Nekem is csak valami gyors esztergálás rémlik, de már nem emlékszem pontosan mi volt az... hátha valakinek beugrik a sztori.
Ha minden igaz, megtaláltam az előbb linkelt írás 4. részében...
"A kirepülésünk előtt magyar szakemberek Budapestről külön elutaztak Angliába, hogy egyeztessenek, és ők megállapították, hogy Angliában,
Fairfordban, minden van, ami kell nekünk, oxigén, levegő, minden - meséli Pál István, "Schweppes" -, de természetesen nem volt köztük egy sem, aki lement
volna a műhelybe, aki megnézte volna, hogy rendben lesznek-e a csatlakozások.
Ott kezdődött, hogy nekik folyékony oxigénjük volt, ami nekünk nem jó, nekünk gáz kellett - folytatja Körömi Jóska. "Csücsör".
És persze nem voltak jók a csatlakozók. Ott voltak a magyar tábor körül a csehek és a szlovákok is, MIG-29-esekkel, Szu-25-tel. nekik volt
mindenféle barkácsolt szűkítőjük, tágítójuk, de a MIG-21-esekre egyik sem illett. Ekkor a később összeütközött két
orosz MIG-29-es mérnökei áthúztak egy nagy faládát, tele csövekkel, alkatrészekkel, és a mi mérnökeink is kipakoltak, és összetették, amijük volt,
innen egy hollandert, onnan egy csapot, egy csövet, vagy tizenöt darabból álló, méteres kifli-alakú tákolmányok jöttek létre,
amelyek aztán egyik végükön kiadták az ottani szabványt, a másik végüket rá lehetett tenni a MIG-21 esekre - meséli Doma Sándor. Az oxigén-csatlakozást
pedig végül a RAF egyik műszaki altisztje oldotta meg, aki az érkezés utáni éjszaka, saját kezűleg esztergált megfelelő alkatrészt a brit berendezés és a
MIG-21-es közé."