Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
10 000
30 881
113
Mikor a magyaroknál erősebb nép, az avarok jelentek meg a térségben, a kievi vezetés a szerződést megszegve , azokkal paktált le, szintén pénz fizetése mellett.
A magyaroknak harc nélkül, de onnan menniük kellett. Tehát a történelem tényeire hivatkozva a magyaroknak elvileg jogos követelésük lehetne az elmaradt fizetésre - több mint 1000 évre visszamenőleg is..
Szerintem elírtad, az akarok a magyarok elődnépe/első csoportja, a besenyőkre gondolhatsz, akik nem voltak erősebbek, sőt, szövetséges, rokonnép inkább. Kijevi lovagi seregek még nem létezhettek, hiszen a lovagság mint fegyvernem, arrafelé nem létezett, Kijevet a varégokkal közösen, részben a magyarok fejlesztették fel, regionális fővárossá, központtá. A varégokkal utána is jó kapcsolatban voltunk sokáig.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
1 852
14 744
113
Szerintem elírtad, az akarok a magyarok elődnépe/első csoportja, a besenyőkre gondolhatsz, akik nem voltak erősebbek, sőt, szövetséges, rokonnép inkább. Kijevi lovagi seregek még nem létezhettek, hiszen a lovagság mint fegyvernem, arrafelé nem létezett, Kijevet a varégokkal közösen, részben a magyarok fejlesztették fel, regionális fővárossá, központtá. A varégokkal utána is jó kapcsolatban voltunk sokáig.
Igazad van, kevertem a szezont a fazonnal.. Újra előkeresem a jó pár éve olvasott anyagokat remélem megvan még a NET-en. Érdekes hogy az általam fejből írt pontatlanságok senkinek nem szúrtak szemet..
Egy érdekes dologra emlékszem még mintha a Kiev előtti mezőn táborozó magyaroktól nem messze tartották meg minden héten szombaton az állatvásárt, és a magyarok tán ezért nevezték Szombatvásárfalvának Kievet..
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Kim Philby

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
899
3 231
93
Ezt el fogadom, de tegezbe töltésnél (+abban zötykölődve) a borzolás még durvább, a hegy meg bírná. Dr. Hidán Csaba is a heggyel lefelé elvet vallja:
Meg ugye a mérgezett vesszők (dögbe, stb. mártva)...nem tűnik ésszerűnek.
Közben eszembe jutott még a sírok fegyvereinek szándékos tönkretétele (íjszarv törés pl.), h vallási ok is lehet.
De majd tesztelem én is.

Nyilván volt lehetősége erre is, de a temetésnél semmi sem random volt (ahogy ma sem), ez kiderült. Többségében hegyel felfelé.
Ez az ember honnét szedi ezt a sok marhaságot amit elmondott. Részletezem;
Tarsoly és tartozékai. A leletek alapján ( ami megmaradt) a tarsolyban nem tartottak mást csak a csiholót és a kovaKÖVET. Nincs semmiféle piritrúd. A kovakő az meg mindíg valamilyen kvarc származék volt. Egyszerű kavics darab. Sok fajta lehet. Van lelet belőle a sírokban százszámra. Na pirit rúd az nincs egy sem. Sehol. Csiholóval meg kovával, taplóval teljesen másként lehet tüzet gyújtani mint ahogy mutatja. Nem kell két percig csiholni és nem kell megvárni, hogy melegedjen, gyorsabban lehet sokkal. Ha valakit érdekel a neten van rá anyag. Ahol meg kivehető a tarsoly körvonala vagy a maradványa a sírokban, a tartalma általában csak a tűzgyújtáshoz szükséges szerszámok. Lyukasztó ,ár, nincs. Persze ami elporladhatott azt nem tudjuk. Az már csak ,,fantazi". A honfoglaláskori kés meg (a leletek alapján) kb. a fele sincs mint amit mutogat. Kifejezetten kicsi. A tokja (pár minimális leleten maradt) az mindíg fa volt.
A sztyeppei íjászatnál is mond akkora zöldségeket, hogy csak na. A feszítéstől kezdve végig. El kell fogadni, hogy egy összetett, harci erősségű sztyeppei íjat csak gyűrűvel (vagy valamilyen más védővel) lehet feszíteni! Anélkül nem. Abban igaza van, hogy az angol módszer nem működhet. Olyan erővel szorítja össze az ujjaidat meg a nyílvesszőt( a húr kis szöge miatt), hogy a vesszőt -ha esetleg el is tudod engedni-teljesen elrontja a lövést. Viszont gyűrű, ujjjvédő nélkül nem feszítenek sztyeppei íjat sehol. Nem is lehet. És nem azért nincs az első kézben vessző mert elvágja a kezünk, hanem mert az első kéz is dolgozik. Vagy az íjat kifordítja, ez lehet pár centi is, de pld. a japánnak szinte teljesen körbefordul az íja, majd 360 fokban. Vagy ,,bólintania" kell az íjnak. De sztyeppei módon nem lehet lőni úgy, hogy az első kezedben még vesszőket szorongatsz. Ázsia eredetű íjászatban, ha hagyományőrző akkor csak a hátsó (feszítő) kézben van még nyílvessző. Ezt egyébként a kínaiak sokszor ábrázolják amikor íjászok csatáit festik (pld. hunokét) Van róla festmény több. Első kézben tartott nyílról én még nem láttam (ha valóban korhű kép) festményt Aztán elővesz egy olyan sisakot ami aztán végképp nem lehetett. Egyetlen sírban sem találtak még, sehol, abszolút sehol. Tiszta fantazi. Meg a harcászatról mondja a saját hülyeségeit, lóval 70 méter kell, hogy megálljon, megforduljon roham közben. Nézzetek meg pár kokbar meg bhuzkashi videót, hány méteren belül fordulnak meg az afgán, üzbég, kazak lovasok. Amit az irodalomban olvasott dúsítja a saját fikcióival. Tiszta műmájer ez a pali.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 783
77 885
113
Ez az ember honnét szedi ezt a sok marhaságot amit elmondott. Részletezem;
Tarsoly és tartozékai. A leletek alapján ( ami megmaradt) a tarsolyban nem tartottak mást csak a csiholót és a kovaKÖVET. Nincs semmiféle piritrúd. A kovakő az meg mindíg valamilyen kvarc származék volt. Egyszerű kavics darab. Sok fajta lehet. Van lelet belőle a sírokban százszámra. Na pirit rúd az nincs egy sem. Sehol. Csiholóval meg kovával, taplóval teljesen másként lehet tüzet gyújtani mint ahogy mutatja. Nem kell két percig csiholni és nem kell megvárni, hogy melegedjen, gyorsabban lehet sokkal. Ha valakit érdekel a neten van rá anyag. Ahol meg kivehető a tarsoly körvonala vagy a maradványa a sírokban, a tartalma általában csak a tűzgyújtáshoz szükséges szerszámok. Lyukasztó ,ár, nincs. Persze ami elporladhatott azt nem tudjuk. Az már csak ,,fantazi". A honfoglaláskori kés meg (a leletek alapján) kb. a fele sincs mint amit mutogat. Kifejezetten kicsi. A tokja (pár minimális leleten maradt) az mindíg fa volt.
A sztyeppei íjászatnál is mond akkora zöldségeket, hogy csak na. A feszítéstől kezdve végig. El kell fogadni, hogy egy összetett, harci erősségű sztyeppei íjat csak gyűrűvel (vagy valamilyen más védővel) lehet feszíteni! Anélkül nem. Abban igaza van, hogy az angol módszer nem működhet. Olyan erővel szorítja össze az ujjaidat meg a nyílvesszőt( a húr kis szöge miatt), hogy a vesszőt -ha esetleg el is tudod engedni-teljesen elrontja a lövést. Viszont gyűrű, ujjjvédő nélkül nem feszítenek sztyeppei íjat sehol. Nem is lehet. És nem azért nincs az első kézben vessző mert elvágja a kezünk, hanem mert az első kéz is dolgozik. Vagy az íjat kifordítja, ez lehet pár centi is, de pld. a japánnak szinte teljesen körbefordul az íja, majd 360 fokban. Vagy ,,bólintania" kell az íjnak. De sztyeppei módon nem lehet lőni úgy, hogy az első kezedben még vesszőket szorongatsz. Ázsia eredetű íjászatban, ha hagyományőrző akkor csak a hátsó (feszítő) kézben van még nyílvessző. Ezt egyébként a kínaiak sokszor ábrázolják amikor íjászok csatáit festik (pld. hunokét) Van róla festmény több. Első kézben tartott nyílról én még nem láttam (ha valóban korhű kép) festményt Aztán elővesz egy olyan sisakot ami aztán végképp nem lehetett. Egyetlen sírban sem találtak még, sehol, abszolút sehol. Tiszta fantazi. Meg a harcászatról mondja a saját hülyeségeit, lóval 70 méter kell, hogy megálljon, megforduljon roham közben. Nézzetek meg pár kokbar meg bhuzkashi videót, hány méteren belül fordulnak meg az afgán, üzbég, kazak lovasok. Amit az irodalomban olvasott dúsítja a saját fikcióival. Tiszta műmájer ez a pali.
Azért minél nagyobb a lovasok mennyisége annál nagyobb a fordulókör, mert az alakzatot fordulás közben is tartani kell.
 

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
899
3 231
93
Ez az ember honnét szedi ezt a sok marhaságot amit elmondott. Részletezem;
Tarsoly és tartozékai. A leletek alapján ( ami megmaradt) a tarsolyban nem tartottak mást csak a csiholót és a kovaKÖVET. Nincs semmiféle piritrúd. A kovakő az meg mindíg valamilyen kvarc származék volt. Egyszerű kavics darab. Sok fajta lehet. Van lelet belőle a sírokban százszámra. Na pirit rúd az nincs egy sem. Sehol. Csiholóval meg kovával, taplóval teljesen másként lehet tüzet gyújtani mint ahogy mutatja. Nem kell két percig csiholni és nem kell megvárni, hogy melegedjen, gyorsabban lehet sokkal. Ha valakit érdekel a neten van rá anyag. Ahol meg kivehető a tarsoly körvonala vagy a maradványa a sírokban, a tartalma általában csak a tűzgyújtáshoz szükséges szerszámok. Lyukasztó ,ár, nincs. Persze ami elporladhatott azt nem tudjuk. Az már csak ,,fantazi". A honfoglaláskori kés meg (a leletek alapján) kb. a fele sincs mint amit mutogat. Kifejezetten kicsi. A tokja (pár minimális leleten maradt) az mindíg fa volt.
A sztyeppei íjászatnál is mond akkora zöldségeket, hogy csak na. A feszítéstől kezdve végig. El kell fogadni, hogy egy összetett, harci erősségű sztyeppei íjat csak gyűrűvel (vagy valamilyen más védővel) lehet feszíteni! Anélkül nem. Abban igaza van, hogy az angol módszer nem működhet. Olyan erővel szorítja össze az ujjaidat meg a nyílvesszőt( a húr kis szöge miatt), hogy a vesszőt -ha esetleg el is tudod engedni-teljesen elrontja a lövést. Viszont gyűrű, ujjjvédő nélkül nem feszítenek sztyeppei íjat sehol. Nem is lehet. És nem azért nincs az első kézben vessző mert elvágja a kezünk, hanem mert az első kéz is dolgozik. Vagy az íjat kifordítja, ez lehet pár centi is, de pld. a japánnak szinte teljesen körbefordul az íja, majd 360 fokban. Vagy ,,bólintania" kell az íjnak. De sztyeppei módon nem lehet lőni úgy, hogy az első kezedben még vesszőket szorongatsz. Ázsia eredetű íjászatban, ha hagyományőrző akkor csak a hátsó (feszítő) kézben van még nyílvessző. Ezt egyébként a kínaiak sokszor ábrázolják amikor íjászok csatáit festik (pld. hunokét) Van róla festmény több. Első kézben tartott nyílról én még nem láttam (ha valóban korhű kép) festményt Aztán elővesz egy olyan sisakot ami aztán végképp nem lehetett. Egyetlen sírban sem találtak még, sehol, abszolút sehol. Tiszta fantazi. Meg a harcászatról mondja a saját hülyeségeit, lóval 70 méter kell, hogy megálljon, megforduljon roham közben. Nézzetek meg pár kokbar meg bhuzkashi videót, hány méteren belül fordulnak meg az afgán, üzbég, kazak lovasok. Amit az irodalomban olvasott dúsítja a saját fikcióival. Tiszta műmájer ez a pali.
A fokos harc meg végképp. Gyalogos hosszú balta technikákat mutat. Ilyen hosszú nyél a lovas egy!kezében nagyon- nagyon lassú technikát eredményez. Simán elhajolsz előle Amik megmaradtak középkori harci csákányok vagy 30-40 cm rövidebbek. Pont a gyorsaság miatt. Hosszú nyéllel egy kézzel nem lehet gyorsan ütni.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
899
3 231
93
Azért minél nagyobb a lovasok mennyisége annál nagyobb a fordulókör, mert az alakzatot fordulás közben is tartani kell.
Nézzél videókat amiket írtam. Hogy fordulnak ők.
Nem teljesen passzol ide csak egy kicsit: Ugye régen a honvédségnél is volt menetből hátraarc. Egy raj ugyanannyi idő alatt fordult meg mint egy ezred. Három lépésből .
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 783
77 885
113
Nézzél videókat amiket írtam. Hogy fordulnak ők.
Nem teljesen passzol ide csak egy kicsit: Ugye régen a honvédségnél is volt menetből hátraarc. Egy raj ugyanannyi idő alatt fordult meg mint egy ezred. Három lépésből .
Azt ugyanúgy nem csinálod meg nagy tömegben ügető/vágtázó lovakkal, ahogyan futó emberekkel sem. Miért? Mert annak a lépéstartás az alapja. Össze vissza lépő emberekkel nem lehet menetből megfordulni.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 465
31 843
113
Azért minél nagyobb a lovasok mennyisége annál nagyobb a fordulókör, mert az alakzatot fordulás közben is tartani kell.
Ez attol függ,hogy mennyire volt fegyelmezett és gyakorlott az adott haderő.A sztyeppei hadrend a 10izedre épült,emiatt gyakorlott csapatok nagyon is pontosan és gyorsan tudtak manőverezni.Legtöbb leirás a mongolokrol maradt fent,hogy mennyire elképesztően gyorsan és pontosan manővereztek a csapatok.Hang és zászlójelekre pillanatok alatt tudtak súlypontot képezni,és sikertelen támadás esetén ugyan olyan gyorsan szétszorni a súlypontképző csapatokat.
Egyébként ez nem sztyeppi kiváltság,a hispániai harcokban a berber könnyűlovasságrol is nagyon gyors manőverképességet irtak le-amit aztán a spanyol jiente könnyűlovasság is eltanult,és még a XVI.században is képes volt rá.Ahogy ugyanezen időben a magyar könnyűlovasság is.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 783
77 885
113
Ez attol függ,hogy mennyire volt fegyelmezett és gyakorlott az adott haderő.A sztyeppei hadrend a 10izedre épült,emiatt gyakorlott csapatok nagyon is pontosan és gyorsan tudtak manőverezni.Legtöbb leirás a mongolokrol maradt fent,hogy mennyire elképesztően gyorsan és pontosan manővereztek a csapatok.Hang és zászlójelekre pillanatok alatt tudtak súlypontot képezni,és sikertelen támadás esetén ugyan olyan gyorsan szétszorni a súlypontképző csapatokat.
Egyébként ez nem sztyeppi kiváltság,a hispániai harcokban a berber könnyűlovasságrol is nagyon gyors manőverképességet irtak le-amit aztán a spanyol jiente könnyűlovasság is eltanult,és még a XVI.században is képes volt rá.Ahogy ugyanezen időben a magyar könnyűlovasság is.
Nem állítom, hogy nem tudtak jól manőverezni, de ne várjuk már el, hogy több százas vagy ezres rohamozó lovasság menetből csinál egy hátraarcot, vagy jobbra/balra átot.
 

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
899
3 231
93
Azt ugyanúgy nem csinálod meg nagy tömegben ügető/vágtázó lovakkal, ahogyan futó emberekkel sem. Miért? Mert annak a lépéstartás az alapja. Össze vissza lépő emberekkel nem lehet menetből megfordulni.
Két méteren belűl nem. De nem is kell hozzá 70 méter amit ez a pali mond A lovasharchoz legközelebb ma a kokbar meg bhuzkashi állhat. Töredék távolság alatt, vágtában fordítják meg a lovat.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 783
77 885
113
De nem több 100 vagy több 1000 lovat!!!
Gondoljuk már végég, ha csak 100 méter széles a rohamozó lovasság arcvonala és középről jön a jel, hogy jobbra át, akkor a közepe előbb fog fordulni, mint a széle, mert idő kell, mire eljut az infó, hogy jobbra át. Ha nem íven fordulnának, akkor a közepe belefordulna a balszárnyba, mert az még el sem kezdett fordulni.
 

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
899
3 231
93
De nem több 100 vagy több 1000 lovat!!!
Gondoljuk már végég, ha csak 100 méter széles a rohamozó lovasság arcvonala és középről jön a jel, hogy jobbra át, akkor a közepe előbb fog fordulni, mint a széle, mert idő kell, mire eljut az infó, hogy jobbra át. Ha nem íven fordulnának, akkor a közepe belefordulna a balszárnyba, mert az még el sem kezdett fordulni.
A kürtszót egyszerre hallotta mindenki
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 465
31 843
113
Nem állítom, hogy nem tudtak jól manőverezni, de ne várjuk már el, hogy több százas vagy ezres rohamozó lovasság menetből csinál egy hátraarcot, vagy jobbra/balra átot.
Pedig megcsinálták.Nem zsúfolták össze a csapatokat annyira,hogy ne tudjanak manőverezni.Innentől kezdve fegyelmezettség és gyakorlottság kérdése az egész.
Hajók csatafordulója ugyan ilyen.Ha jol vették fel a harcrendet,a hajóknak van terük egyidejüleg fordulni.Baj akkor van,ha valaki megbontja a rendet,mert akkor az akadályt képez.
Viszont a csúcspontjukon lévő sztyeppei haderők kind nagyon fegyelmezettek voltak.És a töketlenkedőt azonnal menetből kivégezték,hogy ne képezzen akadályt.....
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 465
31 843
113
De nem több 100 vagy több 1000 lovat!!!
Gondoljuk már végég, ha csak 100 méter széles a rohamozó lovasság arcvonala és középről jön a jel, hogy jobbra át, akkor a közepe előbb fog fordulni, mint a széle, mert idő kell, mire eljut az infó, hogy jobbra át. Ha nem íven fordulnának, akkor a közepe belefordulna a balszárnyba, mert az még el sem kezdett fordulni.
Sztyeppei csapatokat soha nem középről vezették,hanem hátúlról.És nem feltétlen ivben fordultak.Egy jobb forduló esetén egyszerűen az addigi jobb szél lett az élen lovagló front.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 783
77 885
113
Pedig megcsinálták.Nem zsúfolták össze a csapatokat annyira,hogy ne tudjanak manőverezni.Innentől kezdve fegyelmezettség és gyakorlottság kérdése az egész.
Hajók csatafordulója ugyan ilyen.Ha jol vették fel a harcrendet,a hajóknak van terük egyidejüleg fordulni.Baj akkor van,ha valaki megbontja a rendet,mert akkor az akadályt képez.
Viszont a csúcspontjukon lévő sztyeppei haderők kind nagyon fegyelmezettek voltak.És a töketlenkedőt azonnal menetből kivégezték,hogy ne képezzen akadályt.....
Minden ló közt volt egy lónyi hely? Tehát két ló közt volt vagy 3-4 méter térköz?
A kürtszót egyszerre hallotta mindenki
Vagy nem hallotta.
Sztyeppei csapatokat soha nem középről vezették,hanem hátúlról.És nem feltétlen ivben fordultak.Egy jobb forduló esetén egyszerűen az addigi jobb szél lett az élen lovagló front.
Ha hátulról elkezdesz kürtölni, egy előtted lovagló hadnak, az tuti, hogy a fele hallani sem fogja, szóval, hátulról elkezdtél kürtölni, majd az erre kijelölt emberek elkezdték továbbadni a kürtjelet. Na ebből nem lesz a büdös életben egyben fordulás ív nélkül. Nem arról beszélek, hogy a fél csatamező kellett, hogy megforduljanak, de az a 70 méter teljesen reális.
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 607
16 330
113
Ez az ember honnét szedi ezt a sok marhaságot amit elmondott. Részletezem;
Tarsoly és tartozékai. A leletek alapján ( ami megmaradt) a tarsolyban nem tartottak mást csak a csiholót és a kovaKÖVET. Nincs semmiféle piritrúd. A kovakő az meg mindíg valamilyen kvarc származék volt. Egyszerű kavics darab. Sok fajta lehet. Van lelet belőle a sírokban százszámra. Na pirit rúd az nincs egy sem. Sehol. Csiholóval meg kovával, taplóval teljesen másként lehet tüzet gyújtani mint ahogy mutatja. Nem kell két percig csiholni és nem kell megvárni, hogy melegedjen, gyorsabban lehet sokkal. Ha valakit érdekel a neten van rá anyag. Ahol meg kivehető a tarsoly körvonala vagy a maradványa a sírokban, a tartalma általában csak a tűzgyújtáshoz szükséges szerszámok. Lyukasztó ,ár, nincs. Persze ami elporladhatott azt nem tudjuk. Az már csak ,,fantazi". A honfoglaláskori kés meg (a leletek alapján) kb. a fele sincs mint amit mutogat. Kifejezetten kicsi. A tokja (pár minimális leleten maradt) az mindíg fa volt.
A sztyeppei íjászatnál is mond akkora zöldségeket, hogy csak na. A feszítéstől kezdve végig. El kell fogadni, hogy egy összetett, harci erősségű sztyeppei íjat csak gyűrűvel (vagy valamilyen más védővel) lehet feszíteni! Anélkül nem. Abban igaza van, hogy az angol módszer nem működhet. Olyan erővel szorítja össze az ujjaidat meg a nyílvesszőt( a húr kis szöge miatt), hogy a vesszőt -ha esetleg el is tudod engedni-teljesen elrontja a lövést. Viszont gyűrű, ujjjvédő nélkül nem feszítenek sztyeppei íjat sehol. Nem is lehet. És nem azért nincs az első kézben vessző mert elvágja a kezünk, hanem mert az első kéz is dolgozik. Vagy az íjat kifordítja, ez lehet pár centi is, de pld. a japánnak szinte teljesen körbefordul az íja, majd 360 fokban. Vagy ,,bólintania" kell az íjnak. De sztyeppei módon nem lehet lőni úgy, hogy az első kezedben még vesszőket szorongatsz. Ázsia eredetű íjászatban, ha hagyományőrző akkor csak a hátsó (feszítő) kézben van még nyílvessző. Ezt egyébként a kínaiak sokszor ábrázolják amikor íjászok csatáit festik (pld. hunokét) Van róla festmény több. Első kézben tartott nyílról én még nem láttam (ha valóban korhű kép) festményt Aztán elővesz egy olyan sisakot ami aztán végképp nem lehetett. Egyetlen sírban sem találtak még, sehol, abszolút sehol. Tiszta fantazi. Meg a harcászatról mondja a saját hülyeségeit, lóval 70 méter kell, hogy megálljon, megforduljon roham közben. Nézzetek meg pár kokbar meg bhuzkashi videót, hány méteren belül fordulnak meg az afgán, üzbég, kazak lovasok. Amit az irodalomban olvasott dúsítja a saját fikcióival. Tiszta műmájer ez a pali.
Szerényebben fogalmaznék, főként, h nem tombolan nyerte sem a történész diplomáját, sem a tudományos fokozatot.
Tűzcsiholás/tarsoly még a dédapám idejében is ugyanaz lehetett: száraz tapló, kova, esetleg késfok segítség.
Nem tudom mennyit íjászkodsz, de nem tudlak követni. 70 fontos íjhoz sem használok sem tabot, sem gyűrűt. Miről beszélsz? Mónus 138 fontossal lő, szintén gyűrű nélkül (amit utálok is, mert olyan koncentráltan terhel egyetlen izületet, h jajj). Min fordul körbe az íj???
Készenléti vesszőtartás gyakorlásnál kb. mindenkinél ilyen:
Én mondjuk jobb oldalon futtatom ki (steppei módon). Más kérdés, h harci nyílheggyel meg sem fordulna ez a fejemben.
Készenléti harci nyilak:
Ez viszont általános szaszanidáktól, mongolokon át, a magyarokig. De itt max 2-3 nyíl van (egy rohamnyi).
Ami a megállast illeti; több lovas ívben fordul, ahhoz hely kell. Próbáld ki!
A malomkő (Cantabriai-kör) forgásához pláne. A fordulás meg azért célszerű, mert így az ellenség hatásos lősávjában minimális ideig van a harcos.
Pécsi sisak. Így keress rá, de a steppei "magyar gyanús-megnevezés az orosz régészektől- leletek között több fém sisak is ismert.
Műmájer...figyelek, h Te hogyan csinálod. Csinálod? :D
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 465
31 843
113
Minden ló közt volt egy lónyi hely? Tehát két ló közt volt vagy 3-4 méter térköz?

Vagy nem hallotta.

Ha hátulról elkezdesz kürtölni, egy előtted lovagló hadnak, az tuti, hogy a fele hallani sem fogja, szóval, hátulról elkezdtél kürtölni, majd az erre kijelölt emberek elkezdték továbbadni a kürtjelet. Na ebből nem lesz a büdös életben egyben fordulás ív nélkül. Nem arról beszélek, hogy a fél csatamező kellett, hogy megforduljanak, de az a 70 méter teljesen reális.
Helyzet az,hogy a kinai és a nyugati leirások szerint is képessek voltak a csatafordulóra.Ennek tika alighanem a tizes szervezési rendszer.A tömény 10ezer lovasa nem tudott egyszerre csatafordulót csinálni,de minden leirás azt irja,hogy kis egységekben manővereztek,részenként a csapatok,amik egymáshoz hangolták a mozgásukat.
És különbbséget kell tenni fordulóformák között.Amiről beszélsz,az a manőverforduló.Ilyenkor a csapat frontját alkotó katonák ugyan azok maradtak.Ez az ives fordulás,amihez persze kell hely,hogy kijöjjön a fordulás ive.Csatafordulónál viszont a lovasok egyénileg,de összehangoltan fordulnak.Ilyenkor megváltozik a csapattest frontvonala.Egy bal fordulónál az addigi bal szél változik élcsapattá.Hátra arcnál meg az addigi hátvéd lesz a haladási irány szerinti élvonal.Kb mint a régi felderitő páncélkocsiknál,ahol két vezetőállás volt.Ha gyorsan kellet visszavonulni,nem ivben fordultak,hanem felcserélték a haladási irányt.
 
  • Tetszik
Reactions: eszena

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 783
77 885
113
Helyzet az,hogy a kinai és a nyugati leirások szerint is képessek voltak a csatafordulóra.Ennek tika alighanem a tizes szervezési rendszer.A tömény 10ezer lovasa nem tudott egyszerre csatafordulót csinálni,de minden leirás azt irja,hogy kis egységekben manővereztek,részenként a csapatok,amik egymáshoz hangolták a mozgásukat.
És különbbséget kell tenni fordulóformák között.Amiről beszélsz,az a manőverforduló.Ilyenkor a csapat frontját alkotó katonák ugyan azok maradtak.Ez az ives fordulás,amihez persze kell hely,hogy kijöjjön a fordulás ive.Csatafordulónál viszont a lovasok egyénileg,de összehangoltan fordulnak.Ilyenkor megváltozik a csapattest frontvonala.Egy bal fordulónál az addigi bal szél változik élcsapattá.Hátra arcnál meg az addigi hátvéd lesz a haladási irány szerinti élvonal.Kb mint a régi felderitő páncélkocsiknál,ahol két vezetőállás volt.Ha gyorsan kellet visszavonulni,nem ivben fordultak,hanem felcserélték a haladási irányt.
500 lovas az 50 tized. Ha a közepe fordul először, akkot 25 tized reakcióideje az mire a legszéle is fordulni kezd. Ez nem egyszerre fordulás és bizony lesz íve. Értem amit mondasz, de ennek is van íve és nem 10 méter. Sőt az a gyanúm, hogy ilyen fordulót, nem is a közepén kezdtek, hanem a szélén (ha balra, akkor a bal szélén, ha jobbra, akkor a jobb szélén) így a másik szárny vége 100 tizednyi reakcióidővel később kezdte meg a fordulást.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 465
31 843
113
500 lovas az 50 tized. Ha a közepe fordul először, akkot 25 tized reakcióideje az mire a legszéle is fordulni kezd. Ez nem egyszerre fordulás és bizony lesz íve. Értem amit mondasz, de ennek is van íve és nem 10 méter. Sőt az a gyanúm, hogy ilyen fordulót, nem is a közepén kezdtek, hanem a szélén (ha balra, akkor a bal szélén, ha jobbra, akkor a jobb szélén) így a másik szárny vége 100 tizednyi reakcióidővel később kezdte meg a fordulást.
Tere van,nem ive.Valahogy megoldották.Pl jó hangos kürtöket használtak.Lovasok igazodtak egymáshoz.Nyilván nem minden esetben volt tökéletes a manőver,de a fegyelmezett sztyeppei seregek jobbak voltak manőverezésben,mint a nyugati lovagok általában.A sikeres nyugati seregek titka is a fegyelem és a gyakorlottság volt.Akár lovagi,akár római,akár gyarmati sereg volt.
 
  • Tetszik
Reactions: eszena

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
899
3 231
93
Szerényebben fogalmaznék, főként, h nem tombolan nyerte sem a történész diplomáját, sem a tudományos fokozatot.
Tűzcsiholás/tarsoly még a dédapám idejében is ugyanaz lehetett: száraz tapló, kova, esetleg késfok segítség.
Nem tudom mennyit íjászkodsz, de nem tudlak követni. 70 fontos íjhoz sem használok sem tabot, sem gyűrűt. Miről beszélsz? Mónus 138 fontossal lő, szintén gyűrű nélkül (amit utálok is, mert olyan koncentráltan terhel egyetlen izületet, h jajj). Min fordul körbe az íj???
Készenléti vesszőtartás gyakorlásnál kb. mindenkinél ilyen:
Én mondjuk jobb oldalon futtatom ki (steppei módon). Más kérdés, h harci nyílheggyel meg sem fordulna ez a fejemben.
Készenléti harci nyilak:
Ez viszont általános szaszanidáktól, mongolokon át, a magyarokig. De itt max 2-3 nyíl van (egy rohamnyi).
Ami a megállast illeti; több lovas ívben fordul, ahhoz hely kell. Próbáld ki!
A malomkő (Cantabriai-kör) forgásához pláne. A fordulás meg azért célszerű, mert így az ellenség hatásos lősávjában minimális ideig van a harcos.
Pécsi sisak. Így keress rá, de a steppei "magyar gyanús-megnevezés az orosz régészektől- leletek között több fém sisak is ismert.
Műmájer...figyelek, h Te hogyan csinálod. Csinálod? :D
Jól írod a tűzcsiholást, tapló, acél, kova(kő). Ezt használták régen és erre van lelet. Ez meghatározza a technikát is. Pirit rúd az meg nincs sehol, egy sírban sem, tehát amit ő mond fantazi (a technikája is). Mónus olyan módszerrel, technikával úgy lő ahogy az ég egyadta világon senki más. Pont azért mert sztyeppei íjjal próbál angol módon lőni (amit nem lehet, leírtam miért). Ha már írtad gondolom tudod, hogy lő...megnézted pontosan, hogy miért egyedi..miért kénytelen úgy lőni. Ha nem ismered az íj fordítását/ kifordítását akkor nem tudsz semmit a sztyeppei hagyományokon alapuló íjászatról. Ajánlom kezdésnek, hogy nézzél török, kínai, koreai, mandzsu, japán stb. íjászokat. Néhány millió van fent a neten..tudod ott nem szakadt meg a hagyomány és ők tovább vitték. Magyarázhatnám, hogy a japánnál miért 360 fok (majdnem persze ott a tartó kéz), a töröknél miért kicsi a kifordulás vagy a másik miért buktatja az íjat. De sokkal érdekesebb lesz, ha te látod ezeket, és te keresed ki. Van persze írásos anyag is millió. Van a mandzsu íjászokról archív, remek anyag.
Első kézben vesszők...majd mutass nekem török, kínai, japán, mandzsu, koreai, stb hagyományőrzőt aki így lő. Vagy elég néhány korabeli festmény is hunokról, mongolokról akik így lőttek. Amin nem a húzó, feszítő kézben van a tartalék vessző. -Hiszen tudjuk az első kéz nem lehet stabil, fix mert fordítani kell- Nem kellene sok, a tízezernyi adatból mondjuk tíz elég.
,,készenléti vesszőtartás kb. mind ilyen"
Csak ott ahol az angol pálya íjászatot ,,erőszakolták" meg és úgy csináltak kb 30 éves ősi hagyományt.
,,Több lovas fordulásához hely kell" na ez biztos...ezért írtam azokat a videókat amiket írtam(kokbar, buzhkashi) mert ott megmaradtak a hagyományos küzdelmek a lovon, lóval és nem a mi mércénkel.. Ahol sokszor vannak még mindíg halálos balesetek a küzdelem közben. Szerintem azok az üzbég srácok ha látják a jurtájukban, hogy az Olimpián a díjugratásnál megáll a lovacska az akadály előtt és a lovas fejjel lebucskázik róla akkor visítva fetrengenek a nevetéstől.
Pécsi sisak? Van egy sisak aminek a korát a 9-12 század közé teszik, és? Van sok, sok száz honfoglaláskori harcos sírunk. Leletekkel, fegyverrel, használati eszközzel, ékszer, stb. Mutass nekem a sok, sok lelet között csak tíz sityakot, na jó nem leszek gonosz mutass csak ötöt, na jó mutass csak egyet...csak egyet ami Árpád népének sírjából került elő. De ha lenne is egy(amúgy nincs) akkor sem lenne egy mérv adó.
Erről az emberről meg annyit, hogy aki hosszú nyelű, gyalogos(!) viking balta technikát adja el a rövid nyelű fokos/csákány lovas technikának (nézd meg mekkorák az egykezes csákány, fokos nyelek, van egy pár lelet, török kori festmény) egy kézzel egy majd méteres nyéllel semmit nem érsz az ütés sebessége miatt, meg szerinte vadásztőr méretű volt a honfoglalók kése (nézz utána nyugodtan van rá lelet elég arra is). Meg a sületlenségeit hordja össze a lovaglásról, általa elképzelt dolgokról nekem az kamu akármilyen doktor-faktor.