Fridtjof Nansen osztály / F313 Helge Ingstad (Norvégia)

Kész, ezt a hajót szerintem sikerült 0-ra írni. Ebből így nemigen marad használható dolog néhány gépészeti berendezést leszámítva.
 
Ki lehet emelni és rendberakni gyorsabban és olcsóbban mintha egy újat kéne építeni.
Mennyire bírja az összes elektronika és számítógép és IT vezérlés az, hogy sós víz alatt van? Azért ez nem C64...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A hajótest deformálódott, stb.
Kérdés, hogy van-e a javításnak gazdasági racionalitása főleg a sebességet nézve. Pont az ilyen esetek az, ahol szöszölős az egész. A munkaerő meg drága nyugaton...
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz and Cifu
Ki lehet emelni és rendberakni gyorsabban és olcsóbban mintha egy újat kéne építeni.

Gépészet, elektronika, belső berendezés, stb.
A teknő maga nem nagy kunszt, nem nagy érték.
Viszont ha újjá akarod építeni, akkor először szét kell szerelni a hajót, eltávolítani a régi, tönkrement elemeket, majd az új elemeket beépíteni.
Ha egy újat építesz, akkor ott szépen lépésenként halad, tehát "csak" össze kell építened a hajóegységet - más szóval "kimarad" a kiszerelés része. Simán el tudom képzelni, hogy nem lenne sokkal drágább egy újat építeni, mint ezt helyrehozni...

BTW, ahogy korábban írtam, az 1990-es években is történt egy hasonló eset, az Oslo-t akkor nem javították ki, és a Norvég Királyi flotta 5 nagy felszíni egység helyett csak 4-el bírt 2012-ig...
 
De most nem kell újra megépíteni a testet.Arra megbiztosan van technológia,hogy kivedd a régit és újat rakj a helyére ha más nem a nagyjavítások/modernizálások miatt.
Ráadásul azt sem tudjuk mi "ázott el",az simán elképzelhető hogy hajót a víz alá húzta jópár megtelt rekesz annak ellenére,hogy vannak olyan rekeszek amiben egy deka víz sincs.
 
Nem tudták volna valahogy az ellentétes oldalról ellensúlyozni? Anno az olaszoknak sikerült a jóval nagyobb szállodahajót egyenesbe hozniuk. Igaz, ott több idejük volt rá
 
Gyanítom kiemelni mindenképpen ki kell, mert a nemzetbiztonságilag fontos elektronikát és egyebet nem kéne otthagyni.

Ugyanis idővel egyre több orosz és kínai turista járna arra kirándulni, főzőcskézni, búvárkodni :)
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Gyanítom kiemelni mindenképpen ki kell, mert a nemzetbiztonságilag fontos elektronikát és egyebet nem kéne otthagyni.

Ugyanis idővel egyre több orosz és kínai turista járna arra kirándulni, főzőcskézni, búvárkodni :)
Ez egyszerű bontási feladat, tekintet nélkül az épség megőrzése nélkül. Addig őrzini kell, aztán kis túlzással a helyszínen "ledarálható" a hajó, a kiemelik.

De most nem kell újra megépíteni a testet.Arra megbiztosan van technológia,hogy kivedd a régit és újat rakj a helyére ha más nem a nagyjavítások/modernizálások miatt.
Ráadásul azt sem tudjuk mi "ázott el",az simán elképzelhető hogy hajót a víz alá húzta jópár megtelt rekesz annak ellenére,hogy vannak olyan rekeszek amiben egy deka víz sincs.
Csak el van deformálódva, csökken az élettartama. Nagyon nem két fillér történet ez, nem bádogos munka.
Repülőgépeknél erről ezerszer volt szó erről. Ha a hajó/repülő fő teherviselő szerkezete deformálódik, akkor kb. úra lehet építeni úgy, hogy a feladatot nehezíti, hogy a hajó többi részének tömege van. Kb. akkor a difi, mint boncolni egy holttestet vagy élő emberen szívműtétet végezni.
 
Ez egyszerű bontási feladat, tekintet nélkül az épség megőrzése nélkül. Addig őrzini kell, aztán kis túlzással a helyszínen "ledarálható" a hajó, a kiemelik.


Csak el van deformálódva, csökken az élettartama. Nagyon nem két fillér történet ez, nem bádogos munka.
Repülőgépeknél erről ezerszer volt szó erről. Ha a hajó/repülő fő teherviselő szerkezete deformálódik, akkor kb. úra lehet építeni úgy, hogy a feladatot nehezíti, hogy a hajó többi részének tömege van. Kb. akkor a difi, mint boncolni egy holttestet vagy élő emberen szívműtétet végezni.

Nem azt mondtam,hogy két fillér hanem azt,hogy olcsóbb meg gyorsabb mintha a nulláról kezdenének egy újnak.
 
Korallzátonynak gondolom ott nem alkalmas a klíma. Mit lehet esetleg érdemes ebből még kiszedni? Minden elázott, ki boncolgatja darabokra lenn a víz alatt? Kiszedni egyben a sekély víz miatt gondolom nem egyszerű, bár emeltek már ki hajót nem egyet, csak a tonna szab határt neki gondolom. Befoltozni a víz alatt ott ilyenkor télen akkora lyukat megint nem lehet egyszerű, pláne a hullámzás miatt, hogy aztán kiszivattyúzzák a vizet. Esetleg szétrobbantani a víz alatt hogy darabokban szedjék ki? Bár feltétlen ki kell-e ott a parton? Na meg a fegyverek, lőszerek kiszedése, egyéb titkos dolgok, pl kommunikáció.
Szóval sok kérdés van... Megérte ez a gyakorlat, de legalább a hajó elhagyást gyakorolhatták élesben, meg a veszélyes helyzeteket. És most akkor képzeljük el ezt a béke ladikot egy éles háborús helyzetben hogy muzsikálna? Jön a torpedó parancsnok, mi legyen? Jajj matróz, hagyjon aludni, majd csak kitér. Szóval na, jönnek haza egy világszenzációs elrettentő hadgyakorlatról ahol elvileg kiokosodtak, toppra begyakoroltak mindent és akkor paccs. Epic...
 
  • Tetszik
Reactions: megazez
Nem nagy ügy kiemelni, ha megéri. Szerintem kuka. Ott is élnek korallok, csak nem olyanok, mint Szudánban.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Szóval na, jönnek haza egy világszenzációs elrettentő hadgyakorlatról ahol elvileg kiokosodtak, toppra begyakoroltak mindent és akkor paccs. Epic...
És panaszkodnak, hogy az oroszok összezavarták a GPSt. Ahelyett, hogy megköszönnék nekik az életszerű környezetet.
 
A Norvég Királyi Haditengerészet korábbi közlése szerint a HNoMS Helge Ingtad kiemelésére körülbelül három hét múlva kerülhet sor.

Tervek szerint a fregattot a 140 méteres BOABARGE 33 uszályon szállítják a Haakonsvern bázisra december első hetében.

BOABARGE%20333_w480px.jpg

BOABARGE 33

A fregatt mentésének tervezése azonnal megkezdődött az ütközés után. A tengerfenék feltérképezése a fregatt körül és alatt már folyamatban van. Az előzetes tervek szerint a tengerfenék kotrása után az uszály meg tudta volna közelíteni a fregattot, a hétfőről keddre virradó éjszaka során viszont a hajó tovább süllyedt, miután a rögzítő acélhuzalok közül néhány elszakadt. Ennek okaként a további feltöltődéssel járó súlynövekedést nevezték meg.

A norvég BOA vállalat menedzsmentje és haditengerészeti tanácsadók egy új terv kidolgozásán fáradoznak, amelynek segítségével a mélyebbre süllyedt fregatt kiemelhető és elszállítható lesz.

A károk első felmérése a Haakonsvern bázison történik majd. A haditengerészet nem nyilatkozott hogy a fregattot kijavítják-e vagy leszerelik. Ez elsősorban nem a sérülés mértéke miatt kérdéses, hanem a víz alatt töltött jelentős mennyiségű idő miatt, amelyet a hajó műszereinek többsége nem fog túlélni.

Forrás: https://navaltoday.com/2018/11/14/raising-hnoms-helge-instad-to-take-three-weeks/
 
Kérdés, hogy most pótolják, vagy simán leírják, és majd a következő osztálynál fogják csak újra felduzzasztani az egységeket. A mostani Fridtjof Nansen AEGIS fregattok elődje az Oslo-osztály volt, amelyeket az 1960-as években gyártottak, majd az 1970-es, 80-as és -90-es években felújították őket, fokozatosan új fegyverrendszereket (Pengiun SSM, Sea Sparrow SAM, stb.) és érzékelőket kaptak. A névadó egység, az Oslo 1994-ben hajtómű-meghibásodás miatt zátonyra futott, másnap levontatták, és éppen egy kikötőbe tartottak, mikor az Oslo sűllyedni kezdett és nem tudták megmenteni. Később kiemelték, de leírták, így az 5 egységes Oslo osztályból 4 maradt hadrendben, és a Norvég flotta csak a mostani Fridtjof Nansen osztály utolsó egységével tudott ismét 5 nagyobb felszíni hadihajót kiállítani 2012-től - idénig. Ez alapján nem tartom valószínűnek, hogy pótolják. A pénzt elviszi az Ula-osztályú tengók lecserélse (tavaly állapodtak meg 5db Type-212 tengó megvásárlásáról a németekkel).

Az Oslo (F300) amikor még hadrendben volt:





A kiemelése:





"Partra vetett halként":



DsD3uEkX4AYOivy.jpg

Az elsüllyedt HNoMS Oslo (F300).