Nem épp. Egészen más rendszerről van szó.A kínaiak máris beérték Musk munkásságát?
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem épp. Egészen más rendszerről van szó.A kínaiak máris beérték Musk munkásságát?
És a hosszú ideig űrben levő eszközökkel mit csináljanak, hogy gyakorlatilag ne forogjanak el soha egyik tengely körül sem?
Apollo SM-eken pl. mi volt? Vagy ISS?
Az űrteleszkópokat meg át kell pozíconálni és atomstabilan egy ponton tartani? Azt hogyan csinálják? Lendkerekekkel és azokkal játszadozva?
Az Apollo 13 alatt, amikor nem volt energia semmire, akkor a full manual vezetés után hogyan nem forgott egyik tengelye körül sem a hajó?
Jól értem, hogy az a nagyon lassú forgás is lényegében stabilizálta akkor az Apollo-t?Az Apollókat a lassú hőkiegyenlítő forgással stabilizálták is egyben.
Az ISS-t legnagyobb mértékben a Föld gravitációja tartja stabil forgásban, hogy ugyanazon oldala nézzen a Föld felé; kisebb mértékben pedig a 4db lendkerék (általában tengelyenként pár Nm nyomaték is elég). Évente néhány alkalommal pedig a kormányfúvókák is besegítenek.
A Hubble-t teljes mértékben lendkerekekkel pozicionálják.
Az Apollo 13-nál a hajó lassan el-el forgott, amit időnként manuálisan korrigáltak. A hőkiegyenlítő forgást is manuálisan végezték.
Jól értem, hogy az a nagyon lassú forgás is lényegében stabilizálta akkor az Apollo-t?
A Hubblál olyan halálpontos a rendszer, hogy leállítják a pörgést a pozícionálás után és a deep field felvétel alatt is végig pont ott maradt, ahol kell, hogy tűéles felvételt kapjanak? Vagy mindig pörögnek a lendkerekek? A vibráció olyan kicsi, hogy meg sem érzi a sok tonnás szerkezet?
Ok, csak engem az lep meg, hogy egy mechanikus rendszer lehet ennyire pontos, hogy szögmásodperc tartomány alatt tűpontosan ott tartja a Hubble-t három tengely körüligen, mert a tengely körüli forgás precessziós gyorsulást hoz létre, ami pedig egy erőkomponenst hoz létre a deviációs síkok mentén. Ilyenkor a pörgettyű-mozgás látszólagos erőket hoz létre. Ezt össze kell hangolni a pillanatnyi gravitációs erővel + testre ható erőkkel. Ezeket az erőkomponenseket a test helyzetével is lehet változtatni. Ha a lencserendszer a Hubble-on szintén 3 síkban stabilizált, akkor eszméletlenül pontossá lehet tenni a rendszert - csak kell pár elvetemült mechanikász, akik a mozgásfüggvényeket előállítják. Innen csak be kell vágni Matlab-ba, és kész az átviteli függvény. Már csak a vezérlést kell kisimítani és mehet a menet
Kicsi erők kellenek, másrészt már vannak olyan hajtástechnikai elemek, amikkel kis méretben is brutális áttételeket lehet megvalósatni - nulla zárási hibával, pl. hullámhajtómű.Ok, csak engem az lep meg, hogy egy mechanikus rendszer lehet ennyire pontos, hogy szögmásodperc tartomány alatt tűpontosan ott tartja a Hubble-t három tengely körül
Mondjuk nekem ez inkább a Buran koppintásának látszik. Amin csodálkozom, mert az ismereteim szerint az űrrepülőgép mint eszköz nem igazán vált be. Legalább is üzemeltetni egy horror összeg volt.
Nem épp, mivel az anyarepülő is egy hiperszónikus eszköz. Az űrrepülő akkor éri meg, ha nem csak az embereket akarod visszahozni, meg néhány apróságot, hanem az egész felszerelést, amit fellőttél.Mondjuk nekem ez inkább a Buran koppintásának látszik. Amin csodálkozom, mert az ismereteim szerint az űrrepülőgép mint eszköz nem igazán vált be. Legalább is üzemeltetni egy horror összeg volt.
Mit értesz az egész felszerelésen? Amúgy két hiperszónikus eszközt üzemeltetni már olcsóbb? Valamiért az USA-nak nagyon nem érte meg és a szovjetek is letettek róla, ok náluk a gazdasági összeomlás játszhatott, de az USA-ban?Nem épp, mivel az anyarepülő is egy hiperszónikus eszköz. Az űrrepülő akkor éri meg, ha nem csak az embereket akarod visszahozni, meg néhány apróságot, hanem az egész felszerelést, amit fellőttél.
Valami ilyesmit képzelj el.Mit értesz az egész felszerelésen? Amúgy két hiperszónikus eszközt üzemeltetni már olcsóbb? Valamiért az USA-nak nagyon nem érte meg és a szovjetek is letettek róla, ok náluk a gazdasági összeomlás játszhatott, de az USA-ban?
Ja, ez ilyen makett méretben ok, de mekkora hordozó kell majd egy ténylegesen használható modellhez?Valami ilyesmit képzelj el.
Az egész felszerelés alatt értem pl az egész labort, amit feljuttattál. Az amerikaiak elővették és nagyon úgy néz ki, hogy szeretik, csak annyira titkos, hogy nem tudjuk mit visz magával. A másik, hogy megnehezíti ennek kifűrkészését az a tény, hogy a küldetés végeztével vissza is hozza.
Arról nem is beszélve, hogy egyelőre sehol a hiperszonikus hordozó.Ja, ez ilyen makett méretben ok, de mekkora hordozó kell majd egy ténylegesen használható modellhez?
Wow, NASA tenyleg komolyan veszi az EmDrive projektet:
NASA-Funded Scientist Claims New Thruster Could Approach Light Speed
He says his "MEGA drive" could enable spaceflight to neighboring star systems — because, miraculously, it doesn't need any propellant.
https://futurism.com/nasa-funded-scientist-new-thruster-light-speed
A ficko nonprofitnal csinalja tovabb: https://www.wired.com/story/nasas-emdrive-leader-has-a-new-interstellar-project/
Backstory: https://www.wired.com/story/mach-effect-thrusters-interstellar-travel/
Ha valakinek ismeretlen lenne, itt egy alapozo a temaban: https://arstechnica.com/science/2018/05/nasas-em-drive-is-a-magnetic-wtf-thruster/
Igen, mert most végezték el a gyakorlati kísérletet modellekkel, hogyan is válnának szét a világűr határán. Ugye volt a szélcsatorna teszt. Most meg a gyakorlati modellekkel, ami úgy tudni, hogy sikeresen leszállt.Arról nem is beszélve, hogy egyelőre sehol a hiperszonikus hordozó.
Ez az X-37-es. Nézd meg az emberek arcát és hátul a Boeing feliratot.Mondjuk nekem ez inkább a Buran koppintásának látszik.
Igen, mert most végezték el a gyakorlati kísérletet modellekkel, hogyan is válnának szét a világűr határán. Ugye volt a szélcsatorna teszt. Most meg a gyakorlati modellekkel, ami úgy tudni, hogy sikeresen leszállt.
Tehát a hordozójásművet a tesztek tapasztalatai alapján fogják majd megépíteni.
Lehet, hogy építenek egy SR-71-et (vagy SR-72-őt??) és annak a hátáról indítják a saját X-37B-jüket.De minek? Az X-37B kínai megfelelőjét ugyanúgy fellőhetik hagyományos hordozórakétával mint az eredetit.
Szerintem nem valószínű, hogy ebből a hordozógépes dologból lesz valami, nem véletlenül tettek le róla az amerikaiak és az oroszok is.
Egy hiperszonikus repülőgép megépítése sokkal nagyobb technikai kihívás, mint egy ilyen zseb-űrsiklóé.