A feleslegesen nagy sérülésokozás elkerülése.Akkoriban még hittek abban,hogy lehet úriember módjára háborúzni.
Golyószórók / géppuskák
- Téma indítója Tcat
- Indítva
A feleslegesen nagy sérülésokozás elkerülése.Akkoriban még hittek abban,hogy lehet úriember módjára háborúzni.
Jah, mármint békeidőben mindenki aláírja. Aztán az első háború alkalmával mindenki használja, merthát háborúban mindent szabad.
Felesleges olyan sérülést okozni amit expanzív/robbanó lövedék okoz (kézifegyverekről beszélünk) a sima FMJ is harcképtelenné teszi a delikvenst, és ez elég is államok közti háborúban (az öngyilkos merénylő dzsihádzsonik más tészta). Másik az hogy egy ilyen lőszer ára az FMJ hez képest horror.
Az ölőképesség nem is annyira hasznos. Egy ellenséges katonát sokkal inkább megéri megsebesíteni, mint megölni. Hosszútávon ápolni kell, mindenféle nyugdíjat fizetni neki míg meg nem hal. Egy rakás extra költség. De rövidtávon, harc közben is. Egy sebesültet ki kell menteni, amit általában a bajtársai végeznek el. Egy sebesülttel akkor, nem egy hanem legalább két ellenfelet vonsz ki a tűzharcból.
Valamilyen civilizációs keretet ad a háborús viselkedésnek, ez nem új, ókorban is voltak erre törekvések,
A háborút béke követi, ritka már a teljes megsemmisitő háború, európai kultúrában csak egy erőszakos érdekérvényesítő eszköznek tekintik a háborús tevékenységet - ‘politika, csak más eszközökkel’. Számtalan háborút megvívtak már, és kialakult a tapasztalat, hogy a volt ellenséggel utána együtt is fogsz működni, és sem neked, sem az ellenségednek nem érdeked, hogy a háború után csupa emberi roncsot kapjatok vissza, akiket el kell tartani, nem tudnak termelni. A túlzott háborús károk épp az elérni kívánt célt teszik zárójelbe, senkinek nem érdeke, hogy a - kölcsönös - háborús rombolás helyreállításával menjen az idő és a pénz. Az emberiességi célokat leszámítva ezért is célszerű a kölcsönös önkorlátozás an megállapodni - ha amúgy a hadicélt nem gátolja semmiben - hohy szükségtelen éskáros túlzóan pusztító fegyvereket egyik hadviselő fél se alkalmazza.
Lehet, hogy a 19. századig ez volt, de én nem ezt látom visszaköszönni pl. a második világháborúban. Ott pl. a teljes hátországot igyekeztek megsemmisíteni és szó sem volt arról, hogy kölcsönösen kíméljük egymást a rombolástól.
Viszont vegyifegyvert nem vetettek be (Vlagyivosztok foldalatti erődrendszerét leszámítva). Lehet tisztában voltak vele, hogy ha megszegik az ellenfél is könnyűszerrel meg fogja szegni maga is, az meg nem éri meg senkinek.
Nem Szevasztopolt akartál írni?
A 3., utolsó roham alatt vetettek be vegyi fegyvert, 1942 kora nyarán a Németek......
De, de, csak összekevertem. Érdekes lett volna, ha Vlagyivosztokig eljutnak a németek
Arról nem is beszélve, hogy a "normál" 4 ball M33, 1 tracer M17 százas heveder cirka 150 dollárjába fáj az adófizetőknek.
Egy százas heveder APEI Mk169 600 dollárba kerül. Gyengén páncélozott járművekre vagy gyenge fedezékekre használt lőszer.
HEIAP Mk 211 esetén olyan 6500 dollárt kóstál a százas heveder. Inkább a Baretthez használják. Nem véletlen, az ára elmebeteg.
Tudtommal az ötvenesnél ez a két variáció van ami robban is. Ezekkel elméletileg közvetlenül emberre lőni tilos.
A hagyományos AP, API heveder 200-300 dollár között mozog.
Sosem gondoltam volna,hogy ilyen drága(semmijen extra lőszerrel) egy rakasz az M2-höz.Bár nem nagyon vannak homogén rakoszok általában(szerintem mindig)minden ötödik lőszer fényjelző.
Szinte minden variánsnak van nyomjelző változata is. Van olyan ami csak night visionban látszik. A lövedék hegyét figyeld, minden szín, gyűrű egy bizonyos típusú lőszert jelent. Azt hallottam, hogy a DARPA fejleszt hozzá irányított lövedéket is. Biztos olcsó lesz.
150 dollár 100db lőszer..... az drága??? 1,5 dollár /db... Ennyiért egy szaros 308 fmjt nem kapsz.... mondjuk itthon. USAba kb harmadáron van minden....
Pont a norvég lőszernek tényleg az eleiben van a robbanóanyag/gyúelegy és mögötte a penetrátor.Furcsa,ezért is jegyeztem meg.Az általános persze a fenekén a nyomjelzőgyújtó égőbetét.