Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A radarjaik miatt gondolom az 5. gen gépek is kiszurhatóak nagyobb távról ha azok be vannak kapcsolva. Érvényes ez akkor is, ha más hullámhossz-tartományban keresgél az ellenfél gépének radarja? Pl ha bejön kelepisti tippje és tényleg sikerűl méteres hullámhosszú radart rászerelni egy vadászgépre ezzel a trükkel, akkor egy ellenséges gép aminek a radarja sokkal rövidebb hullámhosszon működik, érzékelni fogja ezt a radarnyalábot vagy tud vele mit kezdeni?
Biztos, hogy nem (csak) passzív, hanem aktív (is).
Az oroszok L-sávot (deciméteres hullámhossz) adnak meg.
http://www.niip.ru/catalog/far-s-eul/afar-l-diapazona/
M
molnibalage
Guest
A méteres hullámhosszt azt biztosan nem veszi, az elemek méretéből ez látszik... Egyszerű fizika...
M
molnibalage
Guest
Nem tudod a méterest rátenni. Ennek oka egyszerűen a fizika, hogy fél hullámhossznál kisebb sugárzó ellemmel kőként zuhan a sugározott és felvehető teljesítményí a tudomány mai állása szerint. Jó lenne megérteni, hogy csodák nincsenek. Ez olyan marhaság, mintha fülhallgatóból akarnál mélynyomót csinálni. Fizikai képtelenség.
Nézzetek már rá az isten szerelmére, hogy a P-12/18 Yagi és a Nebo elemei mekkorák vagy bármelyik PESA, AESA annenára vagy a régi réselt síkantennákra. Kettőt lehet találni, hogy miért. Sok elem kell a keskeny nyalábhoz. Tudsz méteres radart tenni a gépre, csak kurvára "fasza" soktucat fokos nyalábokkal dolgozni. Értelme kb. semmi, teljesíménysűrűség a béka segge alatt.
A HT összefoglalóban ez is benne lesz. Konkrét antennákra és rendszerekra számítások, hogy ne a levegőbe beszéljünk. Majdnem tűpontosan visszajönek belőle azok ad adatok, amiket megadnak frekire. Az AN/APG-68 esetén tized fokra kijön a nyalábszélesség és néhány százalék pontosságal a freki.
Én nem vagyok antenna zseni, de azért az antennaelmélet alapjainak 2x2-vel ne menjünk már szembe, mert egész egyszerűen fájdalmas, kb. olyan, mint az antigravitációról olvasni.
Kopp Karcsi amúgy már elemezgette, mikre lehet jó ez az L-sávú eszköz.
http://www.ausairpower.net/APA-2009-06.html
http://www.ausairpower.net/APA-2009-06.html
Venni éppen tudná, sőt adni is (mint ahogy egy VHF kézi rádióadó-vevő), csak ekkora méretben radarként tökéletesen használhatatlan lenne.
M
molnibalage
Guest
Kopp Karcsi és "elemzései". Hát igen. Íme egy gyöngyszemek közül...
http://www.ausairpower.net/APA-NOTAM-081109-1.html
És mindezt egy olyan gépről, amiről akkor még fotó sem volt...
Azóta eltel 9 év. Láthatjuk, hogy kb. mennyi igaz a feni marhaságból. Kb. semmi....
Elnézést, de ak ilyen "elemzésekre" képes, annak nem érdekel kb. egyetlen olyan írása sem, ami ilyesmivel foglalkozik. Nevetségessé tette magát már régen. Minden orosz rendszernek félmágikus képeességei vannak és 400%-os siker, a nyugat rendszerek valós képességeit sem ismeri el.
Azt az írást asszem már leszedte, ahol SARH-s Szuhojok csapják agyon szemtől szemben az ARH-s F-35-ököseket R-27-tel, amik beaming alatt is mennek a célok felé MCG nélkül az F-35 meg bambán előre. (Már az viccces, hogy hogyan derítette fel azokat.) Az tényleg kabaré volt.
A HT összefoglaló használ APA-s linkekekt, de csak képgyűjteménynek van a SAM rendszerek járművei miatt. Egy kivétel van az ősrégi IR rakéták AM modulációját korrektül magyarázta el, de az 30 éves írása és nem oroszokról szól vs F-35...
Jó, ez igaz, kissé elfogult a srác, de ettől függetlenül az általam linkelt írásában, amennyire meg tudom ítélni, nem nagyon van valóságtól elrugaszkodott dolog.
Passziv vagy multistatikus radar részeként bőven elég ez a méret, ott ennek nem az a feladata hogy egymagában megváltsa a világot a saját teljesítménysűrűségével, és minden bizonnyal egy rendszer apro részeként funkcionál csak, nem ónálló eszköz. Találgatok valóban, de szerintem még így is több igazam lehet, mint neked aki kilyelentetted ránézésre hogy ez semmire sem jó, egy kalap szar, értelmetlen, vagy valami radaros MAWS.
M
molnibalage
Guest
Ah, persze, a szokásos duma. Nem tudhatjuk, de biztos jó valamire. Modell és fizika mögötte semmi...
A multistat radaros link amit posztoltam az elkerülte a figyelmedet, hogy milyen korlátai vannak?
Értem, hogy egyesek a rádióteleszkóp jelenségre bazíroznak, de a valóság ennél "picit" bonyásabb főleg, hogy mozog a repcsi és a teljesíménysűrűség ettől még nem változik. Ha egy csapat nagyon érzékeny rádióteleszkóő dolgozik együtt, akkor lehet csudaszép dolgokat kapni. De, ha egy csapat rohadtul nem érzékeny és marha széles nyalábbal dolgozó antenna...?
Meg az álomodozás összevisszam, de amikor források eredményeit írom le, akkor még én vagyok a helikopter...
Nézd én tényleg nem tudom veled ellentétben hogy ez mire szolgálhat, viszont azt megadom nekik hogy valamire biztos jó. Annyit még hozzá, hogy passzív rendszernél ennek tényleg csak annyi lehet a feladata, hogy egy kellő méretű akár méteres hullámhosszt kisugárzó radar által visszavert jeleket gyűjtse, egy rendszer részeként. Azt hogy mennyi esély van ilyen radart feltenni egy AWACS-re, azt nem tudom, de földi telepítésű eszközeik már biztos hogy vannak. Mivel a saját gépekről a rendszer pontosan tudja hogy merre vannak, kellő számtek kapacitás mellett elég jó dolgokat lehet ezzel is elérni, hogy ők csak vesznek adatokat. Eléggé kényes ez a téma, leírva csak nagyon ködösen és általánosan fogalmazva láttam még cikkeket ezekről a technológiákról, de szerintem érthető hogy miért.
M
molnibalage
Guest
Én is ezt mondom, csak nem teljesen valóságtól elrugaszkodva totál spekulatívan mindenféle totál zavaros vonalon...
Azon pl. elgondolkoztál, hogy mozgó platformon milyen korlátai vannak a multistat rendszernek azon link alapján, amit adtam? Gyakorlatilag értelmetlen az egész. Földi radarokkal vonalat tudnak létrehozni úgy, hogy láncban levő radarok kellene ehhez. Vadászgépeknél az ilyen láncban való repülés a BARCAP bevetéséket leszámítva kb. értelmetlen, de az is csak stealth CM-ek ellen lenne értelmes, mert elég hülye ötlet folyamatosan a várható stealth vadász fenyegetésekre igen eltérő aspektussal repülni.
(A földi rendszer is 8 km-es magassági korlátig használható.)
A PAK-FA-n levő antenna mérete és hullámhossza inkább radaros MAWS-ra utal. Annak viszont elvileg egyáltalán nem lehet rossz. Az EF MAWS-ja sokkal kisebb, iszonyatosan magas frekin dolgozik, ahol az atmoszférikus elnyelődés is már gond és a nyalábszélessége még így is vicces. Egyedül az ami kicsit homályos, hogy ha MAWS, akkor miért L sávban dolgozik, mert kesekenyebb nyaláb lenne elérhető rövidebb hullámhosszal, de ez szándékos is lehet, hogy így optimalizálják ki a legyezési idő* nyalébszélességg összefüggést. Kijöhez az, hogy így összességében jobb lefedés és kellő érzékelési táv van szélesebb nyalábbal is. Ha szélesebb a nyaláb, akkor kevesebbet kell legyezni.
Felmerült bennem afféle Volhov/Nyeva féle LORO módszer is, de nem vágom, hogy mi értelme lenne főleg úgy, hogy fő radar nem L sávban dolgozik.
A probléma az, hogy maga az antenna egyszerűen kicsi, és L sáv + fél hullámhoszból adódik az elemszám és nyalűbszélesség és n+1 más dolog. És ezek megugorhatatlan dolgokat okoznak. Ez az amit egyesek mindenféle totál zavaros mindenféle fizika nélküli fantáziálgatással kerülnek meg. Én alig értek az antennákhoz más téren levő tudásomhoz képest, de legalább az 2*2 alapokat nem kezelem úgy, hogy nem léteznek. Szerintem ittléted alatt te és más is tapasztalhatta, hogy erre vagyok allergiás. Mert ez nem tudományos vagy technikai, hanem hit alapú megközelítés....
Kis elemszámmal fel lehetne tenni, ami iszonyatosan széles nyalábot adna, tehát kicsi lenne az észlelési távolság emiatt, mert alacsony a nyaláb teljeseítménysűrűsége.
Ez az, ami nem igaz, mert minden mérésnek van hibája. Az RT osztályoknál a beémérő kocsik szerinted viccből voltak és viccből szintezik ki radarokat pontosan? Egy repülőgép soha nem lesz annyiar stabil platform, mint egy földön álló radar. Hát, ha még több repülőgépről van szó.
Nem látom át hogy mekkora az a hosszúkás LERX be való eszköz. Kettő van belőle. Fél hullámhosszal számolva lényegesen jobb értékek jöhetnek ki mint a hagyományos orrkupola alatt megtalálható max 1m (ettől általában jóval kisebb) méretű apertúrával rendelkező eszközöknél. Hogy hogyan és miként szolgálhat nem tudom, de én veled ellentétben arra érzem a megoldást hogy az nem MAWS, hanem valami stealth elleni eszköz, és pedig azt úgy oldja meg, hogy hosszabb hullámhosszon üzemel mint a mostani elterjedt cm/mm megoldások. Lehet hogy nem méteres, csak az L sáv 3 deciméteres tája, de akkor is erre érzem a megoldást inkább. Illetve a passzív eszközrendszer részét sem vetném el továbbra sem, mozgó platform és mérési hibák ide-oda. Elemszám és nyalábszélesség pedig a megszokottól teljesen eltérő alak miatt nekem egyáltalán nem annyira tiszta/egyértelmű itt mint neked, illetve mondom, csak tippelem a valós méretet, s kettő van belőle, ha még az orrban is megtalálható fő radarral valahogy egy rendszert tud képezni, akkor meg pláne érdekes a dolog. A kevés elemszám/nagyobb nyalábszélesség pedig az én tudásom szerint nem feltétlenül az elérhető hatótávra hatna főleg károsan, hanem inkább a felbontásra. Ezt viszont ki lehet küszöbölni úgy, ha több irányból kiháromszögelnek. Ez az elmélet, hogy ebből a gyakorlatban mit és hogyan lehet megoldani, azt megint csak nem tudom.
@molni
Az lehetséges, hogy DVB-T alapú passzív multistatikus radarnak használnák? A feldobott L sáv ennek elvileg stimmel, az antenna elmélethez nem értek, úgyhogy azt nem tudom megítélni.
Több írást olvastam már a témáról. Szerintem nem lehet hülyeség ennek a használata, persze az adótornyok sűrűségéből stb. nyilván erős korlátai vannak, de kiegészítő rendszerként én látok benne potenciált, ha egy repülő platformban meg tudják valósítani.
Az lehetséges, hogy DVB-T alapú passzív multistatikus radarnak használnák? A feldobott L sáv ennek elvileg stimmel, az antenna elmélethez nem értek, úgyhogy azt nem tudom megítélni.
Több írást olvastam már a témáról. Szerintem nem lehet hülyeség ennek a használata, persze az adótornyok sűrűségéből stb. nyilván erős korlátai vannak, de kiegészítő rendszerként én látok benne potenciált, ha egy repülő platformban meg tudják valósítani.
M
molnibalage
Guest
Bevallom nem tudom, hogy ez mit jelent. Szárazföldi ilyen minden antenna szórt jeleit vevő és ezzel valamit kerseő rendszerekkel próbálkoztak, de ezek sikerességét jól mutatja, hogy hadrendben ilyen kb. 0 db van.
Nem számít, hogy kettő van belőle. Az egy db szóló antenna elemszáma és mérete határozza meg a fél-hullámhosszt, nyalábszélességet, továbbá az érzékenységi/sugárzási tartományt.
Ez konkrétan sérti az antenna elmélet legalapvetőbb törvényeit. Ha majd elolvasod a HT összefoglalót, akkor látod a konkrét számokat. Hogy a frásza sikerült ekkora téveszmét leírni...??????
- Az orrkúban levő antennák összefelülete kb. egy nagyságrenddel nagyobb, mint a LERX felülete.
- Az orrkúp kiterjedése mindkét irányban nagyobb tehát a nyaláb nagyon enyhén ellipszoid vagy kör keresztmetszetű. A LERX-ben levő iszonyatosan ellipszoid, mert kb. 2 sorból áll és néhány oldalirányba levő elemből. Az 102/N összefüggéssel számolható a nyalábszélesség.
A SAM rendszerek felderítő radarjai dm és m tartományban üzemelnek és hatalmasak ehhez képest. Mondom, nézegessed már a Patriot és különféle Sz-300 radarok képét. Hpasp posztoltak őket a légvédelmis topikban az indexen és az SG.hu HT topikban is. Semmiben sem különleges a LERX-ben levő L sávval, az ősidők óta ezt használják a SAM-ek.
Két eltérő hullámhosszú rendszer együttműködésére kíváncsi lennék. Mert az orrkúp radarja nemtudja venni az L sávot, fordítva már lehetséges, csak nem látom a fizikát, hogy mi értelme lenne ennek.
Mondom, a LORO mód az Volhovnál jelenti azt, hogy két parabola antenna sugároz és a Lewis féle vesz, de azok azonos hullámhosszon működtek.
Rosszul tudod. Nagyon rosszul.
- Szerinted miért van az, hogy a rádióteleszkópok orbitálisan nagy tányérral rendelkeznek? Hát azért, mert ezzel lehet elérni érzékenységet.
- Minél szűkebb egy nyaláb annál nagyobb a teljesíménysűrűsége. Amikor a nagyítóval fókuszálod a fényt egy nyalábba, akkor szeritned mégis mit művelsz...?
- Tehát, amikor egy nagyobb antenna nagyobb teljesítménnyel sugároz a felülete miatt ÉS ráadásul azt nem 45x12 fokos, hanem mondjuk 1,5x1,5 fokos nyalábban teszi, akkor szerinted mi annak eredménye?
Egész egyszerűen elépkedek, hogy mennyire tojsz a fizikára és nem érted meg még az analógiákat sem. Erősen ajánlott lesz neked a nagyon lassú és alapos olvasása az összefoglalónak.
Ha nem kapsz semmiféle értékelhető visszangot a pocsék teljesítménysűrűség miatt, akkor nincs mit háromszögelni...
Bocs, a megnevezés pontatlan volt, ha jól emlékszem talán DVB-T alapú multilaterációnak hívták, de ezt így fejből én sem tudom megmondani. A multistatikust földi rendszerre szokás használni.
Amennyire emlékszem az egész valahogy úgy akart működni, hogy az adótól direktbe mért referencia jelet hasonlítgatták a céltárgyról szórt jellel. A két LERX közötti távolság elvileg elég nagy ahhoz, hogy az L sávban tudj TDoAt számolni. Mondjuk 2 vevőből ez még nem jó semmire, ahhoz kell legalább 4. Ha 4 vevőt bele tudnak tenni úgy, hogy azok értelmesen tudják fogni a jelet (feltéve, hogy a szórt jelnek is van még használható teljesítménye, ami megkérdőjelezhető) akkor valamit lehet belőle háromszögelni.
Mondjuk az szerintem elég necces, hogyha 4 vevő lesz benne és azokból 1-1 pár gyakorlatilag egymás fölött vagy mellett a LERX ugyanazon oldalán, akkor akárhogyan párosítod a vevőket előbb utóbb abba a problémába fog ütközni az egész, hogy az egyik tengelyen rohadtul pontatlan lesz, mert a vevők közötti távolság ugyanazon a szárnyon lévő LERX-en töredéke lesz a túloldalihoz képest, még akkor is ha megvan a minimális hulámhossz felénél nagyobb térköz.
Viszont valszeg RF feldolgozásban jóval könnyebb a helyzet. Én hang alapúból csináltam ilyet TDK-ra, és ott még álló forrásnál is n+1 olyan probléma jött elő, hogy ihaj. Egyszer véletlen felvettem az egyik Griffet, ahogy elhúzott a rendszer felett, de utána akárhogy szenvedtem, sehogy nem lehetett belőle értelmes adatot kihúzni..
Amennyire emlékszem az egész valahogy úgy akart működni, hogy az adótól direktbe mért referencia jelet hasonlítgatták a céltárgyról szórt jellel. A két LERX közötti távolság elvileg elég nagy ahhoz, hogy az L sávban tudj TDoAt számolni. Mondjuk 2 vevőből ez még nem jó semmire, ahhoz kell legalább 4. Ha 4 vevőt bele tudnak tenni úgy, hogy azok értelmesen tudják fogni a jelet (feltéve, hogy a szórt jelnek is van még használható teljesítménye, ami megkérdőjelezhető) akkor valamit lehet belőle háromszögelni.
Mondjuk az szerintem elég necces, hogyha 4 vevő lesz benne és azokból 1-1 pár gyakorlatilag egymás fölött vagy mellett a LERX ugyanazon oldalán, akkor akárhogyan párosítod a vevőket előbb utóbb abba a problémába fog ütközni az egész, hogy az egyik tengelyen rohadtul pontatlan lesz, mert a vevők közötti távolság ugyanazon a szárnyon lévő LERX-en töredéke lesz a túloldalihoz képest, még akkor is ha megvan a minimális hulámhossz felénél nagyobb térköz.
Viszont valszeg RF feldolgozásban jóval könnyebb a helyzet. Én hang alapúból csináltam ilyet TDK-ra, és ott még álló forrásnál is n+1 olyan probléma jött elő, hogy ihaj. Egyszer véletlen felvettem az egyik Griffet, ahogy elhúzott a rendszer felett, de utána akárhogy szenvedtem, sehogy nem lehetett belőle értelmes adatot kihúzni..
Nana. Ne használjuk már a LERX-et a belépőél helyett. A LERX az előrenyújtott szárnytőrész, a nevezett antennapár a lehajtható belépőélekben van.
Nem olvasom most vissza, hogy ki nevezte LERX-nek a belépőéleket, de egy feketepont jár neki.
Nem olvasom most vissza, hogy ki nevezte LERX-nek a belépőéleket, de egy feketepont jár neki.
