-31FN, vagy FM, de nehezebb is, ahogy valószínű a gép is nehezebb, mint egy Szu-27UB, vagy egy Szu-30MKK. De mégis erőteljesen repülik a kínai pilóták. Ugyanakkor egy kis magasságú légibemutató relevanciája a korszerű harcáasztban már igencsak csekély, mi több, a felvétel vágása, a kamerakezelés és az objektívek látószöge is sokat befolyásol a jelenetek dinamizmusán.
 
Even if confirmed since some tome, heavy loads on a J-16 are still rarely seen. Here serial number 65213 - from the 40th Air Brigade appears to carry a KD-88 and the usual associated guidance pod and a K/RKL700A ECM pod.

FrFRftEXgAMMOGw
 
  • Tetszik
Reactions: endre
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ez a gép egyre jobban tetszik nekem:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A részletein eltűnődve - apróság - de úgy látom, a kínaiak ötvözték a kétféle magasabb (kétüléses) Szu-27 vezérsíkot, ahogy az amerikai mondaná "best from both world".
A csapott, flattersúlyos tetejű függőleges vezérsík megkapta a karcsúbb Szu-30MKK/MK2/MKV/M2... Szu-27M oldalkormányát, ami lefelé a tő irányába van kiterjesztve.
Eszerint ez már másnak is feltűnt:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ez a hozzáállás gyakorlatilag minden fejlesztésüknél felismerhető.
De ez nem öncélú "ötvözgetés" hanem nagyon is tudatos gyártástervezés ereménye. Arról van szó ugyanis, hogy míg a csapott tetejű függőleges vezérsík eredendően az IAPO/Irkut konstrukciója (a kínaiak által vásárolt Szu-30MKK), addig a karcsúbb, egyenes tetejű vezérsík a KnAAPO/KnAAZ gyártotta Szu-30MK2-esé (ilyene is van a kínaiaknak), viszont az ezek alapján készülő J-16-ost csak egy kínai gyár gyártja, és így adja magát e két orosz verzió közösítése.
Nekik az volt a logikus, hogy megvizsgálták a konstrukciókat és kihozták a szerintük optimálisat, gyártás és képesség tekintetében. Náluk erre volt lehetőség és akarat is.
Hogy ezt az orosz miért nem tette meg az is egyszerű: ez két külön gyár saját fejlesztése, nekik se okuk, se igényük nincs a kétféle dizájn harmonizációjára.
És azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az Irkut a saját vezérsíkjához a nagy manőverezőképességet jobban támogató húrhossz irányában növelt felületű oldalkormányokat jobban tudta installálni a meglévő szerkezethez, amit mi sem bizonyít jobban, hogy még a KnAAPO is a korábbi, Szu-27-eséhez hasonló vezérsíkokat rakta a nagy manőverezőképességű Szu-35Sz-re és ő is így növelte meg az oldalkormányokat. Pedig ő találta ki a karcsúbb oldalkormányt a korábbi nagyobb manőverezőképességű Szu-27M-ekhez.
A kínaiak viszont ez utóbbi oldalkormányt tartották jobbnak a J-16-oshoz, de mert a karcsú végű KnAAPO vezérsík teteje jobban berezonál a nagy állásszögű manővereknél, így ők is a csapott tetejű vezérsíkot alkalmazták. Így alakult ki ez a hibrid megoldás.
 
De ez nem öncélú "ötvözgetés" hanem nagyon is tudatos gyártástervezés ereménye. Arról van szó ugyanis, hogy míg a csapott tetejű függőleges vezérsík eredendően az IAPO/Irkut konstrukciója (a kínaiak által vásárolt Szu-30MKK), addig a karcsúbb, egyenes tetejű vezérsík a KnAAPO/KnAAZ gyártotta Szu-30MK2-esé (ilyene is van a kínaiaknak), viszont az ezek alapján készülő J-16-ost csak egy kínai gyár gyártja, és így adja magát e két orosz verzió közösítése.
Nekik az volt a logikus, hogy megvizsgálták a konstrukciókat és kihozták a szerintük optimálisat, gyártás és képesség tekintetében. Náluk erre volt lehetőség és akarat is.
Hogy ezt az orosz miért nem tette meg az is egyszerű: ez két külön gyár saját fejlesztése, nekik se okuk, se igényük nincs a kétféle dizájn harmonizációjára.
Na és ha elkezünk tovább ásni, hajtómű, avionika, fegyverzet terén, hogy miket honnan ötvöztek, akkor elérünk a kérdéshez, hogy ez a gép mennyire "orosz" még?
 
  • Tetszik
Reactions: endre