Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[blitzkrieg]

Mivel az éppen épülő atomerőművek végidőpontja ismert és ebben a sávba nem túl sok esik, továbbra is nettó trollkodás amit művelsz. Alig néhány olyan erőmű van, aminek tervezett indulása ebbe a 4 éves időszakba esik.
Tehát simán betolták egy kommentet, hogy lehessen majd rugózni, hogy hány szélkerék és PV erőmű épül, amiket lehet gyorsan letenni, mert pl. engedélyeztetésük is kb. semmi egy atomerőműhöz képest.
Mondom, az ilyen bőszítő vérostoba kommentektől megyek a falnak.

Az persze pl. a német posztnál sehogy nem lett lereagálva, hogy ha nem állítják le a balfasz németek az reaktor kapacitás felé, akkor a himimuhi zöldviccerőművek kb. most termelnének azonos mennyiségű áramot, mint azok. Csak nem azonos stabilitásút.

Ja, hogy ennél a résznél kussoltok és lapítotok, mint szar a fűben. Meg az, hogy ez mennyibe került és milyen h hatásai vannak. Szép dolog a hit és a valóság tagadása.

Paks 2: még hatezer engedély hiányzik
A létesítési engedély kérelem keretében mintegy 200 ezer oldal szöveget, valamint 100-150 ezer oldal táblázatot, műszaki mellékletet adnak be engedélyezésre a hatóságnak - ismertette Süli János az atomenergetika jogi vonatkozásairól rendezett nemzetközi konferencián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (PTE-ÁJK). A hatóságnak 15 hónapja van a dokumentáció elbírálására; az engedélyezési folyamatba, egyéves időtartamra, nemzetközi szakértőket is bevonnak. A létesítési engedély birtokában indulhat a főépület építése - tette hozzá.
Az ilyen beruházások legbonyolultabb kérdései jelenleg már nem műszaki, hanem jogi természetűek - mondta Süli, aki a paksi bővítésről úgy fogalmazott, hogy a magyar fél mindig egyértelműen "a nyilvánosság mellett áll", ugyanakkor a szerződésben az orosz féllel nem tudtak teljes mértékben megegyezni a nyilvánosságra hozható részletekről.

https://www.portfolio.hu/vallalatok/paks-2-meg-hatezer-engedely-hianyzik.288718.html

Egy atomerőmű irdatlanul túl van biztosítva, annak a tervezésekor abszolút mindenre gondolnak (ami nem baj, így van jól).
Míg ugyanekkor a naperőműveket szinte semmi engedély nélkül húzzák fel.
Pedig ha az atomerőmű pár száz köbméternyi veszélyes hulladékába belekötnek, akkor a napelemek több millió köbméterébe is bele kellene.
Németországban 45 GW-nyi kapacitás van napelemekből. Egy napelem átlagosan 250 W-os és kb. 10 kg. Kis számítással ki lehet számolni, hogy kb. 180 millió darab napelemet szereltek fel, ami kb. 1,8 milliárd kg, 1,8 millió tonna veszélyes hulladék! Ez ki fogja eltüntetni majd 20 év múlva?
Na ez az igazi "környezetvédelem"!

 

[blitzkrieg]

Mivel az éppen épülő atomerőművek végidőpontja ismert és ebben a sávba nem túl sok esik, továbbra is nettó trollkodás amit művelsz. Alig néhány olyan erőmű van, aminek tervezett indulása ebbe a 4 éves időszakba esik.
Tehát simán betolták egy kommentet, hogy lehessen majd rugózni, hogy hány szélkerék és PV erőmű épül, amiket lehet gyorsan letenni, mert pl. engedélyeztetésük is kb. semmi egy atomerőműhöz képest.
Mondom, az ilyen bőszítő vérostoba kommentektől megyek a falnak.

Az persze pl. a német posztnál sehogy nem lett lereagálva, hogy ha nem állítják le a balfasz németek az reaktor kapacitás felé, akkor a himimuhi zöldviccerőművek kb. most termelnének azonos mennyiségű áramot, mint azok. Csak nem azonos stabilitásút.

Ja, hogy ennél a résznél kussoltok és lapítotok, mint szar a fűben. Meg az, hogy ez mennyibe került és milyen h hatásai vannak. Szép dolog a hit és a valóság tagadása.

Még valami:
https://www.cleanenergywire.org/factsheets/germanys-energy-consumption-and-power-mix-charts

2. és 3. ábra:
2018-ban Németországban volt 9,5 GW beépített atomkapacitás ami 76 TWh-nyit termelt egész évben.
Ugyanekkor volt 117,1 GW beépített megújuló kapacitás, ami 225,7 TWh-t termelt. Gondolom az arányokból mindenki látja, hogy mennyire a béka segge alatt van a megújuló az atomhoz képest. 1 GW beépített atom 4-szer többet termel, mint ugyanennyi megújuló.

Na de akkor van még egy rossz hírem: a megújulókban benne van 5,5 GW-nyi vízerőmű és 7,7 GW biomassza, amik sokkal jobb kihasználtsággal termelnek, mint a szél és naperőművek, így azok felfele húzzák a teljes éves termelést. Ha ezek is ki lennének szedve, akkor még rosszabb lenne a nap és szél beépített kapacitás/valójában megtermelt áram aránya.

https://www.electricitymap.org/?page=country&solar=false&remote=true&wind=false&countryCode=DE

A pillanatnyi termelés Németországban jelenleg, augusztus 8-dika, fél 10:
Naperőművek: beépített kapacitás 16%-án működnek!!!
Szélerőművek 18%-on.
Atom: 80%.
A fogyasztás 8%-át Franciaországból importálják, ami 72%-ban szintén atomáramot jelent.

 

[Törölt tag]

Paks 2: még hatezer engedély hiányzik
A létesítési engedély kérelem keretében mintegy 200 ezer oldal szöveget, valamint 100-150 ezer oldal táblázatot, műszaki mellékletet adnak be engedélyezésre a hatóságnak - ismertette Süli János az atomenergetika jogi vonatkozásairól rendezett nemzetközi konferencián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (PTE-ÁJK). A hatóságnak 15 hónapja van a dokumentáció elbírálására; az engedélyezési folyamatba, egyéves időtartamra, nemzetközi szakértőket is bevonnak. A létesítési engedély birtokában indulhat a főépület építése - tette hozzá.
Az ilyen beruházások legbonyolultabb kérdései jelenleg már nem műszaki, hanem jogi természetűek - mondta Süli, aki a paksi bővítésről úgy fogalmazott, hogy a magyar fél mindig egyértelműen "a nyilvánosság mellett áll", ugyanakkor a szerződésben az orosz féllel nem tudtak teljes mértékben megegyezni a nyilvánosságra hozható részletekről.

https://www.portfolio.hu/vallalatok/paks-2-meg-hatezer-engedely-hianyzik.288718.html

Egy atomerőmű irdatlanul túl van biztosítva, annak a tervezésekor abszolút mindenre gondolnak (ami nem baj, így van jól).
Míg ugyanekkor a naperőműveket szinte semmi engedély nélkül húzzák fel.
Pedig ha az atomerőmű pár száz köbméternyi veszélyes hulladékába belekötnek, akkor a napelemek több millió köbméterébe is bele kellene.
Németországban 45 GW-nyi kapacitás van napelemekből. Egy napelem átlagosan 250 W-os és kb. 10 kg. Kis számítással ki lehet számolni, hogy kb. 180 millió darab napelemet szereltek fel, ami kb. 1,8 milliárd kg, 1,8 millió tonna veszélyes hulladék! Ez ki fogja eltüntetni majd 20 év múlva?
Na ez az igazi "környezetvédelem"!

Ezek szerint te sem olvasol vissza.
Akkor neked is beteszem. mégegyszer!
Már működnek PV panel recikláló üzemek. Franciaországban és Ausztráliában is. Mindkét cég új telephelyeket létesít Európában és Amerikában.
Nem 1, hanem 2 különböző technológia is létezik a panelek újrahasznosítására. 95-97%-os hatékonysággal.

 

[migfun]

Mert igazából akkor sem történne semmi, ha beledobnád az óceánba

Ezt azért az oroszok most megpróbálják, az új úszó reaktorukkal https://atombiztos.blogstar.hu/2019/04/25/a-vilag-egyetlen-uszo-atomeromuve-uzemkesz/71926/

 

[Loken]

https://m.origo.hu/gazdasag/20190807-ujbol-feltalaltak-az-emberiseg-osi-klimaberendezeset.html
"Újból feltalálták az emberiség ősi klíma berendezését. A SkyCool alapítói olyan anyagot találtak fel, amely az emberiség többszáz éve felfedezést hűtési elvét kombinálja a modern kori hűtőrendszerekkel, hogy ezzel fontos energiát takarítson meg. A rendszer zseniális, van azonban két nagy kihívása."

 

[gafzhu]

Paks 2: még hatezer engedély hiányzik

Bürokrácia szeretlek!

 

[blitzkrieg]

Szeretnék még visszatérni a nagy aktivitású tárolók kérdésére.
Ugyebár a kiszolgált erőmű nagy részét majd tenni kell valahová, és ennek igen kemény költségei lesznek.
Hogy mennyi is? Úgy 1650Mrd forint. Most legalább is ennyire saccolják.
Hogy erre eddig mennyit gyűjtöttünk, és mennyit fog még a tervek szerint Paks gyűjteni?
Itt egy ábra:

Érdeklődve megkérdezem, a sárga részt (864 Mrd forint) milyen forrásból tervezhetjük. Én tudom ám!
Hát költségvetésiből! És ezt ki fogja kifizetni?
Hát a zemberek! Csak nem a villanyszámlában arányosan fogyasztás szerint, hanem MiINDENKI.
Ugyan ez a helyzet az atomerőmű építésével is, meg annak kamatköltségeivel is!
Azt is mindenki fizeti, nem a tényleges fogyasztók.
Innentől pedig elég fals dolog bármifajta áramárról papolnod, mert az áram ára politikai kérdés.
De azt is levezettem már neked, hogy amikor a németek energiamixében elhanyagolható mennyiségben volt jelen a megújuló, akkor is lényegesen magasabb volt az energia ára.
De hogy visszatérjek a nagy aktivitású hulladékra, itt egy kiválló írás arról hogy mi is a gond ezzel:
Link.
Felhívnám arra a figyelmet az írásban, hogy a greifswaldi erőműben, - ahol 5 blokk volt beüzemelve, ebből 2 a paksival megegyező típusú - a tervezett költségek blokkonként a paksinál 2,5x-esek. Hja és alaphangon 33 évre becsülik a teljes munkát.
És most itt tekintsünk el attól, hogy a 33 év alatt egy fia petákot sem drágul a projekt.

Lásd fentebbi kommentem.
A Pakson összegyűlt pár ezer tonna hulladékkal jössz, ami pár száz köbméterre tömöríthető, de a Németországban jelenleg lévő kb. 1,8 millió tonnányi panellel mi lesz?

 

[molnibalage]

https://m.origo.hu/gazdasag/20190807-ujbol-feltalaltak-az-emberiseg-osi-klimaberendezeset.html
"Újból feltalálták az emberiség ősi klíma berendezését. A SkyCool alapítói olyan anyagot találtak fel, amely az emberiség többszáz éve felfedezést hűtési elvét kombinálja a modern kori hűtőrendszerekkel, hogy ezzel fontos energiát takarítson meg. A rendszer zseniális, van azonban két nagy kihívása."

Egyszerűbb lenne a tetőket első körben mindenhol fehérre festeni vagy füvesíteni, ahol lehet, akár bokrokat is rátenni. Az árnyék hatása brutálisan erős a hőmérsékletre nézve.

Le kellene szokni arról, hogy a városokban izolált parkok vannak és minden beton, aszfalt és térkő. Itthon a térkőfetisizmus határtalan. Teljesen logikátlan módon alkalmazzák. Az NKE előtti parkban is pl. kavicsos volt a járdák egy része. Hűvösebb is volt és elvezette az esővizet. Most térkő és persze a két oldalán gyűlik össze a csapadék eső után, mert...
... mert tököm tudja, hogy mi abban a jó...

 

[molnibalage]

Ezek szerint te sem olvasol vissza.
Akkor neked is beteszem. mégegyszer!
Már működnek PV panel recikláló üzemek. Franciaországban és Ausztráliában is. Mindkét cég új telephelyeket létesít Európában és Amerikában.
Nem 1, hanem 2 különböző technológia is létezik a panelek újrahasznosítására. 95-97%-os hatékonysággal.

És mennyibe kerül? Mert erre nem válaszoltál. De lazán hozzáadtad az esetleges pluszköltségeket, ha talán ki kell egészíteni majd a paksi hulladék tárolást.
De a biztos költséget, hogy ki tököm szereli le, szállítja el, hasznosítja újra (ENERGIA ez is hahó...), majd szállítja újra el a PV és a szélkerék kompozitjait ott valahogy nem voltál lelkes ennek beköltségelésében.

Tehát ami talán, az kuuuuuuuuuuuurvadrága, mikor kiszámoltuk, hogy nem.
Az eleve drágán termelő eltakarítását lerendezted annyival, hogy van ilyen. Azt, hogy ennek milyen költségvonzata van, meg további CO2 és egyéb lábnyoma, annak oda se neki.

Mondjuk arra sem válaszoltál, hogy magyar francia árviszonyok mellett 0 karbantartással és egyéb költséggel 20-30+ év alatt "megtérülő" erőművet mi a frásznak kell egyáltalán megépíteni. A francia termelés ma is olyan tiszta, hogy ipari országok arról csak álmodnak. Hova kell ebbe naperőmű a jelenleginél több...? Minek? Hogy olyan fos és drága legyen, mint a német áram és hálózat...?

Mikor fogsz te és az összes ökobarom válaszolni számokkal a feltette kérdésekre...?

 

[blitzkrieg]

Kb. 2 nappal ezelőtt linkeltünk be neked egy már működő céget, aki 95-97%-ban újrahasznosítja a PV paneleket. Ha sokszor - és jó erőteljesen elmondod - , akkor sem válik igazzá a halomban álló PV panelek rémképe.
Off
Szerintem ma megint nem vetted be a gyógyszereket!
Ma különösen sok hab jön ki a szádon.
Ma már voltam fizikai erőszakkal fenyegetve, pöcsfejnek nevezve. Ez mennyiben elégíti mi a fórum kövezelményeit?

On

1,8 millió tonnányi panelt vajon mennyi pénzért szerelnek le, majd pedig hasznosítanak újra?
Jah, ha már az atom a veszélyes.
Amíg fel majd leszerelik azt az 1,8 millió tonnányi (kb. 180 millió darab) panelt, addig hány ember esik le a tetőkről? Megsúgom, hogy több, mint ahány meghalt Csernobilban.

 

[hunter85]

1,8 millió tonnányi panelt vajon mennyi pénzért szerelnek le, majd pedig hasznosítanak újra?
Jah, ha már az atom a veszélyes.
Amíg fel majd leszerelik azt az 1,8 millió tonnányi (kb. 180 millió darab) panelt, addig hány ember esik le a tetőkről? Megsúgom, hogy több, mint ahány meghalt Csernobilban.

Ugye anno az azbesztpala tető is milyen modern és úttörő volt, meg a DDT....

 

[gafzhu]

Ugye anno az azbesztpala tető is milyen modern és úttörő volt, meg a DDT....

A DDT nagyon sok ember életét megmentette, az azbeszt jóval kevesebbét.

 

[ozymandias]

Ez most kicsit hosszú lesz, de megpróbálom a reaktorok lelki világát a biztonság oldaláról megvilágítani... Hozzászólás 1/2

Az új blokkokban a reaktor és a primerkör a védőépületen (konténmenten) belül helyezkedik el. Itt találhatóak a vészhűtő rendszerek is. Ez Pakson dupla falú,úgy 50 méter átmérőjű vasbetonépület, ami megakadályozza a radioaktív anyagok kikerülését a környezetbe és védi a berendezéseket a külső veszélyekkel szemben. A belső védőépület egy 44 m belső átmérőjű hengeres alapterületű épület, amelyet felül egy félgömb zár le. (Ez eddig semmi extra. Egy komolyabb vegyipari tartály is így néz ki. Egy 60 ezer köbméteres ammóniatartály hasonló felépítésű. Dupla falú szerkezet, belső acéltartály, külső acél, majd ez körbebetonozva)

Pakson a Viki szerint a hengeres rész magassága 44,6 m. A fal vastagsága a hengeres részen 1,2 m, míg a felső félgömb 1 m vastagságú. Mielőtt valaki extázisba esne, nyugodjon meg. Egy hengeres testben belső nyomás esetén három irányban lép fel feszültség:

- hosszirányban
- kerület irányban és
- vastagság irányban

Ezek közül a legveszélyesebb a hosszirányú feszültség, amely kétszer akkora, mint a kerület irányú feszültség (ezért hasad fel a virsli mindig hosszirányban..)
Gömb esetén csak egy irány van, ez pedig a kerületi arány. Ez azt jelenti, hogy fele akkora feszültség ébred egy gömbi testben, mint a hengeres testben, vagyis a gömbi test nem gyengébb, hanem sokkal erősebb - a falvastagság-különbség ellenére is.

Az előfeszített betonból készített falakat belülről 6 mm vastag acél burkolat fedi le, ami megakadályozza a szivárgásokat.(lásd ammónia tartályos példa) A belső konténment hermetikusan elzárja a környezettől a radioaktív anyagokat tartalmazó primer kört. (az acél burkolat alaposan körbe van hegesztve, minden varrat többször vizsgált - szivárgásra is ellenőrzik) A külső és belső fal közötti légtérből folyamatos elszívás történik szűrőkön keresztül. (ez arra az esetre, ha akármilyen hiba történne, azonnal jelezzen a rendszer. A vegyiparban is az összes kritikus anyagot tároló tartály dupla fenekű. A két fenék között ellenőrzött nyomás van. Bármilyen nyomásváltozás esetén a rendszer azonnal riaszt és beindul az automatikus kármentés (átszívattyúzás vagy tárolómedencébe kerül a cuccos)

A falakon keresztülmenő vezetékeket beágyazzák a védőépület falába, a belső fal belső oldalán pedig odahegesztik a fal acélburkolatához. Az átmenő csővezetékek
mindig le vannak szelepelve.. A konténmentbe vezető ajtók zsilipszerűen működnek és hermetikusan záródnak.

Aktív biztonsági rendszerek

Az üzemzavarok kezelésére az AES-2006 számos aktív (azaz lektromos betáplálást igénylő) rendszerrel rendelkezik.(lásd vegyipar. SCADA rendszerek mindenütt. 200 méterre az irodámtól békésen elvan pár 10 tonna toluol, klórgáz, foszgén a tartályokban, felügyelet alatt). Ezek a rendszeres többszörös redundanciával működnek - Pakson is négyszeres, egymástól fizikailag elkülönített, párhuzamos rendszer van. A telepített AES-2006 legfontosabb aktív biztonsági rendszerei a következők:

- A nagynyomású üzemzavari hűtőrendszer hűtőközeg-vesztéses üzemzavarok során táplál bórsavas vizet a primerkörbe. A rendszer több vizet tud beadni a reaktorba,
mint a normál üzemi pótvíz ellátás.A bórnak pedig a neutronbefogó-keresztmetsze legendásan magas..

- A kisnyomású üzemzavari hűtőrendszer a nagy átmérőjű primerköri csövek törésével kezdődő hűtőközeg-vesztéses üzemzavarok esetén lép működésbe, ha a primerköri nyomás nagyon lecsökken.

- A primerköri nyomáscsökkentő rendszer a nyomástartóból gőzt enged ki a buborékoltató tartályba, ha a primerköri nyomás valamilyen okból a megengedett érték fölé
növekedne.

- A szekunderköri nyomáscsökkentő rendszer a szekunder kör túlnyomódásának megakadályozására szolgál, a gőzvezetékekből enged ki friss gőzt.

- A vészbórozó rendszer magas bórsav koncentrációjú hűtőközeget juttat a nyomástartóba primer-szekunder átfolyások esetén, illetve a reaktorba a szubkritikus állapot
biztosítására, ha a biztonságvédelmi rendszer valami miatt betérdelne.

- A maradványhő elvitelre szolgáló rendszer a primerkörhöz csatlakozik és leállási üzemzavarok során meg tudja akadályozni, hogy a primer hűtővíz túlmelegedjen.

- A sprinkler (tűzivíz-) rendszer a konténment légterébe fúj be porlasztókon keresztül hideg vizet, ezzel elősegíti a konténmentben található gőz kondenzációját, a légtér
lehűlését és nyomásának csökkenését.

Pakson (is) az üzemzavarok során az aktív biztonsági rendszereket dízelgenerátorok látják el árammal, ezekből szintén négy áll rendelkezésre egy blokkon. (hangsúlyozom, blokkonként, nem összesen)

Passzív biztonsági rendszerek

Bármilyen, magára valamit is adó GEN-III atomerőműhöz dukál a passzív biztonsági rendszer. Pakson ez is van. Ezek fő jellemzője, hogy működésükhöz nem igényelnek emberi beavatkozást és külső energiaforrást, funkciójuk teljesítését egyszerű fizikai folyamatok biztosítják.

Üzemzavari esetben a reaktor és a primerkör hosszú idejű hűtése operátori beavatkozás nélkül is megoldott. A maradványhő elvezetését az aktív zónából az üzemzavari hűtőrendszerek mellett négy darab hidroakkumulátor (nálunk ez a Rajna plusz egy rakat tartály, túlnyomással) biztosítja. Ezekből a tartályokból a vízszint feletti gáztérben található nagynyomású nitrogénpárna juttatja a vizet a reaktorba.Szörnyű, nem de!?

A maradványhő elvezetése trükkös. Itt alsó hangon 250-300 tonna acélról beszélünk, ami üzemi hőmérsékleten maradt...A hő elvitelére két olyan passzív rendszer is
rendelkezésre áll, amelyek súlyos balesetek esetén lépnek működésbe. Az egyik a gőzfejlesztőkből, a másik a konténmentből viszi el a hőt. Mindkettő NÉGYSZERES redundanciával működik és természetes cirkuláció biztosítja az áramlást. A gőzfejlesztők víztere csővezetéken csatlakozik a védőépületen kívül, a gőzfejlesztőknél magasabban elhelyezett hűtőrendszeri tartályokhoz. (ezt mi is a vegyiparban vagy hirdológiai magasságkülönbséggel vagy túlnyomással a tartályban oldjuk meg..) A konténmentben elhelyezett hőcserélők ugyancsak ezekhez a tartályokhoz csatlakoznak, ígymindkét rendszer a védőépületen kívülre viszi el a hőt.

A gőzfejlesztők passzív hűtésére az aktív hűtőrendszerek üzemképtelensége esetén lehet szükség. Ezek a gőzfejlesztők hatalmas hőcserélők, több ezres csőköteggel. Ha a konténment légterének hűtésére tervezett aktív sprinkler rendszer nem működik, akkor a passzív hőelvitel gondoskodik arról, hogy a védőépület belső nyomása ne érje el azt az értéket, ami az épület épségét veszélyeztethetné. Itt a gyenge keresztmetszet a hengeres betonelem. Ez van. A passzív hőelvitel a környezetbe kikerülő aktivitás mennyiségét is mérsékli. A passzív rendszerek 72 órán keresztül képesek megakadályozni a zónasérülést. 72 óra. Magyarországon nincs távolság...

Többször írtam már, a harmadik generációs reaktorokat úgy tervezik, hogy egy súlyos reaktorbalesetnek azerőművön kívül ne legyen hatása a környezetre. A zónaolva-
dással járó súlyos balesetek kezelésére több megoldást is van. Persze, ilyenkor mindig Fukusima-val jön mindenki, de ott is abból volt a probléma, hogy a kimaradt hűtés miatt a reakció ment tovább a fűtőelemben, a cirkónium meg reakcióba lépett a vízgőzzel és lett belőle durranógáz. Manapság ezt megakadályozni sem nagy deal. Erre szolgálnak az autokatalitikus rekombinátorok. Ahol hidrogénes üzem van, ott ezzel kötik meg azonnal a hidrogént.

A zónaolvadás továbbfejlődésének megakadályozására areaktortartály alatt olvadékcsapdát alakítottak ki. Ha a zóna megolvadása után megsérül a reaktortartály, akkor az olvadt trutymó (szabatos megfogalmazásban: kórium) az olvadékcsapdába jut. Ez egy olyan tartály, amit a reaktorakna aljában, a reaktortartály alatt helyeznek el. A tartályban alumínium- és vasoxid tartalmú kerámia van, ami alkalmas arra, hogy a zónaolvadékkal keveredjen.Lásd vegyipar. Ha beüt a szar, akkor jön az olvadékcsapda. Sóágyas reaktorok mindegyike ezzel van felszerelve. Az egyik legfontosabb tartály - amit persze mindenki félvállról vesz, MERT NEM NYOMÁSTARTÓ... A csapdában le kell lassítani a bomlási folyamatokat. Ez úgy lehet a legjobban elérni, ha az olvadékot felhígítják, ekkor csökken az egységnyi térfogatban fejlődő hő a bomlásból. Célszerű a csapdába neutron-elnyelő anyagot rakni, de a korróziós viszonyok miatt itt a bór már nem célszerű, ez többnyire gadolínium. Vagyis az a bullshit, hogy kritikussá válik egy helyzet finoman szólva is nevetséges...

Az olvadékcsapdát minden esetben vízzel kell hűteni. Nem a csapdában lévő cuccot, hanem a csapdát. Ez fontos, különben megint sikerül hidrogén termelni - ami meg mint tudjuk, nem egészséges egy zónaleolvadásnál (sem).

 

[ozymandias]

Hozzászólás 2/2

Visszatérő elem Fukusima óta, hogy "de bezzeg a külső hatások"... Na, zárásként járjuk ezt is kicsit körbe:

- kb. 50 éve tervezési előírás az amerikaiaknál az ASME BPVC, Section III-ban a nukleáris erőművek szinte minden szóba jöhető külső behatására tervezése

- Német előírások (KTA-Regelwerke) plusz az összes szerkezet-tervezési előírás csillió éve tartalmazza ezeket is

- GOST: dettó.


Amire nincs leírás, az az emberi hülyeség, de erre szolgál az IAEA által kiadott kockázatelemzési mátrix-ok - kb. 40 évre tekint vissza. (Az európai irányelv a gépekről és műszaki berendezésekről 2009-es, ekkor követelték meg először kockázatelemzést a gép üzemeltetése során.... No comment).

- Az erőművet úgy tervezeték, hogy ellenáll a földrengésnek,ha annak maximális szabadfelszíni vízszintes gyorsulása nem haladja meg a 0,25 g értéket.Azért ez elég combos érték. A földrengésnél lehet tervezni a vízszintes gyorsulásra, de ami a fő gondod jelenti, az a talaj megfolyása. Itt lesz fontos, ami a konténmentbe van beépítve..

- Hóterhelés. Ez a vicc-kategóra. Jelenleg Európában 4,1kPa fajlagos nyomás van előírva. Ez egész pontosan úgy 2,9 méter nedves hó... Mikor is esett ennyi (Flagstaff-ban láttam ekkora havat...)

- A biztonsági berendezések ellenállnak a 30 m/s erős szélnek. Nem a konténment, hanem a kívül szerelt cuccok. Erre méretezni nem nagy ügy, mivel ez nem fárasztó igénybevétel, hanem statikus terhelés - még akkor is, ha 2000 alkalommal következik be. Az időszakos felülvizsgálatok során a hegesztett kötéseket is ellenőrzik. Ez döntően 5 év. Lehet tippelni, hogy mikor következik be 5 év alatt 2000 alkalommal 30m/s-os széllökés - ráadásul úgy, hogy nem a pusztában áll annak a berendezések, hanem más építmények takarásában...

- Paks biztonsági rendszereit egy esetleges árvízre és cunamira is méretezték.Mikor volt cunami a Dunán?

- Figyelembe vették egy esetleges külső robbanást követő lökéshullámot.

- A kettősfalú konténmentet úgy tervezték, hogy el tudja viselni egy nagyméretű utasszállító repülőgép rázuhanását is. Más kérdés, hogy az atomerőművel repülés-tilalmi övezetek...

Remélem, ennyiből talán érezhető közelségbe került, hogy nem TunerJóskák mókolnak otthon a pajtában reaktorokat, hanem pár 10 ezer mérnök/fizikus/tudós évtizedes munkájának eredménye, amire néhány sötétzöld, alap természettudományos összefüggésekkel is hadilábon álló véleményvezér mond sommás ítéletet...

 

[rejsz felügyelő]

Egyszerűbb lenne a tetőket első körben mindenhol fehérre festeni vagy füvesíteni, ahol lehet, akár bokrokat is rátenni. Az árnyék hatása brutálisan erős a hőmérsékletre nézve.

Le kellene szokni arról, hogy a városokban izolált parkok vannak és minden beton, aszfalt és térkő. Itthon a térkőfetisizmus határtalan. Teljesen logikátlan módon alkalmazzák. Az NKE előtti parkban is pl. kavicsos volt a járdák egy része. Hűvösebb is volt és elvezette az esővizet. Most térkő és persze a két oldalán gyűlik össze a csapadék eső után, mert...
... mert tököm tudja, hogy mi abban a jó...

Egyetértek, de a zöldet karban is kell tartani. Nem tudom hogy működik Nagyfaluban de itt vidéken szarnak bele, a házam előtti részt is mi nyírjuk(már aki), a többi elhanyagolt rusnyaság.

 

[ximix]

A napelem újrahasznosításról volt egy cikk, igaz majd 3 éves de pár adatot kb-ra odaírtak azért

Japan tries to chip away at mountain of disused solar panels November 08, 2016
"PV Techno Cycle, . ...... egy oszakai székhelyű ipari hulladékkezelő céggel. Célul tűzte ki, hogy három év alatt 50 000–100 000 panelt dolgozzon fel, 80% -át újrahasznosítva, a fennmaradó részt pedig újrafelhasználni. Célja, hogy 500 millió jen (4,8 millió dollár) árbevételt generáljon."

"Toshiba Environmental Solutions olyan technológiával rendelkezik, amely elválaszthatja a napelemeket az üvegtől. Eddig körülbelül 30 000 napelemet újrahasznosított és havonta körülbelül 3500 panelt képes kezelni, vagyis körülbelül 44 tonna."

"A NEDO célja, hogy elősegítse az olcsó technológiákat a napelemek hulladékainak feldolgozására. Azt akarja, hogy a költségeket kevesebb, mint 5 jen / watt értékre csökkentsék a 2018. pénzügyi év végéig. Ez 1000 jenre számít egy 200 wattos panelen, kivéve a szállítási költségeket." (1000jen most kb 10dollár)
forrás link

Innovation Is Making Solar Panels Harder To Recycle Sep 4, 2018
"Az Országos Megújulóenergia-laboratórium szerint az Egyesült Államok napi 7 millió font napelemeket telepít, olyan ütemben, amely a telepített kapacitás tekintetében az országok közül csak a negyedik helyet biztosítja. Ezeket a paneleket az elmúlt 30 évben építették, ami előrejelzi a hatalmas újrahasznosítási igényt az elkövetkező évtizedekben"


"Jelenleg az újrafeldolgozás költsége magas, különösen a hulladéklerakókhoz vagy más lehetőségekhez viszonyítva" - mondta.

Heath szerint nem végeztek átfogó tanulmányokat a különféle életciklus-forgatókönyvek költségeiről - mondta Anath, de anekdotikusan azt állította, hogy úgy véli, hogy modulonként 10–20 USD kerül újrahasznosításra, és ezt a költséget a tulajdonosnak kellene megfizetnie. A hulladéklerakók ártalmatlanítása sokkal kevesebb, de az államtól függően eltér, és a hulladéklerakás nem mindenhol lehetséges. "Egyes államokban a hulladéklerakók illegálisak; másokban ez még mindig legális. A PV panelek bizonyos helyeken veszélyes hulladéknak minősíthetők, másutt pedig nem."
forrás link


"Új létesítményünk megnyitásának megünneplése céljából elfogadjuk a napelemeket, hogy újból újrahasznosíthassuk, korlátozott ideig, bevezető áron, amelyet napelemenként csak 25 dollárért számolunk fel. FOB az arizonai létesítményünk."
forrás link


Value of Recycling PV Modules, Market Size and Need for Design for Recycling May 22, 2017
pdf link

DUPONT GLOBAL PV RELIABILITY 2018 Field Analysis
"2018-ban a megfigyelt modulhibák aránya 22,3% volt."
pdf link

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Fraunhofer ISE
forrás link

forrás link

 

[blitzkrieg]

Egyetértek, de a zöldet karban is kell tartani. Nem tudom hogy működik Nagyfaluban de itt vidéken szarnak bele, a házam előtti részt is mi nyírjuk(már aki), a többi elhanyagolt rusnyaság.

Én már rég gondoltam rá, hogy a tömbházak tetejére szórhatnának le 20-30 centinyi földet, gyepesíteni, bokrokat rakni bele, és egyfajta közösségi tér lehetne az ott lakóknak.
Ez rengeteg plusz zöldövezetet jelenthetne a városokban.
Persze nem tudom, hogy mennyire lehet pluszba terhelni a tetejüket, bár láttam már sokszor, hogy régi tömbházakra cserepes háztetőt raknak, ami szintén jól növeli a terhelést, ezek szerint megbírja.

 

[ximix]

A fentebb linkelt 2018 DuPont-os értékelést olvasta valaki ?
Ha jól értem az általuk átnézett napelemek 22,3%-a hibás volt (defect), ez mit jelen azt, hogy cserés vagy még eldöcög valameddig , de nem húzza ki a 30+ évig ?
Ha cserés az borzalom, mert akkor 5 év alatt lekel cserélni egy teljes naperőmű parkot vagy mi ?
Persze a hibák többnyire a forróégövi száraz klímára koncentrálódnak és logikus hogy a saját termékeiket fényezik, de nem semmi számok, még ha magyarosan mondva "csak a fele igaz" is az egésznek.
link 2019

Itt van még az NREL is pl a "2018 PVRW Proceedings" pdf-jük szolid 1242 oldalas
NREL link

 

[rm40]

Kíváncsi leszek ebből mikor, mennyiért, milyen tényleges hatásfokkal lehet realitás:
https://index.hu/techtud/2019/08/09/napelem_nanocso_szen_napenergia_kutatas/

 

[antigonosz]

A fentebb linkelt 2018 DuPont-os értékelést olvasta valaki ?
Ha jól értem az általuk átnézett napelemek 22,3%-a hibás volt (defect), ez mit jelen azt, hogy cserés vagy még eldöcög valameddig , de nem húzza ki a 30+ évig ?
Ha cserés az borzalom, mert akkor 5 év alatt lekel cserélni egy teljes naperőmű parkot vagy mi ?
Persze a hibák többnyire a forróégövi száraz klímára koncentrálódnak és logikus hogy a saját termékeiket fényezik, de nem semmi számok, még ha magyarosan mondva "csak a fele igaz" is az egésznek.
link 2019

Itt van még az NREL is pl a "2018 PVRW Proceedings" pdf-jük szolid 1242 oldalas
NREL link

Itt a kozelben ven egy kisebb napelemfarm. Miutan elkeszult egyik ejjel pofan vagtak valami kb 60 tartalek panelt onnet valakik. Meg nem mondom mennyi van telepitve, de nehezen ki tudnam keresni. Szoval valamennyi cserevel eredetileg is szamolnak szerintem, de hogy ez mekkora idoszakra van bekeszitve passz...
Minden esetre mar csak azt kell kitalalni hogy juttassuk el Japanba a kisult napelemeket hogy valaki ujra tudja hasznositani.