MiG-31 Foxhound (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Nem is az ellen tervezték.
Egy lehetséges, és egy lehetetlen feladatra tervezték. A lehetséges a nagy értékű és nagy radarkeresztmetszetű célok lelövésére. Erre maradéktalanul megfelel.
Valójában két lehetetlen feladata volt.
1., Az SR-71es lelövöldözése. Egyszer megszorítottak egyet, de ahoz csapdába kellett csalni, és négy MiG-31es kellett hozzá.
2., Tömeges Tomahawk támadás ellen. Erre csak akkor lett volna esélyük, ha előre tudnak mindent.
Ma megint lezuhant egy MiG-31 gyakorlórepulés kozben Kamcsatka felett:
https://www.rbc.ru/politics/04/07/2023/64a41fc19a7947eede36870f
https://www.mosregion.info/2023/07/...enii-planovogo-uchebnogo-poleta-na-kamchatke/
https://www.rbc.ru/politics/04/07/2023/64a41fc19a7947eede36870f
https://www.mosregion.info/2023/07/...enii-planovogo-uchebnogo-poleta-na-kamchatke/
Érdekes pletykát olvasok. Állítólag a legutolsó két MiG-31M (056 és 057) bekerült a Nyizsnyij Novgrodi gyár hangárába és átalakítási munkálatokat kezdtek rajtuk.
Állítólag újra repülőképesek lesznek, lévén, ezek már eleve fly by wire kormányvezérlésűek, nagyobb szárnyú és LERX-ű, nagyobb átmérőjű orrkúppal szerelt gépek voltak, melyekbe a Zaszlon-M 1.4 méteres átmérőjű PESA antennája került. A MiG-31-hez nem négy darab R-33, hanem hat darab R-37 indítót alakítottak ki, plusz a géphez nem egy orr alá kiengedhető hőpellengátort, hanem egy kiengedhető televíziós és infraszenzort készítettek.
Ha ez a hír igaz, az annyiban lehet érdekes, hogy a két példány valószínű valami következő, MiG-31BM-2 programhoz lesz felhasználva repülő próbapadként.
Azt ugyanis kétlem, hogy ennyire eltérő sárkányszerkezettel a MiG most nekikezdene új példányokat gyártani, de azt már igen, hogy jópár szerkezeti megoldást a BM gépek a most következő korszerűsítési program során megörökölnek az M-ekből.
A fenti pletyka még azzal is rímel, hogy 2021 nyarán olyat is olvastam, hogy a most következő BM modernizáció során minden MiG-31-es fly by wire-t és új front kabintetőt fog kapni. Már ezek is a korábbi MiG-31M újításai voltak.
A MiG-31M nem nagyon került a nyilvánosság elé, leszámítva az 1992-es Mosaeroshow és a 93-as, 95-ös MAKSz-okat. Ezek közül csak az 1992-es bemutató legelső, nem publikus napján repült a típus egyetlen egyszer és utána nyilvánosan soha többé.
Állítólag újra repülőképesek lesznek, lévén, ezek már eleve fly by wire kormányvezérlésűek, nagyobb szárnyú és LERX-ű, nagyobb átmérőjű orrkúppal szerelt gépek voltak, melyekbe a Zaszlon-M 1.4 méteres átmérőjű PESA antennája került. A MiG-31-hez nem négy darab R-33, hanem hat darab R-37 indítót alakítottak ki, plusz a géphez nem egy orr alá kiengedhető hőpellengátort, hanem egy kiengedhető televíziós és infraszenzort készítettek.
Ha ez a hír igaz, az annyiban lehet érdekes, hogy a két példány valószínű valami következő, MiG-31BM-2 programhoz lesz felhasználva repülő próbapadként.
Azt ugyanis kétlem, hogy ennyire eltérő sárkányszerkezettel a MiG most nekikezdene új példányokat gyártani, de azt már igen, hogy jópár szerkezeti megoldást a BM gépek a most következő korszerűsítési program során megörökölnek az M-ekből.
A fenti pletyka még azzal is rímel, hogy 2021 nyarán olyat is olvastam, hogy a most következő BM modernizáció során minden MiG-31-es fly by wire-t és új front kabintetőt fog kapni. Már ezek is a korábbi MiG-31M újításai voltak.
A MiG-31M nem nagyon került a nyilvánosság elé, leszámítva az 1992-es Mosaeroshow és a 93-as, 95-ös MAKSz-okat. Ezek közül csak az 1992-es bemutató legelső, nem publikus napján repült a típus egyetlen egyszer és utána nyilvánosan soha többé.
Még egy érdekesség a MiG-31M-ről.
A típus fejlesztését a gazdasági helyzetre hivatkozva (és a Szuhoj aktív intrikája mellett) 1993 decemberében a többi MiG projekttel együtt (MiG-29M, MiG-29K, Buran) beszüntették.
Viszont a fő fegyverzetét jelentő R-37-es rakétáét még nem, ugyanakkor az egyetlen típus, amire akkor integrálták, az a MiG-31M volt.
Így esett meg, hogy a program elkaszálását követő évben, 1994-ben egy protopéldány még átrepült Aktyubinszba és ott teszt lövészeteket hajtott végre. Egészen az ukrajnai háborúban is bevetett leszármazott, az R-37M megjelenéséig az R-37-es alapváltozattal végrehajtott tesztlövészet volt a legnagyobb hatótávról elért "légigyőzelem".
A típus fejlesztését a gazdasági helyzetre hivatkozva (és a Szuhoj aktív intrikája mellett) 1993 decemberében a többi MiG projekttel együtt (MiG-29M, MiG-29K, Buran) beszüntették.
Viszont a fő fegyverzetét jelentő R-37-es rakétáét még nem, ugyanakkor az egyetlen típus, amire akkor integrálták, az a MiG-31M volt.
Így esett meg, hogy a program elkaszálását követő évben, 1994-ben egy protopéldány még átrepült Aktyubinszba és ott teszt lövészeteket hajtott végre. Egészen az ukrajnai háborúban is bevetett leszármazott, az R-37M megjelenéséig az R-37-es alapváltozattal végrehajtott tesztlövészet volt a legnagyobb hatótávról elért "légigyőzelem".
A kinzsal nem régen még csak protó volt, most meg duó-ban kezdték használni. Szegény, gyenge oroszok, lehet őket sajnálni, meg lenézni.
9-A-7660 Kinzsal, hiperszónikus légi rakéta rendszer (A MiG-31 repülőgéppel együtt). Maga a komplexum (rakéta) jelölése 9-Sz-7660. A maximális sebessége 4.080m/s is lehet, tehát a Patriot komplexum 3.000m/s képessége elégtelen ellene, még elméletben is. A Tu-22M3M által hordozott rakéta hatótávolsága már 3.000km.
A teljes rendszer leírása
http://militaryrussia.ru/blog/topic-896.html
Ez szép, csak mostanában mintha alábbhagyott volna a Kindzsal használata. Azért nem lehetett belőle olyan sok.
Russian MiG-31K crew officially able to program target designation to Kinzhal hypersonic missile while flying
The MiG-31K crew is able to reprogram its Kinzhal hypersonic missile while flying
www.airrecognition.com
pl. nagy hatótávolságú rakétákat indító célpontok ellen, aminek a kooerdinátáit csak a rakéta indítása után tudják megadni?
De remélem nem kódokat kell beírni, hanem csak egy kapott adatsort leokézni....
De remélem nem kódokat kell beírni, hanem csak egy kapott adatsort leokézni....
A Rafale fő fegyverének, az AASM bombacsaládnak az egyik fő előnye, hogy a levegőben kvázi ad hoc újra programozható, akár az oldás után is, ha az új célpont még elérhető távolságban van.
A nagy távolságú célleküzdésnek ugyanis elviekben az előnye lehet egyben a hátránya is, azaz a rugalmatlanság.
A nagy célig repült idő alatt az előzőleg felderített célpont megváltoztathatja helyzetét.
Ennek kivédésére a legjobb módszer, hogy az indítást követően a menet közben helyet váltott célpontot már az új lokációnál semmisítik meg.
Ugyanígy jöhet szóba az indítást követően átértékelt célpontlista, vagy akár olyan módszerek is, mint az AASM bombacsalád 908kg-os Hammer változatának a képessége, hogy a nagy, 85km-es röppálya alatt menet közben lehet módosítani az elműködés módját.
Egy ekkora hatóerejű bombatípusnál ugyanis már egyszerre van nagy átütőerő, vagy légi robbantásnál akár komoly légnyomás is.
Tehát vagy nagy átütőerő és késleltetett gyújtás, vagy barometrikus magassághoz igazított airburst is szóba jöhet, aszerint, hogy a pilóta melyik célra vezeti rá az eszközt.
Nos, ez utóbbi nem tudom, hogy megvan-e az új Kinzshal-nál, de úgy látszik, az újraprogramozhatóság már igen.
Az Iszkander esetében lehet a röppálya során akár többször is módosítani, a Kinzsal biztos, hogy rendelkezik ezzel a képességgel.