Oresnyik / Oreshnik MRBM (Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 642
34 399
113
Csak azért mert 10 Mach sebességgel csapódik be még nem lessz hiperszonikus. Egyre inkább úgy érzem ha itt HGV lett volna, amit egyébként fejlesztenek és már tesztelték az oroszok, akkor azt mondták volna. Valamint a roncs is egy PBV üzemanyag rendszerére hasonlít. Ha HGV lett volna nem kell PBV.

Szóval szerintem ez egy hagyományos két fokozatú ballisztikus rakéta, egy PBV résszel. Ez a PBV végzi a ballisztika kalkulàciót, és kis fuvokáival korrigál/manőverezik, de csak pontosítja a pályát, ezt követően, de még a visszatérés előtt dobja a 6 fejet. Ezek már nem rendelkeznek aktív meghajtással. (Ha valami ez lehetne HGV) De szerintem itt sincs szó "hiperszonikus siklásról", még ha kis Flaps szárnyakkal tudnak is némi korrekciós manővert végezni. Ez a 6 hordozó már "csak" minimális műszerrel van szerelve, mondjuk egy egyszerűbb magasság mérő, ami a megfelelő pillanatban oldja a további 6 töltetet..

Az indulási pálya ballisztikája érdemben nem változik.
A jenkik szerint a visszatérő fejek is képesek pályakorrekcióra.Az általuk kiszort submunició már irányitás nélküli.Nem HVG.
De egyébként egy hagyományos ballisztikus rakéta.Hiperszónikusnak hiperszónikus-de minden ilyen hatótávolságú raketta az.
És szó sincs kinetikai töltetről,50 éve létező bunkerromboló fejek voltak a szubmuniciók,robbanótöltet nélkül (se atom,se hagyományos,a töltetek helyén súlymakett).
Ahony nézem,a hivatalos infó továbbra is ez maradt.
60as években már mindketten lejátszották ezt a HVG rendszert,és mindketten feladták (akkoriban tőrtpályás űrbombázó rendszernek hivták).Mindketten drágának,és igazábol feleslegesnek találták.
És szerintem most is az.
 
  • Vicces
Reactions: papajoe

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 642
34 399
113
Amúgy az tényleg érdekes felvetés, hogy mi történik pl. egy tompa, merev (valamennyire rideg) hosszú tárggyal, ha kb. 3 km/-s el eléri a vízfelszínt. Egyben marad vagy szétpattan? Vagy is-is? o_O
Ha pedig szétpattan akkor milyen mértékben repeszel?



Sebességi szempontból az. Hivatalosan 5 Mach-tól fölfelé minden az.



Részben. Másrészt követi a föld görbületét, így később veszik észre az előrejelző rendszerek.
A legtöbb (nem ICBM) manőverező támadó egységet, legyen az kvázi ballisztikus, mint az Iszkander, vagy siklós, mint egy HGV, azt 30-50 km-s repülési magasságba szánják.
Ez az a magasság, ahova már speciális elfogó rakéta kell, ritka a levegő de nem annyira, hogy ne tudjon manőverezni.
És ami fontos, a föld elhajlása 620 km-s távolságon 30.2 km.
Vagyis pl. egy 1000 km-ről indított rakétát kb. 600-650 km-ről fogsz észlelni, egy földi felderítő radarral.
Egy normál ballisztikus rakétának simán 200+ km is lehet a pályacsúcsa ilyen lőtávolságnál.
1000 km-en a bolygó lehajlása 79.2 km. Vagyis bárki azonnal, lényegében még az emelkedő szakaszban észleli a rakétát.
Ez teljesen más reakció időt ad a védekezésre.
A kvázi ballisztikus pályának ez az egyik legnagyobb jelentősége.
Kár,hogy az inditásjelző műholdak simán érzékelik az inditást.....És erősen gyanitom,hogy az IR műholdak meg követésbe tudják venni.
Plusz a légköri súrlódástól energiát veszit,a pontvédelmi rendszerek könnyeben elkapják,mint egy hagyományos visszatérő fejet.
De a legfontosabb,hogy ugyanúgy kiváltja a MAD bosszúhatást.
Vagyis igazábol bevethetetlen,felesleges pénzkidobás.Ez a kazettás fejrész szerintem sokkal jobban megéri az árát (nem mindha ez bevethető lenne,Atomháborút senki se akar)
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: fip7 and gafzhu

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 771
10 765
113
Ez az a magasság, ahova már speciális elfogó rakéta kell,
Speciális elfogórakéta, speciális felderítőrendszer műholdakkal megtámogatva. A műholdaknak mindegy a horizont magassága az indításnál.
Az MRBM már valóban nem Patriot (Sz-300/400) kategória akár ballisztikus, akár kváziballisztikus a pálya.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 771
10 765
113
Részben. Másrészt követi a föld görbületét, így később veszik észre az előrejelző rendszerek.
A legtöbb (nem ICBM) manőverező támadó egységet, legyen az kvázi ballisztikus, mint az Iszkander, vagy siklós, mint egy HGV, azt 30-50 km-s repülési magasságba szánják.
Ez az a magasság, ahova már speciális elfogó rakéta kell, ritka a levegő de nem annyira, hogy ne tudjon manőverezni.
És ami fontos, a föld elhajlása 620 km-s távolságon 30.2 km.
Vagyis pl. egy 1000 km-ről indított rakétát kb. 600-650 km-ről fogsz észlelni, egy földi felderítő radarral.
Egy normál ballisztikus rakétának simán 200+ km is lehet a pályacsúcsa ilyen lőtávolságnál.
1000 km-en a bolygó lehajlása 79.2 km. Vagyis bárki azonnal, lényegében még az emelkedő szakaszban észleli a rakétát.
Ez teljesen más reakció időt ad a védekezésre.
A kvázi ballisztikus pályának ez az egyik legnagyobb jelentősége.
Csendesen gondolkodtam:
Hol van egy harctéren mondjuk 1000+ km felderítési távolságú radar? Sehol. Meg a Sentry radarjára is 600 km-t írnak. Itt-ott persze van, a hidegháborúból megmaradtak 10 emeletes lakótelepi házsor méretben.
Másrészt ha valamit felfedezel 300km-re, aki 10 M-el jön feléd, akkor van vagy másfél perced reagálni rá.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 651
17 063
113
Amúgy az tényleg érdekes felvetés, hogy mi történik pl. egy tompa, merev (valamennyire rideg) hosszú tárggyal, ha kb. 3 km/-s el eléri a vízfelszínt. Egyben marad vagy szétpattan? Vagy is-is? o_O
Ha pedig szétpattan akkor milyen mértékben repeszel?



Sebességi szempontból az. Hivatalosan 5 Mach-tól fölfelé minden az.
Hiperszonikus sebességgel csapódott be, de a terminológia Hiperszonikus csapásmérő fegyver alatt a Hiperszonikus aktív vagy passzív manőverezésre képes fegyvert tekinti.
Részben. Másrészt követi a föld görbületét, így később veszik észre az előrejelző rendszerek.
A legtöbb (nem ICBM) manőverező támadó egységet, legyen az kvázi ballisztikus, mint az Iszkander, vagy siklós, mint egy HGV, azt 30-50 km-s repülési magasságba szánják.
Ez az a magasság, ahova már speciális elfogó rakéta kell, ritka a levegő de nem annyira, hogy ne tudjon manőverezni.
És ami fontos, a föld elhajlása 620 km-s távolságon 30.2 km.
Vagyis pl. egy 1000 km-ről indított rakétát kb. 600-650 km-ről fogsz észlelni, egy földi felderítő radarral.
Egy normál ballisztikus rakétának simán 200+ km is lehet a pályacsúcsa ilyen lőtávolságnál.
1000 km-en a bolygó lehajlása 79.2 km. Vagyis bárki azonnal, lényegében még az emelkedő szakaszban észleli a rakétát.
Ez teljesen más reakció időt ad a védekezésre.
A kvázi ballisztikus pályának ez az egyik legnagyobb jelentősége.
Khmm.. A Föld nem "elhajlik", meg nincs "lehajlása", hanem a természetes gömb forma okán görbūlete van, ami nyomán a horizont kerül az általad pontosan megadott szint alá.

Egy normális légvédelem az egy rendszer, és nem feltétlenül a célnál van felállítva. Vannak ugye AEW&C AWACS gépek, Na meg ugye vannak kifejezetten horizonton túli észlelő földi radarok, és a műholdas észlelő rendszerekről nem is beszélve. Ezek észlelhetők azonnal. De ilyen nincs mindenkinek..
Ha nincs akkor is az inditott ballisztikus rakéta a indulást követően amikor még a leglassabb jobbára csak emelkedik, hogy minél előbb túl jusson a sűrűbb légkörön. Ilyenkor a felszíni távolság érdemben még nem csökken. A boost szakasz első perce kb 1:1 arányú az emelkedés és a felszínen mert távolságot tekintve, kb valahol ez az a pont amikor a horizont fölé emelkedik.
Azaz hagyományos földi telepítesű radarral nem fogod azonnal észlelni, meg egy dolog, hogy horizont fölé emelkedik, de ahhoz potens radar sem árt.
 

malleusorbis

Well-Known Member
2022. március 21.
1 048
8 719
113
 

PPE

Well-Known Member
2019. február 8.
439
2 078
93
M
2 hete volt.
Érdekes, hogy nem szivárgott ki semmilyen kép.
Se helyszíni, se műholdas.
Vagy csak lemaradtam?
Működik a cenzúra-gépezet 120%-on.. Akinek fontos azok tudják mik a károk,
a népnek meg nem kell az orrára kötni .. hátha nagyon kiokosodnának

Nem véletlenül nem eregetik az ukrán-nemnatosok se a mélységi csapásokat oroszországra AZÓTA.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 321
60 808
113
Speciális elfogórakéta, speciális felderítőrendszer műholdakkal megtámogatva. A műholdaknak mindegy a horizont magassága az indításnál.
Az MRBM már valóban nem Patriot (Sz-300/400) kategória akár ballisztikus, akár kváziballisztikus a pálya.

Ezek a műholdak hőkitörést érzékelnek ismert helyeken.
Ha váratlan helyről indítanak, nem látják, ahogyan ezek a rendszerek még ma is folyamatosan hamis jeleket is adnak. Ezért is van az USA-nak és az Oroszoknak is előre jelző radarrendszere is.

Meg a Sentry radarjára is 600 km-t írnak.

Pont azért amit fentebb vázoltam. Nincs értelme messzebbre nézni.

Khmm.. A Föld nem "elhajlik", meg nincs "lehajlása", hanem a természetes gömb forma okán görbūlete van, ami nyomán a horizont kerül az általad pontosan megadott szint alá.

Köszönjük. A síktól viszont negatív irányban elhajlik. Vagyis ami ez alatt van, az csak korlátozottan érzékelhető földi telepítésű radarokkal. Erre vonatozott az írásom. Azt, hogy ezt görbületnek hívod azzal ugyan ott vagyunk. A lényeg, hogy negatív elhajlásról beszélünk, hiszen nem a sík fölé megy, hanem alá...
Radar horizont szempontból ez nem mindegy.

ssrh.png


A lényeg az, hogy a kvázi ballisztikus, vagyis a föld görbületét követő, kb. 30-50 km-s repülési magasság erősen csökkenti az elméleti reakció időt a védekezésre. Még akkor is ha ezt vitatni próbáljátok.
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
4 173
21 958
113
Ezek a műholdak hőkitörést érzékelnek ismert helyeken.
Ha váratlan helyről indítanak, nem látják, ahogyan ezek a rendszerek még ma is folyamatosan hamis jeleket is adnak. Ezért is van az USA-nak és az Oroszoknak is előre jelző radarrendszere is.



Pont azért amit fentebb vázoltam. Nincs értelme messzebbre nézni.



Köszönjük. A síktól viszont negatív irányban elhajlik. Vagyis ami ez alatt van, az csak korlátozottan érzékelhető földi telepítésű radarokkal. Erre vonatozott az írásom. Azt, hogy ezt görbületnek hívod azzal ugyan ott vagyunk. A lényeg, hogy negatív elhajlásról beszélünk, hiszen nem a sík fölé megy, hanem alá...
Radar horizont szempontból ez nem mindegy.

ssrh.png


A lényeg az, hogy a kvázi ballisztikus, vagyis a föld görbületét követő, kb. 30-50 km-s repülési magasság erősen csökkenti az elméleti reakció időt a védekezésre. Még akkor is ha ezt vitatni próbáljátok.
Valami olyasmit olvastam hogy a relatív rövid távolságot úgy oldják meg, hogy kvázi egyenesen fellövik, majd a föld forgását kihasználva "ráejtik" a célra.
A föld forgatja a célt a beérkező fejek alá.
Ha ez igaz, az előtejelző radarok kukázva.
Mert csak területet tud jelezni,célt nem a subtöltet szállìtó egységek,még bárhová manőverezhetnek a körön belül .
Viszont nincs idő ablak reagálni.
De majd jól megcáfoltok.
Egyébként a Pufiék puposkodtak ezzel a technikával.
 

Foxbat

Well-Known Member
2021. február 28.
342
2 239
93
Valami olyasmit olvastam hogy a relatív rövid távolságot úgy oldják meg, hogy kvázi egyenesen fellövik, majd a föld forgását kihasználva "ráejtik" a célra.
A föld forgatja a célt a beérkező fejek alá.
Ha ez igaz, az előtejelző radarok kukázva.
Mert csak területet tud jelezni,célt nem a subtöltet szállìtó egységek,még bárhová manőverezhetnek a körön belül .
Viszont nincs idő ablak reagálni.
De majd jól megcáfoltok.
Egyébként a Pufiék puposkodtak ezzel a technikával.

Valószínűleg arról van szó, hogy extrém magas pályán küldik a mogyorót, egész egyszerűen azért, hogy függőlegeshez közelítő legyen a visszatérő rudak útja a légkörön keresztül.

Ez viszonylag sokáig tart, itt már bőven játszik a föld forgása, ha nem is pont függőlegesen lövik fel. A pálya tetején relatív alacsony energia befektetéssel tudják módosítani a hátralevő részt.

Ha nem így lenne megoldva, akkor vagy igen nagy deltaV kéne a visszatérő szakaszban, hogy függőleges legyen a becsapódás ilyen sebesség mellett.
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
4 173
21 958
113
Valószínűleg arról van szó, hogy extrém magas pályán küldik a mogyorót, egész egyszerűen azért, hogy függőlegeshez közelítő legyen a visszatérő rudak útja a légkörön keresztül.

Ez viszonylag sokáig tart, itt már bőven játszik a föld forgása, ha nem is pont függőlegesen lövik fel. A pálya tetején relatív alacsony energia befektetéssel tudják módosítani a hátralevő részt.

Ha nem így lenne megoldva, akkor vagy igen nagy deltaV kéne a visszatérő szakaszban, hogy függőleges legyen a becsapódás ilyen sebesség mellett.
Azon is gondolkodom hogy a sub hordozók, nem rendelkezhetnek egy 5-6sec-es gyorsìtáshoz méretezett hajtóművel?
S szériás hajtómű szerintem beleférhetne. 50-60 kilós kinetikus töltetetekkel számolva.
 

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 069
9 461
113


Nem tudom mi ez,aki el tudja olvasni Oroszul az mondja,de beszarás, a videó felénél leválik 1 fokozat a rakétáròl.
Pedig ebből lehetne visszafejteni, hogy mi ez, hogy működik.
Nem vagyok fizikus, így javítsatok, mert csak tippelek:
  • ez vagy valami plazma állapot, ahol lecsökken a surlódás (de ekkor nincs kommunikáició). Fura a visszamaradó "felhő" vízpára lehet vagy valami ionizált cumó?
  • vagy attól ilyen fényes, hogy iszonyatosan surlódik, de ehhez iszonyat energia kellene.
Ötlet?
 

Venom85

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
7 431
21 104
113
Pedig ebből lehetne visszafejteni, hogy mi ez, hogy működik.
Nem vagyok fizikus, így javítsatok, mert csak tippelek:
  • ez vagy valami plazma állapot, ahol lecsökken a surlódás (de ekkor nincs kommunikáició). Fura a visszamaradó "felhő" vízpára lehet vagy valami ionizált cumó?
  • vagy attól ilyen fényes, hogy iszonyatosan surlódik, de ehhez iszonyat energia kellene.
Ötlet?
Lehet csak a Mikulás kondenzcsíkja! Oszt ki tudja!
 

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 069
9 461
113
Pedig ebből lehetne visszafejteni, hogy mi ez, hogy működik.
Nem vagyok fizikus, így javítsatok, mert csak tippelek:
  • ez vagy valami plazma állapot, ahol lecsökken a surlódás (de ekkor nincs kommunikáició). Fura a visszamaradó "felhő" vízpára lehet vagy valami ionizált cumó?
  • vagy attól ilyen fényes, hogy iszonyatosan surlódik, de ehhez iszonyat energia kellene.
Ötlet?
Jobban átgondolva, valami ilyesmi lehet a meghajtás, mint a csatolt videóban: :D
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 512
4 044
113
Valószínűleg arról van szó, hogy extrém magas pályán küldik a mogyorót, egész egyszerűen azért, hogy függőlegeshez közelítő legyen a visszatérő rudak útja a légkörön keresztül.

Ez viszonylag sokáig tart, itt már bőven játszik a föld forgása, ha nem is pont függőlegesen lövik fel. A pálya tetején relatív alacsony energia befektetéssel tudják módosítani a hátralevő részt.

Ha nem így lenne megoldva, akkor vagy igen nagy deltaV kéne a visszatérő szakaszban, hogy függőleges legyen a becsapódás ilyen sebesség mellett.

Én azon gondolkodom, hogy olyat nem lehet-e csinálni, hogy egy nagy méretű-hatótávolságú rakétát indítani viszonylag rövid távra.
Egy tisztán ballisztikus pálya (ha jól sejtem) az jó magasra jönne ki ez esetben, ugye?
De mi van akkor, ha a rakéta nem folyamatosan, egymás után gyújtja a fokozatait, hanem mondjuk az első fokozattal felmegy a világűrbe, de relative kis magasságra, majd miután már a leszálló ágba került, akkor indítja csak a második fokozatát, így nem csak gravitációsan gyorsul, hanem extra tolóerővel is.
Elgondolásom szerint így el lehetne érni hatalmas (ICBM-hez mérhető) becsapódási sebességet, relative kis pályamagassággal és repült idővel.
@Zaphod Beeblebrox mit gondolsz erről?

Nem tudom mi ez,aki el tudja olvasni Oroszul az mondja,de beszarás, a videó felénél leválik 1 fokozat a rakétáròl.

Állítólag valami Szojuz volt, mindenesetre szép & látványos!

  • ez vagy valami plazma állapot, ahol lecsökken a surlódás (de ekkor nincs kommunikáició). Fura a visszamaradó "felhő" vízpára lehet vagy valami ionizált cumó?
  • vagy attól ilyen fényes, hogy iszonyatosan surlódik, de ehhez iszonyat energia kellene.
Ötlet?

Szerintem attól ilyen fényes, hogy a felkelő Nap már megvilágítja.