F-35 Lightning II (Lockheed Martin)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

wankel

Well-Known Member
2016. december 23.
1 040
4 967
113
Dq3pSitWwAEA7eh.jpg
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 431
18 869
113
Nézegetem a itt régi x-35 vs f-35 képeket és hatalmas eltérés van köztük.
Ez nagyon techdemo szinten volt az a 2000-évek elején.
Volt HUD kijelző a kezelő panel fölött és sima sisak volt még csak :p
De ha megnézzük a a j-20-at az is sokat változott 2011-óta
Én már csak arra vagyok kíváncsi hogy a Su-57 is bejárja ezt az utat?




d732259b1dab18be827963dd2e95280c.jpg


4cf8e2097c4a00bdab5e0f87dfb595a5.jpg

016_X-35_to_F-35_Differeces_LockheedMartin.jpg
 
M

molnibalage

Guest
Nézegetem a itt régi x-35 vs f-35 képeket és hatalmas eltérés van köztük.
Ez nagyon techdemo szinten volt az a 2000-évek elején.
Volt HUD kijelző a kezelő panel fölött és sima sisak volt még csak :p
De ha megnézzük a a j-20-at az is sokat változott 2011-óta
Én már csak arra vagyok kíváncsi hogy a Su-57 is bejárja ezt az utat?
4cf8e2097c4a00bdab5e0f87dfb595a5.jpg
Mert az X-35 pontosan techdemo volt. A koncepció életképességét hivatott volt bizonyítani, hogy a VTOL és STOL megy szuperszonikus és stealth képességekkel adott méret és tömeghatárokon belül F119 hajtómű fajlagos paramétereivel. Ennyi.

A HUD azért volt benne, mert repülni kellett a géppel. Ennyi.

Ha az oroszoknak hinni lenne, akkor a Szu-57 eltérő hajtóműves változata sem lesz markánsan eltérő külsőleg a mostanitól.
 

Nagy Csaba

Well-Known Member
2017. július 26.
1 332
2 414
113
Plusz a "sima" alumínium + szénszál kombó sem játszik, mivel ott az alumínium elkezd rohadni a feszültség-korrózió miatt, csak titánt tudnak használni. Továbbra is fenntartom, hogy a titán lesz a ludas. Ha most választanom kellene egy bonyolult csomópont tervezésénél alumínium helyett (bizony, még az izostatikusan sajtolt alu esetén is) messze a titán lenne, ha csúcsteljesítményt kell kihoznom.

(apró mellékzönge, hogy Warren Buffet szinte az összes amerikai titánnal komolyabb szinten foglalkozó cégben jelentős hányaddal van bent, pl. PCC és társai)

Nekem lenne még egy plusz meglátásom. ( @alessmor obronna és @molnibalage)
Ugye az F 22 tervezésekor az volt a cél, hogy sokat repüljön szuperszonikus sebességgel (az a bizonyos szupercirkálás). Ez viszont a manapság használatos alu ötvözeteknél gondot okozhat, mert a köznép által duraluminium ötvözetnek nevezett alu fajta bizonyos hőmérséklet felett úgy fog viselkedni mint a hígfos (bocs). Tehát bár szilárdságtanilag elegendő lenne egy alu ötvözet, de az eddigi típusokhoz képest extrémebb hőterhelés miatt nem használható, csal titán vagy acél. Tudom hogy extrém a következő példa, de a MiG 25 és az SR 71 ugyan így járt anno. Szilárdságtanilag ok lett volna az aluminium használat, de hőtanilag nagyon nem. Lehet hogy az F 22-nél alátámasztja ezt a feltételezést az is, hogy a tervezetthez képest aránytalanul többet kell kabin tetőt és üveget cserélni (erről volt info), s ott is a terhelés miatt (gyaníthatóan nem csak a szilárdságtani igénybevétel, hanem hő+ szilárdságtani)..... Erről véleményetek?
 
M

molnibalage

Guest
Nekem lenne még egy plusz meglátásom. ( @alessmor obronna és @molnibalage)
Ugye az F 22 tervezésekor az volt a cél, hogy sokat repüljön szuperszonikus sebességgel (az a bizonyos szupercirkálás). Ez viszont a manapság használatos alu ötvözeteknél gondot okozhat, mert a köznép által duraluminium ötvözetnek nevezett alu fajta bizonyos hőmérséklet felett úgy fog viselkedni mint a hígfos (bocs). Tehát bár szilárdságtanilag elegendő lenne egy alu ötvözet, de az eddigi típusokhoz képest extrémebb hőterhelés miatt nem használható, csal titán vagy acél. Tudom hogy extrém a következő példa, de a MiG 25 és az SR 71 ugyan így járt anno. Szilárdságtanilag ok lett volna az aluminium használat, de hőtanilag nagyon nem. Lehet hogy az F 22-nél alátámasztja ezt a feltételezést az is, hogy a tervezetthez képest aránytalanul többet kell kabin tetőt és üveget cserélni (erről volt info), s ott is a terhelés miatt (gyaníthatóan nem csak a szilárdságtani igénybevétel, hanem hő+ szilárdságtani)..... Erről véleményetek?
Az, hogy nem vagyok anyagtechnológiai szakember. Az F-22 esetén nincs semmiféle adatom arról, hogy mennyivel tölt arányaiban több időt az F-15C-hez képest szuperszonikusan.

A nagy magasságú M1.5 táji vagy feletti szuperszonikus repülés egyébként sok esetben kisebb terhelést jelent, mint a kis magasságon M1.1-M1.2. A CAS-tól f függ a torlónyomás és a légellenállás is. Ezért van az, hogy az airlinerek tengerszint táján engedélyezett never exceed sebessége értéke a TAS értékben sokkal kisebb, mint utazómagasságon.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
Nekem lenne még egy plusz meglátásom. ( @alessmor obronna és @molnibalage)
Ugye az F 22 tervezésekor az volt a cél, hogy sokat repüljön szuperszonikus sebességgel (az a bizonyos szupercirkálás). Ez viszont a manapság használatos alu ötvözeteknél gondot okozhat, mert a köznép által duraluminium ötvözetnek nevezett alu fajta bizonyos hőmérséklet felett úgy fog viselkedni mint a hígfos (bocs). Tehát bár szilárdságtanilag elegendő lenne egy alu ötvözet, de az eddigi típusokhoz képest extrémebb hőterhelés miatt nem használható, csal titán vagy acél.

Azért ez aluötvözeteként változik, tehát simán elképzelhető, hogy pl. magasabb ötvözőarányokkal összehoznak olyan aluötvözetet, amelynek fizikai jellemzői tartósan 300°C-on sem változnak. A másik fontos tényező az, hogy itt nem nyers aluötvözet hevül, hanem festet aluötvözet. A fő kérdés szvsz nem is az, hogy az aluötvözettel mizu, hanem hogy az álcázásban is részt vállaló festés mennyire hőtűrő. Szvsz többek között ezért kell az F-22A külső festésével annyival többet foglalkozni, mint az F-35-ösével.

Tudom hogy extrém a következő példa, de a MiG 25 és az SR 71 ugyan így járt anno. Szilárdságtanilag ok lett volna az aluminium használat, de hőtanilag nagyon nem.

Nagyon extrém, mivel mindkét gép a háromszoros hangsebességet ostromolta, a szupercirkálás meg nagyon nem az a kategória....
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 820
113
Nekem lenne még egy plusz meglátásom. ( @alessmor obronna és @molnibalage)
Ugye az F 22 tervezésekor az volt a cél, hogy sokat repüljön szuperszonikus sebességgel (az a bizonyos szupercirkálás). Ez viszont a manapság használatos alu ötvözeteknél gondot okozhat, mert a köznép által duraluminium ötvözetnek nevezett alu fajta bizonyos hőmérséklet felett úgy fog viselkedni mint a hígfos (bocs). Tehát bár szilárdságtanilag elegendő lenne egy alu ötvözet, de az eddigi típusokhoz képest extrémebb hőterhelés miatt nem használható, csal titán vagy acél. Tudom hogy extrém a következő példa, de a MiG 25 és az SR 71 ugyan így járt anno. Szilárdságtanilag ok lett volna az aluminium használat, de hőtanilag nagyon nem. Lehet hogy az F 22-nél alátámasztja ezt a feltételezést az is, hogy a tervezetthez képest aránytalanul többet kell kabin tetőt és üveget cserélni (erről volt info), s ott is a terhelés miatt (gyaníthatóan nem csak a szilárdságtani igénybevétel, hanem hő+ szilárdságtani)..... Erről véleményetek?
A gond ott kezdōdik, hogy az duralumínium esetében alakítással (hengerléssel) lett a szilárdság elérve. Ez viszont 3 ok miatt is hátrányos:
- az alakítás miatt csökken a szívósság (bezony, még az alumínium is el tud ridegedni..)
- a korrózióállósága leromlik (akkoriban tuti, manapság már kevésbé)
- a hegesztés kilágyítja az anyagot, ha elōtte hidegen lett alakítva, plusz az alakítási textúra eldurvul a hōhatástól (teljesen elridegedik)

Az acėlok ebben az esetben valamilyen hōálló acélok/nikkelötvözetek. Ha hegesztéskor nem reped el, akkor nagy eséllyel bírja. Ha a technológia be van tartva, akkor ott nincs szilárdság-csökkenés, egyedül a kiválásokra kell figyelni, de arra nagyon. Itt lehet pl. vízzel hűteni a hegesztés után. Könnyebb hegeszteni, alakítani, nincs korróziós probléma (ha a szabályt betartod), cserébe nehéz lesz a géped, meg nagyok az alakváltozások

Titán egy összvér. Döntōen alfa-titánt használtak, azt relatív egyszerű hegeszteni, (cserébe nehéz alakítani, mert hexagonális a rácsszerkezet, emiatt kevesebb a csúszósík, mint mondjuk a lapközepes rácsnál, pl. ausztenites acél) , nincs szilárdság-csökkenés, mert nincs fázisátalakulás (normál körülmények között). A deformáció alakítás után kisebb, mint rozsdamentes acélok esetében. Az alfa+béta (pl. TiAl6V4) még határeset. Mivel alacsony a béta-szövet aránya, aránylag egyszerűen hegeszthetō, feldolgozható. Itt alsó hangon 850MPa folyáshatár van hegesztés után (szemben az agyonkeményített aluval szemben, amit maximum szegecselni lehet...) vagy az ausztenites acél 300MPa értékével szemben. Ami gond, az a kisebb rugalmassági modulusz (Ti:103GPa, acél 210GPa),viszont van 4,5kg/dm3 sűrűség az acél 8,1-es értékével szemben. Cserébe 300 felett védeni kell a levegōtōl.

Az amerikaiak ezt könnyen oldották/oldják meg, nekik vannak természetes He forrásaik, mindenhol máshol argon. Ez rohadtul komplikálttá teszi a gyártást (alkarnyi átmérōjű csō, 5mm-es falvastagság, a hegesztése 6db 300bar-os ötkilences Ar palack...)

Az alumínium a szuperszónikus sebesség közvetlen hōterhelésénél halál.

Más példa, de relevánás. Nyomástartót építhetsz titànból akár 500 fokig is, ausztenites acélból akár 650 (700 fokig is), az alumíniumnál ez eléggé csökkentett. Az amerikai MIL szabványok meghivatkozzák az ASME (nyomástartó) szabványokat, azok meg a ASNI/ASMT szabványokon alapulnak. 200 fok felett az alumínium nem építhetō be semilyen teherhordó szerkezetbe.

Mezei AW 5005-es alumínium szobahōmérsékleten 80MPa folyáshatár, 50 fokon 53MPa, 200 fokon 16MPa. AW-5083-as kovácsdarab, szobahōmérsékleten 120MPa, 200 fokon 9,6MPa. Tiszta alu (AW-1050), szobahōmérsékleten 30MPa, 200 fokon 6,4 MPa. Mezei 1.4404 (ausztenites acél) szobahōmérsékleten 200MPa, 550 fokon 98MPa (200 fokon 127MPa). TiAl6V4 folyáshatára valahol 400MPa felett van 500 fok környékén.

A fenti számokból kijön, hogy
- alu 200 fok felett kiesik (ez a hōkezelési hōmérséklet, szóval totál bukta, bármilyen ötvözettel..)
- ausztenites acélból olcsóbb építeni
- titán verhetetlen, de ezért nagy árat kell fizetni.. .
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 153
113
...
A fenti számokból kijön, hogy
- alu 200 fok felett kiesik (ez a hōkezelési hōmérséklet, szóval totál bukta, bármilyen ötvözettel..)
- ausztenites acélból olcsóbb építeni
- titán verhetetlen, de ezért nagy árat kell fizetni.. .

Hopsz. Oké, jó ideje nem követem a fémipari fejlődést, de azért a 200°C-os limitet bármilyen Al ötvözetnél meglepett...