A magyar valasz:
Súlya 85 dkg (teljes, nem csak a toltet)
Szovjet valasz:
RKG-3: pct: 220 mm, Sulya 1060 g, toltet: 567g, rendsz: 1950.
Bel
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
A magyar valasz:
Szovjet valasz:
RKG-3: pct: 220 mm, Sulya 1060 g, toltet: 567g, rendsz: 1950.
Bel
ez borzasztóvan aki vállakozik eg ilyennel tankvadászatra?
Szia,
Sot, olyan is van, aki molotov koktelt hasznalt. Ahhoz kepest ez urteknika.
Egyebkent mar kivontak a hadrendbol, itt azt irjak, mar 2000-ben lejart a gyujtojanak szavatossaga.
Egyebkent ebben nagy sok megdobbento adat van, pl:
-a 90-es evekben semmilyen loszer sem lett beszerezve
-a 80-as evekben lett beszerezve a hk. loszer 25%-a
-a 70-as evekben lett beszerezve a hk. loszer 34%-a
-a 60-as evekben lett beszerezve a hk. loszer 43%-a
-az osszes hk loszer 79%-a volt 100 mm-es
-a legvedelmi loszerek 73%-a 57 mm-es
-a fentivel ellentetben a loveszloszerek 62%-a a 80-as evekben lett beszerezve!
-RPG raketak tobb mint felenek a szavatossaga lejart es nem hosszabbithato/javithato, ezert a tipust le kell cserelni (igen, ezt is 20 evvel ezelott irtak).
Bel
R
Ruby de Puteaux
Guest
Iráni Karrar kicsit közelebbről.
ERA dobozok a toronyfronton:
Külső lőszertárolók a torony hátsó részén:
ERA dobozok a toronyfronton:
Külső lőszertárolók a torony hátsó részén:
R
Ruby de Puteaux
Guest
További képek:
Elektro-optikai zavaró rendszer:
Harckocsivezető kamerája:
Szélsebességmérő:
Irányzó optikája:
Parancsnoki kupola:
Távirányítású fegyverállvány:
Összehasonlítás T-90 és Karrar között. felül az orosz, alul az iráni jármű:
Harckocsivezető kamerája:
Szélsebességmérő:
Irányzó optikája:
Parancsnoki kupola:
Távirányítású fegyverállvány:
Összehasonlítás T-90 és Karrar között. felül az orosz, alul az iráni jármű:
W
Wilson
Guest
A drónok nem tették haszontalanná a tankokat: amerikai sajtó a karabahi háborúról
Az drónok az azerbajdzsáni hadsereg által a karabahi konfliktusban való sikeres felhasználása élénk vitákat váltott ki a harckocsik és a páncélozott járművek jövőjéről. De az Foreign Policy amerikai magazin szerint korai még temetni a harckocsikat a modern harctereken.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus mindenki figyelmét felkeltette, akit érdekel a modern hadi taktika. Mivel mindkét fél aktívan közzéteszi az interneten a csatatéren elért sikereiket, és megerősítésként megemlíti az elpusztított ellenséges harckocsik és páncélozott járművek számát.
Azerbajdzsán pilóta nélküli légi járműveket használ, amelyekkel örmény páncélozott járműveket támad. Ennek eredményeként még sok elismert szakember is kételkedni kezdett a tankok jövőjében. Például az Indiai Fegyveres Erők Északi Hadseregének egykori parancsnoka, D. S. Huda altábornagy azt állítja: a nagy harckocsik csatáinak korszaka elmúlt, és egyre több kérdés merül fel a tankok modern hadviselésben való alkalmazásával kapcsolatban.
A páncéltörő rakéták továbbra is hatékonyak
Első pillantásra úgy tűnhet,hogy amint megkezdődik a drónok tömeges használata, a harckocsik és a gyalogos harcjárművek halálcsapdává válnak a legénység számára. Robert Bateman, a külpolitika szerzője, aki maga is az amerikai hadsereg volt tisztje, másképp gondolkodik: a hegyi-karabahi régióban folyó harcok nem adnak okot arra,hogy beszélnünk kellene a tank "haláláról" a modern hadviselésben.
Bateman hangsúlyozza, hogy a csatatéren elért siker három tényezőtől függ: felkészülés, terep és taktika. De az amerikai szerző szerint az UAV-k páncélozott járművekkel szembeni fölényéről szóló, széles körben hirdetett kijelentés hamis. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a történtekről, nem az azerbajdzsáni vagy az örmény katonai osztályok sajtószolgálatának jelentéseivel, hanem a harctérről készített videofelvételekkel kell foglalkozni, mivel rengeteg ilyen van az interneten.
A mindkét hadsereg sajtószolgálatának videóin gyakran láthatjuk, hogy sok harckocsit és páncélozott járművet nem az UAV-k, hanem páncéltörő rakéták vagy hagyományos lőszerek semmisítenek meg. Természetesen a drónok is semmisítettek meg tankokat, de nem szabad azt feltételezni, hogy a páncélozott járművek megsemmisülése kizárólag a pilóta nélküli légi járművek modern technológiáinak köszönhetően következik be.
A személyzet rossz képzése a páncélozott járművek megsemmisítésének fő oka.
Az azerbajdzsáni és az örmény fél által bemutatott videók - írja Bateman - csak arról tanúskodnak, hogy sem Baku, sem Jereván nem érti: a fegyverek költsége csak egy része annak a költségnek, amelyekből emberek képeznek ki arra, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően használják.
Egyik fél sem jött rá, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező harckocsi is csak fémhulladék, hacsak nem képzett és fegyelmezett szakemberek irányítják, akik képesek megfelelően működtetni egy ilyen harckocsit.
- hangsúlyozza Bateman.
Az ünnepi események során felvonuló látványosnak tűnő modern tankok nagy száma nem jelenti azt, hogy az ország képes lesz helyesen használni őket a csatatéren. Például nem is olyan régen az „ARMi-2020” hadsereg játékai megmutatták, hogy a posztszovjet köztársaságok, főleg a közép-ázsiai tankok legénysége jelentősen alulmarad az oroszokkal szemben és ennek nem a rosszabb harckocsik az okai, hanem kevésbé felkészült személyzetük.
Amikor a képzésről beszélünk, akkor nemcsak a járműszerelők és a személyzet parancsnokainak képzésének minőségét értjük. Magasabb rangokról beszélünk, köztük azokról, akik a harctéren közvetlenül irányítják a harckocsi egységeket és alakulatokat, valamint azokról, akik a szárazföldi erők parancsnokságán tervezik a hadműveleteket.
Mint Bateman megjegyzi, sok karabahi videóban harckocsik vagy más páncélozott járművek egyetlen helyre vannak csoportosítva, ezek nem manővereznek, ez pedig óhatatlanul jelentős veszteségekkel jár.
A lényeg a terepen is található, és az UAV-t nem szabad túlbecsülni
Ezenkívül Hegyi-Karabah nem a legalkalmasabb ország a harckocsik számára. Az ilyen terep más megközelítést igényel a hadműveletek lebonyolításában, más erők hangsúlyozását, de ez nem jelenti azt, hogy a harckocsik más terepen nem lesznek hatékonyak. Például Vietnam dzsungelében a harckocsik szintén nem voltak hatékonyak, de más körülmények között kiválónak bizonyultak.
Az indiai Huda tábornok, akit fentebb idéztünk, Karabah és Kasmír viszonyait hasonlítja össze, és teljesen helyesen. Ladakhban az indiai nehéz harckocsik telepítése is problémás volt. De a világ nem Kasmírból és Karabahból áll. Bár korunk számos "forró pontja" hegyvidéki területeken található,a többségben a sík területek vannak, és a harckocsik ott még mindig nagyon hatékonyak.
Bateman arra a következtetésre jut: a hegyi-karabahi konfliktus nem tanúskodhat a páncélozott járművek "haláláról" - a drónok egyáltalán nem tették haszontalanná a tankokat.
Ez a háború csupán két rosszul képzett, esetlenül cselekvő hadsereget és a modern információs technológia erejét jelenti, amely lehetővé teszi a videók gyors feltöltését az internetre,
- írja Bateman.
Más következtetések azonban levonhatók - az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alábecsülik a katonai légvédelem fontosságát. A drónok valóban fenyegetést jelentenek, de az olcsó drónok lelövése is olcsó. A modern szárazföldi erők - légi fölény nélkül is - képesek lesznek megszüntetni ezt a veszélyt. Bármely konfliktusban az az erő nyer, amelyet nem annyira a legújabb „játékok” vásárlásába fektet,hanem inkább a személyzet képzésébe.
Az drónok az azerbajdzsáni hadsereg által a karabahi konfliktusban való sikeres felhasználása élénk vitákat váltott ki a harckocsik és a páncélozott járművek jövőjéről. De az Foreign Policy amerikai magazin szerint korai még temetni a harckocsikat a modern harctereken.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus mindenki figyelmét felkeltette, akit érdekel a modern hadi taktika. Mivel mindkét fél aktívan közzéteszi az interneten a csatatéren elért sikereiket, és megerősítésként megemlíti az elpusztított ellenséges harckocsik és páncélozott járművek számát.
Azerbajdzsán pilóta nélküli légi járműveket használ, amelyekkel örmény páncélozott járműveket támad. Ennek eredményeként még sok elismert szakember is kételkedni kezdett a tankok jövőjében. Például az Indiai Fegyveres Erők Északi Hadseregének egykori parancsnoka, D. S. Huda altábornagy azt állítja: a nagy harckocsik csatáinak korszaka elmúlt, és egyre több kérdés merül fel a tankok modern hadviselésben való alkalmazásával kapcsolatban.
A páncéltörő rakéták továbbra is hatékonyak
Első pillantásra úgy tűnhet,hogy amint megkezdődik a drónok tömeges használata, a harckocsik és a gyalogos harcjárművek halálcsapdává válnak a legénység számára. Robert Bateman, a külpolitika szerzője, aki maga is az amerikai hadsereg volt tisztje, másképp gondolkodik: a hegyi-karabahi régióban folyó harcok nem adnak okot arra,hogy beszélnünk kellene a tank "haláláról" a modern hadviselésben.
Bateman hangsúlyozza, hogy a csatatéren elért siker három tényezőtől függ: felkészülés, terep és taktika. De az amerikai szerző szerint az UAV-k páncélozott járművekkel szembeni fölényéről szóló, széles körben hirdetett kijelentés hamis. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a történtekről, nem az azerbajdzsáni vagy az örmény katonai osztályok sajtószolgálatának jelentéseivel, hanem a harctérről készített videofelvételekkel kell foglalkozni, mivel rengeteg ilyen van az interneten.
A mindkét hadsereg sajtószolgálatának videóin gyakran láthatjuk, hogy sok harckocsit és páncélozott járművet nem az UAV-k, hanem páncéltörő rakéták vagy hagyományos lőszerek semmisítenek meg. Természetesen a drónok is semmisítettek meg tankokat, de nem szabad azt feltételezni, hogy a páncélozott járművek megsemmisülése kizárólag a pilóta nélküli légi járművek modern technológiáinak köszönhetően következik be.
A személyzet rossz képzése a páncélozott járművek megsemmisítésének fő oka.
Az azerbajdzsáni és az örmény fél által bemutatott videók - írja Bateman - csak arról tanúskodnak, hogy sem Baku, sem Jereván nem érti: a fegyverek költsége csak egy része annak a költségnek, amelyekből emberek képeznek ki arra, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően használják.
Egyik fél sem jött rá, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező harckocsi is csak fémhulladék, hacsak nem képzett és fegyelmezett szakemberek irányítják, akik képesek megfelelően működtetni egy ilyen harckocsit.
- hangsúlyozza Bateman.
Az ünnepi események során felvonuló látványosnak tűnő modern tankok nagy száma nem jelenti azt, hogy az ország képes lesz helyesen használni őket a csatatéren. Például nem is olyan régen az „ARMi-2020” hadsereg játékai megmutatták, hogy a posztszovjet köztársaságok, főleg a közép-ázsiai tankok legénysége jelentősen alulmarad az oroszokkal szemben és ennek nem a rosszabb harckocsik az okai, hanem kevésbé felkészült személyzetük.
Amikor a képzésről beszélünk, akkor nemcsak a járműszerelők és a személyzet parancsnokainak képzésének minőségét értjük. Magasabb rangokról beszélünk, köztük azokról, akik a harctéren közvetlenül irányítják a harckocsi egységeket és alakulatokat, valamint azokról, akik a szárazföldi erők parancsnokságán tervezik a hadműveleteket.
Mint Bateman megjegyzi, sok karabahi videóban harckocsik vagy más páncélozott járművek egyetlen helyre vannak csoportosítva, ezek nem manővereznek, ez pedig óhatatlanul jelentős veszteségekkel jár.
A lényeg a terepen is található, és az UAV-t nem szabad túlbecsülni
Ezenkívül Hegyi-Karabah nem a legalkalmasabb ország a harckocsik számára. Az ilyen terep más megközelítést igényel a hadműveletek lebonyolításában, más erők hangsúlyozását, de ez nem jelenti azt, hogy a harckocsik más terepen nem lesznek hatékonyak. Például Vietnam dzsungelében a harckocsik szintén nem voltak hatékonyak, de más körülmények között kiválónak bizonyultak.
Az indiai Huda tábornok, akit fentebb idéztünk, Karabah és Kasmír viszonyait hasonlítja össze, és teljesen helyesen. Ladakhban az indiai nehéz harckocsik telepítése is problémás volt. De a világ nem Kasmírból és Karabahból áll. Bár korunk számos "forró pontja" hegyvidéki területeken található,a többségben a sík területek vannak, és a harckocsik ott még mindig nagyon hatékonyak.
Bateman arra a következtetésre jut: a hegyi-karabahi konfliktus nem tanúskodhat a páncélozott járművek "haláláról" - a drónok egyáltalán nem tették haszontalanná a tankokat.
Ez a háború csupán két rosszul képzett, esetlenül cselekvő hadsereget és a modern információs technológia erejét jelenti, amely lehetővé teszi a videók gyors feltöltését az internetre,
- írja Bateman.
Más következtetések azonban levonhatók - az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alábecsülik a katonai légvédelem fontosságát. A drónok valóban fenyegetést jelentenek, de az olcsó drónok lelövése is olcsó. A modern szárazföldi erők - légi fölény nélkül is - képesek lesznek megszüntetni ezt a veszélyt. Bármely konfliktusban az az erő nyer, amelyet nem annyira a legújabb „játékok” vásárlásába fektet,hanem inkább a személyzet képzésébe.
A lebegő faxságot leszámítva ettől lesz csak igazán ütős egy harckocsi .Amikor mini irányított rakétákat zúdít az ellenfélre .
És függőleges rakéta elhárítói vannak programozható EMP lövedék .Ja hogy ez játék? Igen és? Lehet pár évtized múlva ismét ismét komoly fegyvernem lesz a harckocsi .
Mondjuk a a trophy rendszert nem írnám le
És függőleges rakéta elhárítói vannak programozható EMP lövedék .Ja hogy ez játék? Igen és? Lehet pár évtized múlva ismét ismét komoly fegyvernem lesz a harckocsi .
Mondjuk a a trophy rendszert nem írnám le
T
Törölt tag 1586
Guest
Szerintem ez a Bateman téved.A drónok nem tették haszontalanná a tankokat: amerikai sajtó a karabahi háborúról
Az drónok az azerbajdzsáni hadsereg által a karabahi konfliktusban való sikeres felhasználása élénk vitákat váltott ki a harckocsik és a páncélozott járművek jövőjéről. De az Foreign Policy amerikai magazin szerint korai még temetni a harckocsikat a modern harctereken.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus mindenki figyelmét felkeltette, akit érdekel a modern hadi taktika. Mivel mindkét fél aktívan közzéteszi az interneten a csatatéren elért sikereiket, és megerősítésként megemlíti az elpusztított ellenséges harckocsik és páncélozott járművek számát.
Azerbajdzsán pilóta nélküli légi járműveket használ, amelyekkel örmény páncélozott járműveket támad. Ennek eredményeként még sok elismert szakember is kételkedni kezdett a tankok jövőjében. Például az Indiai Fegyveres Erők Északi Hadseregének egykori parancsnoka, D. S. Huda altábornagy azt állítja: a nagy harckocsik csatáinak korszaka elmúlt, és egyre több kérdés merül fel a tankok modern hadviselésben való alkalmazásával kapcsolatban.
A páncéltörő rakéták továbbra is hatékonyak
Első pillantásra úgy tűnhet,hogy amint megkezdődik a drónok tömeges használata, a harckocsik és a gyalogos harcjárművek halálcsapdává válnak a legénység számára. Robert Bateman, a külpolitika szerzője, aki maga is az amerikai hadsereg volt tisztje, másképp gondolkodik: a hegyi-karabahi régióban folyó harcok nem adnak okot arra,hogy beszélnünk kellene a tank "haláláról" a modern hadviselésben.
Bateman hangsúlyozza, hogy a csatatéren elért siker három tényezőtől függ: felkészülés, terep és taktika. De az amerikai szerző szerint az UAV-k páncélozott járművekkel szembeni fölényéről szóló, széles körben hirdetett kijelentés hamis. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a történtekről, nem az azerbajdzsáni vagy az örmény katonai osztályok sajtószolgálatának jelentéseivel, hanem a harctérről készített videofelvételekkel kell foglalkozni, mivel rengeteg ilyen van az interneten.
A mindkét hadsereg sajtószolgálatának videóin gyakran láthatjuk, hogy sok harckocsit és páncélozott járművet nem az UAV-k, hanem páncéltörő rakéták vagy hagyományos lőszerek semmisítenek meg. Természetesen a drónok is semmisítettek meg tankokat, de nem szabad azt feltételezni, hogy a páncélozott járművek megsemmisülése kizárólag a pilóta nélküli légi járművek modern technológiáinak köszönhetően következik be.
A személyzet rossz képzése a páncélozott járművek megsemmisítésének fő oka.
Az azerbajdzsáni és az örmény fél által bemutatott videók - írja Bateman - csak arról tanúskodnak, hogy sem Baku, sem Jereván nem érti: a fegyverek költsége csak egy része annak a költségnek, amelyekből emberek képeznek ki arra, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően használják.
Egyik fél sem jött rá, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező harckocsi is csak fémhulladék, hacsak nem képzett és fegyelmezett szakemberek irányítják, akik képesek megfelelően működtetni egy ilyen harckocsit.
- hangsúlyozza Bateman.
Az ünnepi események során felvonuló látványosnak tűnő modern tankok nagy száma nem jelenti azt, hogy az ország képes lesz helyesen használni őket a csatatéren. Például nem is olyan régen az „ARMi-2020” hadsereg játékai megmutatták, hogy a posztszovjet köztársaságok, főleg a közép-ázsiai tankok legénysége jelentősen alulmarad az oroszokkal szemben és ennek nem a rosszabb harckocsik az okai, hanem kevésbé felkészült személyzetük.
Amikor a képzésről beszélünk, akkor nemcsak a járműszerelők és a személyzet parancsnokainak képzésének minőségét értjük. Magasabb rangokról beszélünk, köztük azokról, akik a harctéren közvetlenül irányítják a harckocsi egységeket és alakulatokat, valamint azokról, akik a szárazföldi erők parancsnokságán tervezik a hadműveleteket.
Mint Bateman megjegyzi, sok karabahi videóban harckocsik vagy más páncélozott járművek egyetlen helyre vannak csoportosítva, ezek nem manővereznek, ez pedig óhatatlanul jelentős veszteségekkel jár.
A lényeg a terepen is található, és az UAV-t nem szabad túlbecsülni
Ezenkívül Hegyi-Karabah nem a legalkalmasabb ország a harckocsik számára. Az ilyen terep más megközelítést igényel a hadműveletek lebonyolításában, más erők hangsúlyozását, de ez nem jelenti azt, hogy a harckocsik más terepen nem lesznek hatékonyak. Például Vietnam dzsungelében a harckocsik szintén nem voltak hatékonyak, de más körülmények között kiválónak bizonyultak.
Az indiai Huda tábornok, akit fentebb idéztünk, Karabah és Kasmír viszonyait hasonlítja össze, és teljesen helyesen. Ladakhban az indiai nehéz harckocsik telepítése is problémás volt. De a világ nem Kasmírból és Karabahból áll. Bár korunk számos "forró pontja" hegyvidéki területeken található,a többségben a sík területek vannak, és a harckocsik ott még mindig nagyon hatékonyak.
Bateman arra a következtetésre jut: a hegyi-karabahi konfliktus nem tanúskodhat a páncélozott járművek "haláláról" - a drónok egyáltalán nem tették haszontalanná a tankokat.
Ez a háború csupán két rosszul képzett, esetlenül cselekvő hadsereget és a modern információs technológia erejét jelenti, amely lehetővé teszi a videók gyors feltöltését az internetre,
- írja Bateman.
Más következtetések azonban levonhatók - az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alábecsülik a katonai légvédelem fontosságát. A drónok valóban fenyegetést jelentenek, de az olcsó drónok lelövése is olcsó. A modern szárazföldi erők - légi fölény nélkül is - képesek lesznek megszüntetni ezt a veszélyt. Bármely konfliktusban az az erő nyer, amelyet nem annyira a legújabb „játékok” vásárlásába fektet,hanem inkább a személyzet képzésébe.
- A karabahi harckocsi veszteségek nem azért következtek be mert a harckocsik nem manővereztek. A videókon lealább annyi mozgásban lévő harckocsit semmisítenek meg drónokkal mint olyat ami éppen áll (többnyire valami fedezékben).
- A karabahi hegyek előterében lévő viszonylag sík terep tökéletesen megfelelő a harckocsi harcászathoz. Dimbes dombos horhosokkal átszeldelt jól belátható, több helyen majdnem félsivatagos terep. Ideális a harckocsiknak.
- az Örmény harckocsizó személyzet képzetségét nem tudom megítélni, de egy szuper jól képzett személyzettel ellátott USA Abrams harckocsit u.így szétkptak volna az Azeri drónok.
A veszteségek oka hogy az Örmény csapat és hadsereg légvédelmét is elpusztitották a drónok (az Osakkal kezdték..) így mostmár pulykalövészet zajlik felülről mindenre aminek katonai relevanciája van.
Eddigiek alapján szerintem két tanulság van a tankok számára:
- A 360 fokban védő APS nélkülözhetetlen.
- a drónok ellen hatékony légvédelem nélkülözhetetlen és ezeknek folyamatosan együtt kell mozognia a tankokkal és 0-24 ben aktívan védeniük kell őket
Ezek nélkül a tankok mozgó drága koporsók
M
molnibalage
Guest
Viszont ezekkel meg a drónozgatás kb. annyira lenne effektív, mint kavicsokkal a Gellért hegyet lebontani.
T
Törölt tag 1586
Guest
rudi
Szerintem egy modern APS rendszer nem csak az ATGM-et, de az öngyilkos drónt is leszedi mielőtt becsapódna.
Ergo marad a drón rávezetéses tüzérség, mert minden mást az APS leszed.
Szerintem egy modern APS rendszer nem csak az ATGM-et, de az öngyilkos drónt is leszedi mielőtt becsapódna.
Ergo marad a drón rávezetéses tüzérség, mert minden mást az APS leszed.
Megint eszembe jut a vezetékes Maljutka képzeletbeli újjászületése, egy kamerával+joystick-al operátorral, amint a drón-elleni robbanófejjel (a kumulatív helyett) "röppen" a maga 150 m/s körüli sebességével a 2-300 km/h-val "sétáló" drón felé.
Ha "megtoldanák még a drótot" is 5 km-ig, nem kis haszna lenne.
T
Törölt tag 1586
Guest
Lehet hogy az APS megállítja a kamikaze drónt vagy a kisméretű LGB t, de:
- a német ADS centikkel a páncél előtt állít meg bármit is az Izrarli Trophy meg talán 4-5 méterre A Harop robbanófeje 23 kg!
A.tank személyzete lehet hogy túléli a robbanást (ha a nyílások zárva vannak) viszont a tank mehet a szervízbe mert egy ilyen robbanás mindent le fog bontani róla.
- az aktív védelmi rendszerek - 1.kivétellel -mind radar alapúak, úgyhogy ha a drónokon esetleg egy SIGINT eszköz is van akkor az ellen pontosan tudni fogja hol vannak a tankok.
- minden jármûre nem lehet APS t tenni. Az utánpótlást szállító teherautók már most is kedvenc célpontok. Ha bevéded a tankokkat, de véletlenül hagyod a teherautókat, akkor a drónok a tank helyett legfeljebb az ûza.ot szállító tartálykocsit fogják szétlőni.
rudi
Nekem a német cuccokról van egy véleményem, de én inkább megtartom magamnak.
Az Izraeli vagy az Orosz rendszerek a számomra mérvadóak. Azok meg , mint írtad 4-5 méterre robbannak a tanktól. Ilyenkor az ATGM töltete el sem működik a megsemmisülés során. Gondolom az öngyilkos dróné se jönne működésbe.
Az mondjuk vicces műfaj lenne, amikor a 800,000 eurós öngyilkos drónokat a 100,000 eurós teherautók ellen vetik be
MBT-ből jó esetben van 100 db-od, teherautóból meg vagy 1000 db-od.
Nekem a német cuccokról van egy véleményem, de én inkább megtartom magamnak.
Az Izraeli vagy az Orosz rendszerek a számomra mérvadóak. Azok meg , mint írtad 4-5 méterre robbannak a tanktól. Ilyenkor az ATGM töltete el sem működik a megsemmisülés során. Gondolom az öngyilkos dróné se jönne működésbe.
Az mondjuk vicces műfaj lenne, amikor a 800,000 eurós öngyilkos drónokat a 100,000 eurós teherautók ellen vetik be
MBT-ből jó esetben van 100 db-od, teherautóból meg vagy 1000 db-od.
Ezen én is megdöbbentem. Azonban meglehet, annyi van nekik ezekből a drónokból és fegyverzet hozzá, hogy vacak Uralokat is lövöldözhetnek bátran velük.
Így van. Az örmény veszteségekben az azeri technikai fölény mellett legalább annyira az örmények rossz taktikája is közrejátszik: óriási hiba volt a tankokat, lérak indítókat egyedül hagyni. A felvételeken is látható egyedül hagyott beásott tank csemege a drónnak. A tanulság, hogy az APS nélkülözhetetlen. A csapatlégvédelemre sokkal nagyobb súlyt kell helyezni. Mind csöves pl. Skyranger mind olcsó tömeges MANPADS (pl. a lengyel Piorun) légvédelem szükséges és drónok minden menniységben: felderítő drónok, drónvadász drónok, csapásmérő drónok.
Miből is gondoljuk, hogy a harckocsik egyedül voltak hagyva?
Mert a megsemmisítésükröl készült filmen nincs tőle 1 méterre egy csapatlégvêdelmi eszköz?
Akkor mi van, ha tőle 300m-re (a képkivágáson kívül) ott pörög a radar, csak a török zavarás miatt használhatatlan?
És mennyit ér az az utánpótlás,ami a teherautón van?Ami nélkül a tankok harcképtelenek.....rudi
Nekem a német cuccokról van egy véleményem, de én inkább megtartom magamnak.
Az Izraeli vagy az Orosz rendszerek a számomra mérvadóak. Azok meg , mint írtad 4-5 méterre robbannak a tanktól. Ilyenkor az ATGM töltete el sem működik a megsemmisülés során. Gondolom az öngyilkos dróné se jönne működésbe.
Az mondjuk vicces műfaj lenne, amikor a 800,000 eurós öngyilkos drónokat a 100,000 eurós teherautók ellen vetik be
MBT-ből jó esetben van 100 db-od, teherautóból meg vagy 1000 db-od.
Van olyan kazettás siklóbomba/MLRS rakéta/stb ami önirányitott lövedékképző (EFP) harci részű altölteteket szor.Csak egy lépés,hogy dron is legyen ilyen,vagy ilyen töltettel-de az se lepne meg,ha már most is lenne ilyen.
APS-ek nem védenek a felülről támadó löszerek ellen...Az RM APS-e és az Arena eleve felülről lefele szorja a repeszt.Trophy és az Afgani vertikálisan kb 30fokban véd.Iron fist jelenleg a legjobb,70fokban képes helyszögben elfogásra (és korlátozottan véd a sabot ellen is-viszont kézzel kell újratölteni)
M
molnibalage
Guest
Lehetséges. De az AHEAD AAA ellen még erről sincs szó.
Mindenky a drónokat hypolja úgy, hogy soha semmi légvédelemmel ellenük nem lépett fel. Ez kb. olyan, mint a bombázó hype a II. vh előtt aztán a valóság pofáncsapta mindkét oldalt, hogy a kíséret nélküli bombázókat halomra mészárolják.
Könnyű úgy vitézkedni a drónok ellen, ahol 40 éves Sz-300PT/PSz meg Osza van.
Ez is az egyik visszatérő mániád. Ha van anti drón radar, akkor lehet tudni mikor jön, addig nem kell felkapcsolni az APS-t sem.
Én nem lehet mindenre is drónokkal tüzeli.
Ha haragudj, de a szokásost látom. Drón, király, a hk az szar...
Az első félkomoly légévdelem szétcsapná ezek a drónokat és aztán az "only drone" (túlzás) haderőn meg átgyalogol az ellen.