Engem az is érdekelne, hogy miért volt erre szükség; mivel bővült így a hatáskörük, felelősségük; egyáltalán... ez miért hírértékű?
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
Vass János véleménye:
„A ZRÍNYI haderő fejlesztés 2026” margójára.
A kormányunk úgy döntött, hogy jelentősen felemeli a 2017-re, 2018-ra 2019-re vonatkozó katonai költségvetés irányszámait. Sajnos ez még nem segít a Magyar Honvédségen. Miért, azért, mert egy valós haderő fejlesztési program rövidtávon is 5, de inkább 10 év időtartamú. A haderő fejlesztésnek az ország valós biztonságpolitikai stratégiáján, a nemzeti katonai stratégián, a szövetségi rendszerbe való tartozásunk okán meglévő kötelezettségeinken (és még számos dokumentumon pld. a magyar katonai doktrína) az azokból levont következtetések alapján meghatározott un. haderő fejlesztési célkitűzéseken kell, hogy alapuljanak. Megfelelnek ezek a dokumentumok a XXI. század kihívásainak, a napjaink gyorsan változó biztonság politikai környezetének és az ezekből fakadó katonai válaszoknak? Hogy állnak ezek meghatározó jentőség dokumentumok kidolgozása, ez időigényes folyamat. A jövőt minden tekintetbe figyelembe vevő dokumentumoknak kell lenniük. Értékeli-e, összehasonlítja-e valaki a jelenleg meglévő (és sajnos leépülő) katonai képességeket az elvárt követelmények minimális szinten való teljesítéséhez szükséges képességekkel? Mert nem az lényeg a haderő fejlesztésben, hogy az állam és kormányfő katonai szállítógéppel tudjon utazni vagy, hogy a Balatonon legyen egy pár vitorlás jacht a HM üdülő kezelésében.
A téma okán ugorjunk vissza az időben.
Az 1938-ban meghirdetett un. Győri haderő fejlesztési program (1938. évi XX. törvénycikk) is agyaglábakon állt. A törvényszövegben is megemlített 1 milliárd pengőt nem kizárólag a Magyar Királyi Honvédség fejlesztésére szánta az akkori kormány. A meghirdetett program valójában csak egy átfogó gazdasági akcióterv volt, mely „csak” 600 millió pengőt akart a fegyverkezésre fordítani erre különadó kivetésével teremtettek pénzt. A nehézségeket jól jelzi, hogy Magyarország igen optimista becslés szerint is csupán évi 100 millió pengőt tudott volna ráfordítani a hadsereg fejlesztési programjára. Mi történt az, ami oly sokszor a magyar történelemben az 1938-ben meghirdetett 5 éves program futamidejét 1939-ben két évre szállították le, 1940 őszén pedig döntést hoztak, hogy az előirányzott fejlesztések meg is valósultak. Csak megjegyzem, hogy ismerős a szöveg a napjainkból „haderő reform” befejeződött pedig valójában (az elmúlt évtizedekről beszélek) soha el sem kezdődött. Az objektív elemzéshez azt is hozzá kell tenni, hogy akkori fegyverzeti program „minden „szegénysége” mellett, a magyar haderő egy jelentős korszerűsítésen ment keresztül, de még mindig jelentősen elmaradt a korszerű háború követelményeitől. Európa ekkor már visszavonhatatlanul bent járt a II. Világháborúban.
Az elmúlt évtizedekben számos hibát elkövetünk a magyar haderő fejlesztésének tervezése során. Az első és talán legfontosabb ezek közül csak néhányat említek: túl nagy vállalásokat (NATO követelménynek megfelelő zászlóajak és dandár) tettünk; vagy előbb szüntettük meg, építettük le a meglévő és még használható képességet, minthogy az újak megjelentek volna a hadrendben. Talán tévútra mentük mikor az új haderő fejlesztés irányára az un. „niche” (a NATO-ban hiányzó, de fontos) kisméretű katonai képességek megteremtésére koncentráltuk. Egy valódi átgondolt, ütemezett haderő fejlesztésnél a haditechnikai korszerűsítés mindig együtt jár a szervezeti korszerűsítéssel is. Ezt a szabályt a múltban jó néhányszor nem tartottuk be.
A Magyar Honvédség meredek leépülése 2005. évi katonai költségvetés erőteljes csökkentésével kezdődött és 2016-ig tartott. Akkor „omlott össze” az a NATO követelmények alapján összeállított 10 évre szóló haderő fejlesztési terv, amelyet a mai napig is csak foltozgatnak. Lehet, hogy nem ez volt a fő ok - de az egyik biztosan ez volt -, hogy önként felállt a székéből az akkori vezérkari főnök. A „pangás évei” megkezdődtek.
A kormány tervei szerint az elkövetkező tíz évben (2017-26) évi 0,1%-al fog a védelmi tárca költségvetése növekedni. A 2017 évi költségvetési javaslat szerint az 2016 évhez képest mintegy 51 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét, így 2017-ben mintegy 350 milliárd forint jut honvédelemre. Ez az összeg a 2017 jelzett nominális GDP csaknem 0,94 százalékának felel meg. Tavaly ez az arány 0,84 százalékos volt. Egy nagybani számvetés alapján prognosztizálható, hogy a védelmi költségvetés évi 50-80Mrd Ft plusz erőforráshoz fog jutni. Persze ehhez az kell, hogy az ország GDP-je legalább 3-4%-s növekedést mutasson, egy pesszimistább megközelítés szerint tartósan legalább 4% felett kell lennie a növekedésnek. Így 10 éves tervezési periódus alatt mintegy 500-800 Mrd Ft-ot lehet haderő korszerűsítésre fordítani. Ez egy hatalmas összeg csak szemléltetésképpen ez a Gripen program mintegy 2-4 szerese.
Sajnos a legnagyobb gond a védelmi költségvetés belső szerkezetével van, amely erősen befolyásolja a haderő fejlesztésére fordítható költségeket. A védelmi költségvetés három alappilléren nyugszik: az első a személyi kiadások (fizetés, társadalombiztosítás, szociális kiadások stb.) ez a költségvetés meghatározó eleme, hiszen ezt mindig ki kell fizetni. Ez rendkívül magas, az összköltségvetés 60%-a körül mozog. A második pillér az üzemeltetés fenntartás, hisz a hadsereg békében is működik vagy legalább is kellene (kiképzés, gyakorlatok, üzemanyag, lőszer, objektumok fenntartása……közüzemi számlák, stb.) Ez a büdzsé 20-25%-nál nem lehet magasabb, mert akkor nem jut normálisan felhasználható összeg a haditechnikai fejlesztésre Megjegyzem ez is kevés, az évtizedes elmaradások miatt például a fejlesztés területén. A harmadik pillér a haditechnikai fejlesztés, amelynél sajnos a maradék elve érvényesül, vagyis a költségvetés 15-20% jut erre a területre . Normális esetben ezeknek az arányoknak a 40:30:30%-nál kéne lenniük.
A kezdő hibát mindig az ország költségvetésének összeállítása, megtervezésekor követik el, mikor nem veszik figyelembe a tervezéskor az az egyes nagy költségvetési fejezetek mögött lévő tárcák egyedi működés és pénzügyi sajátosságait. De ez nem csak a honvédelem területén igaz. Igaz ez más tárcák irányába is.
Aki ismeri a HM ez irányú felsőszintű politikai és katonai döntéshozatal működési mechanizmusát az megérti, hogy esély sem volt és ma sincs a szakmai javaslatokkal a politikai döntéseket megváltoztatni vagy csak kismértékben is befolyásolni. Mert a költségvetési irányszámok mindig és mindenkor, mindent felülírnak. Mindig lépéskényszerben kellet dolgozni, vagyis a gombhoz kellet varrni a kabátot. Nem irigylem, az utódaimat, ma sincs másképp.
Egy volt a haderő tervezésért felelős vezető.
„A ZRÍNYI haderő fejlesztés 2026” margójára.
A kormányunk úgy döntött, hogy jelentősen felemeli a 2017-re, 2018-ra 2019-re vonatkozó katonai költségvetés irányszámait. Sajnos ez még nem segít a Magyar Honvédségen. Miért, azért, mert egy valós haderő fejlesztési program rövidtávon is 5, de inkább 10 év időtartamú. A haderő fejlesztésnek az ország valós biztonságpolitikai stratégiáján, a nemzeti katonai stratégián, a szövetségi rendszerbe való tartozásunk okán meglévő kötelezettségeinken (és még számos dokumentumon pld. a magyar katonai doktrína) az azokból levont következtetések alapján meghatározott un. haderő fejlesztési célkitűzéseken kell, hogy alapuljanak. Megfelelnek ezek a dokumentumok a XXI. század kihívásainak, a napjaink gyorsan változó biztonság politikai környezetének és az ezekből fakadó katonai válaszoknak? Hogy állnak ezek meghatározó jentőség dokumentumok kidolgozása, ez időigényes folyamat. A jövőt minden tekintetbe figyelembe vevő dokumentumoknak kell lenniük. Értékeli-e, összehasonlítja-e valaki a jelenleg meglévő (és sajnos leépülő) katonai képességeket az elvárt követelmények minimális szinten való teljesítéséhez szükséges képességekkel? Mert nem az lényeg a haderő fejlesztésben, hogy az állam és kormányfő katonai szállítógéppel tudjon utazni vagy, hogy a Balatonon legyen egy pár vitorlás jacht a HM üdülő kezelésében.
A téma okán ugorjunk vissza az időben.
Az 1938-ban meghirdetett un. Győri haderő fejlesztési program (1938. évi XX. törvénycikk) is agyaglábakon állt. A törvényszövegben is megemlített 1 milliárd pengőt nem kizárólag a Magyar Királyi Honvédség fejlesztésére szánta az akkori kormány. A meghirdetett program valójában csak egy átfogó gazdasági akcióterv volt, mely „csak” 600 millió pengőt akart a fegyverkezésre fordítani erre különadó kivetésével teremtettek pénzt. A nehézségeket jól jelzi, hogy Magyarország igen optimista becslés szerint is csupán évi 100 millió pengőt tudott volna ráfordítani a hadsereg fejlesztési programjára. Mi történt az, ami oly sokszor a magyar történelemben az 1938-ben meghirdetett 5 éves program futamidejét 1939-ben két évre szállították le, 1940 őszén pedig döntést hoztak, hogy az előirányzott fejlesztések meg is valósultak. Csak megjegyzem, hogy ismerős a szöveg a napjainkból „haderő reform” befejeződött pedig valójában (az elmúlt évtizedekről beszélek) soha el sem kezdődött. Az objektív elemzéshez azt is hozzá kell tenni, hogy akkori fegyverzeti program „minden „szegénysége” mellett, a magyar haderő egy jelentős korszerűsítésen ment keresztül, de még mindig jelentősen elmaradt a korszerű háború követelményeitől. Európa ekkor már visszavonhatatlanul bent járt a II. Világháborúban.
Az elmúlt évtizedekben számos hibát elkövetünk a magyar haderő fejlesztésének tervezése során. Az első és talán legfontosabb ezek közül csak néhányat említek: túl nagy vállalásokat (NATO követelménynek megfelelő zászlóajak és dandár) tettünk; vagy előbb szüntettük meg, építettük le a meglévő és még használható képességet, minthogy az újak megjelentek volna a hadrendben. Talán tévútra mentük mikor az új haderő fejlesztés irányára az un. „niche” (a NATO-ban hiányzó, de fontos) kisméretű katonai képességek megteremtésére koncentráltuk. Egy valódi átgondolt, ütemezett haderő fejlesztésnél a haditechnikai korszerűsítés mindig együtt jár a szervezeti korszerűsítéssel is. Ezt a szabályt a múltban jó néhányszor nem tartottuk be.
A Magyar Honvédség meredek leépülése 2005. évi katonai költségvetés erőteljes csökkentésével kezdődött és 2016-ig tartott. Akkor „omlott össze” az a NATO követelmények alapján összeállított 10 évre szóló haderő fejlesztési terv, amelyet a mai napig is csak foltozgatnak. Lehet, hogy nem ez volt a fő ok - de az egyik biztosan ez volt -, hogy önként felállt a székéből az akkori vezérkari főnök. A „pangás évei” megkezdődtek.
A kormány tervei szerint az elkövetkező tíz évben (2017-26) évi 0,1%-al fog a védelmi tárca költségvetése növekedni. A 2017 évi költségvetési javaslat szerint az 2016 évhez képest mintegy 51 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét, így 2017-ben mintegy 350 milliárd forint jut honvédelemre. Ez az összeg a 2017 jelzett nominális GDP csaknem 0,94 százalékának felel meg. Tavaly ez az arány 0,84 százalékos volt. Egy nagybani számvetés alapján prognosztizálható, hogy a védelmi költségvetés évi 50-80Mrd Ft plusz erőforráshoz fog jutni. Persze ehhez az kell, hogy az ország GDP-je legalább 3-4%-s növekedést mutasson, egy pesszimistább megközelítés szerint tartósan legalább 4% felett kell lennie a növekedésnek. Így 10 éves tervezési periódus alatt mintegy 500-800 Mrd Ft-ot lehet haderő korszerűsítésre fordítani. Ez egy hatalmas összeg csak szemléltetésképpen ez a Gripen program mintegy 2-4 szerese.
Sajnos a legnagyobb gond a védelmi költségvetés belső szerkezetével van, amely erősen befolyásolja a haderő fejlesztésére fordítható költségeket. A védelmi költségvetés három alappilléren nyugszik: az első a személyi kiadások (fizetés, társadalombiztosítás, szociális kiadások stb.) ez a költségvetés meghatározó eleme, hiszen ezt mindig ki kell fizetni. Ez rendkívül magas, az összköltségvetés 60%-a körül mozog. A második pillér az üzemeltetés fenntartás, hisz a hadsereg békében is működik vagy legalább is kellene (kiképzés, gyakorlatok, üzemanyag, lőszer, objektumok fenntartása……közüzemi számlák, stb.) Ez a büdzsé 20-25%-nál nem lehet magasabb, mert akkor nem jut normálisan felhasználható összeg a haditechnikai fejlesztésre Megjegyzem ez is kevés, az évtizedes elmaradások miatt például a fejlesztés területén. A harmadik pillér a haditechnikai fejlesztés, amelynél sajnos a maradék elve érvényesül, vagyis a költségvetés 15-20% jut erre a területre . Normális esetben ezeknek az arányoknak a 40:30:30%-nál kéne lenniük.
A kezdő hibát mindig az ország költségvetésének összeállítása, megtervezésekor követik el, mikor nem veszik figyelembe a tervezéskor az az egyes nagy költségvetési fejezetek mögött lévő tárcák egyedi működés és pénzügyi sajátosságait. De ez nem csak a honvédelem területén igaz. Igaz ez más tárcák irányába is.
Aki ismeri a HM ez irányú felsőszintű politikai és katonai döntéshozatal működési mechanizmusát az megérti, hogy esély sem volt és ma sincs a szakmai javaslatokkal a politikai döntéseket megváltoztatni vagy csak kismértékben is befolyásolni. Mert a költségvetési irányszámok mindig és mindenkor, mindent felülírnak. Mindig lépéskényszerben kellet dolgozni, vagyis a gombhoz kellet varrni a kabátot. Nem irigylem, az utódaimat, ma sincs másképp.
Egy volt a haderő tervezésért felelős vezető.
Dudi szinte szó szerint ugyanezt mondta, ha jól emlékszem.
Cseh Huey biznisz hallatán eszembe jutott , hogy Ők gondolom a Mi-171-eseket váltják le vele. Nem kéne azokra bejelentkeznünk? Mondjuk veszünk Bren-t, meg valamit, +olcsón adjanak MI-171-est. Mondjuk ez egy elég könnyen eladható cucc a világ fegyverpiacán, így gondolom ára is van, de még mindig olcsóbb lenne mint az újak (látjuk).
-Mivel nagy felújítást végeztek rajtuk. elvileg mindenre kiterjedőt, gondolom ha lejár az üzemidejük akkor még egy kisebb toldozgatással,foltozgatással még 2-3 évig kitolják az üzemidejüket. Tindalos kérek egy megerősítést ez ügyben
-A cseh 171 es valóban elgondolkodtató. Szerintem olcsón hozzá is tudnánk jutni. Nem lenne hülyeség vagy 2-4 db ot használtan beszerezni és utána nagyjavításra kiküldeni őket. Így legalább meglenne a 10 szállító helink. Én annak is örülnék ha nagyjából már 5 ek éjszakai képességei is lenne.
- Szerintem az a 30 szállító heli ha valami csoda nem jön közbe a gdp el akkor 2023-26 környékén meg tudjuk majd vásárolni. 130 millárdért emberi árban van. Ha lebontom egy heli költségét db ra a szerbek is közel ennyiért vették saját mihuikat 2016 ban. Lehet hogy hülyén hangzik. De az is megeshet hogy a nekünk szánt első db at szállították le nekik. Mert az oroszok állították hogy "kész" szerződésük van a mihuk szállítására akkoriban. Csak közbe jött az a fránya embargo. Hogy mi lehet ebből az igazság?
-A Currushoz hozzászólva: Ahogy a képeket elnézve ami hiányzik abból az Állami ZRT ből. Egy kis versenyszféra szellem. Plusz egy tökös hozzáértő műhelyvezető. Aki ha kell picsán rúgja Józsit ha szarságot csinál. + tudja hogy mi hol van,ismeri az adott folyamatot.Magyarán nem lehet megvezetni.Rögtön a "ganéj" munka jelentősen csökkenne.
-A politikának meg el kell döntenie hogy mit akar? 20 ezer fős milliciát vagy nehéz dandárt + kellő létszámú hivatásos szerződése állományt. A kettő együtt nem fog menni. Mert pénz nem lesz rá. Továbbá körülmények se. Laktanyák,helyőrségek. felszerelések + létszám. Ahhoz jól kidolgozott koncepció kellene. És sok sok pénz.
-Valamint amiről mindenki elfelejtkezik hogy itt van paks-2 a nyakunkon. Ami szinte de biztosan közbe fog szólni a későbbi HM beszerzésekben,büdzsében. Mert szinte de biztosan többe fog kerülni amit ki számoltak. lehet találgatni hogy későbbiekben a pénzeket honnét fogják zárolni.
-Tehát ha isten "megsegít minket" akkor 2030 ig jó eséllyel maradnak a felújított mihuk + megszerveznek,megcsinálnak egy nehéz zászlóaljat/ezrededet. Esetleg felújítások pl T-72,BTR stb lesznek a Currusal. Reméljük a minőségi javulás is lesz részükről. A tartalékos rendszerből koncepció és egyéb feltételek hiányában nem sok minden fog megvalósulni. És az is megeshet hogy örülni fogunk annak hogy egyáltalán lesz valami honvédségünk. Nem negatívan látom a dolgokat. Hanem próbálok reálisan következtetni.
Ui. Egy kicsit hosszúra sikerült. És az első bejegyzésen kívül nem neked szántam a bejegyzést.
-Mivel nagy felújítást végeztek rajtuk. elvileg mindenre kiterjedőt, gondolom ha lejár az üzemidejük akkor még egy kisebb toldozgatással,foltozgatással még 2-3 évig kitolják az üzemidejüket. Tindalos kérek egy megerősítést ez ügyben
Mikor lesz még az...
Tudod ennél a cégnél az a biztos ami már megtörtént. Belőlem is csak az optimizmus beszél (15 évnyi tapasztalat ellenére...) Sok a pletyka/találgatás még mindig (pl szürke camo,további mókuskák érkezése stb...)
Ami most (újra?) gond az a létszámhiány! Eleget járok/jártam a határra nem akarok még az ország túlfelére járni üzemeltetni is!
Kb annyiért újítják fel amennyiért Rábát is kapni. Valami kb 80 millió rémlik még tavaszról/db.
Ha jól emlékszem, te vitatkoztál Molnival arról, mire megy el a HM-nél a pénz és miért nem marad elég fejlesztésre.
Legyél továbbra is optimista, ha lesz üzemeltetésben újra sok meló, nem kell a határra járjál, mert máshol lesz szükség a speciális tudásodra, ami nincs sok embernek.Mikor lesz még az...
Sok a pletyka/találgatás még mindig (pl szürke camo,további mókuskák érkezése stb...)
Ami most (újra?) gond az a létszámhiány! Eleget járok/jártam a határra nem akarok még az ország túlfelére járni üzemeltetni is!
Mondjuk én a színtől függetlenül nem értem minek újrafényezni a maradék 5-7 évre egy felújított helit. Minek? Utána már végképp kuka. Nem mindegy milyen színe van erre az utolsó pár évre?Mikor lesz még az...
Sok a pletyka/találgatás még mindig (pl szürke camo,további mókuskák érkezése stb...)
Ami most (újra?) gond az a létszámhiány! Eleget járok/jártam a határra nem akarok még az ország túlfelére járni üzemeltetni is!
Ja, Szentendre, díszőrök, koronaőrök, + a logisztikai központ állománya egybe van.
Jah igen.Bár az mindenkinek szólt aki szerint a vízfej a kerékkötője ennek a dolognak.