Űrkutatás

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

És a hosszú ideig űrben levő eszközökkel mit csináljanak, hogy gyakorlatilag ne forogjanak el soha egyik tengely körül sem?
Apollo SM-eken pl. mi volt? Vagy ISS?

Az űrteleszkópokat meg át kell pozíconálni és atomstabilan egy ponton tartani? Azt hogyan csinálják? Lendkerekekkel és azokkal játszadozva?

Az Apollo 13 alatt, amikor nem volt energia semmire, akkor a full manual vezetés után hogyan nem forgott egyik tengelye körül sem a hajó?

Az Apollókat a lassú hőkiegyenlítő forgással stabilizálták is egyben.

Az ISS-t legnagyobb mértékben a Föld gravitációja tartja stabil forgásban, hogy ugyanazon oldala nézzen a Föld felé; kisebb mértékben pedig a 4db lendkerék (általában tengelyenként pár Nm nyomaték is elég). Évente néhány alkalommal pedig a kormányfúvókák is besegítenek.

A Hubble-t teljes mértékben lendkerekekkel pozicionálják.

Az Apollo 13-nál a hajó lassan el-el forgott, amit időnként manuálisan korrigáltak. A hőkiegyenlítő forgást is manuálisan végezték.
 
Az Apollókat a lassú hőkiegyenlítő forgással stabilizálták is egyben.

Az ISS-t legnagyobb mértékben a Föld gravitációja tartja stabil forgásban, hogy ugyanazon oldala nézzen a Föld felé; kisebb mértékben pedig a 4db lendkerék (általában tengelyenként pár Nm nyomaték is elég). Évente néhány alkalommal pedig a kormányfúvókák is besegítenek.

A Hubble-t teljes mértékben lendkerekekkel pozicionálják.

Az Apollo 13-nál a hajó lassan el-el forgott, amit időnként manuálisan korrigáltak. A hőkiegyenlítő forgást is manuálisan végezték.
Jól értem, hogy az a nagyon lassú forgás is lényegében stabilizálta akkor az Apollo-t?
A Hubblál olyan halálpontos a rendszer, hogy leállítják a pörgést a pozícionálás után és a deep field felvétel alatt is végig pont ott maradt, ahol kell, hogy tűéles felvételt kapjanak? Vagy mindig pörögnek a lendkerekek? A vibráció olyan kicsi, hogy meg sem érzi a sok tonnás szerkezet?
 
Jól értem, hogy az a nagyon lassú forgás is lényegében stabilizálta akkor az Apollo-t?
A Hubblál olyan halálpontos a rendszer, hogy leállítják a pörgést a pozícionálás után és a deep field felvétel alatt is végig pont ott maradt, ahol kell, hogy tűéles felvételt kapjanak? Vagy mindig pörögnek a lendkerekek? A vibráció olyan kicsi, hogy meg sem érzi a sok tonnás szerkezet?

igen, mert a tengely körüli forgás precessziós gyorsulást hoz létre, ami pedig egy erőkomponenst hoz létre a deviációs síkok mentén. Ilyenkor a pörgettyű-mozgás látszólagos erőket hoz létre. Ezt össze kell hangolni a pillanatnyi gravitációs erővel + testre ható erőkkel. Ezeket az erőkomponenseket a test helyzetével is lehet változtatni. Ha a lencserendszer a Hubble-on szintén 3 síkban stabilizált, akkor eszméletlenül pontossá lehet tenni a rendszert - csak kell pár elvetemült mechanikász, akik a mozgásfüggvényeket előállítják. Innen csak be kell vágni Matlab-ba, és kész az átviteli függvény. Már csak a vezérlést kell kisimítani és mehet a menet :)
 
igen, mert a tengely körüli forgás precessziós gyorsulást hoz létre, ami pedig egy erőkomponenst hoz létre a deviációs síkok mentén. Ilyenkor a pörgettyű-mozgás látszólagos erőket hoz létre. Ezt össze kell hangolni a pillanatnyi gravitációs erővel + testre ható erőkkel. Ezeket az erőkomponenseket a test helyzetével is lehet változtatni. Ha a lencserendszer a Hubble-on szintén 3 síkban stabilizált, akkor eszméletlenül pontossá lehet tenni a rendszert - csak kell pár elvetemült mechanikász, akik a mozgásfüggvényeket előállítják. Innen csak be kell vágni Matlab-ba, és kész az átviteli függvény. Már csak a vezérlést kell kisimítani és mehet a menet :)
Ok, csak engem az lep meg, hogy egy mechanikus rendszer lehet ennyire pontos, hogy szögmásodperc tartomány alatt tűpontosan ott tartja a Hubble-t három tengely körül
 
Ok, csak engem az lep meg, hogy egy mechanikus rendszer lehet ennyire pontos, hogy szögmásodperc tartomány alatt tűpontosan ott tartja a Hubble-t három tengely körül
Kicsi erők kellenek, másrészt már vannak olyan hajtástechnikai elemek, amikkel kis méretben is brutális áttételeket lehet megvalósatni - nulla zárási hibával, pl. hullámhajtómű.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Mondjuk nekem ez inkább a Buran koppintásának látszik. Amin csodálkozom, mert az ismereteim szerint az űrrepülőgép mint eszköz nem igazán vált be. Legalább is üzemeltetni egy horror összeg volt.
 
Mondjuk nekem ez inkább a Buran koppintásának látszik. Amin csodálkozom, mert az ismereteim szerint az űrrepülőgép mint eszköz nem igazán vált be. Legalább is üzemeltetni egy horror összeg volt.
Nem épp, mivel az anyarepülő is egy hiperszónikus eszköz. Az űrrepülő akkor éri meg, ha nem csak az embereket akarod visszahozni, meg néhány apróságot, hanem az egész felszerelést, amit fellőttél.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Nem épp, mivel az anyarepülő is egy hiperszónikus eszköz. Az űrrepülő akkor éri meg, ha nem csak az embereket akarod visszahozni, meg néhány apróságot, hanem az egész felszerelést, amit fellőttél.
Mit értesz az egész felszerelésen? Amúgy két hiperszónikus eszközt üzemeltetni már olcsóbb? Valamiért az USA-nak nagyon nem érte meg és a szovjetek is letettek róla, ok náluk a gazdasági összeomlás játszhatott, de az USA-ban?
 
Mit értesz az egész felszerelésen? Amúgy két hiperszónikus eszközt üzemeltetni már olcsóbb? Valamiért az USA-nak nagyon nem érte meg és a szovjetek is letettek róla, ok náluk a gazdasági összeomlás játszhatott, de az USA-ban?
Valami ilyesmit képzelj el.
20191021205157.png

Az egész felszerelés alatt értem pl az egész labort, amit feljuttattál. Az amerikaiak elővették és nagyon úgy néz ki, hogy szeretik, csak annyira titkos, hogy nem tudjuk mit visz magával. A másik, hogy megnehezíti ennek kifűrkészését az a tény, hogy a küldetés végeztével vissza is hozza.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Wow, NASA tenyleg komolyan veszi az EmDrive projektet:
NASA-Funded Scientist Claims New Thruster Could Approach Light Speed
He says his "MEGA drive" could enable spaceflight to neighboring star systems — because, miraculously, it doesn't need any propellant.
https://futurism.com/nasa-funded-scientist-new-thruster-light-speed

A ficko nonprofitnal csinalja tovabb: https://www.wired.com/story/nasas-emdrive-leader-has-a-new-interstellar-project/

Backstory: https://www.wired.com/story/mach-effect-thrusters-interstellar-travel/

Ha valakinek ismeretlen lenne, itt egy alapozo a temaban: https://arstechnica.com/science/2018/05/nasas-em-drive-is-a-magnetic-wtf-thruster/
 
Valami ilyesmit képzelj el.
20191021205157.png

Az egész felszerelés alatt értem pl az egész labort, amit feljuttattál. Az amerikaiak elővették és nagyon úgy néz ki, hogy szeretik, csak annyira titkos, hogy nem tudjuk mit visz magával. A másik, hogy megnehezíti ennek kifűrkészését az a tény, hogy a küldetés végeztével vissza is hozza.
Ja, ez ilyen makett méretben ok, de mekkora hordozó kell majd egy ténylegesen használható modellhez?
 
Wow, NASA tenyleg komolyan veszi az EmDrive projektet:
NASA-Funded Scientist Claims New Thruster Could Approach Light Speed
He says his "MEGA drive" could enable spaceflight to neighboring star systems — because, miraculously, it doesn't need any propellant.
https://futurism.com/nasa-funded-scientist-new-thruster-light-speed

A ficko nonprofitnal csinalja tovabb: https://www.wired.com/story/nasas-emdrive-leader-has-a-new-interstellar-project/

Backstory: https://www.wired.com/story/mach-effect-thrusters-interstellar-travel/

Ha valakinek ismeretlen lenne, itt egy alapozo a temaban: https://arstechnica.com/science/2018/05/nasas-em-drive-is-a-magnetic-wtf-thruster/

https://forum.htka.hu/threads/Űrkutatás.1156/page-186#post-545049
 
  • Tetszik
Reactions: kamm
Arról nem is beszélve, hogy egyelőre sehol a hiperszonikus hordozó.
Igen, mert most végezték el a gyakorlati kísérletet modellekkel, hogyan is válnának szét a világűr határán. Ugye volt a szélcsatorna teszt. Most meg a gyakorlati modellekkel, ami úgy tudni, hogy sikeresen leszállt.
Tehát a hordozójásművet a tesztek tapasztalatai alapján fogják majd megépíteni.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Igen, mert most végezték el a gyakorlati kísérletet modellekkel, hogyan is válnának szét a világűr határán. Ugye volt a szélcsatorna teszt. Most meg a gyakorlati modellekkel, ami úgy tudni, hogy sikeresen leszállt.
Tehát a hordozójásművet a tesztek tapasztalatai alapján fogják majd megépíteni.

De minek? Az X-37B kínai megfelelőjét ugyanúgy fellőhetik hagyományos hordozórakétával mint az eredetit.
Szerintem nem valószínű, hogy ebből a hordozógépes dologból lesz valami, nem véletlenül tettek le róla az amerikaiak és az oroszok is.
Egy hiperszonikus repülőgép megépítése sokkal nagyobb technikai kihívás, mint egy ilyen zseb-űrsiklóé.
 
De minek? Az X-37B kínai megfelelőjét ugyanúgy fellőhetik hagyományos hordozórakétával mint az eredetit.
Szerintem nem valószínű, hogy ebből a hordozógépes dologból lesz valami, nem véletlenül tettek le róla az amerikaiak és az oroszok is.
Egy hiperszonikus repülőgép megépítése sokkal nagyobb technikai kihívás, mint egy ilyen zseb-űrsiklóé.
Lehet, hogy építenek egy SR-71-et (vagy SR-72-őt??) és annak a hátáról indítják a saját X-37B-jüket.
Hát, pár év és többet tudunk majd. Lehet valamivel nagyott taktikai rugalmasság van a dologban, mint hagyományos rakétával.
???
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Lehet, hogy építenek egy SR-71-et (vagy SR-72-őt??) és annak a hátáról indítják a saját X-37B-jüket.
Hát, pár év és többet tudunk majd. Lehet valamivel nagyott taktikai rugalmasság van a dologban, mint hagyományos rakétával.
???
De értelmezhető méretű ursiklohoz hatalmas hordozó kellene, az meg hogyan lenne gazdasagosan hiperszonikus sebessegre gyorsithato? Egyaltalan en ketlem, hogy ez az egesz rendszer mukodhetne.