A löveg mérete meg a lőszer mérete adott annak utána tudsz nézni ezen kívül kézi töltős volt ha jól emlékszem.
Leopard 2
- Téma indítója Tcat
- Indítva
A löveg mérete meg a lőszer mérete adott annak utána tudsz nézni ezen kívül kézi töltős volt ha jól emlékszem.
M
molnibalage
Guest
Tehát ez nem referencia. Mert a hatalmas a vagy 40 kg-os lövedékeket kézzel tölteni az mese habbal szintje.
Be lehet szuszakolni.PzIII 50milis ágyú helyett kapott 75milist.Sorozatgyártásig már nem jutott Párduc II-t ugy tervezték,hogy mind 75,mind 88milis ágyúval gyárthassák.Modernebb példa a Leo I korszerűsités 120milis löveggel,de az M60 sorozatkorszerűsités szintjén cserélték a löveget.A török Pattonokban is 120as löveg van.De a csúcs az M51 Isherman,ami a régi 76milis helyébe az AMX30 105milisét kapta.Az Abramsba 2féle autómata töltőt is terveztek,csak nem rendszeresitették őket.Leo2 kb ugyan az a méret.Mődositani kell a 130milis lőszerhez,és rendszeresiteni.Vagyis pénz kérdés.
Éppenséggel van ujra kumulativ gránát,kettős,repesz-páncéltörő feladatkörben.De az oroszok soha nem is feledkeztek meg róla.Ők már tripla robbanótöltetes változatban is kihozták
M
molnibalage
Guest
Ok, de milyen áron kapták meg ezeket? Mert biztosan nem azonos lőszer mennyiséggel és limitációkkal.
M1 a jó példa,ahol a 105milis 65db-os lőszerkészlete 40db-ra csökkent a 120milis változatnál.A 140milis ágyú bukását is legfőképpen az okozta,hogy autómata töltővel 20db-ra csökkent volna a lőszerkészlet,ami már kevés.Gondolom,ezért is álltak neki a 130milis lőszernek.
Leo2 egy kifutó tipus.De lehet rá tervezni egy új,vagy mődositott tornyot a 130milis löveggel.De valószinübbnek tartom,hogy a Leo2 marad a 120/L55 löveg,és majd a Leo3?.EUMBT?,vagy mi,kapja a 130milist.
Nyilván a lőszercsökkenés az ár.De ha az ellen tankjai a régi löveggel már kilőhetetlenek,akkor a még értelmesen átfegyverezhető gépeket átfegyverzik.Amit meg nem érdemes,azt beosztják gyalogsági támogató(rohamlöveg) szerepbe,vagy felhasználhatják egyébb célra az alvázakat.
S
speziale
Guest
ha jól tudom ezt a 130 mm-set az MGCS számára tervezték. A kérdés inkább az, hogy az itt kifejlesztett technológiák mennyire alkalmasak a 120mm-es löveg (lehet az L55a1 verzió már ebből született?) és lőszerek továbbfejlesztéséhez
M
molnibalage
Guest
Na, akkor még szimulátor. A kamerás módszer volt a Leopardhoz is.
140 milliméteres Leclerc esetén azt olvastam, hogy nem jó elgondolás, hogy az autótöltő a torony hátuljában van. Kevés lőszer fér bele a testből kézzel kell átpakolni a töltőbe. Ott az volt a következtetés, hogy új tankot kell tervezni. A toronyból el kell tüntetni a személyzetet és alá kell a lőszert pakolni. Egyre jobban úgy tűnik, hogy az Abrams TTB egy előremutató elgondolás volt.
Konzervativ vagyok.Nem tetszik az ember nélküli torony egy harckocsin.Lövészszállitón rendben van,az más tészta.140 milliméteres Leclerc esetén azt olvastam, hogy nem jó elgondolás, hogy az autótöltő a torony hátuljában van. Kevés lőszer fér bele a testből kézzel kell átpakolni a töltőbe. Ott az volt a következtetés, hogy új tankot kell tervezni. A toronyból el kell tüntetni a személyzetet és alá kell a lőszert pakolni. Egyre jobban úgy tűnik, hogy az Abrams TTB egy előremutató elgondolás volt.
T
Törölt tag
Guest
Az emberes torony pont akkora hátrány a harckocsinál, mint az IFV esetén. Vagy talán még nagyobb is! Mivel egy tanknak sokkal erősebb (és nehezebb) páncélzat kell. Hatványozottan nehezebb tornyot eredményez ha akkora dimenziójú tornyot kell így páncélozni, amibe minimum 2 embernek el kell férnie és túl kell élnie..
Pedig ez is egy elég jó koncepció:
Szerintem már vagy negyven éve száműzni kellett volna a személyzetet a toronyból. Semmi keresnivalójuk ott, a torony egyetlen szerepe a löveg és a lőszerjavadalmazás tárolása, nomeg a szenzorok, optikák elhelyezése. Csak mostanra sikerült elfogadható technológiával biztosítani, hogy a toronyra szerelt elektrooptikai eszközök nyújtotta információ a páncéltestbe lezavart személyzet minden tagjának releváns és kellően használható lehessen.
De mindezen túl már semmi más épkézláb indok nincs amellett, hogy egy kis helyre bezsúfolt, amúgy is automata töltővel ellátott nagyteljesítményű löveggel és annak lőszerkészletével egy térben emberek tartózkodjanak, ráadásul a jármű legsebezhetőbb magaspontján.
De mindezen túl már semmi más épkézláb indok nincs amellett, hogy egy kis helyre bezsúfolt, amúgy is automata töltővel ellátott nagyteljesítményű löveggel és annak lőszerkészletével egy térben emberek tartózkodjanak, ráadásul a jármű legsebezhetőbb magaspontján.
A következő lépés a biztos adatkapcsolat lessz, és ember se kell a harckocsiba.
Ami tönkremehet,az tönkre is megy.És nincs ott ember,aki beavatkozhatna.Egy lövészszállitón ez nem akkora gond.Legfeljebb IFVböl visszaminősül APCnek.De egy tank müködésképtelen fegyverrendszerrel csak levélnehezékAz emberes torony pont akkora hátrány a harckocsinál, mint az IFV esetén. Vagy talán még nagyobb is! Mivel egy tanknak sokkal erősebb (és nehezebb) páncélzat kell. Hatványozottan nehezebb tornyot eredményez ha akkora dimenziójú tornyot kell így páncélozni, amibe minimum 2 embernek el kell férnie és túl kell élnie..
Pedig ez is egy elég jó koncepció:
Ezt már egyszer beraktam a Puma vitánál. Jól szemlélteti a távirányított torony előnyeit, amit már régen is tudtak, de a technika csak most lett olyan megbízható, hogy meg is valósítsák a gyakorlatban.
Világos, csak felmerül a kérdés, hogy mégis, mit tudna megjavítani a személyzet abból, ami a toronyban amúgy elromolhat, harci körülmények között?
És most nem a találattal megsérült techikára gondolok, hanem mondjuk, ha műszaki hibából működésképtelenné válik a löveg, vagy a töltő, vagy bármilyen, tornyon elhelyezkedő berendezés.
Ott van a két-három fazon és mégis mit tud vele kezdeni? Annak a járműnek ki kell állnia a harcból, mert a tornyon belülről semmi olyan berendezés nincs, amit bentről meg lehetne javítani.
Ha viszont kívülről szerelhető, akkor meg felesleges nekik ott utazva a lehető legnagyobb veszélynek kitenni magukat.
Ezt akkor érted meg ha belenézel egy tükörreflexes fényképezőgépbe és egy digitális kijelzős fényképezőgépbe. Talán csak napjainkban kezdik elérni a digitális kijelzők azt a szintet, amit az emberi szem lát. A tükörreflexes fényképezőgép a személyzettel ellátott torony, míg a digitális a személyzet nélküli.
Nem kell mindjárt nagy dologra gondolni.A tank jellemzően nem csak jó uton közlekedik.Egy kirázódott lőszer,egy megszorult csukló,amit ha van ott ember,egy rugással helyre tesz.Kismilió lehetőség lehet.M1en,és a legtöbb mai gépen,még mindig van pl monokuláris optikai célzó.Mert azt nem zavarja,ha kimegy a biztositék,vagy mert ott van,ha egy AHEAD gránát szétcseszi a szuper elektrooptikát.Oké,hogy a sérült járgány kiválik a harcbol.De jó esélyel harcolni kell a javitókig vezető uton is.Mondjuk ez ellen beszivárgott harcfelderitő alegységével,vagy csak az elöbb szétvert zl egy még harcképes szakaszával.És a távirányitott tornyú hk-nak ilyenkor még egy nyamvadt gp-je sincs,amit az irányzó/pk manuálisan kezelhetne....
Szóval elméletileg jó a távirányitott torony.Gyakorlatilag már nem is olyan biztos
A modern harckocsitervezésnél is számot kell vetni azzal, hogy a jövőben milyen körülmények között bocsátkozik harcba egy ilyen eszköz.
Értsd, ha a fenti problémák bármelyike fennáll, akkor lehet, célszerűbb a "szégyen a futás, de hasznos" elvet vallani és a nagy értékű fegyverrendszer a harcból kiválik.
Ezáltal kissé drága lesz szerepelteteni, ha az első kisebb géppuska, vagy optikai irányzék meghibásodásra ki kell állni, de ugyanakkor azt is mérlegelni kell a tervezőknek, hogy csak ezek miatt érdemes-e jelentősen reszkírozni a gép sziluettjét/kontúrját, növelni a tömegét, emelni a súlypontját, kockáztatni a nagy értékű kezelőszemélyzet életét.
Vagy nincs-e mód növelni ezen eszközök sérülésállóságát?
Ha nincs mód, akkor azt is meg kell nézni, hogy a jelenlegi hagyományos eszközök vajon mennyivel ellenállóbbak? Egy toronyra szerelt géppuska ugyanúgy áldozatává válik egy közelben becsapódó bombának, vagy közvetlen tüzérségi repeszgránát találatnak, akkor is, ha vannak a toronyban, vagy ha nincsenek.
Értsd, ha a fenti problémák bármelyike fennáll, akkor lehet, célszerűbb a "szégyen a futás, de hasznos" elvet vallani és a nagy értékű fegyverrendszer a harcból kiválik.
Ezáltal kissé drága lesz szerepelteteni, ha az első kisebb géppuska, vagy optikai irányzék meghibásodásra ki kell állni, de ugyanakkor azt is mérlegelni kell a tervezőknek, hogy csak ezek miatt érdemes-e jelentősen reszkírozni a gép sziluettjét/kontúrját, növelni a tömegét, emelni a súlypontját, kockáztatni a nagy értékű kezelőszemélyzet életét.
Vagy nincs-e mód növelni ezen eszközök sérülésállóságát?
Ha nincs mód, akkor azt is meg kell nézni, hogy a jelenlegi hagyományos eszközök vajon mennyivel ellenállóbbak? Egy toronyra szerelt géppuska ugyanúgy áldozatává válik egy közelben becsapódó bombának, vagy közvetlen tüzérségi repeszgránát találatnak, akkor is, ha vannak a toronyban, vagy ha nincsenek.