Oresnyik / Oreshnik MRBM (Oroszország)
- Téma indítója nyugger
- Indítva
A jenkik szerint a visszatérő fejek is képesek pályakorrekcióra.Az általuk kiszort submunició már irányitás nélküli.Nem HVG.
De egyébként egy hagyományos ballisztikus rakéta.Hiperszónikusnak hiperszónikus-de minden ilyen hatótávolságú raketta az.
És szó sincs kinetikai töltetről,50 éve létező bunkerromboló fejek voltak a szubmuniciók,robbanótöltet nélkül (se atom,se hagyományos,a töltetek helyén súlymakett).
Ahony nézem,a hivatalos infó továbbra is ez maradt.
60as években már mindketten lejátszották ezt a HVG rendszert,és mindketten feladták (akkoriban tőrtpályás űrbombázó rendszernek hivták).Mindketten drágának,és igazábol feleslegesnek találták.
És szerintem most is az.
Kár,hogy az inditásjelző műholdak simán érzékelik az inditást.....És erősen gyanitom,hogy az IR műholdak meg követésbe tudják venni.Amúgy az tényleg érdekes felvetés, hogy mi történik pl. egy tompa, merev (valamennyire rideg) hosszú tárggyal, ha kb. 3 km/-s el eléri a vízfelszínt. Egyben marad vagy szétpattan? Vagy is-is?
Ha pedig szétpattan akkor milyen mértékben repeszel?
Sebességi szempontból az. Hivatalosan 5 Mach-tól fölfelé minden az.
Részben. Másrészt követi a föld görbületét, így később veszik észre az előrejelző rendszerek.
A legtöbb (nem ICBM) manőverező támadó egységet, legyen az kvázi ballisztikus, mint az Iszkander, vagy siklós, mint egy HGV, azt 30-50 km-s repülési magasságba szánják.
Ez az a magasság, ahova már speciális elfogó rakéta kell, ritka a levegő de nem annyira, hogy ne tudjon manőverezni.
És ami fontos, a föld elhajlása 620 km-s távolságon 30.2 km.
Vagyis pl. egy 1000 km-ről indított rakétát kb. 600-650 km-ről fogsz észlelni, egy földi felderítő radarral.
Egy normál ballisztikus rakétának simán 200+ km is lehet a pályacsúcsa ilyen lőtávolságnál.
1000 km-en a bolygó lehajlása 79.2 km. Vagyis bárki azonnal, lényegében még az emelkedő szakaszban észleli a rakétát.
Ez teljesen más reakció időt ad a védekezésre.
A kvázi ballisztikus pályának ez az egyik legnagyobb jelentősége.
Plusz a légköri súrlódástól energiát veszit,a pontvédelmi rendszerek könnyeben elkapják,mint egy hagyományos visszatérő fejet.
De a legfontosabb,hogy ugyanúgy kiváltja a MAD bosszúhatást.
Vagyis igazábol bevethetetlen,felesleges pénzkidobás.Ez a kazettás fejrész szerintem sokkal jobban megéri az árát (nem mindha ez bevethető lenne,Atomháborút senki se akar)
Speciális elfogórakéta, speciális felderítőrendszer műholdakkal megtámogatva. A műholdaknak mindegy a horizont magassága az indításnál.
Az MRBM már valóban nem Patriot (Sz-300/400) kategória akár ballisztikus, akár kváziballisztikus a pálya.
Csendesen gondolkodtam:
Hol van egy harctéren mondjuk 1000+ km felderítési távolságú radar? Sehol. Meg a Sentry radarjára is 600 km-t írnak. Itt-ott persze van, a hidegháborúból megmaradtak 10 emeletes lakótelepi házsor méretben.
Másrészt ha valamit felfedezel 300km-re, aki 10 M-el jön feléd, akkor van vagy másfél perced reagálni rá.
Hiperszonikus sebességgel csapódott be, de a terminológia Hiperszonikus csapásmérő fegyver alatt a Hiperszonikus aktív vagy passzív manőverezésre képes fegyvert tekinti.Amúgy az tényleg érdekes felvetés, hogy mi történik pl. egy tompa, merev (valamennyire rideg) hosszú tárggyal, ha kb. 3 km/-s el eléri a vízfelszínt. Egyben marad vagy szétpattan? Vagy is-is?
Ha pedig szétpattan akkor milyen mértékben repeszel?
Sebességi szempontból az. Hivatalosan 5 Mach-tól fölfelé minden az.
Khmm.. A Föld nem "elhajlik", meg nincs "lehajlása", hanem a természetes gömb forma okán görbūlete van, ami nyomán a horizont kerül az általad pontosan megadott szint alá.
Egy normális légvédelem az egy rendszer, és nem feltétlenül a célnál van felállítva. Vannak ugye AEW&C AWACS gépek, Na meg ugye vannak kifejezetten horizonton túli észlelő földi radarok, és a műholdas észlelő rendszerekről nem is beszélve. Ezek észlelhetők azonnal. De ilyen nincs mindenkinek..
Ha nincs akkor is az inditott ballisztikus rakéta a indulást követően amikor még a leglassabb jobbára csak emelkedik, hogy minél előbb túl jusson a sűrűbb légkörön. Ilyenkor a felszíni távolság érdemben még nem csökken. A boost szakasz első perce kb 1:1 arányú az emelkedés és a felszínen mert távolságot tekintve, kb valahol ez az a pont amikor a horizont fölé emelkedik.
Azaz hagyományos földi telepítesű radarral nem fogod azonnal észlelni, meg egy dolog, hogy horizont fölé emelkedik, de ahhoz potens radar sem árt.
Az új orosz rakéták megváltoztatják a háború menetét?
Mindig nevetséges, amikor egy fegyverrendszertől a háború menetének megváltoztatását várják. Az Ukrajnának szállított harceszközök nagy részétől hasonló fordulatot reméltek, de ezek mégsem befolyásolták a háború kimenetelét. Egy amerikai cikkben most mégis úgy minősítik az orosz Oresnyik...
makronom.eu
2 hete volt.
Érdekes, hogy nem szivárgott ki semmilyen kép.
Se helyszíni, se műholdas.
Vagy csak lemaradtam?
Érdekes, hogy nem szivárgott ki semmilyen kép.
Se helyszíni, se műholdas.
Vagy csak lemaradtam?
M
a népnek meg nem kell az orrára kötni .. hátha nagyon kiokosodnának
Nem véletlenül nem eregetik az ukrán-nemnatosok se a mélységi csapásokat oroszországra AZÓTA.
Működik a cenzúra-gépezet 120%-on.. Akinek fontos azok tudják mik a károk,
a népnek meg nem kell az orrára kötni .. hátha nagyon kiokosodnának
Nem véletlenül nem eregetik az ukrán-nemnatosok se a mélységi csapásokat oroszországra AZÓTA.
Akkor elmondhatjuk nagyot szólt ez a mogyoró?!
Ezek a műholdak hőkitörést érzékelnek ismert helyeken.
Ha váratlan helyről indítanak, nem látják, ahogyan ezek a rendszerek még ma is folyamatosan hamis jeleket is adnak. Ezért is van az USA-nak és az Oroszoknak is előre jelző radarrendszere is.
Pont azért amit fentebb vázoltam. Nincs értelme messzebbre nézni.
Köszönjük. A síktól viszont negatív irányban elhajlik. Vagyis ami ez alatt van, az csak korlátozottan érzékelhető földi telepítésű radarokkal. Erre vonatozott az írásom. Azt, hogy ezt görbületnek hívod azzal ugyan ott vagyunk. A lényeg, hogy negatív elhajlásról beszélünk, hiszen nem a sík fölé megy, hanem alá...
Radar horizont szempontból ez nem mindegy.
A lényeg az, hogy a kvázi ballisztikus, vagyis a föld görbületét követő, kb. 30-50 km-s repülési magasság erősen csökkenti az elméleti reakció időt a védekezésre. Még akkor is ha ezt vitatni próbáljátok.
F
Filter
Guest
Valami olyasmit olvastam hogy a relatív rövid távolságot úgy oldják meg, hogy kvázi egyenesen fellövik, majd a föld forgását kihasználva "ráejtik" a célra.Ezek a műholdak hőkitörést érzékelnek ismert helyeken.
Ha váratlan helyről indítanak, nem látják, ahogyan ezek a rendszerek még ma is folyamatosan hamis jeleket is adnak. Ezért is van az USA-nak és az Oroszoknak is előre jelző radarrendszere is.
Pont azért amit fentebb vázoltam. Nincs értelme messzebbre nézni.
Köszönjük. A síktól viszont negatív irányban elhajlik. Vagyis ami ez alatt van, az csak korlátozottan érzékelhető földi telepítésű radarokkal. Erre vonatozott az írásom. Azt, hogy ezt görbületnek hívod azzal ugyan ott vagyunk. A lényeg, hogy negatív elhajlásról beszélünk, hiszen nem a sík fölé megy, hanem alá...
Radar horizont szempontból ez nem mindegy.
A lényeg az, hogy a kvázi ballisztikus, vagyis a föld görbületét követő, kb. 30-50 km-s repülési magasság erősen csökkenti az elméleti reakció időt a védekezésre. Még akkor is ha ezt vitatni próbáljátok.
A föld forgatja a célt a beérkező fejek alá.
Ha ez igaz, az előtejelző radarok kukázva.
Mert csak területet tud jelezni,célt nem a subtöltet szállìtó egységek,még bárhová manőverezhetnek a körön belül .
Viszont nincs idő ablak reagálni.
De majd jól megcáfoltok.
Egyébként a Pufiék puposkodtak ezzel a technikával.
Valószínűleg arról van szó, hogy extrém magas pályán küldik a mogyorót, egész egyszerűen azért, hogy függőlegeshez közelítő legyen a visszatérő rudak útja a légkörön keresztül.
Ez viszonylag sokáig tart, itt már bőven játszik a föld forgása, ha nem is pont függőlegesen lövik fel. A pálya tetején relatív alacsony energia befektetéssel tudják módosítani a hátralevő részt.
Ha nem így lenne megoldva, akkor vagy igen nagy deltaV kéne a visszatérő szakaszban, hogy függőleges legyen a becsapódás ilyen sebesség mellett.
Nem tudom mi ez,aki el tudja olvasni Oroszul az mondja,de beszarás, a videó felénél leválik 1 fokozat a rakétáròl.
F
Filter
Guest
Azon is gondolkodom hogy a sub hordozók, nem rendelkezhetnek egy 5-6sec-es gyorsìtáshoz méretezett hajtóművel?
S szériás hajtómű szerintem beleférhetne. 50-60 kilós kinetikus töltetetekkel számolva.
Pedig ebből lehetne visszafejteni, hogy mi ez, hogy működik.
Nem vagyok fizikus, így javítsatok, mert csak tippelek:
- ez vagy valami plazma állapot, ahol lecsökken a surlódás (de ekkor nincs kommunikáició). Fura a visszamaradó "felhő" vízpára lehet vagy valami ionizált cumó?
- vagy attól ilyen fényes, hogy iszonyatosan surlódik, de ehhez iszonyat energia kellene.
Lehet csak a Mikulás kondenzcsíkja! Oszt ki tudja!
Én azon gondolkodom, hogy olyat nem lehet-e csinálni, hogy egy nagy méretű-hatótávolságú rakétát indítani viszonylag rövid távra.
Egy tisztán ballisztikus pálya (ha jól sejtem) az jó magasra jönne ki ez esetben, ugye?
De mi van akkor, ha a rakéta nem folyamatosan, egymás után gyújtja a fokozatait, hanem mondjuk az első fokozattal felmegy a világűrbe, de relative kis magasságra, majd miután már a leszálló ágba került, akkor indítja csak a második fokozatát, így nem csak gravitációsan gyorsul, hanem extra tolóerővel is.
Elgondolásom szerint így el lehetne érni hatalmas (ICBM-hez mérhető) becsapódási sebességet, relative kis pályamagassággal és repült idővel.
@Zaphod Beeblebrox mit gondolsz erről?
Állítólag valami Szojuz volt, mindenesetre szép & látványos!
Szerintem attól ilyen fényes, hogy a felkelő Nap már megvilágítja.