[HUN] Mikojan-Gurevics MiG-21 "Fishbed"

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

M

molnibalage

Guest
Biztosan volt már betéve, de ezen látszik a lökéshullám rendszer lényege, hogy dinamikus elősűrítést csinál amellett, hogy stabillá is teszi az áramképet.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
16 934
53 513
113
Igen, az a kúp a szívócsatorna elején szűkítés IS, mégpedig változtatható szűkítés a beömlő keresztmetszetben. Egy sebesség alapján működő automatikus vezérlés hidraulikus munkahengerrel mozgatja előre-hátra a tartógörgőkön a kúpot tartó keretet, ezzel vezérli a hajtóműhöz bejutó levegőmennyiséget (ha nem műkszik az automata vezérlés, a pilóta is vezérelheti kézzel a sebességmérő alapján). A szűkítésen kívül van még egy nagyon fontos szerepe a kúpnak: hangsebesség fölött a gép körül kialakul egy ún. lökéshullám (összenyomott légréteg, amiben ugrásszerűen változik a nyomás, sebesség és hőmérséklet). Ez a lökéshullám hangsebességnél a repirányra pont merőleges, hangsebességen túl gyorsítva viszont egyre szűkülő kúpot alkot a gép körül (ha leér a földig, akkor ez okozza a hangrobbanást). A merőleges lökéshullám még jó a hajtóműnek, mert speciális tulajdonsága hogy ezen áthaladva a levegő sebessége mindig hangsebesség alá csökken, nyomása megnő, tehát van egy elősűrítés a szívócsatornában a hajtómű-kompresszor előtt! A további gyorsítás során a lökéshullám-kúp viszont előbb-utóbb bekerülne a szívócsatornába, ami azt jelenti, hogy a hajtóműhöz hangsebességnél gyorsabb légáramlattal, de túl kis nyomáson érkezne a levegő. A hajtóműnek viszont ez már túl sok, kívül esik az üzemi tartományon, így törvényszerűen vagy leállna (még ez a jobbik), vagy szétrobbanna (a repülési kísérletek, tesztek során ilyen is előfordult). A megoldás a kúp, ill. a rajta kialakított apró alak-megtörések sora, vagyis ez a valóságban egy csonka-kúpokra épített kúpban végződő test. A kúpon ugyanis hangsebesség fölötti repülésnél minden törési síkon kialakul egy újabb lökéshullám, és az egész aerodinamikailag úgy van megtervezve, hogy ez a lökéshullám-sor az áramlásra merőleges lökéshullámban végződjön!! Vagyis ez után ugye hangsebesség alá lassult, de megnőtt nyomású légáramlat érkezik a hajtómű-kompresszorra, és ez kell nekünk a stabil hajtómű-üzemmódhoz!
Kb. M1,4-1,6-ig megoldható mozgó szívócsatorna-vezérlés nélkül is a dolog (megfelelő géporr- és szívócsatorna-kialakítással), de ez fölött marad a mozgatható kúppal vagy terelő-lemezekkel vezérelt szívócsatorna-megoldás. Az már csak egy ráadás hogy ennek a kúpnak a belsejében van a fedélzeti lokátor antenna-egysége elhelyezve, a harcigépekben krónikus helyhiány van, ekkora teret nem lehet kihasználatlanul hagyni.



Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
Nemcsak körzővel-vonalzóval találták ki, hanem tesztpilótával is - sajnos jó néhányan bele is haltak ennek a "tudásnak" a kitalálásába!! Szergejék pl. tapasztaltak egy nagyon furcsát az 50-es évek elején: géppárban szállt fel egy MiG-19Sz és egy 19PM - és a 19Sz nem tudta a sebességet tartani a másik géppel! Mi van?!! A PM a hosszabb orr és radar miatt nehezebb is, a rakétasínek miatt nagyobb is a légellenállása, mi van itt hogy az a gyorsabb?! Aztán rájöttek, hogy a szívócsatornába épített ellipsziskúp alakú radom miatt annyit javult a hajtóművekhez kerülő légáramlat, hogy ez okozta a nagyobb sebességet, pedig azt a kúpot aerodinamikailag nem is tervezték meg, csak beleférjen a radar és passz!! Ekkor jöttek rá, hogy a szívócsatornák belső kialakítását és áramlásának vezérlését ugyanúgy meg kell tervezni aerodinamikai szempontból, mint a gépek külalakját.
A miért így/úgy változik, arra a klasszikus magyarázat: gáz-állapotváltozások törvényei sebesség-nyomás-hőmérséklet függvényében. Ebbe beletartozik, hogy a levegő nyomását nemcsak a sebesség okozza, hiszen 0 sebességnél is van statikus légnyomás, csak minden légnyomásmérő a valóságban TÚLNYOMÁST mér, csak a földi 1atm-nál ugye a műszer 0-ra van kalibrálva, tehát ehhez képest méri pl. a keréknyomást meg bármi másnak a nyomását. A sebességből adódó nyomás az már a torlónyomás, ami mindig több mint a helyi statikus nyomás (de függ a statikus nyomástól, tehát a magasságtól is!), ennek a mérését használják a repülőgépeken a sebesség mérésére, műszeres kimutatására.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Ja, a fentihez még hozzátenném, idővel kellettek ehhez szuperszonikus áramlási sebességre képes szélcsatornák is, és azért olyanok se minden sarkon köszöntek rá az aerodinamikusra az 50-es években!!
 
M

molnibalage

Guest
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
Pontosan ezért. A gép halad előre mondjuk 1.6 sebességgel a kvázi álló légkörben - mínusz a szél - amit bekényszerítesz egy csatornába - hajtómű beömlő és kompresszor előtti tér - ahol hangsebesség alá lassítod a levegőt. Tehát a repülőgép szívócsatorna térfogatnál nagyobb levegőtömeg kerül be oda. Ha meg a tömeg állandó, és a térfogat kisebb, akkor nő a sűrűség. Ez a dinamikus elősűrítés lényege.

Ja, a fentihez még hozzátenném, idővel kellettek ehhez szuperszonikus áramlási sebességre képes szélcsatornák is, és azért olyanok se minden sarkon köszöntek rá az aerodinamikusra az 50-es években!!
Hát azért ma sem és főleg nem olyan méretűek, ahova legalább 1/10, 1/8, vagy legalább 3/8-ad méretű modellek beférnek. Az, hogy miért vannak lépcsők, arra az áramlástani hasonlósági számok adnak választ, de ez rohadt messzire vezet és szupeszonikus repülés terén ezek érvényességéről már lövésem sincs.

s-l640.jpg


Ebben elég sokmindenről szó esik. Nem könnyű olvasmány, de vannak benne dolgok. Aki ügyes, itt-ott megtalálhatja virágbolti változatban is.
 

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 688
3 831
113
Mi célt szolgált a motor előtt,a beömlőben az a kúp?
A többi/későbbi gépeken nem látni ilyesmit,akadály nélkül ömlik be a levegő a motorba,itt,nekem kvázi szűkítésnek tűnik.
motor helyett hajtóművet szoktak mondani....
beömlő helyett szívócsatornát....
a „kúp”-ra meg néhányan használják a „Mach-kúp” kifejezést, de ez mások szerint helytelen, hallottam már „központi áramlástani testként” is meghivatkozva.
bár tudni szoktam,hogy itt hajtómű a motor.o_O
Bármilyen gázturbinát „motor”-nak hívni továbbra is buzis....
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Volt ott még logarlőcs is, de van egy olyan érzésem, hogy ha mondjuk nemlineáris diif.-egyenlettel találták magukat szembe, vagy olyan lineárissal, aminek nincs zárt alakban megoldása, akkor a numerikus számításokat rábízták az Ural, meg hasonló korai ámítógépekre. Ugyanis Gurjevics bácsi nem csak repülőmérnök volt, hanem matematikus is (Mikojan egyébként esztergályosként kezdte, aztán belőle is repülőmérnök lett. A diplomamunkája egy vitorlázógép tervezése és megépítése volt.. ő volt a gyakorlatias, míg Gurjevics az elméleti problémákat igyekezett legyűrni... na meg ott volt mögöttük még pár száz mérnök, technológus, műszaki rajzoló, stb.)
Szóval azért nem csak úgy küldték, hogy : próba... jó? -> nem jó... -> és így? -> ááá, ígyse... -> és most? -> nnaaa, alakul..., persze voltak biztos intuitív újítások is, amik bejöttek, de aztán eljutottak oda, hogy azt is megértették és ki tudták számolni, hogy miért jött be. Azt valószínűleg hamar ki tudták számolni, hogy hova kell a kúpra a töréseket tenni, hogy lehetőleg minden üzemmódon a ferde lökéshullám rendszer „ráüljön” a szívócsatorna peremére. Az már biztos bonyolultabb volt, hogy hogyan lehet a merőleges lökéshullámot a megfelelő helyen tartani, hogy ne „essen ki” a szívócsatornából, meg ne is másszon túlságosan hátra.
hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
van baj...




Mindazonáltal, ahogy többen is rávilágítottak, ha követelmény, hogy a repülőgép az 1,6-1,8 fölötti M-szám tartományban is tudjon „gazdaságosan” üzemelni, akkor szabályozott szívócsatornára van szükség... alakra ez lehet kúp, félkúp. negyed kúp, vagy mint pl. a MiG-29-nél is un. ék-kialakítású.

Egyébként ebben megvan szinte minden magyarul, amire szükséged van, hogy kiokosodjál: (hangsebesség átlépésének általános feltétele, meddig és miért érdemes pitot típusú szívócsatornát használni, belső-, külső-, vegyes sűrítésű szívócsatorna, ferde lökéshullám rendszer, szabályozható szívócsatorna „indítása”, pompázs, üveghang, mi van, ha kiokádja a merőleges lökéshullámot és lekapcsolt fejhullám jön létre, meg amit csak akarsz.
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tanszeki_letoltheto_anyagok/Oktatok_anyagai/Beneda_Karoly_anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Nem olyanok azok,értelmes kérdésre mindig kapok értelmes választ.:);)
Ahogy írod: ennek szükséges feltétele, hogy értelmes legyen a kérdés. Ne legyenek benne ilyen „motor”, meg hasonló lelemények.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 170
113
és az is szívócsatorna.

Mégegyszer: A levegőbeömlő az nem a szívócsatorna. A levegőbeömlő az egy definiált profilú és keresztmetszetű szerkezeti elem, amelyen keresztül a levegő beáramlik a szívócsatornába. A szívócsatorna köti össze a levegőbeömlőt a hajtómű belépő keresztmetszetével.
Vannak gépek, ahol a beömlő keresztmetszete változtatható és vannak gépek, ahol a szívócsatornáé.
Vannak gépek, ahol a beömlőnyílást követően a szívócsatornán még plusz pótbeömlőket helyeznek el.

Szóval a beömlő és a szívócsatorna nem ugyanaz.
 

migfun

Well-Known Member
2013. május 28.
2 217
4 568
113
Úgy érzem, Ő is "dekoratív" festést fog kapni... :(. De legalább nem rohad szét a pápai betonon :D
 

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 688
3 831
113
Mégegyszer: A levegőbeömlő az nem a szívócsatorna. A levegőbeömlő az egy definiált profilú és keresztmetszetű szerkezeti elem, amelyen keresztül a levegő beáramlik a szívócsatornába. A szívócsatorna köti össze a levegőbeömlőt a hajtómű belépő keresztmetszetével.
Vannak gépek, ahol a beömlő keresztmetszete változtatható és vannak gépek, ahol a szívócsatornáé.
Vannak gépek, ahol a beömlőnyílást követően a szívócsatornán még plusz pótbeömlőket helyeznek el.

Szóval a beömlő és a szívócsatorna nem ugyanaz.
Úgy látszik nem egy helyen tanultuk a szakmát... :)
Legalábbis nekem máshogy magyarázták anno. És nem voltam lusta diák...
Mifelénk beömlőnek max. olyan csatornákat hívtak, ahol pl.hűtő levegőt vesz fel generátor, ill. egyéb berendezés, vagy elem.
Éppenséggel, amit „pótbeömlő”-nek hívsz, azt én felszálló-redőnyként ismerem. Szóval máshogy szocializálódtunk... ezért is volt idegen, amiket leírtál...
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 170
113
Vass Balázs: Hajtómű Szerkezettan III. 1987. 171. oldal, 16. fejezet, Beömlőnyílás (Szívótorok) szerkezete.
Még ő is beömlőnyílásnak nevezi azt, ami a hajtóműgondola belépő keresztmetszete.
Ő belépőrészre (légfelvevő torok) és bevezetőcsatornára osztja.
De ilyen archaikus kifejezést senki se használ már.
Maga a szerző a 171. oldal harmadik bekezdése végén szívócsatornaként jelöli meg a köztes részt.
Ezután következő oldalakon a beömlőnyílás szerkezeti sajátossságait taglalja.

De, ha nem lenne igazam, kérlek fejtsd meg a következőt:

MiG-23MF vs MiG-27. Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.
 

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 688
3 831
113
A kék hajtóműves könyv nekem is megvolt sokáig, csak kölcsönadtam valakinek és nem jött vissza...azóta meg nem tudtam beszerezni...
Szóval én nagyrészt ebből nyertem az ismereteimet és itt jellemzően nincs részekre osztva... legfeljebb a belépő keresztmetszet torok-kersztmetszetként van még megnevezve:
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tan...anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Egyébként pont ezt próbáltam magyarázni, hogy eltérő helyről szedtük fel az ismereteket... szóval, ami neked úgy létezik, hogy: „Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.”, az nekem azt jelenti, hogy az egyiknek hangsebesség feletti szabályzott (ék-típusú) szívócsatornája van, a másik meg hangsebesség alatti szívócsatorna...
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 170
113
A kék hajtóműves könyv nekem is megvolt sokáig, csak kölcsönadtam valakinek és nem jött vissza...azóta meg nem tudtam beszerezni...
Szóval én nagyrészt ebből nyertem az ismereteimet és itt jellemzően nincs részekre osztva... legfeljebb a belépő keresztmetszet torok-kersztmetszetként van még megnevezve:
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tanszeki_letoltheto_anyagok/Oktatok_anyagai/Beneda_Karoly_anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Egyébként pont ezt próbáltam magyarázni, hogy eltérő helyről szedtük fel az ismereteket... szóval, ami neked úgy létezik, hogy: „Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.”, az nekem azt jelenti, hogy az egyiknek hangsebesség feletti szabályzott (ék-típusú) szívócsatornája van, a másik meg hangsebesség alatti szívócsatorna...
De érted... logikusan a csatorna az két (ki- és belépő) keresztmetszet közti átmeneti elem, míg a beömlő nyílás, torok az az a szekció, ahová a közeg beáramlik.
Nem feltétlenül azonosak az áramló közeg fizikai paraméterei se a két helyen.
Például az F-22-esnek rombusz alakú beömlője van, S alakú szívócsatornával.
Angol szaknyelven a beömlő az intake vagy inlet, a szívócsatorna az air duct.

De, hogy neked is igazad legyen, kisebb kutatás után rájöttem, hogy ezt mára már mindenki szabadon keveri.
Szóval nagyot vitázni ezen valóban nem érdemes...
 
  • Tetszik
Reactions: pöcshuszár

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 688
3 831
113
De érted... logikusan a csatorna az két (ki- és belépő) keresztmetszet közti átmeneti elem, míg a beömlő nyílás, torok az az a szekció, ahová a közeg beáramlik.
Nem feltétlenül azonosak az áramló közeg fizikai paraméterei se a két helyen.
Például az F-22-esnek rombusz alakú beömlője van, S alakú szívócsatornával.
Angol szaknyelven a beömlő az intake vagy inlet, a szívócsatorna az air duct.

De, hogy neked is igazad legyen, kisebb kutatás után rájöttem, hogy ezt mára már mindenki szabadon keveri.
Szóval nagyot vitázni ezen valóban nem érdemes...
Szerintem is megegyeztünk. :)
Hasonlóan logikusan az F-22-nek adott geometriájú szívócsatornája van, aminél a belépő keresztmetszet rombusz, a kilépő keresztmetszet meg kör.
Magában az általad elkülönített szívócsatorna részben is folyamatosan változnak a levegő paraméterei keresztmetszetről keresztmetszetre, innéttől kezdve ugyanúgy logikus nem megkülönböztetni egy beömlő nyílást, ahol szintén folyamatosan keresztmetszetről keresztmetszetre változnak a paraméterek és az átmenet úgymond folytonos a két szerkezeti elem „határán”.