MiG-23 Flogger (Mikojan-Gurjevics)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
A MiG-23 egyik legfontosabb előnye a viszonylag kicsi mérete az F-15A és az F-4E elleni harcban; különösen ha a szárnyak 72 fokos elforgatási szögben vannak beállítva; kombinálva egy megfelelő tereppel, ez nagyon nehezíti az alacsony szintű vizuális felismerést és nyomon követést, különösen felülről és szemből történő találkozókban.
Fegyverek
A kézikönyv szerzői azt állítják, hogy a MiG-23MLD R-24R (AA-7 Apex) BVR félaktív radarrávezetéses (SARH) rakétája hasonló hatótávolságú teljesítményt mutat, mint az F-15A AIM-7F Sparrow-ja, míg az IR-vezérelt R-24T és az R-23T értékes kiegészítés a Flogger fegyvercsomagjához. Az R-24T maximális távolsága alacsony szintnél szembeni támadáskor 12 km, és ez 20 km-re növexik hátulról. Ugyanakkor a kézikönyv azt állítja, hogy aSparrow F és E2ről ismert, hogy alacsonyabb ECM-ellenállásúak, mint az R-24R; arra a következtetésre jutottak, hogy az USA BVR rakétáit nem tekintik különösebben hatékonynak a lefelé lövések során. Éppen ellenkezőleg, a MiG-23MLD R-23R és R-24R rakétái modern monopulzus keresőket büszkélkednek, jó ECM ellenállásúak. A valós világban a légi harcban azonban nem lehetetlen, hogy azok bekapcsolódását „okos” zavarással megtörjék, amelyet az ellenséges vadász új generációs ECM felszerelése készített.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Az AIM-9L Sidewinder,a kézikönyv szerzők megjegyzése szerint a legjobb látótávolságon belüli (WVR) rakéta. A MiG-23MLD R-60 és R-60MK (AA-8 Aphid) rakétája éppen ellenkezőleg. A direkt közelharcra tervezett rakétáit szintén a kézikönyvben idézik, mint amelyek alig képesek a fej bekapcsolására, azt is csak akkor, ha a cél utánégője be van kapcsolva. Az R-60MK általában azonos indítási korlátozásokkal és ugyanolyan érzékeny hűtött keresőfejgel rendelkezik, mint az AIM-9L, bár sokkal rövidebb tartományban. Az R-60 és az R-60MK indítása minimális indulási tartományban döntő el - mindössze 250 méter, szemben az AIM-9L legalább 500 méter -ével. Fontos megjegyezni, hogy a VVS vagy a KGB hírszerzési hatóságainak jelentős mulasztása, hogy a kérdéses kézikönyvben egy szó sincs a Rafael Python 3 minden irányból indítható rakétáról, amely pedig az izraeli F-15A-k preferált közeli légi harci fegyvere, és amelyek 1982 júniusában 35 lelövést teljesítettek.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Belekezdenék akkor egy sorozatba, ami a MiG-23-as Közel-Keleti alkalmazásának történetét tárgyalja.
A források a végén lesznek felsorolva.

Leonid-Brezhnev-along-with-Nikolai-Podgorny-B-Ponomarev-Andrei-Kosygin-and-D-Polyanski-welcoming-Egy.jpg

Mottó: “... hűségük illékony mint a futóhomok.”

1971 Márciusában, Anwar el-Sadat Egyiptomi elnök Moszkvába látogatott, hogy a lehető legújabb légvédelmi technikát megvásárolja és így légiereje eredményesen tudjon szembe szállni az Izraeliekkel.
Szeptemberben a szovjetek jelezték, hogy hajlandóak 20db MiG-23-ast eladni Egyiptom részére, ám azok a jövő év közepéig sem érkeztek meg, miközben javában zajlott Izraellel az anyagcsata.
1972 Július 16-án a dühös elnök felszólította az országban szolgáló szovjet 970 tanácsadót, hogy két héten belül hagyják el Egyiptom területét.

A szovjet késlekedés valódi oka a MiG-23-as újdonságában keresendő.
Két kisebb sorozat után, csak a 70-es évek elején indult a MiG-23-as család első nagy sorozatának a tömeggyártása, mindjárt két helyen, és hat al-változatban.

Moszkvában a Znamja Truda gyárban (MAPO) készültek:
1972-től a MiG-23M vadászgép, 23-11M-es gyártmány, 1978-ig a szovjet légierő részére, 1353 példányban.
1973-tól a MiG-23BN vadászbombázó, 32-24-es gyártmány 1985-ig 624 példányban, két export változatban, 32-24A a Varsói szerződés részére, 32-24B a harmadik világ részére.
1974-től a MiG-23MSz vadászgép, 23-13-as gyártmány, 1978-ig a harmadik világ részére, 179 példányban.

Irkutszkban az IAPO-nál:
1970-től a MiG-23UB gyakorlógép, szovjet és exportváltozata készült, 1985-ig, 1008 példányban.
1973-tól a MiG-27 (gyermekkori nevén MiG-23BM) vadászbombázó, 32-25-ös gyártmány 1977-ig, 360 példányban.

2020-08-04-15-29-38-Window.jpg

Az első nagy sorozat típusai

A fenti táblázatból látható, hogy a Varsói Szerződés légvédelme számára a hetvenes évek végéig nem is maradt lehetőség a vadász változatú MiG-23-as beszerzésére.

MiG-23M.jpg

MiG-23M, 23-11M gyártmány

A MiG-23M vadászgép (23-11M gyártmány) Szapfir-23D analóg impulzus lokátorával vadászrepülő célokat nagy magasságban 30..40km, földháttérben 10..20km távolságból tudott felderíteni, 40db analóg zajszűrőjének pillanatnyi beszabályozottságának függvényében.
TP-23-as hőpellengátorával a vadász méretű légi célokat 23km távolságból volt képes követésbe fogni, ekkor a lokátor használata elkerülhető volt.
Célravezetését a földi Automatikus Vezetési Rendszer (AVR) biztosította digitális telekód (Lazur) csatornán, a pilótának ehhez nem volt szüksége a rádiózásra.

Fegyverzetét egy egész irányított fegyvercsalád alkotta.
Látótávolságon túli légi célok leküzdésére szolgált a 25km maximális hatótávolságú R-23-as rakéta, ami 5g túlterheléssel manőverező célok leküzdését biztosította.
Közepes hatótávolságon az R-13M rakéta 13km-en belül volt képes szintén 5g-vel manőverező légi célok megsemmisítésére.
A 8km-en belül hatásos R-60 kisrakéta 8g-vel manőverező légi célok ellen is garantálta a találatot.
Földi célok elleni H-23-as rakétát a pilóta a Delta-NM konténer segítségével rádió távirányította, a botkormányon található négyállású kapcsoló segítségével. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a fegyverrendszer CEP értéke 6m körüli volt, a 250kg-os harci rész kumulatív sugara 280mm acélpáncélt üthetett át, illetve repeszei 40..50m-en belül pusztítottak.
Két törzs alatti pilonján négy féle (RN-25, RN-28, RN-40, RN-42) taktikai atomtöltetet volt képes célba juttatni.
A fentieken felül hagyományos bombák, és nem irányított rakéták alkották a gép fegyverzetét.
A típust kizárólag a szovjet frontlégierő üzemeltette.

Nos a fenti gép helyett a 3. világba a MiG-23MSz 23-13-as gyártmány került exportra, ami csak külalakjában hasonlított a fenti típusra.
Értelem szerűen az export gép, nukleáris képességgel nem rendelkezett.
MiG-21-esből származó Szapfir-21 lokátora a vadászrepülő célokat nagy magasságban 23km távolságból tudott felderíteni, földháttérben nem volt alkalmazható.
Hőpellengátor szintén nem került beépítésre.
Egyedüli irányított fegyverként a még 1960-ban gyártásba vett, amerikai AIM-9B Sidewinder másolat R-3Sz rakéta került exportra, ami 7.6km-en belül volt képes maximálisan 2g-vel manőverező légi célok (gyakorlatilag egyenesen repülő bombázók) megsemmisítésére.

delivery-Service.jpg

R-3Sz légiharc rakéta

MiG-23BN.jpg

MiG-23BN 32-24-es gyártmány

A MiG-23BN vadászbombázó (32-24A gyártmány) lefelé jobb kilátást biztosító lecsapott orrába a Fon lézertávmérő került.
Irányított fegyverzetét a földi célok elleni H-23-as rakéta alkotta, mely Delta-N berendezése a gépbe beépítésre került.
Szintén beépítésre került az SzPSz-141 aktív zavarórendszer, mely képességeiben megelőzte nyugati kortársait. (Ellentétben a Szu-22-es gépcsaláddal, mely csak konténeres változatban hordozta az SzPSz-141-est.)
Két törzs alatti pilonján négy féle (RN-25, RN-28, RN-40, RN-42) taktikai atomtöltetet volt képes célba juttatni.
A fentieken felül hagyományos bombák, és nem irányított rakéták alkották a gép fegyverzetét.
A típus a Varsói Szerződés légierőihez került.

Nos a fenti gép helyett a 3. világba a MiG-23BN 23-24B-as gyártmány került exportra, ami szinte csak külalakjában hasonlított a fenti típusra.
Értelem szerűen az export gép, nukleáris képességgel nem rendelkezett.
Nem került beépítésre sem az SzPSz-141 aktív zavaró, sem a Delta-N rakéta távirányító rendszer, így a gép nem rendelkezett a H-23-as irányított rakéta által nyújtott képességgel sem.

Szíria
Az 1973-as jóm kippúri háború után, 1974 áprilisában érkezett az első 16db MiG-23MSz, és 4db MiG-23UB Szíriába, a 66-os és a 67-es század állományába, a as-Se’en légibázisra, Damaszkusztól 90km-re észak-keletre.
Májusban újabb 13db MiG-23BN érkezett, amivel megalakult a 17. vadászbombázó ezred.
Az év végéig 13 gépet vesztettek különböző balesetekben, és négy szovjet oktató is odaveszett.
A helyzet annyira rossz volt, hogy a szovjet kiképzők levelet írtak Moszkvába: „csak úgy tudjuk őket segíteni, ha szimplán csak mi repülünk helyettük”

1975 áprilisában kitört a Libanoni polgárháború, a Keresztyén milíciák, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSz), és a Libanoni kormányhadsereg között.
A fenti polgárháborúba beavatkozott Izrael is, hogy területétől északra egy puffer zónát hozzon létre.
1976 márciusában a Libanoni elnök a Szíriai hadsereg beavatkozását kérte, amit az Arab Liga is támogatott.

Moszkva, aki a PFSz oldalán állt a konfliktusban, élesen ellenezte a szír beavatkozást, majd amikor az megtörtént, teljes fegyverembargót hirdetett Szíriával szemben.
A MiG-23-asok így jórészt nem voltak bevethető állapotban, ráadásul június 14-én egy palesztin származású pilóta Irakba dezertált MiG-23MSz gépével.

Egyiptom
Csak 1974 második felében érkezett 8db MiG-23MSz, 8db MiG-23BN, és 4db MiG-23UB Kairó Nyugat repterére, a 47-es század állományába.

Négygépes kötelékben való felszállás közben (két géppár közvetlen egymás után) súlyos baleset történt.
Nekifutás közben a második géppár kettes számú gépének hajtóműve kigyulladt.
A torony utasította a pilótát a katapultálásra: „kettes, katapultálj, ég a géped!”
Az utasítás hatására az első géppár második pilótája azonnal katapultált, ezután gépébe belerohant a második géppár mindkét gépe.
Az egyedüliként sikeresen felszállt vezér gép leszállás közben tört össze, mivel a kifutó még a roncsokkal volt tele.

Eközben Szaúdi anyagi támogatással Egyiptom Mirage vadászgépeket szerzett be Franciaországtól, így 1976-ban a MiG-23-asok üzemeltetését leállították.

1978-ban 2db MiG-23BN, 2db MiG-23MSz, és 2db MiG-23UB gépet eladtak Kínának, majd rövidesen a maradékot az Egyesült Államok részére értékesítették.

20090921083553723.jpg

Ex-Egyiptomi MiG-23MSz Kínában

170425-F-IO108-005.jpg

Ex-Egyiptomi MiG-23MSz az Egyesült Államokban


Holnap reggel következik Irak, Líbia, és Algéria...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 819
113
Belekezdenék akkor egy sorozatba, ami a MiG-23-as Közel-Keleti alkalmazásának történetét tárgyalja.
A források a végén lesznek felsorolva.

Leonid-Brezhnev-along-with-Nikolai-Podgorny-B-Ponomarev-Andrei-Kosygin-and-D-Polyanski-welcoming-Egy.jpg

Mottó: “... hűségük illékony mint a futóhomok.”

1971 Márciusában, Anwar el-Sadat Egyiptomi elnök Moszkvába látogatott, hogy a lehető legújabb légvédelmi technikát megvásárolja és így légiereje eredményesen tudjon szembe szállni az Izraeliekkel.
Szeptemberben a szovjetek jelezték, hogy hajlandóak 20db MiG-23-ast eladni Egyiptom részére, ám azok a jövő év közepéig sem érkeztek meg, miközben javában zajlott Izraellel az anyagcsata.
1972 Július 16-án a dühös elnök felszólította az országban szolgáló szovjet 970 tanácsadót, hogy két héten belül hagyják el Egyiptom területét.

A szovjet késlekedés valódi oka a MiG-23-as újdonságában keresendő.
Két kisebb sorozat után, csak a 70-es évek elején indult a MiG-23-as család első nagy sorozatának a tömeggyártása, mindjárt két helyen, és hat al-változatban.

Moszkvában a Znamja Truda gyárban (MAPO) készültek:
1972-től a MiG-23M vadászgép, 23-11M-es gyártmány, 1978-ig a szovjet légierő részére, 1353 példányban.
1973-tól a MiG-23BN vadászbombázó, 32-24-es gyártmány 1985-ig 624 példányban, két export változatban, 32-24A a Varsói szerződés részére, 32-24B a harmadik világ részére.
1974-től a MiG-23MSz vadászgép, 23-13-as gyártmány, 1978-ig a harmadik világ részére, 179 példányban.

Irkutszkban az IAPO-nál:
1970-től a MiG-23UB gyakorlógép, szovjet és exportváltozata készült, 1985-ig, 1008 példányban.
1973-tól a MiG-27 (gyermekkori nevén MiG-23BM) vadászbombázó, 32-25-ös gyártmány 1977-ig, 360 példányban.

2020-08-04-15-29-38-Window.jpg

Az első nagy sorozat típusai

A fenti táblázatból látható, hogy a Varsói Szerződés légvédelme számára a hetvenes évek végéig nem is maradt lehetőség a vadász változatú MiG-23-as beszerzésére.

MiG-23M.jpg

MiG-23M, 23-11M gyártmány

A MiG-23M vadászgép (23-11M gyártmány) Szapfir-23D analóg impulzus lokátorával vadászrepülő célokat nagy magasságban 30..40km, földháttérben 10..20km távolságból tudott felderíteni, 40db analóg zajszűrőjének pillanatnyi beszabályozottságának függvényében.
TP-23-as hőpellengátorával a vadász méretű légi célokat 23km távolságból volt képes követésbe fogni, ekkor a lokátor használata elkerülhető volt.
Célravezetését a földi Automatikus Vezetési Rendszer (AVR) biztosította digitális telekód (Lazur) csatornán, a pilótának ehhez nem volt szüksége a rádiózásra.

Fegyverzetét egy egész irányított fegyvercsalád alkotta.
Látótávolságon túli légi célok leküzdésére szolgált a 25km maximális hatótávolságú R-23-as rakéta, ami 5g túlterheléssel manőverező célok leküzdését biztosította.
Közepes hatótávolságon az R-13M rakéta 13km-en belül volt képes szintén 5g-vel manőverező légi célok megsemmisítésére.
A 8km-en belül hatásos R-60 kisrakéta 8g-vel manőverező légi célok ellen is garantálta a találatot.
Földi célok elleni H-23-as rakétát a pilóta a Delta-NM konténer segítségével rádió távirányította, a botkormányon található négyállású kapcsoló segítségével. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a fegyverrendszer CEP értéke 6m körüli volt, a 250kg-os harci rész kumulatív sugara 280mm acélpáncélt üthetett át, illetve repeszei 40..50m-en belül pusztítottak.
Két törzs alatti pilonján négy féle (RN-25, RN-28, RN-40, RN-42) taktikai atomtöltetet volt képes célba juttatni.
A fentieken felül hagyományos bombák, és nem irányított rakéták alkották a gép fegyverzetét.
A típust kizárólag a szovjet frontlégierő üzemeltette.

Nos a fenti gép helyett a 3. világba a MiG-23MSz 23-13-as gyártmány került exportra, ami csak külalakjában hasonlított a fenti típusra.
Értelem szerűen az export gép, nukleáris képességgel nem rendelkezett.
MiG-21-esből származó Szapfir-21 lokátora a vadászrepülő célokat nagy magasságban 23km távolságból tudott felderíteni, földháttérben nem volt alkalmazható.
Hőpellengátor szintén nem került beépítésre.
Egyedüli irányított fegyverként a még 1960-ban gyártásba vett, amerikai AIM-9B Sidewinder másolat R-3Sz rakéta került exportra, ami 7.6km-en belül volt képes maximálisan 2g-vel manőverező légi célok (gyakorlatilag egyenesen repülő bombázók) megsemmisítésére.

delivery-Service.jpg

R-3Sz légiharc rakéta

MiG-23BN.jpg

MiG-23BN 32-24-es gyártmány

A MiG-23BN vadászbombázó (32-24A gyártmány) lefelé jobb kilátást biztosító lecsapott orrába a Fon lézertávmérő került.
Irányított fegyverzetét a földi célok elleni H-23-as rakéta alkotta, mely Delta-N berendezése a gépbe beépítésre került.
Szintén beépítésre került az SzPSz-141 aktív zavarórendszer, mely képességeiben megelőzte nyugati kortársait. (Ellentétben a Szu-22-es gépcsaláddal, mely csak konténeres változatban hordozta az SzPSz-141-est.)
Két törzs alatti pilonján négy féle (RN-25, RN-28, RN-40, RN-42) taktikai atomtöltetet volt képes célba juttatni.
A fentieken felül hagyományos bombák, és nem irányított rakéták alkották a gép fegyverzetét.
A típus a Varsói Szerződés légierőihez került.

Nos a fenti gép helyett a 3. világba a MiG-23BN 23-24B-as gyártmány került exportra, ami szinte csak külalakjában hasonlított a fenti típusra.
Értelem szerűen az export gép, nukleáris képességgel nem rendelkezett.
Nem került beépítésre sem az SzPSz-141 aktív zavaró, sem a Delta-N rakéta távirányító rendszer, így a gép nem rendelkezett a H-23-as irányított rakéta által nyújtott képességgel sem.

Szíria
Az 1973-as jóm kippúri háború után, 1974 áprilisában érkezett az első 16db MiG-23MSz, és 4db MiG-23UB Szíriába, a 66-os és a 67-es század állományába, a as-Se’en légibázisra, Damaszkusztól 90km-re észak-keletre.
Májusban újabb 13db MiG-23BN érkezett, amivel megalakult a 17. vadászbombázó ezred.
Az év végéig 13 gépet vesztettek különböző balesetekben, és négy szovjet oktató is odaveszett.
A helyzet annyira rossz volt, hogy a szovjet kiképzők levelet írtak Moszkvába: „csak úgy tudjuk őket segíteni, ha szimplán csak mi repülünk helyettük”

1975 áprilisában kitört a Libanoni polgárháború, a Keresztyén milíciák, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSz), és a Libanoni kormányhadsereg között.
A fenti polgárháborúba beavatkozott Izrael is, hogy területétől északra egy puffer zónát hozzon létre.
1976 márciusában a Libanoni elnök a Szíriai hadsereg beavatkozását kérte, amit az Arab Liga is támogatott.

Moszkva, aki a PFSz oldalán állt a konfliktusban, élesen ellenezte a szír beavatkozást, majd amikor az megtörtént, teljes fegyverembargót hirdetett Szíriával szemben.
A MiG-23-asok így jórészt nem voltak bevethető állapotban, ráadásul június 14-én egy palesztin származású pilóta Irakba dezertált MiG-23MSz gépével.

Egyiptom
Csak 1974 második felében érkezett 8db MiG-23MSz, 8db MiG-23BN, és 4db MiG-23UB Kairó Nyugat repterére, a 47-es század állományába.

Négygépes kötelékben való felszállás közben (két géppár közvetlen egymás után) súlyos baleset történt.
Nekifutás közben a második géppár kettes számú gépének hajtóműve kigyulladt.
A torony utasította a pilótát a katapultálásra: „kettes, katapultálj, ég a géped!”
Az utasítás hatására az első géppár második pilótája azonnal katapultált, ezután gépébe belerohant a második géppár mindkét gépe.
Az egyedüliként sikeresen felszállt vezér gép leszállás közben tört össze, mivel a kifutó még a roncsokkal volt tele.

Eközben Szaúdi anyagi támogatással Egyiptom Mirage vadászgépeket szerzett be Franciaországtól, így 1976-ban a MiG-23-asok üzemeltetését leállították.

1978-ban 2db MiG-23BN, 2db MiG-23MSz, és 2db MiG-23UB gépet eladtak Kínának, majd rövidesen a maradékot az Egyesült Államok részére értékesítették.

20090921083553723.jpg

Ex-Egyiptomi MiG-23MSz Kínában

170425-F-IO108-005.jpg

Ex-Egyiptomi MiG-23MSz az Egyesült Államokban


Holnap reggel következik Irak, Líbia, és Algéria...

Jól gondolom,hogy az araboknak átadott gépek gyakorlatilag egy IL-2 Strurmovik szintjén voltak fegyverzetileg?
 

Galcom

Well-Known Member
2010. július 2.
967
3 370
93
Jól gondolom,hogy az araboknak átadott gépek gyakorlatilag egy IL-2 Strurmovik szintjén voltak fegyverzetileg?

Az araboknak átadott MiG-23MSz vadászgépek gyakorlatilag korszerűbbek voltak 1974-ben, mint az azonos időben, a VSz számára szállított MiG-21MF típusváltozat! Gyakorlatilag megkapták a MiG-21bis fegyver rendszerét a VSz előtt egy évvel! (Bár az R-13-as rakétát csak késve.)

Újabb, több lehetőséget nyújtó repülőgépsárkány, RP-22-es fedélzeti lokátor és azonos fegyverzet. Sajnos ezek integráltsági fokáról nem tudunk sokat, a kis széria miatt lehet nem vitte túlzásba a gyártó fél.


1973-tól a MiG-23BN vadászbombázó, 32-24-es gyártmány 1985-ig 624 példányban, két export változatban, 32-24A a Varsói szerződés részére, 32-24B a harmadik világ részére.

Egy apró pontosítás, a fenti adat elég régi. Az elmúlt 20 év kutatásai alapján, csak 577 MiG-23BN Flogger-H készült, és 49 MiG-23B Flogger-F

A MiG-23BN vadászbombázó (32-24A gyártmány) lefelé jobb kilátást biztosító lecsapott orrába a Fon lézertávmérő került.
Irányított fegyverzetét a földi célok elleni H-23-as rakéta alkotta, mely Delta-N berendezése a gépbe beépítésre került.
Szintén beépítésre került az SzPSz-141 aktív zavarórendszer, mely képességeiben megelőzte nyugati kortársait. (Ellentétben a Szu-22-es gépcsaláddal, mely csak konténeres változatban hordozta az SzPSz-141-est.)

Csak a érdekesség képen a Bulgáriába 1976-tól szállított MiG-23BN-eken sem volt még beépítve a Delta-N berendezés, csak a késői szériákba, amikor már az harmadik világ is megkapta ezt a fejlesztést. (Ők kapták meg elsőként a MiG-23-as típust a VSz-en belül.)
 

Galcom

Well-Known Member
2010. július 2.
967
3 370
93
Az araboknak átadott MiG-23MSz vadászgépek gyakorlatilag korszerűbbek voltak 1974-ben, mint az azonos időben, a VSz számára szállított MiG-21MF típusváltozat! Gyakorlatilag megkapták a MiG-21bis fegyver rendszerét a VSz előtt egy évvel! (Bár az R-13-as rakétát csak késve.)

Pontosabban sem az R-3R, sem az új R-13-as rakétát nem adta át eleinte a szovjet fél, így hiába a MiG-23MSz elvileg "fejlettebb" fegyverrendsze, maradt a régi, ebben a környezetben kb használhatattlan R-3S rakéta fegyverként a hetvenes években. Később átadta a R-13M rakétákat is a szovjet fél, de ez már egy másik történet.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Bleroka
T

Törölt tag 1945

Guest
...
Egy apró pontosítás, a fenti adat elég régi. Az elmúlt 20 év kutatásai alapján, csak 577 MiG-23BN Flogger-H készült, és 49 MiG-23B Flogger-F
...

Hát a forrásom 2017-es, és a srácok az iroda dokumentációjából dolgoztak (saját könyvünk megírásakor konzultáltunk velük), minden esetre nem voltam ott, nem számoltam, úgyhogy erről nem tudok érdemben vitatkozni, én személy szerint elfogadom az ő adataikat.
Darabszámon (és a dátumokon) én azokat értem, amik (és amikor) a hadsereg részére átadásra kerültek. A kísérleti, irodánál maradó példányok nincsennek benne.
Forráslista a sorozat végén jön majd.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 083
60 162
113
A fenti táblázatból látható, hogy a Varsói Szerződés légvédelme számára a hetvenes évek végéig nem is maradt lehetőség a vadász változatú MiG-23-as beszerzésére.
Ez a “a hetvenes évek végéig nem is maradt lehetőség” úgy értendő, hogy azért két év alatt behozta a szovjet fél a lemaradást, mert 1978 augusztusa és 1979 év vége közt le tudták szállítani a megrendelt gépeket a csehszlovák, keletnémet, bolgár, román, lengyel és magyar légierőknek (kb ebben a sorrendben, de átfedésekkel). Szóval az 1980-as év kezdetére már a fenti hat VSz tagállam haderejében (ilyen-olyan készültségi fokkal) ott volt a MiG-23MF.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 819
113
Az araboknak átadott MiG-23MSz vadászgépek gyakorlatilag korszerűbbek voltak 1974-ben, mint az azonos időben, a VSz számára szállított MiG-21MF típusváltozat! Gyakorlatilag megkapták a MiG-21bis fegyver rendszerét a VSz előtt egy évvel! (Bár az R-13-as rakétát csak késve.)

Újabb, több lehetőséget nyújtó repülőgépsárkány, RP-22-es fedélzeti lokátor és azonos fegyverzet. Sajnos ezek integráltsági fokáról nem tudunk sokat, a kis széria miatt lehet nem vitte túlzásba a gyártó fél.




Egy apró pontosítás, a fenti adat elég régi. Az elmúlt 20 év kutatásai alapján, csak 577 MiG-23BN Flogger-H készült, és 49 MiG-23B Flogger-F



Csak a érdekesség képen a Bulgáriába 1976-tól szállított MiG-23BN-eken sem volt még beépítve a Delta-N berendezés, csak a késői szériákba, amikor már az harmadik világ is megkapta ezt a fejlesztést. (Ők kapták meg elsőként a MiG-23-as típust a VSz-en belül.)

Nem a vadádz változatra gondoltam.
 

mlace

Well-Known Member
2018. február 16.
1 873
5 105
113
Jól gondolom,hogy az araboknak átadott gépek gyakorlatilag egy IL-2 Strurmovik szintjén voltak fegyverzetileg?
Véleményem szerint jól!Butitott verziónak sok értelme nem volt!M MF verzió kb f4 phantom szintjén volt azt leszámítva hogy az f4-es jóval nagyobb kapacitással rendelkezett! Főleg annak fényében hogy mind az f14 mind az f15 már ebben az időben renszeresítés alatt vollt és várható volt hogy valamelyiket Izrael is rendszeresíti.Ezek ellen meg a később megjelenő f16 osok ellen még a fejletteb mig 23-as verzióknak se jutott sok babér!
 

Galcom

Well-Known Member
2010. július 2.
967
3 370
93
Sokan másolják a 80s, 90s évek adatait a mai napig is, utánaézés nélkül. Ha sokan leírják, igazzá válik. :)

Itt a fórumon könnyen félreérthetjük egymást. Hogy mire gondolok: pl a Topgun/Aranysas olvasását azután hagytam abba több mint húsz év után, miután elolvastam a tízes évek elején Zsig Zoltántól egy MiG-23-asról szólló cikket. Ott lett elegem.

Hát a forrásom 2017-es, és a srácok az iroda dokumentációjából dolgoztak (saját könyvünk megírásakor konzultáltunk velük), minden esetre nem voltam ott, nem számoltam, úgyhogy erről nem tudok érdemben vitatkozni, én személy szerint elfogadom az ő adataikat.
Darabszámon (és a dátumokon) én azokat értem, amik (és amikor) a hadsereg részére átadásra kerültek. A kísérleti, irodánál maradó példányok nincsennek benne.
Forráslista a sorozat végén jön majd.


Több adatforrás is van egymás emellett, ami biztos, hogy semmi nem biztos.


1.
Az új gyári kutatások szerint összesen 577 MiG-23BN épült.

2.
Ezek az orosz MiG-23BN külker export adatok:
  • Algéria - 40
  • Bulgária - 36
  • GDR - 22
  • Egyptom - 20
  • India - 94
  • Irak - 87
  • Kuba - 24
  • Líbia - 43
  • Szíria - 48
  • Csehszlovákia - 32
  • Ethiópia - 42
  • 84 Szovjet és ismeretlen
Nem 100% pontos, hiszen más a tervgazdaságban a "terv" és más ami megvalósult a végén.

3.
Alternatívaként ott vannak pl Tom Cooper adatai, aki az arab külkereskedelmi adatok alapján + régi nyugati kitalációk (pl minden arab század 16 vagy 18 gépes, tehát biztos annyi gépet is kaptak hozzáállásból születtek)

Konklúzió:
Sajnos nehéz kérdés, de a lényeg, hogy egyre újabb kutatási adatok látnak napvilágot, amit fel kell használni. Mindenesetre régi 624-es MiG-23BN gyártási szám biztos túlzás.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 577
5 982
113
a Topgun/Aranysas olvasását azután hagytam abb a több mint húsz év után, miután elolvastam a tízes évek elején Zsig Zoltántól egy MiG-23-asról szólló cikket. Ott lett elegem.
.
.
Off. Az Aranysas cikkeinek minősége szerintem sokat romlott. Kővári László, bár már fárad sajnos ő is, tart egyedül minőséget, amúgy az Aranysas új irói sajnos eddig nem sok emlékezeteset produkáltak.
A Top Gun/Aranysas kb 20 éve volt a csúcson, pl Gál József zseniális, hosszú cikksorozatokat irt pl a MiG-21 magyarországi alváltozatairól, rengeteg műszaki információval, de laikus érdeklődő számára is élvezhetően és fogyaszthatóan. Miután az első számmal kezdődően az összes Top Gun/Top Flight/Aranysas megvan, igy már nem hagyom ott őket, de érezhetően rájuk férne egy friss lendület.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 577
5 982
113
MiG.23BN, beépitett SzPSz-141 aktív zavarórendszer.
.
.
.
Mondjuk ez az SzPSz-141 már a közelében sem volt a nyugati rendszereknek az ML, MLD idején, de miért nem épitették be az újabb gépekbe? A fentebb belinkelt (csak azután gacsat által "forditás" cimén szétfloodolt) nagyon részletes MLD leirás egyik fontos és jó megállapitása, hogy az új MiG-23 verziókat az F-15, F-16 ellen egyik okként pont az ECM zavarórendszer teljes hiánya tette áldozattá, az ML, MLD helyes irányba tett egyéb fejlesztési erőfeszitései ellenére.
.
Az SzPSz-141 is több lett volna kicsivel, mint a semmi, a BN-be már be is rakták, akkor később miért nem?
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 033
24 590
113
Pontosan: lefelé irányuló műveletei - Földháttérben való felderítés, célkövetés és rakéta rávezetés.
Köztudomású, hogy a repülőgép fedélzeti lokátorok achilles sarka a földháttérben való felderítés, célkövetés és rakéta rávezetés. A korai változatok (általában a '70 évek végéig) egyáltalán, vagy nagyon korlátozottan voltak képesek ezt az üzemmód használni.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
.
.
Mondjuk ez az SzPSz-141 már a közelében sem volt a nyugati rendszereknek...

Huhhh, ez nagyon erős, és durván sztereotíp megállapítás. :eek:
Sem az AN/ALQ-119, sem az AN/ALQ-131 nem rendelkezett a folyamatos alávilágítást alkalmazó légvédelmi komplexumok elleni annyira hatásos üzemmóddokkal, mint az SzPSz-141.
Az amcsik egyedül a VGPO-t tudták felmutatni, aminek az eredményessége erősen kétséges...
... és jósok g-t kell a cél pilótájának húzni hozzá. (volt valahol egy F-16 vs Iraki Kvadrát video)
Nem véletlen, hogy a nyugatnémet Luftwaffe átvette, és alkalmazta a konténereket az újraegyesítés után...
:rolleyes:

4614777533_9be2643d4f.jpg
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 577
5 982
113
Huhhh, ez nagyon erős, és durván sztereotíp megállapítás. :eek:
Sem az AN/ALQ-119, sem az AN/ALQ-131 nem rendelkezett a folyamatos alávilágítást alkalmazó légvédelmi komplexumok elleni annyira hatásos üzemmóddokkal, mint az SzPSz-141.
Az amcsik egyedül a VGPO-t tudták felmutatni, aminek az eredményessége erősen kétséges...
... és jósok g-t kell a cél pilótájának húzni hozzá. (volt valahol egy F-16 vs Iraki Kvadrát video)
Nem véletlen, hogy a nyugatnémet Luftwaffe átvette, és alkalmazta a konténereket az újraegyesítés után...
:rolleyes:

4614777533_9be2643d4f.jpg
.
.
Oké, elhiszem neked, de akkor még aktuálisabb a fenti kérdés: miért nem rakták be a BN után a későbbi szériákba beépitve?
 

Galcom

Well-Known Member
2010. július 2.
967
3 370
93
Mert nem fért be. A hűtését hogyan oldottad volna meg?


Volt ilyen vadászváltozat, MiG-23MLDG vagy MLG - izlés szerint - nevezve, de szó szerint csak pár darab épült meg (négy gép ismert). A két protó után, a két előszéria gép, a szovjetúniónak utolsónak átadott két szériából került ki a gyári száma szerint. Miután tömeges gyártásba nem került, szovjet légvédelmi kiképző központban használták a kazah sivatagban:

mlg03.png


Hogy műszaki problémák megoldottlansága, vagy az ára miatt nem állt hadrendbe aktív alakulatnál, azt nem tudni. Végül a légvédelmi alakulatok lövészeteit tették realisztikusabbá a típussal, a nyolcvanas években.