MiG-21 Fishbed (Mikojan-Gurjevics,Szovjetunió) / J-7 , F-7 (Csengdu, Kína)

30-40 harcképes gép?! Na ne b**tok meg épp ennyire. Jó ha egy tucat van ami fel tud szállni, de a harcképesek kb negyede ezzel a balesettel megsemmisült. De lehet ha így akarnak helyet csinálni az F-16-osoknak, mert minél többet vesznek belőle horror áron, annál jobban benyalnak Uncle Sam-nek és annál több üzletből le tudnak szakítani némi pénzt.
 
A Flightglobal World Air Forces 2017-es kiadványában 26 MiG-21-est jelölnek meg aktívnak, ha már a papíroknál tartunk :)
 
Finn légierő 1998..

Vagy lefagyott róla a kosz, vagy kezeltélték, ahogy kell.

1674946_800.jpg


http://477768.livejournal.com/4822004.html
 
Az öreg csühös szórja a dzsihadistákat rendületlenül,Szíriában,gyakorlatilag már mindenből kifogytak,de ez még repül,naponta 2-4x bevetést,a pilóta is már nagypapa,de valószinűleg ebből temetik majd el(a legjobb értelemben,természetesen),rongyá kopva az egész,de bombáz...
Lélegzet elállító légi felvételek tankoló TU160-ról,felszálló SZU akárhányasokról(amiben 2 pilóta ül egymás mellet),és egy utasszállítót kisérő vadászgép kötelékről,kérdés miből filmezhették,egy másik kísérő vadászból?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: rappali_ and jani22
Most nézem, hogy a Mig-21-nek van/volt egy második utánégető üzemmódja. Ilyet csak ennél a gépnél használtak?
 
Most nézem, hogy a Mig-21-nek van/volt egy második utánégető üzemmódja. Ilyet csak ennél a gépnél használtak?
Nem minden MiG-21-nél volt ilyen, hanem csak a 21bisz-nél, amiben R-25 hajtómű volt. CSR-üzemmódnak vagy "kettes-forszázs"-nak is hívták, és ehhez hozzá kell tenni, hogy a használat max 3 percre volt engedélyezve. Itt már két külön utánégető tüzelőanyag szivattyú-automatika volt hogy meglegyen a megfelelő mennyiségű betáplálás. Ha jól tudom, ez a hajtómű talán volt (vagy csak tervezve?) egyes Szu-15 változatokban is, azoknál előfordulhatott ugyanez a használati üzemmód. Hogy más hajtóműveknél/gépeknél volt-e ilyen azt nem tudom, de Tumanszkij-hajtóműveknél lehetett esélyesebb, mivel az R-25 is az ő gyártmányuk volt.
 
CsR üzemmód volt még a legelső MiG-29K prototípusokon is, az RD-33K hajtóművekhez. A mostani MiG-29K/KUB, vagy KR/KUBR gépeknél az RD-33MK hajtóműveknél már nincs szükség erre.

Második forszázs volt az R-13F-300-as hajtóműveken is, ezek kerültek egy kisebb szériányi MiG-21SzMT-be is. De csak azokba, amelyek már az R-25-ösök lángstabilizátorait kapták meg. Itt azonban a kisebb levegőátfutás és a korábbi MiG-21SzM illetve M és MF (meg a korábbi PF/PFM/PFMA... stb) orrkeresztmetszet miatt nem volt akkora a tolóerő növekedése.
 
A kettes forszázson én azért is lepődtem meg, mert hogy van még elég oxigén a gázban, hogy érdemes legyen még másodjára is utánégetni.
 
A kettes forszázson én azért is lepődtem meg, mert hogy van még elég oxigén a gázban, hogy érdemes legyen még másodjára is utánégetni.
Csak bizonyos mennyiségű levegőátfutás felett. De, hogy jól értsd a dolgot, ez a kettes forszázs, ami elég misztikusan hangzik, csupán egy egyáramú hajtóműnél meglepő, ahol minden, a kompresszoron áthaladó levegő bekerül a tüzelőtérbe, ahol vagy táplálja az égést, vagy hűti a primer kört. Ezzel szemben a kétáramú utánégetős hajtóművek esetében a bypass kör levegője sokkal hidegebb és sokkal nagyobb a kapacitása, így sokkal több tüzelőanyagot lehet hozzákeverni.
Ennek a sokkal többnek van jelentősége. Itt van a hangsúly. Ugyanis, ha a bypass kört egy az egyben bevezetik a forszázskamrába, akkor a nagy hőfelvevő képessége képes kioltani a lángot. A keverék túl szegény lesz. Így nem adódik más, mint jó sok kerozinnal jó nagy tolóerőt lehet és kell is előállítani.
A másik mód, hogy direkt jó alacsonyra veszik a kétáramúsági fokot és a bypass kör csak a forszázskamra külső megkerülésére, hűtésére megy el és annak hűtőfuratain beáramolva még a fúvócső előtt egyesül. 0.4-es kétáramúsági fok alatt ez a szokás.
Az olyan hajtóművek, mint pl az F110GE129-es, ahol 0.76 a kétáramúsági fok, forszázs nélkül kifejezetten jól fogyasztanak, de ha megy az utánégetés, nagyon megugrik a fajlagos fogyasztás. Ha pedig a gép még gyorsan is halad (Mach 0.8-1.2) akkor nagyon nagy lesz a tolóerőnövekedés és persze a kerófogyasztés is.

Példa: A Ljulka AL-21F hajtóműve utánégetés nélkül nem is fogyasztott rosszul. Ez korának egy relatíve magas sűrítési viszonyú, magas levegőátfutású egyáramú hajtóműve volt. De egyáramú volt, kisebb sebességeken nagy kilépő gázsebesség mellett a tolóteljesítménye alacsonyabb volt. Fékpadon utánégetés nélkül 76kN a tolóereje, utánégetővel ezt 110kN-ra tudták feltornászni. Ezt a hajtóművet alapul véve fejlesztették ki a kétáramú AL-31F-et. Nagyobb sűrítési viszony és 0.6-os kétáramúsági fok. A kompresszor azzal, hogy kétáramú lett, nagyobb levegőátfutást is ért el. A tolóerő maradt 76kN, de fogyasztás csak kis mértékben javult. Ugyanis az AL-21F az egyáramú hajtóművek közül eleve nem fogyasztott rosszul, csak meg volt támogatva egy utánégető rendszerrel.
Ezzel szemben az AL-31F-nek azáltal hogy kétáramú lett, 125-128kN-ra nőtt a fékpadi utánégetős tolóereje, hiszen több levegő, hidegebb levegő = több tüzelőanyag befecskendezés. Pont mint az R-25-ös CsR üzemmódjánál. Aztán itt már a fogyasztás is nőtt.

Úgy néz ki, hogy az ideális vadászgép hajtómű a Leaky Turbojet-nek csúfolt F404/RM12, vagy EJ200, vagy F119 féle rendkívül alacsony kétáramúsági fok (pont, mintha egy egyáramú hajtómű "szivárogna"), ahol a forszázs relatíve csak mutatóban van, de az utánégetés nélküli maximális teljesítmény a lehető legnagyobb.

(Ennek a trendnek mond népiképp ellent az F135-ös)
 
Csak bizonyos mennyiségű levegőátfutás felett. De, hogy jól értsd a dolgot, ez a kettes forszázs, ami elég misztikusan hangzik, csupán egy egyáramú hajtóműnél meglepő, ahol minden, a kompresszoron áthaladó levegő bekerül a tüzelőtérbe, ahol vagy táplálja az égést, vagy hűti a primer kört. Ezzel szemben a kétáramú utánégetős hajtóművek esetében a bypass kör levegője sokkal hidegebb és sokkal nagyobb a kapacitása, így sokkal több tüzelőanyagot lehet hozzákeverni.
Ennek a sokkal többnek van jelentősége. Itt van a hangsúly. Ugyanis, ha a bypass kört egy az egyben bevezetik a forszázskamrába, akkor a nagy hőfelvevő képessége képes kioltani a lángot. A keverék túl szegény lesz. Így nem adódik más, mint jó sok kerozinnal jó nagy tolóerőt lehet és kell is előállítani.
A másik mód, hogy direkt jó alacsonyra veszik a kétáramúsági fokot és a bypass kör csak a forszázskamra külső megkerülésére, hűtésére megy el és annak hűtőfuratain beáramolva még a fúvócső előtt egyesül. 0.4-es kétáramúsági fok alatt ez a szokás.
Az olyan hajtóművek, mint pl az F110GE129-es, ahol 0.76 a kétáramúsági fok, forszázs nélkül kifejezetten jól fogyasztanak, de ha megy az utánégetés, nagyon megugrik a fajlagos fogyasztás. Ha pedig a gép még gyorsan is halad (Mach 0.8-1.2) akkor nagyon nagy lesz a tolóerőnövekedés és persze a kerófogyasztés is.

Példa: A Ljulka AL-21F hajtóműve utánégetés nélkül nem is fogyasztott rosszul. Ez korának egy relatíve magas sűrítési viszonyú, magas levegőátfutású egyáramú hajtóműve volt. De egyáramú volt, kisebb sebességeken nagy kilépő gázsebesség mellett a tolóteljesítménye alacsonyabb volt. Fékpadon utánégetés nélkül 76kN a tolóereje, utánégetővel ezt 110kN-ra tudták feltornászni. Ezt a hajtóművet alapul véve fejlesztették ki a kétáramú AL-31F-et. Nagyobb sűrítési viszony és 0.6-os kétáramúsági fok. A kompresszor azzal, hogy kétáramú lett, nagyobb levegőátfutást is ért el. A tolóerő maradt 76kN, de fogyasztás csak kis mértékben javult. Ugyanis az AL-21F az egyáramú hajtóművek közül eleve nem fogyasztott rosszul, csak meg volt támogatva egy utánégető rendszerrel.
Ezzel szemben az AL-31F-nek azáltal hogy kétáramú lett, 125-128kN-ra nőtt a fékpadi utánégetős tolóereje, hiszen több levegő, hidegebb levegő = több tüzelőanyag befecskendezés. Pont mint az R-25-ös CsR üzemmódjánál. Aztán itt már a fogyasztás is nőtt.

Úgy néz ki, hogy az ideális vadászgép hajtómű a Leaky Turbojet-nek csúfolt F404/RM12, vagy EJ200, vagy F119 féle rendkívül alacsony kétáramúsági fok (pont, mintha egy egyáramú hajtómű "szivárogna"), ahol a forszázs relatíve csak mutatóban van, de az utánégetés nélküli maximális teljesítmény a lehető legnagyobb.

(Ennek a trendnek mond népiképp ellent az F135-ös)
Ez alapján volna létjogosultsága az F136 változtatható kétárumú hajtóműjellegének,mégis leáltak vele.Miért?Pedig a SNECMA M53asrol is van olyan hir,amiszerint képes rá-márha igaz.
 
Ez alapján volna létjogosultsága az F136 változtatható kétárumú hajtóműjellegének,mégis leáltak vele.Miért?Pedig a SNECMA M53asrol is van olyan hir,amiszerint képes rá-márha igaz.
Nem tudom, itt voltál-e már a HTKA-n, mikor a Pentagon elkaszálta a GE F136-osát. Sokat írtak a srácok itt róla anno.
De ne keverd a dolgot, az F136 soha nem volt változtatható kétáramúsági fokú hajtómű. Az, amire te gondolsz, az ADVENT, ez meg még fékpadi fázisban van, valós megrendelés nélkül.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7