M
molnibalage
Guest
Biztosan volt már betéve, de ezen látszik a lökéshullám rendszer lényege, hogy dinamikus elősűrítést csinál amellett, hogy stabillá is teszi az áramképet.
[HUN] Mikojan-Gurevics MiG-21 "Fishbed"
- Téma indítója Jeno
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
Nemcsak körzővel-vonalzóval találták ki, hanem tesztpilótával is - sajnos jó néhányan bele is haltak ennek a "tudásnak" a kitalálásába!! Szergejék pl. tapasztaltak egy nagyon furcsát az 50-es évek elején: géppárban szállt fel egy MiG-19Sz és egy 19PM - és a 19Sz nem tudta a sebességet tartani a másik géppel! Mi van?!! A PM a hosszabb orr és radar miatt nehezebb is, a rakétasínek miatt nagyobb is a légellenállása, mi van itt hogy az a gyorsabb?! Aztán rájöttek, hogy a szívócsatornába épített ellipsziskúp alakú radom miatt annyit javult a hajtóművekhez kerülő légáramlat, hogy ez okozta a nagyobb sebességet, pedig azt a kúpot aerodinamikailag nem is tervezték meg, csak beleférjen a radar és passz!! Ekkor jöttek rá, hogy a szívócsatornák belső kialakítását és áramlásának vezérlését ugyanúgy meg kell tervezni aerodinamikai szempontból, mint a gépek külalakját.
A miért így/úgy változik, arra a klasszikus magyarázat: gáz-állapotváltozások törvényei sebesség-nyomás-hőmérséklet függvényében. Ebbe beletartozik, hogy a levegő nyomását nemcsak a sebesség okozza, hiszen 0 sebességnél is van statikus légnyomás, csak minden légnyomásmérő a valóságban TÚLNYOMÁST mér, csak a földi 1atm-nál ugye a műszer 0-ra van kalibrálva, tehát ehhez képest méri pl. a keréknyomást meg bármi másnak a nyomását. A sebességből adódó nyomás az már a torlónyomás, ami mindig több mint a helyi statikus nyomás (de függ a statikus nyomástól, tehát a magasságtól is!), ennek a mérését használják a repülőgépeken a sebesség mérésére, műszeres kimutatására.
Ja, a fentihez még hozzátenném, idővel kellettek ehhez szuperszonikus áramlási sebességre képes szélcsatornák is, és azért olyanok se minden sarkon köszöntek rá az aerodinamikusra az 50-es években!!
M
molnibalage
Guest
Pontosan ezért. A gép halad előre mondjuk 1.6 sebességgel a kvázi álló légkörben - mínusz a szél - amit bekényszerítesz egy csatornába - hajtómű beömlő és kompresszor előtti tér - ahol hangsebesség alá lassítod a levegőt. Tehát a repülőgép szívócsatorna térfogatnál nagyobb levegőtömeg kerül be oda. Ha meg a tömeg állandó, és a térfogat kisebb, akkor nő a sűrűség. Ez a dinamikus elősűrítés lényege.
Hát azért ma sem és főleg nem olyan méretűek, ahova legalább 1/10, 1/8, vagy legalább 3/8-ad méretű modellek beférnek. Az, hogy miért vannak lépcsők, arra az áramlástani hasonlósági számok adnak választ, de ez rohadt messzire vezet és szupeszonikus repülés terén ezek érvényességéről már lövésem sincs.
Ebben elég sokmindenről szó esik. Nem könnyű olvasmány, de vannak benne dolgok. Aki ügyes, itt-ott megtalálhatja virágbolti változatban is.
Ne lepődj meg ha ezért a kérdésért a volt repszerelők(akik ide írnak)kiátkoznak.
Nem olyanok azok,értelmes kérdésre mindig kapok értelmes választ.
motor helyett hajtóművet szoktak mondani....
beömlő helyett szívócsatornát....
a „kúp”-ra meg néhányan használják a „Mach-kúp” kifejezést, de ez mások szerint helytelen, hallottam már „központi áramlástani testként” is meghivatkozva.
Bármilyen gázturbinát „motor”-nak hívni továbbra is buzis....bár tudni szoktam,hogy itt hajtómű a motor.
Volt ott még logarlőcs is, de van egy olyan érzésem, hogy ha mondjuk nemlineáris diif.-egyenlettel találták magukat szembe, vagy olyan lineárissal, aminek nincs zárt alakban megoldása, akkor a numerikus számításokat rábízták az Ural, meg hasonló korai ámítógépekre. Ugyanis Gurjevics bácsi nem csak repülőmérnök volt, hanem matematikus is (Mikojan egyébként esztergályosként kezdte, aztán belőle is repülőmérnök lett. A diplomamunkája egy vitorlázógép tervezése és megépítése volt.. ő volt a gyakorlatias, míg Gurjevics az elméleti problémákat igyekezett legyűrni... na meg ott volt mögöttük még pár száz mérnök, technológus, műszaki rajzoló, stb.)
Szóval azért nem csak úgy küldték, hogy : próba... jó? -> nem jó... -> és így? -> ááá, ígyse... -> és most? -> nnaaa, alakul..., persze voltak biztos intuitív újítások is, amik bejöttek, de aztán eljutottak oda, hogy azt is megértették és ki tudták számolni, hogy miért jött be. Azt valószínűleg hamar ki tudták számolni, hogy hova kell a kúpra a töréseket tenni, hogy lehetőleg minden üzemmódon a ferde lökéshullám rendszer „ráüljön” a szívócsatorna peremére. Az már biztos bonyolultabb volt, hogy hogyan lehet a merőleges lökéshullámot a megfelelő helyen tartani, hogy ne „essen ki” a szívócsatornából, meg ne is másszon túlságosan hátra.
van baj...
Mindazonáltal, ahogy többen is rávilágítottak, ha követelmény, hogy a repülőgép az 1,6-1,8 fölötti M-szám tartományban is tudjon „gazdaságosan” üzemelni, akkor szabályozott szívócsatornára van szükség... alakra ez lehet kúp, félkúp. negyed kúp, vagy mint pl. a MiG-29-nél is un. ék-kialakítású.
Egyébként ebben megvan szinte minden magyarul, amire szükséged van, hogy kiokosodjál: (hangsebesség átlépésének általános feltétele, meddig és miért érdemes pitot típusú szívócsatornát használni, belső-, külső-, vegyes sűrítésű szívócsatorna, ferde lökéshullám rendszer, szabályozható szívócsatorna „indítása”, pompázs, üveghang, mi van, ha kiokádja a merőleges lökéshullámot és lekapcsolt fejhullám jön létre, meg amit csak akarsz.
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tanszeki_letoltheto_anyagok/Oktatok_anyagai/Beneda_Karoly_anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Ahogy írod: ennek szükséges feltétele, hogy értelmes legyen a kérdés. Ne legyenek benne ilyen „motor”, meg hasonló lelemények.Nem olyanok azok,értelmes kérdésre mindig kapok értelmes választ.
Van külön levegőbeömlő és külön szívócsatorna.
Utas- és teherszállító gépek modern, nagy kétáramúsági fokú hajtóművein ez gyakran egy rövid szerkezeti elem.
https://www.jetphotos.com/photo/9291539
- Aircraft
- Reg: 5531
- Aircraft:Mikoyan-Gurevich MiG-21bis Fishbed L
- Airline: Hungary - Air Force
- Serial #:75035531
- Photo Location
- Jurmala Airport - EVJA
- Latvia
Mégegyszer: A levegőbeömlő az nem a szívócsatorna. A levegőbeömlő az egy definiált profilú és keresztmetszetű szerkezeti elem, amelyen keresztül a levegő beáramlik a szívócsatornába. A szívócsatorna köti össze a levegőbeömlőt a hajtómű belépő keresztmetszetével.
Vannak gépek, ahol a beömlő keresztmetszete változtatható és vannak gépek, ahol a szívócsatornáé.
Vannak gépek, ahol a beömlőnyílást követően a szívócsatornán még plusz pótbeömlőket helyeznek el.
Szóval a beömlő és a szívócsatorna nem ugyanaz.
https://www.jetphotos.com/photo/9291539
- Aircraft
- Reg: 5531
- Aircraft:Mikoyan-Gurevich MiG-21bis Fishbed L
- Airline: Hungary - Air Force
- Serial #:75035531
- Photo Location
- Jurmala Airport - EVJA
- Latvia
Rákerestem az elkövetőkre...
Jurmala Airport Air Zoo
Kaptak egy másik gépet is a pápai "megőrzőből"....
. De legalább nem rohad szét a pápai betonon 
Úgy látszik nem egy helyen tanultuk a szakmát...
Legalábbis nekem máshogy magyarázták anno. És nem voltam lusta diák...
Mifelénk beömlőnek max. olyan csatornákat hívtak, ahol pl.hűtő levegőt vesz fel generátor, ill. egyéb berendezés, vagy elem.
Éppenséggel, amit „pótbeömlő”-nek hívsz, azt én felszálló-redőnyként ismerem. Szóval máshogy szocializálódtunk... ezért is volt idegen, amiket leírtál...
Vass Balázs: Hajtómű Szerkezettan III. 1987. 171. oldal, 16. fejezet, Beömlőnyílás (Szívótorok) szerkezete.
Még ő is beömlőnyílásnak nevezi azt, ami a hajtóműgondola belépő keresztmetszete.
Ő belépőrészre (légfelvevő torok) és bevezetőcsatornára osztja.
De ilyen archaikus kifejezést senki se használ már.
Maga a szerző a 171. oldal harmadik bekezdése végén szívócsatornaként jelöli meg a köztes részt.
Ezután következő oldalakon a beömlőnyílás szerkezeti sajátossságait taglalja.
De, ha nem lenne igazam, kérlek fejtsd meg a következőt:
MiG-23MF vs MiG-27. Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.
Még ő is beömlőnyílásnak nevezi azt, ami a hajtóműgondola belépő keresztmetszete.
Ő belépőrészre (légfelvevő torok) és bevezetőcsatornára osztja.
De ilyen archaikus kifejezést senki se használ már.
Maga a szerző a 171. oldal harmadik bekezdése végén szívócsatornaként jelöli meg a köztes részt.
Ezután következő oldalakon a beömlőnyílás szerkezeti sajátossságait taglalja.
De, ha nem lenne igazam, kérlek fejtsd meg a következőt:
MiG-23MF vs MiG-27. Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.
A kék hajtóműves könyv nekem is megvolt sokáig, csak kölcsönadtam valakinek és nem jött vissza...azóta meg nem tudtam beszerezni...
Szóval én nagyrészt ebből nyertem az ismereteimet és itt jellemzően nincs részekre osztva... legfeljebb a belépő keresztmetszet torok-kersztmetszetként van még megnevezve:
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tan...anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Egyébként pont ezt próbáltam magyarázni, hogy eltérő helyről szedtük fel az ismereteket... szóval, ami neked úgy létezik, hogy: „Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.”, az nekem azt jelenti, hogy az egyiknek hangsebesség feletti szabályzott (ék-típusú) szívócsatornája van, a másik meg hangsebesség alatti szívócsatorna...
Szóval én nagyrészt ebből nyertem az ismereteimet és itt jellemzően nincs részekre osztva... legfeljebb a belépő keresztmetszet torok-kersztmetszetként van még megnevezve:
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tan...anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Egyébként pont ezt próbáltam magyarázni, hogy eltérő helyről szedtük fel az ismereteket... szóval, ami neked úgy létezik, hogy: „Mindkettőnek azonos a szívócsatornája, de eltérő a beömlője.”, az nekem azt jelenti, hogy az egyiknek hangsebesség feletti szabályzott (ék-típusú) szívócsatornája van, a másik meg hangsebesség alatti szívócsatorna...
De érted... logikusan a csatorna az két (ki- és belépő) keresztmetszet közti átmeneti elem, míg a beömlő nyílás, torok az az a szekció, ahová a közeg beáramlik.
Nem feltétlenül azonosak az áramló közeg fizikai paraméterei se a két helyen.
Például az F-22-esnek rombusz alakú beömlője van, S alakú szívócsatornával.
Angol szaknyelven a beömlő az intake vagy inlet, a szívócsatorna az air duct.
De, hogy neked is igazad legyen, kisebb kutatás után rájöttem, hogy ezt mára már mindenki szabadon keveri.
Szóval nagyot vitázni ezen valóban nem érdemes...
Szerintem is megegyeztünk.
Hasonlóan logikusan az F-22-nek adott geometriájú szívócsatornája van, aminél a belépő keresztmetszet rombusz, a kilépő keresztmetszet meg kör.
Magában az általad elkülönített szívócsatorna részben is folyamatosan változnak a levegő paraméterei keresztmetszetről keresztmetszetre, innéttől kezdve ugyanúgy logikus nem megkülönböztetni egy beömlő nyílást, ahol szintén folyamatosan keresztmetszetről keresztmetszetre változnak a paraméterek és az átmenet úgymond folytonos a két szerkezeti elem „határán”.