[HUN] Mikojan-Gurevics MiG-21 "Fishbed"

Jugó L-17 (MiG-21bisz) összes fegyverzet variációja.

Alapváltozatok:
2019-03-20-20-41-31-L-17-Upravljane-Avionom-1979-21-pdf-Adobe-Acrobat-Reade.jpg


2019-03-20-20-41-47-L-17-Upravljane-Avionom-1979-21-pdf-Adobe-Acrobat-Reade.jpg

2019-03-20-20-42-23-L-17-Upravljane-Avionom-1979-21-pdf-Adobe-Acrobat-Reade.jpg


Kiegészítő változatok, az R-60 rendszeresítése után:
2019-03-20-20-42-49-L-17-Upravljane-Avionom-1979-21-pdf-Adobe-Acrobat-Reade.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Én nem tudok arról, hogy a bisz lokátora ne tudta volna a szükséges tűnyalábot kibocsátani. Az RSz-2USz-hez hasonló rávezetésű H-66 Grom, ami a H-23-as közvetlen elődje volt, rendszerben volt a bisz-hez, csak nem nálunk, hanem a jugóknál, meg a lengyeleknél.
Ettől még valóban nem volt RSz-2USz a bisz-hez.
A 80-as évek második felében voltunk a PG-ből látogatóban Kecsón, akkor már nem volt olyan szigorú titkosság (legalábbis nekünk nem). Mindent végigjártunk, múzeum, gépek, hangár, piros vonal 20m-ről, szimulátor, kivittek minket a fegyverzeti-raktárba és szerencsére repülési nap volt. A fegyver-raktárban egyet nem tudtak megmutatni. az RSz-2USz rakétákat, mert azok függesztve voltak a készültségi gépeken. Annyi volt csak, szóval a bisz-ekre nem is jutott volna :( ... na a keszibe nem vittek ki.
 
Jugók pont a MiG-21-esek legpotensebb fegyverét nem kaphatták meg.

2019-03-21-07-45-29-Window.jpg
Békeidőben senki, nemhogy egy szövetségen kívüli, de egyetlen VSz/NATO ország sem kaphatta meg mástól az atomfegyvert, erre szerződében vállaltak kötelezettséget a nagyhatalmak. Ezzel együtt 4 magyar pilóta megkapta a kiképzést a bevetésére.
 
Békeidőben senki, nemhogy egy szövetségen kívüli, de egyetlen VSz/NATO ország sem kaphatta meg mástól az atomfegyvert, erre szerződében vállaltak kötelezettséget a nagyhatalmak. Ezzel együtt 4 magyar pilóta megkapta a kiképzést a bevetésére.

4-nél bizony sokkal több.

A taszári Szu-22M3 vadászbombázóinkban 1990-ig benne volt a kabinban a spec. panel az atombombához, amit az oroszok távozáskor kiszereltek a gépeinkből.
A két belső szárnypilon volt alkalmas 1-1 csomag kézbesítésére.
A pilóták megkapták a szükséges kiképzést a célbajuttatáshoz 1983-ban Krasznodárban.

Az összes MiG-21bisz (Pápa,Taszár) rendelkezett a szükséges vezetékrendszerrel, félórás munkával alkalmassá tehetők voltak a gépeink a nukleáris csapásmérésre.
Négy 21-es pilótánk kapott spec képzést 1978-ban Bjerozán, ők dobtak ott gyak A-bombát, gyakorolták az összes lehetséges célbajuttatást, un.
ugrásból hajítással, ill 20-fokos siklásból.
A folytatás, miután ők négyen hazaérkeztek, és visszakerültek az ezredekhez...

MiG-23MF Pápán ugyanugy alkalmas volt az A-bomba célbajuttatására mint pl. a szovjet 23M-ek Sármelléken.
Hogy 1979-ben Lugovajában pilótáink tanulták e ezt a típusátképzésen ?
Az 1978-as Bjerozai "kirándulás" után egy évvel.... ez nem kérdés.
 
4-nél bizony sokkal több.

A taszári Szu-22M3 vadászbombázóinkban 1990-ig benne volt a kabinban a spec. panel az atombombához, amit az oroszok távozáskor kiszereltek a gépeinkből.
A két belső szárnypilon volt alkalmas 1-1 csomag kézbesítésére.
A pilóták megkapták a szükséges kiképzést a célbajuttatáshoz 1983-ban Krasznodárban.

Az összes MiG-21bisz (Pápa,Taszár) rendelkezett a szükséges vezetékrendszerrel, félórás munkával alkalmassá tehetők voltak a gépeink a nukleáris csapásmérésre.
Négy 21-es pilótánk kapott spec képzést 1978-ban Bjerozán, ők dobtak ott gyak A-bombát, gyakorolták az összes lehetséges célbajuttatást, un.
ugrásból hajítással, ill 20-fokos siklásból.
A folytatás, miután ők négyen hazaérkeztek, és visszakerültek az ezredekhez...

MiG-23MF Pápán ugyanugy alkalmas volt az A-bomba célbajuttatására mint pl. a szovjet 23M-ek Sármelléken.
Hogy 1979-ben Lugovajában pilótáink tanulták e ezt a típusátképzésen ?
Az 1978-as Bjerozai "kirándulás" után egy évvel.... ez nem kérdés.
Ha a HUN MiG-21 topikban 4 pilótáról írok, akkor az értelemszerűen 4 magyar MiG-21 pilótáról szól ... ahogy azt te is írtad. A többi csak ráadás lehet ebben a topikban ... ;) :)
 
Ha a HUN MiG-21 topikban 4 pilótáról írok, akkor az értelemszerűen 4 magyar MiG-21 pilótáról szól ... ahogy azt te is írtad. A többi csak ráadás lehet ebben a topikban ... ;) :)

Pedig Taszárról 5db, és Pápáról 12db (!!!) MiG-21bisz hordozóval számoltak (ugyan csak másodlagos szerepben), szóval több mint négy speciálisan kiképzett huszonegyes pilóta volt.
;)

2019-03-21-10-00-08-Window.jpg
 
Jöhet akkor a pontosítás. Kíváncsi vagyok, hogy mekkora a szórás a források között.
A legnagyobb talán, hogy minden ilyen adatnak meg kell felelnie a MiG-21SzMT a nukleáris bombázó nimbusznak. Az emberek MiG-21SzMT fetisiszták. Ami abból a szempontból érhető, hogy milyen szokatlan kinézete van ennek a változatnak. (legalábbis az első nagygerinces szériáknak)


Ahogy a táblázat is írja, a PFM, SzM, SzMT és bis változatok egyaránt képesek voltak nukleáris fegyverzett bevetésére, de ez inkább annak köszönhető, hogy ezek hadrendbe állításuk alatt jutott el oda a szovjet ipar, hogy olyan kisméretű nukleáris fegyverzetet tudott tömegesen gyártani, ami nem igényelte az IL-28-as, vagy Jak-28-as frontbombázók zárt bombaterét. (Lehetne centizgetni arról, hogy melyik bomba mikor került gyártásba, de jellemzően a fenti a helyezt.) Tehát az SzMT változat nem több/nagyobb/népszerűbb ’nukleáris bombázóbb’, mint a korábbi MiG-21PFM vagy a későbbi bis változat. Hadrendbeállításakor egy volt a sok ugyanolyan szerepkörű MiG-21-es változat közül.


Viszont egyrészt különleges külsejű az SzMT változat (ronda), másrész valaki a hidegháború végén leírta, hogy ez a NUKLEÁRIS BOMBÁZÓ, hiszen ennek a változatnak van a legnagyobb hatótávolsága és valóban szolgált a nyolcvanas években vadászbombázó alakulatoknál is. Majd szakírók elkezdték másolni és ez vésődött be az emberek agyába, ennek kell megfelelnie minden adatnak.

33-iap.jpg


A táblázat is ezt sugallja, hiszen a hetvenes években a Közép-Európában állomásozó négy MiG-21SzMT ezred helyett, itt csak az NDK-ra öt egységhez ír ilyen változatott. Ráadásul PFM, vagy bis-ből álltalában csak egy-egy századot ír nukleáris hordozónak, míg az SzMT-ből mind a három századot. Ez is azt sugallja, hogy az SzMT a ’leg’ nukleárisabb bombázó. Hogy konkrét legyek, a táblázatban mindhárom magyarországi frontvadász ezredhez ír a táblázat SzMT változatott, míg csak a tököli ezred használta ezt a változatott a valóságban.


De a többi típusváltozat, vagy a dátumok közül is sok pontatlan sajnos, például a lengyel és a bolgár adatok közül is van félreértelmezett.


Ettől függetlenül köszönjük HPASP, hogy feltetted. Látványos és számomra elgondolkodtató adathalmaz.
 
A legnagyobb talán, hogy minden ilyen adatnak meg kell felelnie a MiG-21SzMT a nukleáris bombázó nimbusznak. Az emberek MiG-21SzMT fetisiszták. Ami abból a szempontból érhető, hogy milyen szokatlan kinézete van ennek a változatnak. (legalábbis az első nagygerinces szériáknak)


Ahogy a táblázat is írja, a PFM, SzM, SzMT és bis változatok egyaránt képesek voltak nukleáris fegyverzett bevetésére, de ez inkább annak köszönhető, hogy ezek hadrendbe állításuk alatt jutott el oda a szovjet ipar, hogy olyan kisméretű nukleáris fegyverzetet tudott tömegesen gyártani, ami nem igényelte az IL-28-as, vagy Jak-28-as frontbombázók zárt bombaterét. (Lehetne centizgetni arról, hogy melyik bomba mikor került gyártásba, de jellemzően a fenti a helyezt.) Tehát az SzMT változat nem több/nagyobb/népszerűbb ’nukleáris bombázóbb’, mint a korábbi MiG-21PFM vagy a későbbi bis változat. Hadrendbeállításakor egy volt a sok ugyanolyan szerepkörű MiG-21-es változat közül.


Viszont egyrészt különleges külsejű az SzMT változat (ronda), másrész valaki a hidegháború végén leírta, hogy ez a NUKLEÁRIS BOMBÁZÓ, hiszen ennek a változatnak van a legnagyobb hatótávolsága és valóban szolgált a nyolcvanas években vadászbombázó alakulatoknál is. Majd szakírók elkezdték másolni és ez vésődött be az emberek agyába, ennek kell megfelelnie minden adatnak.

33-iap.jpg


A táblázat is ezt sugallja, hiszen a hetvenes években a Közép-Európában állomásozó négy MiG-21SzMT ezred helyett, itt csak az NDK-ra öt egységhez ír ilyen változatott. Ráadásul PFM, vagy bis-ből álltalában csak egy-egy századot ír nukleáris hordozónak, míg az SzMT-ből mind a három századot. Ez is azt sugallja, hogy az SzMT a ’leg’ nukleárisabb bombázó. Hogy konkrét legyek, a táblázatban mindhárom magyarországi frontvadász ezredhez ír a táblázat SzMT változatott, míg csak a tököli ezred használta ezt a változatott a valóságban.


De a többi típusváltozat, vagy a dátumok közül is sok pontatlan sajnos, például a lengyel és a bolgár adatok közül is van félreértelmezett.


Ettől függetlenül köszönjük HPASP, hogy feltetted. Látványos és számomra elgondolkodtató adathalmaz.

Van pár fotó, ahol az egyik tököli fedezékben, illetve leszállás közben egy bisz-gerinces SzMT van (az orra a PF....SzM/MF-é), viszont az R-25-300-asokra jellemző koncentrikus gyűrűs lángstabilizátorokkal. Vagy egy kései szériás, növelt teljesítményű hibrid R-13-as lehetett, vagy már R-25-ös volt benne.
Konkrétan a teflonszürke piros 35-ös és a lakkozott natúr fém piros 31-es volt ilyen... legalább.
 
Van pár fotó, ahol az egyik tököli fedezékben, illetve leszállás közben egy bisz-gerinces SzMT van (az orra a PF....SzM/MF-é), viszont az R-25-300-asokra jellemző koncentrikus gyűrűs lángstabilizátorokkal. Vagy egy kései szériás, növelt teljesítményű hibrid R-13-as lehetett, vagy már R-25-ös volt benne.
Konkrétan a teflonszürke piros 35-ös és a lakkozott natúr fém piros 31-es volt ilyen... legalább.
Az SzMT-kre R13F-300-as hajtóművet mondanak a korábbi R13-300-as helyett. Lehet az F jelzi a különbséget? A te szaktudásoddal jobban megérted a leírásokat, én sajnos nem értek hozzá.
 
Az SzMT-kre R13F-300-as hajtóművet mondanak a korábbi R13-300-as helyett. Lehet az F jelzi a különbséget? A te szaktudásoddal jobban megérted a leírásokat, én sajnos nem értek hozzá.

Igen, valóban van pár forrás, ami említi a fenti különbséget és azt, hogy az -F-300-asnak is volt CsR-je, mint az R-25-ösnek. Ehhez pedig örökölte a hasonló kialakítású, koncentrikus lángstabilizátorokat is.