[HUN] Mikojan-Gurevics MiG-21 "Fishbed"

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
8 614
13 501
113
Miről beszélsz?
A radarkúpról a hajtómű beömlőjében?


Igen,a kúpról.
Csak ott volt hely a radarnak?
Kicsit freak,hogy az engine-t,hajtóműnek fordítjuk,a munkagépek világában transmission,vagy gear,esetleg drive train a hajtómű,bár tudni szoktam,hogy itt hajtómű a motor.o_O
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
27 471
21 996
113
Igen,a kúpról.
Csak ott volt hely a radarnak?
Kicsit freak,hogy az engine-t,hajtóműnek fordítjuk,a munkagépek világában transmission,vagy gear,esetleg drive train a hajtómű,bár tudni szoktam,hogy itt hajtómű a motor.o_O

Ne lepődj meg ha ezért a kérdésért a volt repszerelők(akik ide írnak)kiátkoznak.;)
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 992
113
Mi célt szolgált a motor előtt,a beömlőben az a kúp?
A többi/későbbi gépeken nem látni ilyesmit,akadály nélkül ömlik be a levegő a motorba,itt,nekem kvázi szűkítésnek tűnik.
Igen, az a kúp a szívócsatorna elején szűkítés IS, mégpedig változtatható szűkítés a beömlő keresztmetszetben. Egy sebesség alapján működő automatikus vezérlés hidraulikus munkahengerrel mozgatja előre-hátra a tartógörgőkön a kúpot tartó keretet, ezzel vezérli a hajtóműhöz bejutó levegőmennyiséget (ha nem műkszik az automata vezérlés, a pilóta is vezérelheti kézzel a sebességmérő alapján). A szűkítésen kívül van még egy nagyon fontos szerepe a kúpnak: hangsebesség fölött a gép körül kialakul egy ún. lökéshullám (összenyomott légréteg, amiben ugrásszerűen változik a nyomás, sebesség és hőmérséklet). Ez a lökéshullám hangsebességnél a repirányra pont merőleges, hangsebességen túl gyorsítva viszont egyre szűkülő kúpot alkot a gép körül (ha leér a földig, akkor ez okozza a hangrobbanást). A merőleges lökéshullám még jó a hajtóműnek, mert speciális tulajdonsága hogy ezen áthaladva a levegő sebessége mindig hangsebesség alá csökken, nyomása megnő, tehát van egy elősűrítés a szívócsatornában a hajtómű-kompresszor előtt! A további gyorsítás során a lökéshullám-kúp viszont előbb-utóbb bekerülne a szívócsatornába, ami azt jelenti, hogy a hajtóműhöz hangsebességnél gyorsabb légáramlattal, de túl kis nyomáson érkezne a levegő. A hajtóműnek viszont ez már túl sok, kívül esik az üzemi tartományon, így törvényszerűen vagy leállna (még ez a jobbik), vagy szétrobbanna (a repülési kísérletek, tesztek során ilyen is előfordult). A megoldás a kúp, ill. a rajta kialakított apró alak-megtörések sora, vagyis ez a valóságban egy csonka-kúpokra épített kúpban végződő test. A kúpon ugyanis hangsebesség fölötti repülésnél minden törési síkon kialakul egy újabb lökéshullám, és az egész aerodinamikailag úgy van megtervezve, hogy ez a lökéshullám-sor az áramlásra merőleges lökéshullámban végződjön!! Vagyis ez után ugye hangsebesség alá lassult, de megnőtt nyomású légáramlat érkezik a hajtómű-kompresszorra, és ez kell nekünk a stabil hajtómű-üzemmódhoz!
Kb. M1,4-1,6-ig megoldható mozgó szívócsatorna-vezérlés nélkül is a dolog (megfelelő géporr- és szívócsatorna-kialakítással), de ez fölött marad a mozgatható kúppal vagy terelő-lemezekkel vezérelt szívócsatorna-megoldás. Az már csak egy ráadás hogy ennek a kúpnak a belsejében van a fedélzeti lokátor antenna-egysége elhelyezve, a harcigépekben krónikus helyhiány van, ekkora teret nem lehet kihasználatlanul hagyni.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 362
35 630
113
Miről beszélsz?
A radarkúpról a hajtómű beömlőjében?
  1. Hívjuk orrkúpnak, az más kérdés, hogy a radar is abban kapott helyet.
  2. A kúp előre-hátra mozog, a szuperszonikus repüléshez és M2-höz szabályozható keresztmetszetű szívócsatorna kellett. A lökésullámrendszer szabályozása miatt szükséges.Schliren optikával vizsgálható a lökéshullám, nem rég tettek be új képet, hogy a NASA ma hol tart ezzel.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Schlieren
    https://www.universetoday.com/14169...-supersonic-jets-interacting-with-each-other/
  3. Az F-111-esen is volt ehhez hasonló kúp és egyéb szabályozás, de nem csak kúppal lehet csinálni. Az oroszok kezdetben ezt találták ki és ragaszkodtak is hozzá, de az evolúció túllépett rajta a Szu-24, MiG-23 idejében. Sőt, már a Szu-15-nél sem volt kúp tudtommal.
    http://f-111.net/models/inlets/index.htm

    https://www.okieboat.com/How the ramjet works.html


Kb. M1,4-1,6-ig megoldható mozgó szívócsatorna-vezérlés nélkül is a dolog (megfelelő géporr- és szívócsatorna-kialakítással), de ez fölött marad a mozgatható kúppal vagy terelő-lemezekkel vezérelt szívócsatorna-megoldás. Az már csak egy ráadás hogy ennek a kúpnak a belsejében van a fedélzeti lokátor antenna-egysége elhelyezve, a harcigépekben krónikus helyhiány van, ekkora teret nem lehet kihasználatlanul hagyni.
Fix szívócsatornával is elérhető az M2.0 - lásd F-16 - csak borzalmas hatásfokkal (?). Az F-16 szuperszonikus paraméterein látszik ez. A gép mérete és fogyasztása együtt elméleti képességgé teszi az M2.0-vel robogást.
 

borisz

Well-Known Member
2012. május 25.
4 774
3 898
113
  1. Hívjuk orrkúpnak, az más kérdés, hogy a radar is abban kapott helyet.
  2. A kúp előre-hátra mozog, a szuperszonikus repüléshez és M2-höz szabályozható keresztmetszetű szívócsatorna kellett. A lökésullámrendszer szabályozása miatt szükséges.Schliren optikával vizsgálható a lökéshullám, nem rég tettek be új képet, hogy a NASA ma hol tart ezzel.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Schlieren
    https://www.universetoday.com/14169...-supersonic-jets-interacting-with-each-other/
  3. Az F-111-esen is volt ehhez hasonló kúp és egyéb szabályozás, de nem csak kúppal lehet csinálni. Az oroszok kezdetben ezt találták ki és ragaszkodtak is hozzá, de az evolúció túllépett rajta a Szu-24, MiG-23 idejében. Sőt, már a Szu-15-nél sem volt kúp tudtommal.
    http://f-111.net/models/inlets/index.htm

    https://www.okieboat.com/How the ramjet works.html


Hívjuk... :)
A Mirage-okon is ilyen kúpos megoldás van, talán mg a 2000-nél is mozgattál előre hátra. Elvileg a két főkonstruktőr ismerte is egymást, szóval...
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 362
35 630
113
Biztosan volt már betéve, de ezen látszik a lökéshullám rendszer lényege, hogy dinamikus elősűrítést csinál amellett, hogy stabillá is teszi az áramképet.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
8 614
13 501
113
Igen, az a kúp a szívócsatorna elején szűkítés IS, mégpedig változtatható szűkítés a beömlő keresztmetszetben. Egy sebesség alapján működő automatikus vezérlés hidraulikus munkahengerrel mozgatja előre-hátra a tartógörgőkön a kúpot tartó keretet, ezzel vezérli a hajtóműhöz bejutó levegőmennyiséget (ha nem műkszik az automata vezérlés, a pilóta is vezérelheti kézzel a sebességmérő alapján). A szűkítésen kívül van még egy nagyon fontos szerepe a kúpnak: hangsebesség fölött a gép körül kialakul egy ún. lökéshullám (összenyomott légréteg, amiben ugrásszerűen változik a nyomás, sebesség és hőmérséklet). Ez a lökéshullám hangsebességnél a repirányra pont merőleges, hangsebességen túl gyorsítva viszont egyre szűkülő kúpot alkot a gép körül (ha leér a földig, akkor ez okozza a hangrobbanást). A merőleges lökéshullám még jó a hajtóműnek, mert speciális tulajdonsága hogy ezen áthaladva a levegő sebessége mindig hangsebesség alá csökken, nyomása megnő, tehát van egy elősűrítés a szívócsatornában a hajtómű-kompresszor előtt! A további gyorsítás során a lökéshullám-kúp viszont előbb-utóbb bekerülne a szívócsatornába, ami azt jelenti, hogy a hajtóműhöz hangsebességnél gyorsabb légáramlattal, de túl kis nyomáson érkezne a levegő. A hajtóműnek viszont ez már túl sok, kívül esik az üzemi tartományon, így törvényszerűen vagy leállna (még ez a jobbik), vagy szétrobbanna (a repülési kísérletek, tesztek során ilyen is előfordult). A megoldás a kúp, ill. a rajta kialakított apró alak-megtörések sora, vagyis ez a valóságban egy csonka-kúpokra épített kúpban végződő test. A kúpon ugyanis hangsebesség fölötti repülésnél minden törési síkon kialakul egy újabb lökéshullám, és az egész aerodinamikailag úgy van megtervezve, hogy ez a lökéshullám-sor az áramlásra merőleges lökéshullámban végződjön!! Vagyis ez után ugye hangsebesség alá lassult, de megnőtt nyomású légáramlat érkezik a hajtómű-kompresszorra, és ez kell nekünk a stabil hajtómű-üzemmódhoz!
Kb. M1,4-1,6-ig megoldható mozgó szívócsatorna-vezérlés nélkül is a dolog (megfelelő géporr- és szívócsatorna-kialakítással), de ez fölött marad a mozgatható kúppal vagy terelő-lemezekkel vezérelt szívócsatorna-megoldás. Az már csak egy ráadás hogy ennek a kúpnak a belsejében van a fedélzeti lokátor antenna-egysége elhelyezve, a harcigépekben krónikus helyhiány van, ekkora teret nem lehet kihasználatlanul hagyni.



Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 992
113
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
Nemcsak körzővel-vonalzóval találták ki, hanem tesztpilótával is - sajnos jó néhányan bele is haltak ennek a "tudásnak" a kitalálásába!! Szergejék pl. tapasztaltak egy nagyon furcsát az 50-es évek elején: géppárban szállt fel egy MiG-19Sz és egy 19PM - és a 19Sz nem tudta a sebességet tartani a másik géppel! Mi van?!! A PM a hosszabb orr és radar miatt nehezebb is, a rakétasínek miatt nagyobb is a légellenállása, mi van itt hogy az a gyorsabb?! Aztán rájöttek, hogy a szívócsatornába épített ellipsziskúp alakú radom miatt annyit javult a hajtóművekhez kerülő légáramlat, hogy ez okozta a nagyobb sebességet, pedig azt a kúpot aerodinamikailag nem is tervezték meg, csak beleférjen a radar és passz!! Ekkor jöttek rá, hogy a szívócsatornák belső kialakítását és áramlásának vezérlését ugyanúgy meg kell tervezni aerodinamikai szempontból, mint a gépek külalakját.
A miért így/úgy változik, arra a klasszikus magyarázat: gáz-állapotváltozások törvényei sebesség-nyomás-hőmérséklet függvényében. Ebbe beletartozik, hogy a levegő nyomását nemcsak a sebesség okozza, hiszen 0 sebességnél is van statikus légnyomás, csak minden légnyomásmérő a valóságban TÚLNYOMÁST mér, csak a földi 1atm-nál ugye a műszer 0-ra van kalibrálva, tehát ehhez képest méri pl. a keréknyomást meg bármi másnak a nyomását. A sebességből adódó nyomás az már a torlónyomás, ami mindig több mint a helyi statikus nyomás (de függ a statikus nyomástól, tehát a magasságtól is!), ennek a mérését használják a repülőgépeken a sebesség mérésére, műszeres kimutatására.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 992
113
Ja, a fentihez még hozzátenném, idővel kellettek ehhez szuperszonikus áramlási sebességre képes szélcsatornák is, és azért olyanok se minden sarkon köszöntek rá az aerodinamikusra az 50-es években!!
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 362
35 630
113
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Már csak azt nem értem,hogy ha lecsökken a beáramló levegő sebessége,akkor miért nő a nyomása-változatlan keresztmetszetet/átmérőt feltételezve-hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
Pontosan ezért. A gép halad előre mondjuk 1.6 sebességgel a kvázi álló légkörben - mínusz a szél - amit bekényszerítesz egy csatornába - hajtómű beömlő és kompresszor előtti tér - ahol hangsebesség alá lassítod a levegőt. Tehát a repülőgép szívócsatorna térfogatnál nagyobb levegőtömeg kerül be oda. Ha meg a tömeg állandó, és a térfogat kisebb, akkor nő a sűrűség. Ez a dinamikus elősűrítés lényege.

Ja, a fentihez még hozzátenném, idővel kellettek ehhez szuperszonikus áramlási sebességre képes szélcsatornák is, és azért olyanok se minden sarkon köszöntek rá az aerodinamikusra az 50-es években!!
Hát azért ma sem és főleg nem olyan méretűek, ahova legalább 1/10, 1/8, vagy legalább 3/8-ad méretű modellek beférnek. Az, hogy miért vannak lépcsők, arra az áramlástani hasonlósági számok adnak választ, de ez rohadt messzire vezet és szupeszonikus repülés terén ezek érvényességéről már lövésem sincs.



Ebben elég sokmindenről szó esik. Nem könnyű olvasmány, de vannak benne dolgok. Aki ügyes, itt-ott megtalálhatja virágbolti változatban is.
 

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 290
1 690
113
Mi célt szolgált a motor előtt,a beömlőben az a kúp?
A többi/későbbi gépeken nem látni ilyesmit,akadály nélkül ömlik be a levegő a motorba,itt,nekem kvázi szűkítésnek tűnik.
motor helyett hajtóművet szoktak mondani....
beömlő helyett szívócsatornát....
a „kúp”-ra meg néhányan használják a „Mach-kúp” kifejezést, de ez mások szerint helytelen, hallottam már „központi áramlástani testként” is meghivatkozva.
bár tudni szoktam,hogy itt hajtómű a motor.o_O
Bármilyen gázturbinát „motor”-nak hívni továbbra is buzis....
Szenzációs!
Ezt egy analóg korban,körzővel,vonalzóval kitalálni,le a kalappal!
Volt ott még logarlőcs is, de van egy olyan érzésem, hogy ha mondjuk nemlineáris diif.-egyenlettel találták magukat szembe, vagy olyan lineárissal, aminek nincs zárt alakban megoldása, akkor a numerikus számításokat rábízták az Ural, meg hasonló korai ámítógépekre. Ugyanis Gurjevics bácsi nem csak repülőmérnök volt, hanem matematikus is (Mikojan egyébként esztergályosként kezdte, aztán belőle is repülőmérnök lett. A diplomamunkája egy vitorlázógép tervezése és megépítése volt.. ő volt a gyakorlatias, míg Gurjevics az elméleti problémákat igyekezett legyűrni... na meg ott volt mögöttük még pár száz mérnök, technológus, műszaki rajzoló, stb.)
Szóval azért nem csak úgy küldték, hogy : próba... jó? -> nem jó... -> és így? -> ááá, ígyse... -> és most? -> nnaaa, alakul..., persze voltak biztos intuitív újítások is, amik bejöttek, de aztán eljutottak oda, hogy azt is megértették és ki tudták számolni, hogy miért jött be. Azt valószínűleg hamar ki tudták számolni, hogy hova kell a kúpra a töréseket tenni, hogy lehetőleg minden üzemmódon a ferde lökéshullám rendszer „ráüljön” a szívócsatorna peremére. Az már biztos bonyolultabb volt, hogy hogyan lehet a merőleges lökéshullámot a megfelelő helyen tartani, hogy ne „essen ki” a szívócsatornából, meg ne is másszon túlságosan hátra.
hiszen a levegő sebessége "okozza" a nyomást?
van baj...




Mindazonáltal, ahogy többen is rávilágítottak, ha követelmény, hogy a repülőgép az 1,6-1,8 fölötti M-szám tartományban is tudjon „gazdaságosan” üzemelni, akkor szabályozott szívócsatornára van szükség... alakra ez lehet kúp, félkúp. negyed kúp, vagy mint pl. a MiG-29-nél is un. ék-kialakítású.

Egyébként ebben megvan szinte minden magyarul, amire szükséged van, hogy kiokosodjál: (hangsebesség átlépésének általános feltétele, meddig és miért érdemes pitot típusú szívócsatornát használni, belső-, külső-, vegyes sűrítésű szívócsatorna, ferde lökéshullám rendszer, szabályozható szívócsatorna „indítása”, pompázs, üveghang, mi van, ha kiokádja a merőleges lökéshullámot és lekapcsolt fejhullám jön létre, meg amit csak akarsz.
http://www.vrht.bme.hu/letoltes/Tanszeki_letoltheto_anyagok/Oktatok_anyagai/Beneda_Karoly_anyagai/BMEKORHA521/3. Szívócsatorna_2016.pdf
Nem olyanok azok,értelmes kérdésre mindig kapok értelmes választ.:);)
Ahogy írod: ennek szükséges feltétele, hogy értelmes legyen a kérdés. Ne legyenek benne ilyen „motor”, meg hasonló lelemények.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
7 710
23 099
113
és az is szívócsatorna.

Mégegyszer: A levegőbeömlő az nem a szívócsatorna. A levegőbeömlő az egy definiált profilú és keresztmetszetű szerkezeti elem, amelyen keresztül a levegő beáramlik a szívócsatornába. A szívócsatorna köti össze a levegőbeömlőt a hajtómű belépő keresztmetszetével.
Vannak gépek, ahol a beömlő keresztmetszete változtatható és vannak gépek, ahol a szívócsatornáé.
Vannak gépek, ahol a beömlőnyílást követően a szívócsatornán még plusz pótbeömlőket helyeznek el.

Szóval a beömlő és a szívócsatorna nem ugyanaz.