Mi-38 (Mil-Kazan,Oroszország)

Tudom, hogy saszosan buta kérdés, de ez minek lesz a váltótípusa? Vagy új típus a palettán? Milyen régiek a gyökerei? Bevallom kb. semmit sem tudok a heliről.
 
Még a szovjetunió tervezték.Ez is egy leporolt terv.
Kedves Roni!---

ŐŐŐ izé....akkor most mit csináljanak a ruszkik ezzel a kopterral??...Várom mindenre kiterjedő válaszod...Mikor, ki, miért, milyen okból, kifolyólag porolta le...milyen előzetes tanulmányt néztél át,ami mindent kizárólag alátámasztja a véleményedet........Ilyenkor egy vicc jut eszembe rólad........(mármint ilyen beböfögés után):D:D:D
 
A Mosaeroshow 92-n volt kiállítva a Mi-38 mockup-ja, akkor még a Eurocopterrel akarták közösen befejezni.
Nem lett belőle semmi.
Ez amúgy a soha kimúlni nem akaró Mi-8-as egyenes ági váltótípusa, benne minden olyan dizájnelem, amivel részleteiben javították ki a Minyó család eredendő hiányosságait. Innen a kb másfélszeres képesség lényegében minden téren.
Ehelyett a Minyó család kapta meg az ezer éve fejlesztett Mi-38-as lapátjait, ablakait, faroklégcsavarját, egyebeit.

A Mi-38-as eredendően újragondolt közepes helikopter, semmi köze a Mi-8-ashoz.
A hajtóművek a reduktor mögött és nem előtt vannak, mint a Mi-8-ason, 24/35-ösön, 26-oson, vagy akár a 28-ason, ahol meg mellé kerültek, de ugyanúgy turbina oldali a kihajtás.
A hajtóművek nem a TV3-117 família tagjai, hanem a TV7-117-esé. Az előbbi új neve a VK-2500, az utóbbi a VK-3000 és egy új dizájn.
Nem a jól megszokott ötlapátos a forgószárny, hanem hat lapátja van.
Nem a szokásos 4 - 4.5 - 5 tonnás a szállító kapacitása, hanem hat tonna feletti.
Nem 250km/h a max sebessége, hanem 300 körüli max senbességre is képes. A szériagépek max értéke 275km/h lett.
Nem 4-5000 méter a szolgálati csúcsmagassága, hanem repültek vele egy FAI kategória rekordot, 9800(!) métert.
Van kraft rendesen.
FbW kormányvezérlése is van.
Itt jelent meg az oroszoknál először (a Mi-171A2 is innen kapta meg) a nagyméretű, bakanccsal is kirúgható deszant ablak, ami pl az európai Caracal-on már régi dolog.
Afganisztánban ugyanis számos Mi-8-asból ki tudtak volna menekülni, ha a gép vagy nem folyton (a forgószárny forgásiránya miatt) az ajtajára dől kényszerű földnekverődés/átvágódás során, vagy legalább az ablakon ki lehetett volna férni.

A Mi-38-as az Il-114-es légcsavaros TV7-117-esét kapta volna meg, helikopterre modifikált változatban, de nagyon sok gond volt az integrációval.
Így a PW Canada PW127 (eredeti nevén PT7) család egyik 3000 lóerő feletti helikopteres verziójával kezdődött a típus berepülése, még a 2003 decemberében.
 
A Mi-38 mindenképpen egy figyelemre méltó típus, csak sokat késett.
Az örökifjú Mi-8-as család korszerű utódja.
De teljesítményben úgy hozza az EH-101 Merlin képességeit, hogy azoknál jóval egyszerűbb.
Kérdés, hogy be tudnak-e futni olyan karriert, mint a Mi-8-as család.
 
A Mi-38 mindenképpen egy figyelemre méltó típus, csak sokat késett.
Az örökifjú Mi-8-as család korszerű utódja.
De teljesítményben úgy hozza az EH-101 Merlin képességeit, hogy azoknál jóval egyszerűbb.
Kérdés, hogy be tudnak-e futni olyan karriert, mint a Mi-8-as család.

Miért ne?....csak kérdés ki mennyire lesz bekussoltatva a lehetséges vevők közül....ilyen ez a popszakma:rolleyes::rolleyes:
 
Nem 4-5000 méter a szolgálati csúcsmagassága, hanem repültek vele egy FAI kategória rekordot, 9800(!) métert.
Van kraft rendesen.
Az átlag heli aerodinamikához sok közöm nincs. A lapátok állásszöge nem növelhető korlátlanul, de felülettel vagyis lapátszámmal egy ideig nő a felhajtóerő
Melyik igazából a szűkebb KM? Egy Mi-17-ben, ha lenne még erősebb hajtómű akkor tudna elvileg ilyen magasság közelébe menni?
 
Az átlag heli aerodinamikához sok közöm nincs. A lapátok állásszöge nem növelhető korlátlanul, de felülettel vagyis lapátszámmal egy ideig nő a felhajtóerő
Melyik igazából a szűkebb KM? Egy Mi-17-ben, ha lenne még erősebb hajtómű akkor tudna elvileg ilyen magasság közelébe menni?
A legújabb Mi-171A2 (pár hónapja törték össze az egyik prototípust) megkapta a Mi-38-as lapátjait és a legutolsó szériát a VK-2500-asból. Tavaly, a MAKSz-on géppárban repült bemutatót a Mi-38-assal. Jobban gyorsult, jobban emelkedett a 38-asnál, de jóval könnyebb is. Igaz, így is van a 38-asban kb 1000 lóerő össz-többlet teljesítmény, plusz egy lapát.
Ami jó kis magasságon, nem biztos, hogy elég magasan is, helikoptereknél minden más repülőeszközhöz képest fontosabb a magassággal még megmaradó tengelyteljesítmény.
Még a légcsavaros repülőknél is lehet "csalni" a nagyobb száfnyfelülettel, de a helikopternél hiába a nagyobb forgószárny felület, ha a hajtómű, ami forgatja, felfelé menet közben elalél.
 
A legújabb Mi-171A2 (pár hónapja törték össze az egyik prototípust) megkapta a Mi-38-as lapátjait és a legutolsó szériát a VK-2500-asból. Tavaly, a MAKSz-on géppárban repült bemutatót a Mi-38-assal. Jobban gyorsult, jobban emelkedett a 38-asnál, de jóval könnyebb is. Igaz, így is van a 38-asban kb 1000 lóerő össz-többlet teljesítmény, plusz egy lapát.
Ami jó kis magasságon, nem biztos, hogy elég magasan is, helikoptereknél minden más repülőeszközhöz képest fontosabb a magassággal még megmaradó tengelyteljesítmény.
Még a légcsavaros repülőknél is lehet "csalni" a nagyobb száfnyfelülettel, de a helikopternél hiába a nagyobb forgószárny felület, ha a hajtómű, ami forgatja, felfelé menet közben elalél.
Ez tiszta sor, csak azt nem tudom, hogy generálisan a hajótű ereje fogy el előbb vagy a a lapátokon a felhajtóerő? Mert lehet akármekkora kraft a motorban, ha a rotor fordulatszámán nincs már elég emelőerő.

Mondjuk arra azért kíváncsi lennék, hogy átlagban a világ összes helikopterei milyen gyakran emelkednek fel 5 km fölé vagy akár 1 km-re a talaj fölé, ha nincsenek nagy hegyek...
 
Ami jó kis magasságon, nem biztos, hogy elég magasan is, helikoptereknél minden más repülőeszközhöz képest fontosabb a magassággal még megmaradó tengelyteljesítmény.

Amúgy ha egy helikoptert állandóan hegyek között használnak akkor változtatnak valamit rajta?...pl hajtómű...másfajta lapát stb?
 
  • Tetszik
Reactions: borisz
Amúgy ha egy helikoptert állandóan hegyek között használnak akkor változtatnak valamit rajta?...pl hajtómű...másfajta lapát stb?
Helikoptereknél nem hallottam még ilyenről, de, pl. a Calidus autogirókra lehet rendelni hosszabb (~nagyobb felületeű, nagyobb felhajtóerőt termelő) rotort meleg égövi/magasabb repülőtereken való üzemeltetéshez.
 
Ez tiszta sor, csak azt nem tudom, hogy generálisan a hajótű ereje fogy el előbb vagy a a lapátokon a felhajtóerő? Mert lehet akármekkora kraft a motorban, ha a rotor fordulatszámán nincs már elég emelőerő.

Mondjuk arra azért kíváncsi lennék, hogy átlagban a világ összes helikopterei milyen gyakran emelkednek fel 5 km fölé vagy akár 1 km-re a talaj fölé, ha nincsenek nagy hegyek...
Minden relatív, de az oroszoknál a Kaukázust is figyelembe kell venni, illetve azokat az országokat, akiknél vannak nagy hegyek. Afganisztán, India, az Andok országai. És ez igaz a többi helikoptergyártóra is (USA, Európa... stb).

Namost, az, hogy egy gép fel bír emelkedni 5000 méterre, még nem jelenti azt, hogy ott érdemben operálni is tudjon. Terhet emeljen, leszálljon, fel tudjon szállni, akár valamennyi teherrel.
Egy abszolút 9800 méteres FAI rekordban kb netto 5000 méter érdemi kapacitás van.
Ez bizonyos esetekben az Andokban, a Himalája területein, a Kaukázus csúcsai közt, vagy az afgán hegyeket kerülgetve még akár kevés is lehet...

(Azt mellékesen jegyzem meg, hogy Kilitin a magyar Minyó szinte kizárólag 2500-4000 méter környékére emelkedik :) )
 
A Mosaeroshow 92-n volt kiállítva a Mi-38 mockup-ja, akkor még a Eurocopterrel akarták közösen befejezni.
Nem lett belőle semmi.
Ez amúgy a soha kimúlni nem akaró Mi-8-as egyenes ági váltótípusa, benne minden olyan dizájnelem, amivel részleteiben javították ki a Minyó család eredendő hiányosságait. Innen a kb másfélszeres képesség lényegében minden téren.
Ehelyett a Minyó család kapta meg az ezer éve fejlesztett Mi-38-as lapátjait, ablakait, faroklégcsavarját, egyebeit.

A Mi-38-as eredendően újragondolt közepes helikopter, semmi köze a Mi-8-ashoz.
A hajtóművek a reduktor mögött és nem előtt vannak, mint a Mi-8-ason, 24/35-ösön, 26-oson, vagy akár a 28-ason, ahol meg mellé kerültek, de ugyanúgy turbina oldali a kihajtás.
A hajtóművek nem a TV3-117 família tagjai, hanem a TV7-117-esé. Az előbbi új neve a VK-2500, az utóbbi a VK-3000 és egy új dizájn.
Nem a jól megszokott ötlapátos a forgószárny, hanem hat lapátja van.
Nem a szokásos 4 - 4.5 - 5 tonnás a szállító kapacitása, hanem hat tonna feletti.
Nem 250km/h a max sebessége, hanem 300 körüli max senbességre is képes. A szériagépek max értéke 275km/h lett.
Nem 4-5000 méter a szolgálati csúcsmagassága, hanem repültek vele egy FAI kategória rekordot, 9800(!) métert.
Van kraft rendesen.
FbW kormányvezérlése is van.
Itt jelent meg az oroszoknál először (a Mi-171A2 is innen kapta meg) a nagyméretű, bakanccsal is kirúgható deszant ablak, ami pl az európai Caracal-on már régi dolog.
Afganisztánban ugyanis számos Mi-8-asból ki tudtak volna menekülni, ha a gép vagy nem folyton (a forgószárny forgásiránya miatt) az ajtajára dől kényszerű földnekverődés/átvágódás során, vagy legalább az ablakon ki lehetett volna férni.

A Mi-38-as az Il-114-es légcsavaros TV7-117-esét kapta volna meg, helikopterre modifikált változatban, de nagyon sok gond volt az integrációval.
Így a PW Canada PW127 (eredeti nevén PT7) család egyik 3000 lóerő feletti helikopteres verziójával kezdődött a típus berepülése, még a 2003 decemberében.
És mindez semmit sem ér, ha egy fillérrel is drágább lesz.
 
Minden relatív, de az oroszoknál a Kaukázust is figyelembe kell venni, illetve azokat az országokat, akiknél vannak nagy hegyek. Afganisztán, India, az Andok országai. És ez igaz a többi helikoptergyártóra is (USA, Európa... stb).

Namost, az, hogy egy gép fel bír emelkedni 5000 méterre, még nem jelenti azt, hogy ott érdemben operálni is tudjon. Terhet emeljen, leszálljon, fel tudjon szállni, akár valamennyi teherrel.
Egy abszolút 9800 méteres FAI rekordban kb netto 5000 méter érdemi kapacitás van.
Ez bizonyos esetekben az Andokban, a Himalája területein, a Kaukázus csúcsai közt, vagy az afgán hegyeket kerülgetve még akár kevés is lehet...

(Azt mellékesen jegyzem meg, hogy Kilitin a magyar Minyó szinte kizárólag 2500-4000 méter környékére emelkedik :) )
Ez is mind tiszta sor. Mi szokott lenni egyáltalán a desig point? Mi az, ahol a terhelés és már magasságban off design és kiadódó?
És mindez semmit sem ér, ha egy fillérrel is drágább lesz.
????
 
Minden relatív, de az oroszoknál a Kaukázust is figyelembe kell venni, illetve azokat az országokat, akiknél vannak nagy hegyek. Afganisztán, India, az Andok országai. És ez igaz a többi helikoptergyártóra is (USA, Európa... stb).

Namost, az, hogy egy gép fel bír emelkedni 5000 méterre, még nem jelenti azt, hogy ott érdemben operálni is tudjon. Terhet emeljen, leszálljon, fel tudjon szállni, akár valamennyi teherrel.
Egy abszolút 9800 méteres FAI rekordban kb netto 5000 méter érdemi kapacitás van.
Ez bizonyos esetekben az Andokban, a Himalája területein, a Kaukázus csúcsai közt, vagy az afgán hegyeket kerülgetve még akár kevés is lehet...

(Azt mellékesen jegyzem meg, hogy Kilitin a magyar Minyó szinte kizárólag 2500-4000 méter környékére emelkedik :) )
A kilitin repülő minyóval még Dunaújvárosi reptéren mentem egy kört. Nyári 38 fokos melegben 8-10 perc alatt ment fel 4000 méterre. Kidobta a csomagokat 5-6 perc alatt leért.
 
A kilitin repülő minyóval még Dunaújvárosi reptéren mentem egy kört. Nyári 38 fokos melegben 8-10 perc alatt ment fel 4000 méterre. Kidobta a csomagokat 5-6 perc alatt leért.
Ott az a titok, hogy alig van benne kero.
A kiliti Minyóval már én is felmentem 4000 méterre, csak én "gyalog" jöttem le.
(Na jó, egy szakember is volt a hátamra erősítve :) )