Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

[dudi]

Fölül a Szaturn, alul a Szaljut vektorálós fúvócsöve, ami fogazott lamellavégeket kapott. Az NPO Szaturn fúvócsöve az AN-100-as, egyészében mozog, de csak egy tengely mentén, míg az MMPP Szaljut KliVT (Klimov Vektor Tjag) fúvócsöve körkörösen tér ki, teljes 3D vektorálással. Úgy fest a PAK-FA 30-as hajtóművéhez az oroszok is a fogazott lamellavégeket használják majd, de kérdés, hogy melyik hajtóműhöz? Szerintem ez már eldöntött, mivel a Szaturn dizájnjához készült a komplett törzshátsórész a forgástengely befogási pontjaival egyetemben.

Nem lehet belerakni a valódi 3D vektorálásra képes fúvócsövet csak azért mert ugyan úgy bandzsít mi t a SZU-27család?

 

[Allesmor Obranna]

Fordítva. Mivel NEM ugyanúgy bandzsít, mint a korábbi, ezért nem lehet csak úgy belerakni. Bele lehet természetesen rakni, de akkor át kell tervezni a hátsórészt és a vezérlést is.
Pár dolgot ne feledjünk. A Csepkin-féle bandzsítós TVC működése a következő faktorok szerint zajlik

• Átesésen inneni manőverezés (inaktív)
• Átesésen túli manőver előidézése
• Átesésen túli repülési helyzetben a hajtómű forgórészeinek precesszióját kompenzáló kitérítés
• A bandzsítás korlátai miatt (felfelé-kifele, lefelé-befele, szimmetrikusan, aszimmetrikusan, szólóban)
• Tolóerő aszimmetria miatt
• A függetlenül kitérő kormányfelületek (elölről hátrefelé haladva: LERX, belépőél, fékszárny, csűrő, balansz függőleges vezérsík, vízszintes vezérsík) oldalankénti aszimmetriája

Erre van megírva a komplett kormányvezérlő program. A Szaljut fúvócsöve teljes körkörös kitérésre képes, ez eleve érint bizonyos holt tereket (fullánk, vízsintes vezérsík belső élei), így már nem is lehetne kihasználni, másrészt teljesen másképp kell vele számolni, mint mikor az AN-100-asnál a húzott helyzethez automatikusan jár egy legyező (nagy állásszögön csűrő) nyomaték is. Újra kell írni az egészet.
Nem beszélve arról, hogy az AN-100-as forgáspontjait eredetileg a Szu-27-es család szerkezeti sajátossságaihoz igazították, ezért van a 32 fok. MIvel ha megnézed, a forgáspont hátulról jól látható módon pont a két hajtómű közti törzsközéprész és a valamivel lejjebb levő vízszintes vezérsík bekötési pontjának vonalában van.
Erre a megoldásra nyilván a PAK-FA programnál már semmi szükség nem lett volna, de egész egyszerűen a dizájn korai állapotában már átöröklődött, így meg is maradt.
Ha most a Szaljut KliVT fúvócsöve kerülne beépítésre, akkor tartok tőle, hogy a komplett hajtóműgondolát meg kéne erősíteni, mivel a erőátviteli pontok a három, 120 fokonként kiosztott munkahengerrel egy vonalban vannak. Lásd MiG-29OVT, illetve a kísérleti Szu-27-es:

Ez utóbbin jól látszik, hogy az a popszegecses alumínium borítás csak a kiállításhoz készült és elsősorban esztétikai célokat szolgált, nem a végleges elgondolás csak le akarták takarni a működtető munkahengereket. Amúgy a Szaljut KliVT fúvócsövénél számomra érthetetlen okból az eredeti fúvócsövet lerövidítették, amiből talán amiatt kellhetett, mert a rendelkezésre álló helyre nem tudtak akkora munkahengereket berakni, amelyek a hosszabb lamellákat meg tudták volna mozgatni az AL-31FM-1-es tolóerejével, illetve gáznyomásával szemben. Ilyen rövidített fúvócsővel viszont valószínű eshetett a tolóerő is.

Az AN-100-as fúvócsövet eleve négy munkahenger mozgatja és a mozgásnak a Laval profilozásra és így a tolóerőre semmilyen hatása nincs. Mi több, ugyanaz a fúvócső van a 128 kN-hoz, mint a 147-hez.

 

[dudi]

Tehát lehet csak semmi értelme.Köszi.

 

[kelepisti]

Sziasztok!
Mivel a két LERX-nél vannak ezek a lokátorok, nem lehetséges, hogy ez voltaképpen egy lokátor két része, és éppen a kettő közti távolság miatt tud nagyobb akár méteres hullámhosszon működni? A vadászlokátorok más hullámhossztartományban müködnek többek között azért, mert a radardomban az orrészben nem tudnak nagyobb méretű AESA radarantennát beépíteni. De ha a két szárny előrészén helyeik el, akkor nagyobb a távolságuk.. Csak ötletelek, de ez elvileg az alacsony érzéklehetőségű repülőgépek felderítése szempontjából előnyös, viszont a tűzvezetést nem befolyásolja. Mintha az oroszok is ezzel indokolták volna az ide beépített lokátorok létjogosultságát..
Nem értek hozzá, de én talán ezt tartom a kézenfekvő magyarázatnak. Viszont hülyézés nélkül Molninak igaza van abban, hogy viszonylag kicsi a felülete, lehet, hogy inkább passzív érzékelésben segít. Ez meg seggberugja amit fenn írtam...

 

[papajoe]

Fordítva. Mivel NEM ugyanúgy bandzsít, mint a korábbi, ezért nem lehet csak úgy belerakni. Bele lehet természetesen rakni, de akkor át kell tervezni a hátsórészt és a vezérlést is.
Pár dolgot ne feledjünk. A Csepkin-féle bandzsítós TVC működése a következő faktorok szerint zajlik

• Átesésen inneni manőverezés (inaktív)
• Átesésen túli manőver előidézése
• Átesésen túli repülési helyzetben a hajtómű forgórészeinek precesszióját kompenzáló kitérítés
• A bandzsítás korlátai miatt (felfelé-kifele, lefelé-befele, szimmetrikusan, aszimmetrikusan, szólóban)
• Tolóerő aszimmetria miatt
• A függetlenül kitérő kormányfelületek (elölről hátrefelé haladva: LERX, belépőél, fékszárny, csűrő, balansz függőleges vezérsík, vízszintes vezérsík) oldalankénti aszimmetriája

Erre van megírva a komplett kormányvezérlő program. A Szaljut fúvócsöve teljes körkörös kitérésre képes, ez eleve érint bizonyos holt tereket (fullánk, vízsintes vezérsík belső élei), így már nem is lehetne kihasználni, másrészt teljesen másképp kell vele számolni, mint mikor az AN-100-asnál a húzott helyzethez automatikusan jár egy legyező (nagy állásszögön csűrő) nyomaték is. Újra kell írni az egészet.
Nem beszélve arról, hogy az AN-100-as forgáspontjait eredetileg a Szu-27-es család szerkezeti sajátossságaihoz igazították, ezért van a 32 fok. MIvel ha megnézed, a forgáspont hátulról jól látható módon pont a két hajtómű közti törzsközéprész és a valamivel lejjebb levő vízszintes vezérsík bekötési pontjának vonalában van.
Erre a megoldásra nyilván a PAK-FA programnál már semmi szükség nem lett volna, de egész egyszerűen a dizájn korai állapotában már átöröklődött, így meg is maradt.
Ha most a Szaljut KliVT fúvócsöve kerülne beépítésre, akkor tartok tőle, hogy a komplett hajtóműgondolát meg kéne erősíteni, mivel a erőátviteli pontok a három, 120 fokonként kiosztott munkahengerrel egy vonalban vannak. Lásd MiG-29OVT, illetve a kísérleti Szu-27-es:

Ez utóbbin jól látszik, hogy az a popszegecses alumínium borítás csak a kiállításhoz készült és elsősorban esztétikai célokat szolgált, nem a végleges elgondolás csak le akarták takarni a működtető munkahengereket. Amúgy a Szaljut KliVT fúvócsövénél számomra érthetetlen okból az eredeti fúvócsövet lerövidítették, amiből talán amiatt kellhetett, mert a rendelkezésre álló helyre nem tudtak akkora munkahengereket berakni, amelyek a hosszabb lamellákat meg tudták volna mozgatni az AL-31FM-1-es tolóerejével, illetve gáznyomásával szemben. Ilyen rövidített fúvócsővel viszont valószínű eshetett a tolóerő is.

Az AN-100-as fúvócsövet eleve négy munkahenger mozgatja és a mozgásnak a Laval profilozásra és így a tolóerőre semmilyen hatása nincs. Mi több, ugyanaz a fúvócső van a 128 kN-hoz, mint a 147-hez.

A 2 hajtómű mindig egyforma tolóerőt ad le,vagy változik az is,a helyzetnek megfelelően?

 

[zsolti]

Sziasztok!
Mivel a két LERX-nél vannak ezek a lokátorok, nem lehetséges, hogy ez voltaképpen egy lokátor két része, és éppen a kettő közti távolság miatt tud nagyobb akár méteres hullámhosszon működni? A vadászlokátorok más hullámhossztartományban müködnek többek között azért, mert a radardomban az orrészben nem tudnak nagyobb méretű AESA radarantennát beépíteni. De ha a két szárny előrészén helyeik el, akkor nagyobb a távolságuk.. Csak ötletelek, de ez elvileg az alacsony érzéklehetőségű repülőgépek felderítése szempontjából előnyös, viszont a tűzvezetést nem befolyásolja. Mintha az oroszok is ezzel indokolták volna az ide beépített lokátorok létjogosultságát..
Nem értek hozzá, de én talán ezt tartom a kézenfekvő magyarázatnak. Viszont hülyézés nélkül Molninak igaza van abban, hogy viszonylag kicsi a felülete, lehet, hogy inkább passzív érzékelésben segít. Ez meg seggberugja amit fenn írtam...

Azt sem tartom kizártnak hogy a két dolog közös metszete kb. az igazság. Vagyis a stealth karakterisztika ellen fejlesztették, de úgy hogy csak passzívan veszi a méteres hullámhosszt, nem centiméter/miliméterest. Elég sok dolog lehet mögötte, semmi konkrét erről még jó ideig nem lesz elérhető én azt gondolom.

 

[Allesmor Obranna]

A 2 hajtómű mindig egyforma tolóerőt ad le,vagy változik az is,a helyzetnek megfelelően?

Változik.

 

[joker]

A radarjaik miatt gondolom az 5. gen gépek is kiszurhatóak nagyobb távról ha azok be vannak kapcsolva. Érvényes ez akkor is, ha más hullámhossz-tartományban keresgél az ellenfél gépének radarja? Pl ha bejön kelepisti tippje és tényleg sikerűl méteres hullámhosszú radart rászerelni egy vadászgépre ezzel a trükkel, akkor egy ellenséges gép aminek a radarja sokkal rövidebb hullámhosszon működik, érzékelni fogja ezt a radarnyalábot vagy tud vele mit kezdeni?

 

[wolfram]

Már rég leírtam volna ide a nagy okosságot, ha tudnám. Nekem csak az tűnt fel, hogy ehhez a berendezéshez az oroszok nagyon ragaszkodnak. Lehet, hogy valami paszív szenzor, ami alkalmas szétszóródó hullámok detektálására és mivel párban dolgozik, a háromszögelésre is.
De értek én ehhez? Nem...

Biztos, hogy nem (csak) passzív, hanem aktív (is).

Sziasztok!
Mivel a két LERX-nél vannak ezek a lokátorok, nem lehetséges, hogy ez voltaképpen egy lokátor két része, és éppen a kettő közti távolság miatt tud nagyobb akár méteres hullámhosszon működni?

Az oroszok L-sávot (deciméteres hullámhossz) adnak meg.

http://www.niip.ru/catalog/far-s-eul/afar-l-diapazona/

 

[molnibalage]

Azt sem tartom kizártnak hogy a két dolog közös metszete kb. az igazság. Vagyis a stealth karakterisztika ellen fejlesztették, de úgy hogy csak passzívan veszi a méteres hullámhosszt, nem centiméter/miliméterest. Elég sok dolog lehet mögötte, semmi konkrét erről még jó ideig nem lesz elérhető én azt gondolom.

A méteres hullámhosszt azt biztosan nem veszi, az elemek méretéből ez látszik... Egyszerű fizika...

 

[molnibalage]

A radarjaik miatt gondolom az 5. gen gépek is kiszurhatóak nagyobb távról ha azok be vannak kapcsolva. Érvényes ez akkor is, ha más hullámhossz-tartományban keresgél az ellenfél gépének radarja? Pl ha bejön kelepisti tippje és tényleg sikerűl méteres hullámhosszú radart rászerelni egy vadászgépre ezzel a trükkel, akkor egy ellenséges gép aminek a radarja sokkal rövidebb hullámhosszon működik, érzékelni fogja ezt a radarnyalábot vagy tud vele mit kezdeni?

Nem tudod a méterest rátenni. Ennek oka egyszerűen a fizika, hogy fél hullámhossznál kisebb sugárzó ellemmel kőként zuhan a sugározott és felvehető teljesítményí a tudomány mai állása szerint. Jó lenne megérteni, hogy csodák nincsenek. Ez olyan marhaság, mintha fülhallgatóból akarnál mélynyomót csinálni. Fizikai képtelenség.

Nézzetek már rá az isten szerelmére, hogy a P-12/18 Yagi és a Nebo elemei mekkorák vagy bármelyik PESA, AESA annenára vagy a régi réselt síkantennákra. Kettőt lehet találni, hogy miért. Sok elem kell a keskeny nyalábhoz. Tudsz méteres radart tenni a gépre, csak kurvára "fasza" soktucat fokos nyalábokkal dolgozni. Értelme kb. semmi, teljesíménysűrűség a béka segge alatt.

A HT összefoglalóban ez is benne lesz. Konkrét antennákra és rendszerekra számítások, hogy ne a levegőbe beszéljünk. Majdnem tűpontosan visszajönek belőle azok ad adatok, amiket megadnak frekire. Az AN/APG-68 esetén tized fokra kijön a nyalábszélesség és néhány százalék pontosságal a freki.

Én nem vagyok antenna zseni, de azért az antennaelmélet alapjainak 2x2-vel ne menjünk már szembe, mert egész egyszerűen fájdalmas, kb. olyan, mint az antigravitációról olvasni.

 

[wolfram]

Kopp Karcsi amúgy már elemezgette, mikre lehet jó ez az L-sávú eszköz.

http://www.ausairpower.net/APA-2009-06.html

 

[wolfram]

A méteres hullámhosszt azt biztosan nem veszi, az elemek méretéből ez látszik... Egyszerű fizika...

Venni éppen tudná, sőt adni is (mint ahogy egy VHF kézi rádióadó-vevő), csak ekkora méretben radarként tökéletesen használhatatlan lenne.

 

[molnibalage]

Kopp Karcsi amúgy már elemezgette, mikre lehet jó ez az L-sávú eszköz.

http://www.ausairpower.net/APA-2009-06.html

Kopp Karcsi és "elemzései". Hát igen. Íme egy gyöngyszemek közül...
http://www.ausairpower.net/APA-NOTAM-081109-1.html

És mindezt egy olyan gépről, amiről akkor még fotó sem volt...
Azóta eltel 9 év. Láthatjuk, hogy kb. mennyi igaz a feni marhaságból. Kb. semmi....

Elnézést, de ak ilyen "elemzésekre" képes, annak nem érdekel kb. egyetlen olyan írása sem, ami ilyesmivel foglalkozik. Nevetségessé tette magát már régen. Minden orosz rendszernek félmágikus képeességei vannak és 400%-os siker, a nyugat rendszerek valós képességeit sem ismeri el.

Azt az írást asszem már leszedte, ahol SARH-s Szuhojok csapják agyon szemtől szemben az ARH-s F-35-ököseket R-27-tel, amik beaming alatt is mennek a célok felé MCG nélkül az F-35 meg bambán előre. (Már az viccces, hogy hogyan derítette fel azokat.) Az tényleg kabaré volt.

A HT összefoglaló használ APA-s linkekekt, de csak képgyűjteménynek van a SAM rendszerek járművei miatt. Egy kivétel van az ősrégi IR rakéták AM modulációját korrektül magyarázta el, de az 30 éves írása és nem oroszokról szól vs F-35...

 

[wolfram]

Kopp Karcsi és "elemzései". Hát igen. Íme egy gyöngyszemek közül...
http://www.ausairpower.net/APA-NOTAM-081109-1.html

És mindezt egy olyan gépről, amiről akkor még fotó sem volt...
Azóta eltel 9 év. Láthatjuk, hogy kb. mennyi igaz a feni marhaságból. Kb. semmi....

Elnézést, de ak ilyen "elemzésekre" képes, annak nem érdekel kb. egyetlen olyan írása sem, ami ilyesmivel foglalkozik. Nevetségessé tette magát már régen. Minden orosz rendszernek félmágikus képeességei vannak és 400%-os siker, a nyugat rendszerek valós képességeit sem ismeri el.

Azt az írást asszem már leszedte, ahol SARH-s Szuhojok csapják agyon szemtől szemben az ARH-s F-35-ököseket R-27-tel, amik beaming alatt is mennek a célok felé MCG nélkül az F-35 meg bambán előre. (Már az viccces, hogy hogyan derítette fel azokat.) Az tényleg kabaré volt.

A HT összefoglaló használ APA-s linkekekt, de csak képgyűjteménynek van a SAM rendszerek járművei miatt. Egy kivétel van az ősrégi IR rakéták AM modulációját korrektül magyarázta el, de az 30 éves írása és nem oroszokról szól vs F-35...

Jó, ez igaz, kissé elfogult a srác, de ettől függetlenül az általam linkelt írásában, amennyire meg tudom ítélni, nem nagyon van valóságtól elrugaszkodott dolog.

 

[zsolti]

A méteres hullámhosszt azt biztosan nem veszi, az elemek méretéből ez látszik... Egyszerű fizika...

Nem látom hogy mekkora, csak az alakját.

 

[zsolti]

Nem tudod a méterest rátenni. Ennek oka egyszerűen a fizika, hogy fél hullámhossznál kisebb sugárzó ellemmel kőként zuhan a sugározott és felvehető teljesítményí a tudomány mai állása szerint. Jó lenne megérteni, hogy csodák nincsenek. Ez olyan marhaság, mintha fülhallgatóból akarnál mélynyomót csinálni. Fizikai képtelenség.

Nézzetek már rá az isten szerelmére, hogy a P-12/18 Yagi és a Nebo elemei mekkorák vagy bármelyik PESA, AESA annenára vagy a régi réselt síkantennákra. Kettőt lehet találni, hogy miért. Sok elem kell a keskeny nyalábhoz. Tudsz méteres radart tenni a gépre, csak kurvára "fasza" soktucat fokos nyalábokkal dolgozni. Értelme kb. semmi, teljesíménysűrűség a béka segge alatt.

A HT összefoglalóban ez is benne lesz. Konkrét antennákra és rendszerekra számítások, hogy ne a levegőbe beszéljünk. Majdnem tűpontosan visszajönek belőle azok ad adatok, amiket megadnak frekire. Az AN/APG-68 esetén tized fokra kijön a nyalábszélesség és néhány százalék pontosságal a freki.

Én nem vagyok antenna zseni, de azért az antennaelmélet alapjainak 2x2-vel ne menjünk már szembe, mert egész egyszerűen fájdalmas, kb. olyan, mint az antigravitációról olvasni.

Passziv vagy multistatikus radar részeként bőven elég ez a méret, ott ennek nem az a feladata hogy egymagában megváltsa a világot a saját teljesítménysűrűségével, és minden bizonnyal egy rendszer apro részeként funkcionál csak, nem ónálló eszköz. Találgatok valóban, de szerintem még így is több igazam lehet, mint neked aki kilyelentetted ránézésre hogy ez semmire sem jó, egy kalap szar, értelmetlen, vagy valami radaros MAWS.

 

[molnibalage]

Passziv vagy multistatikus radar részeként bőven elég ez a méret, ott ennek nem az a feladata hogy egymagában megváltsa a világot a saját teljesítménysűrűségével, és minden bizonnyal egy rendszer apro részeként funkcionál csak, nem ónálló eszköz. Találgatok valóban, de szerintem még így is több igazam lehet, mint neked aki kilyelentetted ránézésre hogy ez semmire sem jó, egy kalap szar, értelmetlen, vagy valami radaros MAWS.

Ah, persze, a szokásos duma. Nem tudhatjuk, de biztos jó valamire. Modell és fizika mögötte semmi...
A multistat radaros link amit posztoltam az elkerülte a figyelmedet, hogy milyen korlátai vannak?

Értem, hogy egyesek a rádióteleszkóp jelenségre bazíroznak, de a valóság ennél "picit" bonyásabb főleg, hogy mozog a repcsi és a teljesíménysűrűség ettől még nem változik. Ha egy csapat nagyon érzékeny rádióteleszkóő dolgozik együtt, akkor lehet csudaszép dolgokat kapni. De, ha egy csapat rohadtul nem érzékeny és marha széles nyalábbal dolgozó antenna...?
Meg az álomodozás összevisszam, de amikor források eredményeit írom le, akkor még én vagyok a helikopter...

 

[zsolti]

Ah, persze, a szokásos duma. Nem tudhatjuk, de biztos jó valamire. Modell és fizika mögötte semmi...
A multistat radaros link amit posztoltam az elkerülte a figyelmedet, hogy milyen korlátai vannak?

Értem, hogy egyesek a rádióteleszkóp jelenségre bazíroznak, de a valóság ennél "picit" bonyásabb főleg, hogy mozog a repcsi és a teljesíménysűrűség ettől még nem változik. Ha egy csapat nagyon érzékeny rádióteleszkóő dolgozik együtt, akkor lehet csudaszép dolgokat kapni. De, ha egy csapat rohadtul nem érzékeny és marha széles nyalábbal dolgozó antenna...?
Meg az álomodozás összevisszam, de amikor források eredményeit írom le, akkor még én vagyok a helikopter...

Nézd én tényleg nem tudom veled ellentétben hogy ez mire szolgálhat, viszont azt megadom nekik hogy valamire biztos jó. Annyit még hozzá, hogy passzív rendszernél ennek tényleg csak annyi lehet a feladata, hogy egy kellő méretű akár méteres hullámhosszt kisugárzó radar által visszavert jeleket gyűjtse, egy rendszer részeként. Azt hogy mennyi esély van ilyen radart feltenni egy AWACS-re, azt nem tudom, de földi telepítésű eszközeik már biztos hogy vannak. Mivel a saját gépekről a rendszer pontosan tudja hogy merre vannak, kellő számtek kapacitás mellett elég jó dolgokat lehet ezzel is elérni, hogy ők csak vesznek adatokat. Eléggé kényes ez a téma, leírva csak nagyon ködösen és általánosan fogalmazva láttam még cikkeket ezekről a technológiákról, de szerintem érthető hogy miért.

 

[molnibalage]

Nézd én tényleg nem tudom veled ellentétben hogy ez mire szolgálhat, viszont azt megadom nekik hogy valamire biztos jó.

Én is ezt mondom, csak nem teljesen valóságtól elrugaszkodva totál spekulatívan mindenféle totál zavaros vonalon...

Azon pl. elgondolkoztál, hogy mozgó platformon milyen korlátai vannak a multistat rendszernek azon link alapján, amit adtam? Gyakorlatilag értelmetlen az egész. Földi radarokkal vonalat tudnak létrehozni úgy, hogy láncban levő radarok kellene ehhez. Vadászgépeknél az ilyen láncban való repülés a BARCAP bevetéséket leszámítva kb. értelmetlen, de az is csak stealth CM-ek ellen lenne értelmes, mert elég hülye ötlet folyamatosan a várható stealth vadász fenyegetésekre igen eltérő aspektussal repülni.
(A földi rendszer is 8 km-es magassági korlátig használható.)

A PAK-FA-n levő antenna mérete és hullámhossza inkább radaros MAWS-ra utal. Annak viszont elvileg egyáltalán nem lehet rossz. Az EF MAWS-ja sokkal kisebb, iszonyatosan magas frekin dolgozik, ahol az atmoszférikus elnyelődés is már gond és a nyalábszélessége még így is vicces. Egyedül az ami kicsit homályos, hogy ha MAWS, akkor miért L sávban dolgozik, mert kesekenyebb nyaláb lenne elérhető rövidebb hullámhosszal, de ez szándékos is lehet, hogy így optimalizálják ki a legyezési idő* nyalébszélességg összefüggést. Kijöhez az, hogy így összességében jobb lefedés és kellő érzékelési táv van szélesebb nyalábbal is. Ha szélesebb a nyaláb, akkor kevesebbet kell legyezni.

Felmerült bennem afféle Volhov/Nyeva féle LORO módszer is, de nem vágom, hogy mi értelme lenne főleg úgy, hogy fő radar nem L sávban dolgozik.

Annyit még hozzá, hogy passzív rendszernél ennek tényleg csak annyi lehet a feladata, hogy egy kellő méretű akár méteres hullámhosszt kisugárzó radar által visszavert jeleket gyűjtse, egy rendszer részeként.

A probléma az, hogy maga az antenna egyszerűen kicsi, és L sáv + fél hullámhoszból adódik az elemszám és nyalűbszélesség és n+1 más dolog. És ezek megugorhatatlan dolgokat okoznak. Ez az amit egyesek mindenféle totál zavaros mindenféle fizika nélküli fantáziálgatással kerülnek meg. Én alig értek az antennákhoz más téren levő tudásomhoz képest, de legalább az 2*2 alapokat nem kezelem úgy, hogy nem léteznek. Szerintem ittléted alatt te és más is tapasztalhatta, hogy erre vagyok allergiás. Mert ez nem tudományos vagy technikai, hanem hit alapú megközelítés....

Azt hogy mennyi esély van ilyen radart feltenni egy AWACS-re, azt nem tudom, de földi telepítésű eszközeik már biztos hogy vannak.

Kis elemszámmal fel lehetne tenni, ami iszonyatosan széles nyalábot adna, tehát kicsi lenne az észlelési távolság emiatt, mert alacsony a nyaláb teljeseítménysűrűsége.

Mivel a saját gépekről a rendszer pontosan tudja hogy merre vannak, kellő számtek kapacitás mellett elég jó dolgokat lehet ezzel is elérni, hogy ők csak vesznek adatokat.

Ez az, ami nem igaz, mert minden mérésnek van hibája. Az RT osztályoknál a beémérő kocsik szerinted viccből voltak és viccből szintezik ki radarokat pontosan? Egy repülőgép soha nem lesz annyiar stabil platform, mint egy földön álló radar. Hát, ha még több repülőgépről van szó.