Szegény Molnibalage, néha sajnálom. Írt erről egy tök jó tanulmányt ide, de hát azt senki nem olvassa. Ami nyilván szabad, nem volt kötelező olvasmány, csak ha valakit érdekel a téma itt van, letölthető az oldalról, helyette mintha soha nem írt volna semmi. Néha már sajnálom szegényt, azt hiszi hogy van igény az okításra.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Dehogy...!Én még nem dagonyáztam egy biztpol-ban sem soha
melyik az a topc? Elolvasnám
Most elolvastam az ide vonatkozó részt - ismét. A következőket írja: “...harcértéke mégis nagyban felülmúlta az elődét köszönhetően a radarvezérlésnek, a megnövelt tűzgyorsaságnak...”. HTÖ ZSzU-23-4 Silka
Tehát a tűzgyorsaság mégiscsak számíthat.
Nem a tűzgyorsaság a lényeg hanem a "lövedéksűrűség" a cél közeleben.Az AHEAD jóval kisebb tűzgyorsaság mellett jóval nagyobb "lövedék"sűrűseget ér el a cél közelében mint egy Shilka.
Azért az idézőjel mert az AHEAD ugye felrobban a cél közelében és egy repeszfelhőt képez ami ugyanúgy felfogható lövedékként mint a hagyományos értelembe vett lövedék.
M
molnibalage
Guest
Olvasd már el kérlek a februárban kiadott cikkemet a témában...
Senkit nem érdekel a Silka nagyobb tűzgyorsasága. A lövedékeknek telitalálat kell. Az AHEAD lőszer meg olyan, fél-1 méteres átmérőjű lövedékekkel tüzelné, nem 23 mm-rel
Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem. Két azonos szórású és űrméretű lövegnél.
De AHEAD vs csapódó gyújtónál labdába nem rúg.
Erre.
https://htka.hu/2020/02/27/legvedelmi-tuzerseg-szamokban/
W
Wilson
Guest
Itt egy orosz cikk a harckocsik páncélzatának optimalizációjáról.
A szárazföldi harcjárművek védelme. Nem kaphat túl sok páncélt?
A szárazföldi harcjárművek mindenféle fegyverrel telített harctéren működik. Ez jelentősen megkülönbözteti a vízen, víz alatt és a levegőben folytatott harci műveletektől. A fő különbség az, hogy a harcjárművek a földön hatalmas kaliberű tartományú lövegekkel, lövedékekkel, rakétákkal és aknákkal néznek szembe: 5,45 mm-l 203 mm-g. Ugyanakkor a repülőgépek, hajók és tengeralattjárók megtámadására használható lőszertípusok száma nagyságrenddel kevesebb. És az a távolság, ahonnan ezt vagy azt a fegyvert használják repülőgépek, hajók és tengeralattjárók ellen, sokkal nagyobb, ami időt ad nekik a döntéshozatalra és a válaszadásra.
Mindezek következtében a páncélt a harcjárművek szerves részévé teszik. A kérdés csak az, hogy mi legyen az optimális páncélozási szint: a páncél tömegének és a felszerelés többi részének aránya és a testen való eloszlása.
Páncélvédettség
Létezése során a páncélvédelem folyamatosan fejlődött: öntött páncél, hengerelt páncél, heterogén acélpáncél különböző keménységű hegesztett lemezekből.
Ugyanakkor a páncéltörő fegyverek is fejlődtek (gyakran gyorsabb ütemben). A kumulatív robbanófejek megjelenése komoly kihívássá vált a páncélok készítői számára. A kumulatív robbanófejek megkülönböztető jellemzője, hogy meglehetősen kompakt és olcsó fegyverekbe telepíthetők, amelyek minden típusú hordozóra,platformra felszerelhetők.
Az RPG-7 kézi páncéltörő gránátvető és analógjai az egyik legszörnyűbb fenyegetéssé váltak a páncélozott járművek számára, különösen hegyvidéki és erdős területeken vagy a településeken folytatott csatákban
Határozott áttörésnek tekinthető az összetett páncél megjelenése, ideértve a páncélacélok mellett különféle nem fémes anyagok töltőanyagát is: megerősített szövetek, üvegszál, porcelán, kerámiák.
A T-64A harckocsi tornyának kerámia gömbökkel (balra) és a T-80UD tartályok tornyainak metszete a polimerrel töltött cellás öntött tömbökkel (középen) és szinterezett "csomagolással" (jobbra)
Dinamikus védelem
Újabb áttörésnek tekinthető a dinamikus védelem (DZ reaktív) megjelenése, amelynek elve egy támadó lőszer,rakéta megsemmisítésén alapul egy kis robbanótöltet felrobbantásával, amelynek elindítását maga a támadó lőszer hajtja végre. A dinamikus védelem széles körben elterjedt a hazai harcjárműveken.
T-55AMV harckocsi, DZ blokkokkal ellátva
DZ(reaktív) blokk
A DZ(reaktív) megjelenése arra kényszerítette a páncéltörő fegyverek fejlesztőit, hogy növeljék a kumulatív tölcsér átmérőjét, felszereljék a termékeket egy vagy két vezető kumulatív előtöltéssel, amelyet az ERA egységek megsemmisítésére terveztek.
A Kornet páncéltörő rakétarendszer (ATGM) páncéltörő irányított rakétája (ATGM) tandem alakú töltettel van felszerelve
A reaktív páncél első változataival szemben a legújabb változatok, mint például a T-90 sorozat harckocsijaira (MBT) telepített reaktív páncél "Relikt", vagy az Armata platform páncélozott járműveire telepített "Malachite" reaktív páncélok.már képesek megvédeni a páncélozott járműveket a szubkaliberű lövedékektől (BOPS), a tandem alakú töltetektől, és a DZ" Malachite "képes ellenállni a" sokkmag "típusú lőszereknek és .
A "sokkmag" lőszere elsősorban a páncélozott járművek felülről történő megsemmisítésére szolgál
A DZ "Malachite" T-14 "Armata" harckocsinak szinte minden típusú modern páncéltörő fegyvernek ellen kell állnia
Kevés információ található a DZ(reaktív blokk) "Malachite" -l. Olyan magyarázatok születtek, hogy kialakítása viszonylag konzervatív és korszerű technikai megoldásokon is alapulhat. Az első esetben a DZ "Malachite" kialakítása a DZ "Relikt" -n megvalósított de továbbfejlesztett megoldásokon alapul:. Ez lehetővé teszi a kumulatív sugár megtörését, a BOPS eltérítését vagy megtörését.
A második változatban a DZ "Malakhit" az "Afganit" aktív védelmi komplexum (KAZ) részeként aktiválható, szintén az "Armata" család gépeire telepítve. Ebben az esetben a DZ "intellektuális páncélzattá" válik: a DZ(reaktív) blokk beindítását előre végrehajtják, még mielőtt a támadó lőszer eltalálna, az Afganit komplexum radarja alapján.
Lehetséges a DZ(reaktív blokk) "Malachite" aktiválása az elektrodinamikai védelem egy másik típusa szerint is, amelynek szabadalma az "Anyagkutató Intézet" tulajdonában van. Ebben az esetben a közeledő lövedék vagy rakéta észlelését beépített induktorok végzik, a támadó lőszer szerkezetében található fém mágneses térerősségének változása alapján. Ennek a megoldásnak az előnye a távérzékelő rendszer függetlensége a KAZ(aktív védelem) Afganit radarjától, amelyet az ellenséges tűz károsíthat, valamint annak lehetősége, hogy a támadó lőszert a testtől körülbelül 200–400 mm távolságban semmisítsék meg még mielőtt az a védett eszközbe ütközne.
Külön említjük meg egy más típusú dinamikus védelmet, ez az ukrán DZ "Knife" vagy a DZ "Duplet" továbbfejlesztett változata. A DZ „kés” hosszúkás alakú tölteteken alapul, amelyek a testen sorokban helyezkednek el,és merőlegesek a támadó lőszer megközelítési irányára. A DZ "kés" alakú elemei további töltetekkel vannak összekapcsolva oly módon, hogy a blokkban lévő egyik meghosszabbított alakú töltetnek a támadó lőszer eltalálása miatt történő elműködése felrobbantja a blokk többi kiterjesztett alakú töltetét. A hosszúkás töltetek egymás után robbannak fel , megsemmisítve és elhárítva a támadó lőszert.
DZ modul kibővített formájú töltetekkel és a DZ típusú "kés" működési elvének képével
A DZ "Duplet" -n a reaktív páncélmodulok több rétegben vannak elhelyezve, ami jelentősen növelheti a támadó lőszer megsemmisítésének valószínűségét.
Sok más dologhoz hasonlóan a hosszúkás alakú töltetek elvén alapuló robbanékony reaktív páncélzat története a Szovjetunióig nyúlik vissza. Ennek ellenére az ország összeomlása után az orosz és ukrán fejlesztők különböző fejlesztési utakat választottak. Az idő fogja megmondani, melyik megoldás lesz hatékonyabb. Eközben elképzelhető, hogy a legjobb megoldás a kombinált megoldások alkalmazása lenne, amelyekben különböző típusú reaktív páncélok kiegészítenék egymást.
A szárazföldi harcjárművek védelme. Nem kaphat túl sok páncélt?
A szárazföldi harcjárművek mindenféle fegyverrel telített harctéren működik. Ez jelentősen megkülönbözteti a vízen, víz alatt és a levegőben folytatott harci műveletektől. A fő különbség az, hogy a harcjárművek a földön hatalmas kaliberű tartományú lövegekkel, lövedékekkel, rakétákkal és aknákkal néznek szembe: 5,45 mm-l 203 mm-g. Ugyanakkor a repülőgépek, hajók és tengeralattjárók megtámadására használható lőszertípusok száma nagyságrenddel kevesebb. És az a távolság, ahonnan ezt vagy azt a fegyvert használják repülőgépek, hajók és tengeralattjárók ellen, sokkal nagyobb, ami időt ad nekik a döntéshozatalra és a válaszadásra.
Mindezek következtében a páncélt a harcjárművek szerves részévé teszik. A kérdés csak az, hogy mi legyen az optimális páncélozási szint: a páncél tömegének és a felszerelés többi részének aránya és a testen való eloszlása.
Páncélvédettség
Létezése során a páncélvédelem folyamatosan fejlődött: öntött páncél, hengerelt páncél, heterogén acélpáncél különböző keménységű hegesztett lemezekből.
Ugyanakkor a páncéltörő fegyverek is fejlődtek (gyakran gyorsabb ütemben). A kumulatív robbanófejek megjelenése komoly kihívássá vált a páncélok készítői számára. A kumulatív robbanófejek megkülönböztető jellemzője, hogy meglehetősen kompakt és olcsó fegyverekbe telepíthetők, amelyek minden típusú hordozóra,platformra felszerelhetők.
Az RPG-7 kézi páncéltörő gránátvető és analógjai az egyik legszörnyűbb fenyegetéssé váltak a páncélozott járművek számára, különösen hegyvidéki és erdős területeken vagy a településeken folytatott csatákban
Határozott áttörésnek tekinthető az összetett páncél megjelenése, ideértve a páncélacélok mellett különféle nem fémes anyagok töltőanyagát is: megerősített szövetek, üvegszál, porcelán, kerámiák.
A T-64A harckocsi tornyának kerámia gömbökkel (balra) és a T-80UD tartályok tornyainak metszete a polimerrel töltött cellás öntött tömbökkel (középen) és szinterezett "csomagolással" (jobbra)
Dinamikus védelem
Újabb áttörésnek tekinthető a dinamikus védelem (DZ reaktív) megjelenése, amelynek elve egy támadó lőszer,rakéta megsemmisítésén alapul egy kis robbanótöltet felrobbantásával, amelynek elindítását maga a támadó lőszer hajtja végre. A dinamikus védelem széles körben elterjedt a hazai harcjárműveken.
T-55AMV harckocsi, DZ blokkokkal ellátva
DZ(reaktív) blokk
A DZ(reaktív) megjelenése arra kényszerítette a páncéltörő fegyverek fejlesztőit, hogy növeljék a kumulatív tölcsér átmérőjét, felszereljék a termékeket egy vagy két vezető kumulatív előtöltéssel, amelyet az ERA egységek megsemmisítésére terveztek.
A Kornet páncéltörő rakétarendszer (ATGM) páncéltörő irányított rakétája (ATGM) tandem alakú töltettel van felszerelve
A reaktív páncél első változataival szemben a legújabb változatok, mint például a T-90 sorozat harckocsijaira (MBT) telepített reaktív páncél "Relikt", vagy az Armata platform páncélozott járműveire telepített "Malachite" reaktív páncélok.már képesek megvédeni a páncélozott járműveket a szubkaliberű lövedékektől (BOPS), a tandem alakú töltetektől, és a DZ" Malachite "képes ellenállni a" sokkmag "típusú lőszereknek és .
A "sokkmag" lőszere elsősorban a páncélozott járművek felülről történő megsemmisítésére szolgál
A DZ "Malachite" T-14 "Armata" harckocsinak szinte minden típusú modern páncéltörő fegyvernek ellen kell állnia
Kevés információ található a DZ(reaktív blokk) "Malachite" -l. Olyan magyarázatok születtek, hogy kialakítása viszonylag konzervatív és korszerű technikai megoldásokon is alapulhat. Az első esetben a DZ "Malachite" kialakítása a DZ "Relikt" -n megvalósított de továbbfejlesztett megoldásokon alapul:. Ez lehetővé teszi a kumulatív sugár megtörését, a BOPS eltérítését vagy megtörését.
A második változatban a DZ "Malakhit" az "Afganit" aktív védelmi komplexum (KAZ) részeként aktiválható, szintén az "Armata" család gépeire telepítve. Ebben az esetben a DZ "intellektuális páncélzattá" válik: a DZ(reaktív) blokk beindítását előre végrehajtják, még mielőtt a támadó lőszer eltalálna, az Afganit komplexum radarja alapján.
Lehetséges a DZ(reaktív blokk) "Malachite" aktiválása az elektrodinamikai védelem egy másik típusa szerint is, amelynek szabadalma az "Anyagkutató Intézet" tulajdonában van. Ebben az esetben a közeledő lövedék vagy rakéta észlelését beépített induktorok végzik, a támadó lőszer szerkezetében található fém mágneses térerősségének változása alapján. Ennek a megoldásnak az előnye a távérzékelő rendszer függetlensége a KAZ(aktív védelem) Afganit radarjától, amelyet az ellenséges tűz károsíthat, valamint annak lehetősége, hogy a támadó lőszert a testtől körülbelül 200–400 mm távolságban semmisítsék meg még mielőtt az a védett eszközbe ütközne.
Külön említjük meg egy más típusú dinamikus védelmet, ez az ukrán DZ "Knife" vagy a DZ "Duplet" továbbfejlesztett változata. A DZ „kés” hosszúkás alakú tölteteken alapul, amelyek a testen sorokban helyezkednek el,és merőlegesek a támadó lőszer megközelítési irányára. A DZ "kés" alakú elemei további töltetekkel vannak összekapcsolva oly módon, hogy a blokkban lévő egyik meghosszabbított alakú töltetnek a támadó lőszer eltalálása miatt történő elműködése felrobbantja a blokk többi kiterjesztett alakú töltetét. A hosszúkás töltetek egymás után robbannak fel , megsemmisítve és elhárítva a támadó lőszert.
DZ modul kibővített formájú töltetekkel és a DZ típusú "kés" működési elvének képével
A DZ "Duplet" -n a reaktív páncélmodulok több rétegben vannak elhelyezve, ami jelentősen növelheti a támadó lőszer megsemmisítésének valószínűségét.
Sok más dologhoz hasonlóan a hosszúkás alakú töltetek elvén alapuló robbanékony reaktív páncélzat története a Szovjetunióig nyúlik vissza. Ennek ellenére az ország összeomlása után az orosz és ukrán fejlesztők különböző fejlesztési utakat választottak. Az idő fogja megmondani, melyik megoldás lesz hatékonyabb. Eközben elképzelhető, hogy a legjobb megoldás a kombinált megoldások alkalmazása lenne, amelyekben különböző típusú reaktív páncélok kiegészítenék egymást.
W
Wilson
Guest
2.rész
"Elektromos páncél"
A páncélozott járművek ígéretes modelljei esetében az úgynevezett elektromos páncél létrehozását fontolgatják. Az egyik lehetőség egy védőlemez kidobása a támadó lőszer irányába, mivel feltehetően a malachita DZ-l(reaktív páncél) is megvalósítható, csak a dobást nem kis méretű robbanótöltet felrobbantásával, hanem a polietilén blokk "elpárolgása" miatt a dobott lemez elektrotermikus hatásával hajtják végre az erőteljes elektromos kisülést, vagy a védőlemezek tágulását az elektromágneses interakció segítségével valósítják meg.
Az elektromágneses páncél működésének elve
Szintén fontolóra veszik a nagyfeszültségű kisülés (10-20 kJ nagyságrendű) a BOPS kumulatív sugarára vagy magjára gyakorolt közvetlen hatásának egy változatát, amelynek a lőszer megsemmisüléséhez illetve eltérítéséhez kell vezetnie.
Az "elektromos páncél" komoly előnye a hordozóra gyakorolt minimális másodlagos hatás, amelynek köszönhetően ilyen védelem alkalmazható könnyű páncélozott járműveken, valamint a kapcsolódó "tárgyakra", és természetesen a páncélozott járműveket kísérő gyalogosokra gyakorolt minimális hatása. Az ilyen vagy olyan típusú "elektromos páncélok" megvalósításának fő problémája az, hogy nagy teljesítményű áramforrást kell telepíteni a páncélozott járművekre, amelyet rendkívül nehéz megvalósítani a hagyományos erőforrással rendelkező járműveken, ám ez már egy járható út elektromos meghajtás esetén.
Páncél szintje
A közelmúltban rendszeresen felmerült a páncélozás megengedett csökkentésének kérdése, a páncélozott járművek álcázásának megnövekedett lehetőségei , valamint a rendkívül hatékony, ígéretes KAZ(aktív védelem) bevezetése kapcsán. Például az FCS program keretében kifejlesztett XM1202 harckocsi esetében védelmet kellett biztosítani a 30 mm-s és 45 mm-s ágyútűz ellen, elölről és a 14,5 mm-s kaliberű kézi lőfegyverek valamint 152/155 mm-s tüzérségi lövedékek repeszei ellen teljes körűen. Valójában a páncélozási szintet tekintve ez már nem tank, hanem inkább páncélozott személyszállító.
A BMP "Kurganets" könnyen egy könnyű harckocsi alapjává válhat
Ha egy tank teljes körű védelme csak 14,5 mm-s kaliberig van hitelesítve, akkor oldalról átlőheti minden 23-35 mm lőszer, 45-57 mm-s nagy teljesítményű lőszerekről, , illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló nagy kaliberű mesterlövész puskákhoz fejlesztett lőszerekről nem is beszélve,. Kétséges, hogy bármelyik KAZ(aktív védelem) képes lesz-e fél tucat vagy egy tucatnyi 30 mm-s kaliberű lövedéket "elfogni".
Városi körülmények között folytatott harc esetén egy könnyű harckocsi is halálra van ítélve. Például a KAZ képes lesz elfogni 3-4 RPG-k ből kilőtt gránátot, de egy tucat lövést nem képes visszaverni, és . Ugyanakkor nem ritka, hogy a harckocsik, akár egy elavult modell is, tucatnyi találatot kapnak az RPG-l, és ez nem vezetett azok megsemmisítéséhez.
Az MBT-k páncélzatának csökkenése esetén a páncéltörő fegyverek fejlesztői csökkenteni tudják a lőszerüket is, ami a hordható / hordozható lőszerek mennyiségének növekedéséhez vezet. A Pantsir légvédelmi rakéta- és ágyúrendszerrel (ZRPK) és a hozzá kifejlesztett Gvozd kis méretű légvédelmi rakétákkal (SAM) analóg módon ki lehet fejleszteni, (egy szabványos rakéta) helyett négy egységben elhelyezve, ATGM vagy RPG-t,így három vagy négy rakéta egyidejű indításával bármelyik KAZ túlterhelhető.Valójában már arról kell beszélnünk, hogy ezek a csökkentett dimenziójú ATGM-k már létrejöttek, vagy most jönnek létre. Ez a Bulat irányított fegyverrendszer, amely a frissített Epoch modul része. Könnyű észrevenni a méretbeli különbséget a Kornet komplexum ATGM-e és a Bulat komplexum ATGM-i között,
Ígéretes "Nail" légvédelmi rakétarendszer a ZRPK "Pantsir" számára. Ugyanezen elv szerint ígéretes ATGM és RPG hozható létre, ha az MBT-k páncélzatát csökkentik
A "Bulat" irányított fegyverkomplexum modellje
Ezenkívül a vékony páncélzat nem teszi lehetővé a hatékony dinamikus védelem elhelyezését.
Megállapítható, hogy páncélokra van szükség tankokhoz és más nehéz páncélozott járművekhez. De milyen szintű páncélozás az elegendő?
Nyilvánvaló, hogy a fő korlátozó tényező továbbra is a páncélozott járművek súlyának és méretének jellemzői maradnak: ezek a jellemzők a szállítás során megengedett méretek és súly, lehetővé téve a páncélozott járművek teherautó trélerekkel, vasúti szállítással és repülővel szállítását . Ennek megfelelően számíthatunk a páncélozás jelenlegi szintjének fenntartására és ennek eredményeként az páncélozott járművek biztonságára.Hiszen egyrészt fejlődnek a támadás eszközei, másrészt javulnak a páncélzat anyagai, elrendezési sémái, ígéretes megoldások kerülnek bevezetésre.
Áttörő megoldások megjelenése nélkül, és a KAZ(aktív védelem) bevezetésének figyelembevétele nélkül a lövedékek / páncélok egyensúlya feltehetően megközelítőleg a jelenlegi szinten marad. Egy ideig a támadás eszközeinek lesz előnye, egy ideig - a védekezésnek. Marad a páncélok eloszlásának kérdése, amelyet elhelyezhetünk a páncélozott járművek karosszériáján.
Szerző:
Andrej Mitrofanov
"Elektromos páncél"
A páncélozott járművek ígéretes modelljei esetében az úgynevezett elektromos páncél létrehozását fontolgatják. Az egyik lehetőség egy védőlemez kidobása a támadó lőszer irányába, mivel feltehetően a malachita DZ-l(reaktív páncél) is megvalósítható, csak a dobást nem kis méretű robbanótöltet felrobbantásával, hanem a polietilén blokk "elpárolgása" miatt a dobott lemez elektrotermikus hatásával hajtják végre az erőteljes elektromos kisülést, vagy a védőlemezek tágulását az elektromágneses interakció segítségével valósítják meg.
Az elektromágneses páncél működésének elve
Szintén fontolóra veszik a nagyfeszültségű kisülés (10-20 kJ nagyságrendű) a BOPS kumulatív sugarára vagy magjára gyakorolt közvetlen hatásának egy változatát, amelynek a lőszer megsemmisüléséhez illetve eltérítéséhez kell vezetnie.
Az "elektromos páncél" komoly előnye a hordozóra gyakorolt minimális másodlagos hatás, amelynek köszönhetően ilyen védelem alkalmazható könnyű páncélozott járműveken, valamint a kapcsolódó "tárgyakra", és természetesen a páncélozott járműveket kísérő gyalogosokra gyakorolt minimális hatása. Az ilyen vagy olyan típusú "elektromos páncélok" megvalósításának fő problémája az, hogy nagy teljesítményű áramforrást kell telepíteni a páncélozott járművekre, amelyet rendkívül nehéz megvalósítani a hagyományos erőforrással rendelkező járműveken, ám ez már egy járható út elektromos meghajtás esetén.
Páncél szintje
A közelmúltban rendszeresen felmerült a páncélozás megengedett csökkentésének kérdése, a páncélozott járművek álcázásának megnövekedett lehetőségei , valamint a rendkívül hatékony, ígéretes KAZ(aktív védelem) bevezetése kapcsán. Például az FCS program keretében kifejlesztett XM1202 harckocsi esetében védelmet kellett biztosítani a 30 mm-s és 45 mm-s ágyútűz ellen, elölről és a 14,5 mm-s kaliberű kézi lőfegyverek valamint 152/155 mm-s tüzérségi lövedékek repeszei ellen teljes körűen. Valójában a páncélozási szintet tekintve ez már nem tank, hanem inkább páncélozott személyszállító.
A BMP "Kurganets" könnyen egy könnyű harckocsi alapjává válhat
Ha egy tank teljes körű védelme csak 14,5 mm-s kaliberig van hitelesítve, akkor oldalról átlőheti minden 23-35 mm lőszer, 45-57 mm-s nagy teljesítményű lőszerekről, , illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló nagy kaliberű mesterlövész puskákhoz fejlesztett lőszerekről nem is beszélve,. Kétséges, hogy bármelyik KAZ(aktív védelem) képes lesz-e fél tucat vagy egy tucatnyi 30 mm-s kaliberű lövedéket "elfogni".
Városi körülmények között folytatott harc esetén egy könnyű harckocsi is halálra van ítélve. Például a KAZ képes lesz elfogni 3-4 RPG-k ből kilőtt gránátot, de egy tucat lövést nem képes visszaverni, és . Ugyanakkor nem ritka, hogy a harckocsik, akár egy elavult modell is, tucatnyi találatot kapnak az RPG-l, és ez nem vezetett azok megsemmisítéséhez.
Az MBT-k páncélzatának csökkenése esetén a páncéltörő fegyverek fejlesztői csökkenteni tudják a lőszerüket is, ami a hordható / hordozható lőszerek mennyiségének növekedéséhez vezet. A Pantsir légvédelmi rakéta- és ágyúrendszerrel (ZRPK) és a hozzá kifejlesztett Gvozd kis méretű légvédelmi rakétákkal (SAM) analóg módon ki lehet fejleszteni, (egy szabványos rakéta) helyett négy egységben elhelyezve, ATGM vagy RPG-t,így három vagy négy rakéta egyidejű indításával bármelyik KAZ túlterhelhető.Valójában már arról kell beszélnünk, hogy ezek a csökkentett dimenziójú ATGM-k már létrejöttek, vagy most jönnek létre. Ez a Bulat irányított fegyverrendszer, amely a frissített Epoch modul része. Könnyű észrevenni a méretbeli különbséget a Kornet komplexum ATGM-e és a Bulat komplexum ATGM-i között,
Ígéretes "Nail" légvédelmi rakétarendszer a ZRPK "Pantsir" számára. Ugyanezen elv szerint ígéretes ATGM és RPG hozható létre, ha az MBT-k páncélzatát csökkentik
A "Bulat" irányított fegyverkomplexum modellje
Ezenkívül a vékony páncélzat nem teszi lehetővé a hatékony dinamikus védelem elhelyezését.
Megállapítható, hogy páncélokra van szükség tankokhoz és más nehéz páncélozott járművekhez. De milyen szintű páncélozás az elegendő?
Nyilvánvaló, hogy a fő korlátozó tényező továbbra is a páncélozott járművek súlyának és méretének jellemzői maradnak: ezek a jellemzők a szállítás során megengedett méretek és súly, lehetővé téve a páncélozott járművek teherautó trélerekkel, vasúti szállítással és repülővel szállítását . Ennek megfelelően számíthatunk a páncélozás jelenlegi szintjének fenntartására és ennek eredményeként az páncélozott járművek biztonságára.Hiszen egyrészt fejlődnek a támadás eszközei, másrészt javulnak a páncélzat anyagai, elrendezési sémái, ígéretes megoldások kerülnek bevezetésre.
Áttörő megoldások megjelenése nélkül, és a KAZ(aktív védelem) bevezetésének figyelembevétele nélkül a lövedékek / páncélok egyensúlya feltehetően megközelítőleg a jelenlegi szinten marad. Egy ideig a támadás eszközeinek lesz előnye, egy ideig - a védekezésnek. Marad a páncélok eloszlásának kérdése, amelyet elhelyezhetünk a páncélozott járművek karosszériáján.
Szerző:
Andrej Mitrofanov
A magyar valasz:
Súlya 85 dkg (teljes, nem csak a toltet)
Szovjet valasz:
RKG-3: pct: 220 mm, Sulya 1060 g, toltet: 567g, rendsz: 1950.
Bel
ez borzasztóvan aki vállakozik eg ilyennel tankvadászatra?
Szia,
Sot, olyan is van, aki molotov koktelt hasznalt. Ahhoz kepest ez urteknika.
Egyebkent mar kivontak a hadrendbol, itt azt irjak, mar 2000-ben lejart a gyujtojanak szavatossaga.
Egyebkent ebben nagy sok megdobbento adat van, pl:
-a 90-es evekben semmilyen loszer sem lett beszerezve
-a 80-as evekben lett beszerezve a hk. loszer 25%-a
-a 70-as evekben lett beszerezve a hk. loszer 34%-a
-a 60-as evekben lett beszerezve a hk. loszer 43%-a
-az osszes hk loszer 79%-a volt 100 mm-es
-a legvedelmi loszerek 73%-a 57 mm-es
-a fentivel ellentetben a loveszloszerek 62%-a a 80-as evekben lett beszerezve!
-RPG raketak tobb mint felenek a szavatossaga lejart es nem hosszabbithato/javithato, ezert a tipust le kell cserelni (igen, ezt is 20 evvel ezelott irtak).
Bel
W
Wilson
Guest
A drónok nem tették haszontalanná a tankokat: amerikai sajtó a karabahi háborúról
Az drónok az azerbajdzsáni hadsereg által a karabahi konfliktusban való sikeres felhasználása élénk vitákat váltott ki a harckocsik és a páncélozott járművek jövőjéről. De az Foreign Policy amerikai magazin szerint korai még temetni a harckocsikat a modern harctereken.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus mindenki figyelmét felkeltette, akit érdekel a modern hadi taktika. Mivel mindkét fél aktívan közzéteszi az interneten a csatatéren elért sikereiket, és megerősítésként megemlíti az elpusztított ellenséges harckocsik és páncélozott járművek számát.
Azerbajdzsán pilóta nélküli légi járműveket használ, amelyekkel örmény páncélozott járműveket támad. Ennek eredményeként még sok elismert szakember is kételkedni kezdett a tankok jövőjében. Például az Indiai Fegyveres Erők Északi Hadseregének egykori parancsnoka, D. S. Huda altábornagy azt állítja: a nagy harckocsik csatáinak korszaka elmúlt, és egyre több kérdés merül fel a tankok modern hadviselésben való alkalmazásával kapcsolatban.
A páncéltörő rakéták továbbra is hatékonyak
Első pillantásra úgy tűnhet,hogy amint megkezdődik a drónok tömeges használata, a harckocsik és a gyalogos harcjárművek halálcsapdává válnak a legénység számára. Robert Bateman, a külpolitika szerzője, aki maga is az amerikai hadsereg volt tisztje, másképp gondolkodik: a hegyi-karabahi régióban folyó harcok nem adnak okot arra,hogy beszélnünk kellene a tank "haláláról" a modern hadviselésben.
Bateman hangsúlyozza, hogy a csatatéren elért siker három tényezőtől függ: felkészülés, terep és taktika. De az amerikai szerző szerint az UAV-k páncélozott járművekkel szembeni fölényéről szóló, széles körben hirdetett kijelentés hamis. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a történtekről, nem az azerbajdzsáni vagy az örmény katonai osztályok sajtószolgálatának jelentéseivel, hanem a harctérről készített videofelvételekkel kell foglalkozni, mivel rengeteg ilyen van az interneten.
A mindkét hadsereg sajtószolgálatának videóin gyakran láthatjuk, hogy sok harckocsit és páncélozott járművet nem az UAV-k, hanem páncéltörő rakéták vagy hagyományos lőszerek semmisítenek meg. Természetesen a drónok is semmisítettek meg tankokat, de nem szabad azt feltételezni, hogy a páncélozott járművek megsemmisülése kizárólag a pilóta nélküli légi járművek modern technológiáinak köszönhetően következik be.
A személyzet rossz képzése a páncélozott járművek megsemmisítésének fő oka.
Az azerbajdzsáni és az örmény fél által bemutatott videók - írja Bateman - csak arról tanúskodnak, hogy sem Baku, sem Jereván nem érti: a fegyverek költsége csak egy része annak a költségnek, amelyekből emberek képeznek ki arra, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően használják.
Egyik fél sem jött rá, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező harckocsi is csak fémhulladék, hacsak nem képzett és fegyelmezett szakemberek irányítják, akik képesek megfelelően működtetni egy ilyen harckocsit.
- hangsúlyozza Bateman.
Az ünnepi események során felvonuló látványosnak tűnő modern tankok nagy száma nem jelenti azt, hogy az ország képes lesz helyesen használni őket a csatatéren. Például nem is olyan régen az „ARMi-2020” hadsereg játékai megmutatták, hogy a posztszovjet köztársaságok, főleg a közép-ázsiai tankok legénysége jelentősen alulmarad az oroszokkal szemben és ennek nem a rosszabb harckocsik az okai, hanem kevésbé felkészült személyzetük.
Amikor a képzésről beszélünk, akkor nemcsak a járműszerelők és a személyzet parancsnokainak képzésének minőségét értjük. Magasabb rangokról beszélünk, köztük azokról, akik a harctéren közvetlenül irányítják a harckocsi egységeket és alakulatokat, valamint azokról, akik a szárazföldi erők parancsnokságán tervezik a hadműveleteket.
Mint Bateman megjegyzi, sok karabahi videóban harckocsik vagy más páncélozott járművek egyetlen helyre vannak csoportosítva, ezek nem manővereznek, ez pedig óhatatlanul jelentős veszteségekkel jár.
A lényeg a terepen is található, és az UAV-t nem szabad túlbecsülni
Ezenkívül Hegyi-Karabah nem a legalkalmasabb ország a harckocsik számára. Az ilyen terep más megközelítést igényel a hadműveletek lebonyolításában, más erők hangsúlyozását, de ez nem jelenti azt, hogy a harckocsik más terepen nem lesznek hatékonyak. Például Vietnam dzsungelében a harckocsik szintén nem voltak hatékonyak, de más körülmények között kiválónak bizonyultak.
Az indiai Huda tábornok, akit fentebb idéztünk, Karabah és Kasmír viszonyait hasonlítja össze, és teljesen helyesen. Ladakhban az indiai nehéz harckocsik telepítése is problémás volt. De a világ nem Kasmírból és Karabahból áll. Bár korunk számos "forró pontja" hegyvidéki területeken található,a többségben a sík területek vannak, és a harckocsik ott még mindig nagyon hatékonyak.
Bateman arra a következtetésre jut: a hegyi-karabahi konfliktus nem tanúskodhat a páncélozott járművek "haláláról" - a drónok egyáltalán nem tették haszontalanná a tankokat.
Ez a háború csupán két rosszul képzett, esetlenül cselekvő hadsereget és a modern információs technológia erejét jelenti, amely lehetővé teszi a videók gyors feltöltését az internetre,
- írja Bateman.
Más következtetések azonban levonhatók - az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alábecsülik a katonai légvédelem fontosságát. A drónok valóban fenyegetést jelentenek, de az olcsó drónok lelövése is olcsó. A modern szárazföldi erők - légi fölény nélkül is - képesek lesznek megszüntetni ezt a veszélyt. Bármely konfliktusban az az erő nyer, amelyet nem annyira a legújabb „játékok” vásárlásába fektet,hanem inkább a személyzet képzésébe.
Az drónok az azerbajdzsáni hadsereg által a karabahi konfliktusban való sikeres felhasználása élénk vitákat váltott ki a harckocsik és a páncélozott járművek jövőjéről. De az Foreign Policy amerikai magazin szerint korai még temetni a harckocsikat a modern harctereken.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus mindenki figyelmét felkeltette, akit érdekel a modern hadi taktika. Mivel mindkét fél aktívan közzéteszi az interneten a csatatéren elért sikereiket, és megerősítésként megemlíti az elpusztított ellenséges harckocsik és páncélozott járművek számát.
Azerbajdzsán pilóta nélküli légi járműveket használ, amelyekkel örmény páncélozott járműveket támad. Ennek eredményeként még sok elismert szakember is kételkedni kezdett a tankok jövőjében. Például az Indiai Fegyveres Erők Északi Hadseregének egykori parancsnoka, D. S. Huda altábornagy azt állítja: a nagy harckocsik csatáinak korszaka elmúlt, és egyre több kérdés merül fel a tankok modern hadviselésben való alkalmazásával kapcsolatban.
A páncéltörő rakéták továbbra is hatékonyak
Első pillantásra úgy tűnhet,hogy amint megkezdődik a drónok tömeges használata, a harckocsik és a gyalogos harcjárművek halálcsapdává válnak a legénység számára. Robert Bateman, a külpolitika szerzője, aki maga is az amerikai hadsereg volt tisztje, másképp gondolkodik: a hegyi-karabahi régióban folyó harcok nem adnak okot arra,hogy beszélnünk kellene a tank "haláláról" a modern hadviselésben.
Bateman hangsúlyozza, hogy a csatatéren elért siker három tényezőtől függ: felkészülés, terep és taktika. De az amerikai szerző szerint az UAV-k páncélozott járművekkel szembeni fölényéről szóló, széles körben hirdetett kijelentés hamis. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a történtekről, nem az azerbajdzsáni vagy az örmény katonai osztályok sajtószolgálatának jelentéseivel, hanem a harctérről készített videofelvételekkel kell foglalkozni, mivel rengeteg ilyen van az interneten.
A mindkét hadsereg sajtószolgálatának videóin gyakran láthatjuk, hogy sok harckocsit és páncélozott járművet nem az UAV-k, hanem páncéltörő rakéták vagy hagyományos lőszerek semmisítenek meg. Természetesen a drónok is semmisítettek meg tankokat, de nem szabad azt feltételezni, hogy a páncélozott járművek megsemmisülése kizárólag a pilóta nélküli légi járművek modern technológiáinak köszönhetően következik be.
A személyzet rossz képzése a páncélozott járművek megsemmisítésének fő oka.
Az azerbajdzsáni és az örmény fél által bemutatott videók - írja Bateman - csak arról tanúskodnak, hogy sem Baku, sem Jereván nem érti: a fegyverek költsége csak egy része annak a költségnek, amelyekből emberek képeznek ki arra, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően használják.
Egyik fél sem jött rá, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező harckocsi is csak fémhulladék, hacsak nem képzett és fegyelmezett szakemberek irányítják, akik képesek megfelelően működtetni egy ilyen harckocsit.
- hangsúlyozza Bateman.
Az ünnepi események során felvonuló látványosnak tűnő modern tankok nagy száma nem jelenti azt, hogy az ország képes lesz helyesen használni őket a csatatéren. Például nem is olyan régen az „ARMi-2020” hadsereg játékai megmutatták, hogy a posztszovjet köztársaságok, főleg a közép-ázsiai tankok legénysége jelentősen alulmarad az oroszokkal szemben és ennek nem a rosszabb harckocsik az okai, hanem kevésbé felkészült személyzetük.
Amikor a képzésről beszélünk, akkor nemcsak a járműszerelők és a személyzet parancsnokainak képzésének minőségét értjük. Magasabb rangokról beszélünk, köztük azokról, akik a harctéren közvetlenül irányítják a harckocsi egységeket és alakulatokat, valamint azokról, akik a szárazföldi erők parancsnokságán tervezik a hadműveleteket.
Mint Bateman megjegyzi, sok karabahi videóban harckocsik vagy más páncélozott járművek egyetlen helyre vannak csoportosítva, ezek nem manővereznek, ez pedig óhatatlanul jelentős veszteségekkel jár.
A lényeg a terepen is található, és az UAV-t nem szabad túlbecsülni
Ezenkívül Hegyi-Karabah nem a legalkalmasabb ország a harckocsik számára. Az ilyen terep más megközelítést igényel a hadműveletek lebonyolításában, más erők hangsúlyozását, de ez nem jelenti azt, hogy a harckocsik más terepen nem lesznek hatékonyak. Például Vietnam dzsungelében a harckocsik szintén nem voltak hatékonyak, de más körülmények között kiválónak bizonyultak.
Az indiai Huda tábornok, akit fentebb idéztünk, Karabah és Kasmír viszonyait hasonlítja össze, és teljesen helyesen. Ladakhban az indiai nehéz harckocsik telepítése is problémás volt. De a világ nem Kasmírból és Karabahból áll. Bár korunk számos "forró pontja" hegyvidéki területeken található,a többségben a sík területek vannak, és a harckocsik ott még mindig nagyon hatékonyak.
Bateman arra a következtetésre jut: a hegyi-karabahi konfliktus nem tanúskodhat a páncélozott járművek "haláláról" - a drónok egyáltalán nem tették haszontalanná a tankokat.
Ez a háború csupán két rosszul képzett, esetlenül cselekvő hadsereget és a modern információs technológia erejét jelenti, amely lehetővé teszi a videók gyors feltöltését az internetre,
- írja Bateman.
Más következtetések azonban levonhatók - az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alábecsülik a katonai légvédelem fontosságát. A drónok valóban fenyegetést jelentenek, de az olcsó drónok lelövése is olcsó. A modern szárazföldi erők - légi fölény nélkül is - képesek lesznek megszüntetni ezt a veszélyt. Bármely konfliktusban az az erő nyer, amelyet nem annyira a legújabb „játékok” vásárlásába fektet,hanem inkább a személyzet képzésébe.
A lebegő faxságot leszámítva ettől lesz csak igazán ütős egy harckocsi .Amikor mini irányított rakétákat zúdít az ellenfélre .
És függőleges rakéta elhárítói vannak programozható EMP lövedék .Ja hogy ez játék? Igen és? Lehet pár évtized múlva ismét ismét komoly fegyvernem lesz a harckocsi .
Mondjuk a a trophy rendszert nem írnám le
És függőleges rakéta elhárítói vannak programozható EMP lövedék .Ja hogy ez játék? Igen és? Lehet pár évtized múlva ismét ismét komoly fegyvernem lesz a harckocsi .
Mondjuk a a trophy rendszert nem írnám le
T
Törölt tag 1586
Guest
Szerintem ez a Bateman téved.A drónok nem tették haszontalanná a tankokat: amerikai sajtó a karabahi háborúról
Az drónok az azerbajdzsáni hadsereg által a karabahi konfliktusban való sikeres felhasználása élénk vitákat váltott ki a harckocsik és a páncélozott járművek jövőjéről. De az Foreign Policy amerikai magazin szerint korai még temetni a harckocsikat a modern harctereken.
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyveres konfliktus mindenki figyelmét felkeltette, akit érdekel a modern hadi taktika. Mivel mindkét fél aktívan közzéteszi az interneten a csatatéren elért sikereiket, és megerősítésként megemlíti az elpusztított ellenséges harckocsik és páncélozott járművek számát.
Azerbajdzsán pilóta nélküli légi járműveket használ, amelyekkel örmény páncélozott járműveket támad. Ennek eredményeként még sok elismert szakember is kételkedni kezdett a tankok jövőjében. Például az Indiai Fegyveres Erők Északi Hadseregének egykori parancsnoka, D. S. Huda altábornagy azt állítja: a nagy harckocsik csatáinak korszaka elmúlt, és egyre több kérdés merül fel a tankok modern hadviselésben való alkalmazásával kapcsolatban.
A páncéltörő rakéták továbbra is hatékonyak
Első pillantásra úgy tűnhet,hogy amint megkezdődik a drónok tömeges használata, a harckocsik és a gyalogos harcjárművek halálcsapdává válnak a legénység számára. Robert Bateman, a külpolitika szerzője, aki maga is az amerikai hadsereg volt tisztje, másképp gondolkodik: a hegyi-karabahi régióban folyó harcok nem adnak okot arra,hogy beszélnünk kellene a tank "haláláról" a modern hadviselésben.
Bateman hangsúlyozza, hogy a csatatéren elért siker három tényezőtől függ: felkészülés, terep és taktika. De az amerikai szerző szerint az UAV-k páncélozott járművekkel szembeni fölényéről szóló, széles körben hirdetett kijelentés hamis. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a történtekről, nem az azerbajdzsáni vagy az örmény katonai osztályok sajtószolgálatának jelentéseivel, hanem a harctérről készített videofelvételekkel kell foglalkozni, mivel rengeteg ilyen van az interneten.
A mindkét hadsereg sajtószolgálatának videóin gyakran láthatjuk, hogy sok harckocsit és páncélozott járművet nem az UAV-k, hanem páncéltörő rakéták vagy hagyományos lőszerek semmisítenek meg. Természetesen a drónok is semmisítettek meg tankokat, de nem szabad azt feltételezni, hogy a páncélozott járművek megsemmisülése kizárólag a pilóta nélküli légi járművek modern technológiáinak köszönhetően következik be.
A személyzet rossz képzése a páncélozott járművek megsemmisítésének fő oka.
Az azerbajdzsáni és az örmény fél által bemutatott videók - írja Bateman - csak arról tanúskodnak, hogy sem Baku, sem Jereván nem érti: a fegyverek költsége csak egy része annak a költségnek, amelyekből emberek képeznek ki arra, hogy ezeket a fegyvereket megfelelően használják.
Egyik fél sem jött rá, hogy a legmagasabb technológiával rendelkező harckocsi is csak fémhulladék, hacsak nem képzett és fegyelmezett szakemberek irányítják, akik képesek megfelelően működtetni egy ilyen harckocsit.
- hangsúlyozza Bateman.
Az ünnepi események során felvonuló látványosnak tűnő modern tankok nagy száma nem jelenti azt, hogy az ország képes lesz helyesen használni őket a csatatéren. Például nem is olyan régen az „ARMi-2020” hadsereg játékai megmutatták, hogy a posztszovjet köztársaságok, főleg a közép-ázsiai tankok legénysége jelentősen alulmarad az oroszokkal szemben és ennek nem a rosszabb harckocsik az okai, hanem kevésbé felkészült személyzetük.
Amikor a képzésről beszélünk, akkor nemcsak a járműszerelők és a személyzet parancsnokainak képzésének minőségét értjük. Magasabb rangokról beszélünk, köztük azokról, akik a harctéren közvetlenül irányítják a harckocsi egységeket és alakulatokat, valamint azokról, akik a szárazföldi erők parancsnokságán tervezik a hadműveleteket.
Mint Bateman megjegyzi, sok karabahi videóban harckocsik vagy más páncélozott járművek egyetlen helyre vannak csoportosítva, ezek nem manővereznek, ez pedig óhatatlanul jelentős veszteségekkel jár.
A lényeg a terepen is található, és az UAV-t nem szabad túlbecsülni
Ezenkívül Hegyi-Karabah nem a legalkalmasabb ország a harckocsik számára. Az ilyen terep más megközelítést igényel a hadműveletek lebonyolításában, más erők hangsúlyozását, de ez nem jelenti azt, hogy a harckocsik más terepen nem lesznek hatékonyak. Például Vietnam dzsungelében a harckocsik szintén nem voltak hatékonyak, de más körülmények között kiválónak bizonyultak.
Az indiai Huda tábornok, akit fentebb idéztünk, Karabah és Kasmír viszonyait hasonlítja össze, és teljesen helyesen. Ladakhban az indiai nehéz harckocsik telepítése is problémás volt. De a világ nem Kasmírból és Karabahból áll. Bár korunk számos "forró pontja" hegyvidéki területeken található,a többségben a sík területek vannak, és a harckocsik ott még mindig nagyon hatékonyak.
Bateman arra a következtetésre jut: a hegyi-karabahi konfliktus nem tanúskodhat a páncélozott járművek "haláláról" - a drónok egyáltalán nem tették haszontalanná a tankokat.
Ez a háború csupán két rosszul képzett, esetlenül cselekvő hadsereget és a modern információs technológia erejét jelenti, amely lehetővé teszi a videók gyors feltöltését az internetre,
- írja Bateman.
Más következtetések azonban levonhatók - az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei alábecsülik a katonai légvédelem fontosságát. A drónok valóban fenyegetést jelentenek, de az olcsó drónok lelövése is olcsó. A modern szárazföldi erők - légi fölény nélkül is - képesek lesznek megszüntetni ezt a veszélyt. Bármely konfliktusban az az erő nyer, amelyet nem annyira a legújabb „játékok” vásárlásába fektet,hanem inkább a személyzet képzésébe.
- A karabahi harckocsi veszteségek nem azért következtek be mert a harckocsik nem manővereztek. A videókon lealább annyi mozgásban lévő harckocsit semmisítenek meg drónokkal mint olyat ami éppen áll (többnyire valami fedezékben).
- A karabahi hegyek előterében lévő viszonylag sík terep tökéletesen megfelelő a harckocsi harcászathoz. Dimbes dombos horhosokkal átszeldelt jól belátható, több helyen majdnem félsivatagos terep. Ideális a harckocsiknak.
- az Örmény harckocsizó személyzet képzetségét nem tudom megítélni, de egy szuper jól képzett személyzettel ellátott USA Abrams harckocsit u.így szétkptak volna az Azeri drónok.
A veszteségek oka hogy az Örmény csapat és hadsereg légvédelmét is elpusztitották a drónok (az Osakkal kezdték..) így mostmár pulykalövészet zajlik felülről mindenre aminek katonai relevanciája van.
Eddigiek alapján szerintem két tanulság van a tankok számára:
- A 360 fokban védő APS nélkülözhetetlen.
- a drónok ellen hatékony légvédelem nélkülözhetetlen és ezeknek folyamatosan együtt kell mozognia a tankokkal és 0-24 ben aktívan védeniük kell őket
Ezek nélkül a tankok mozgó drága koporsók
M
molnibalage
Guest
Viszont ezekkel meg a drónozgatás kb. annyira lenne effektív, mint kavicsokkal a Gellért hegyet lebontani.
T
Törölt tag 1586
Guest
rudi
Szerintem egy modern APS rendszer nem csak az ATGM-et, de az öngyilkos drónt is leszedi mielőtt becsapódna.
Ergo marad a drón rávezetéses tüzérség, mert minden mást az APS leszed.
Szerintem egy modern APS rendszer nem csak az ATGM-et, de az öngyilkos drónt is leszedi mielőtt becsapódna.
Ergo marad a drón rávezetéses tüzérség, mert minden mást az APS leszed.
Megint eszembe jut a vezetékes Maljutka képzeletbeli újjászületése, egy kamerával+joystick-al operátorral, amint a drón-elleni robbanófejjel (a kumulatív helyett) "röppen" a maga 150 m/s körüli sebességével a 2-300 km/h-val "sétáló" drón felé.
Ha "megtoldanák még a drótot" is 5 km-ig, nem kis haszna lenne.
T
Törölt tag 1586
Guest
Lehet hogy az APS megállítja a kamikaze drónt vagy a kisméretű LGB t, de:
- a német ADS centikkel a páncél előtt állít meg bármit is az Izrarli Trophy meg talán 4-5 méterre A Harop robbanófeje 23 kg!
A.tank személyzete lehet hogy túléli a robbanást (ha a nyílások zárva vannak) viszont a tank mehet a szervízbe mert egy ilyen robbanás mindent le fog bontani róla.
- az aktív védelmi rendszerek - 1.kivétellel -mind radar alapúak, úgyhogy ha a drónokon esetleg egy SIGINT eszköz is van akkor az ellen pontosan tudni fogja hol vannak a tankok.
- minden jármûre nem lehet APS t tenni. Az utánpótlást szállító teherautók már most is kedvenc célpontok. Ha bevéded a tankokkat, de véletlenül hagyod a teherautókat, akkor a drónok a tank helyett legfeljebb az ûza.ot szállító tartálykocsit fogják szétlőni.
rudi
Nekem a német cuccokról van egy véleményem, de én inkább megtartom magamnak.
Az Izraeli vagy az Orosz rendszerek a számomra mérvadóak. Azok meg , mint írtad 4-5 méterre robbannak a tanktól. Ilyenkor az ATGM töltete el sem működik a megsemmisülés során. Gondolom az öngyilkos dróné se jönne működésbe.
Az mondjuk vicces műfaj lenne, amikor a 800,000 eurós öngyilkos drónokat a 100,000 eurós teherautók ellen vetik be
MBT-ből jó esetben van 100 db-od, teherautóból meg vagy 1000 db-od.
Nekem a német cuccokról van egy véleményem, de én inkább megtartom magamnak.
Az Izraeli vagy az Orosz rendszerek a számomra mérvadóak. Azok meg , mint írtad 4-5 méterre robbannak a tanktól. Ilyenkor az ATGM töltete el sem működik a megsemmisülés során. Gondolom az öngyilkos dróné se jönne működésbe.
Az mondjuk vicces műfaj lenne, amikor a 800,000 eurós öngyilkos drónokat a 100,000 eurós teherautók ellen vetik be
MBT-ből jó esetben van 100 db-od, teherautóból meg vagy 1000 db-od.
Ezen én is megdöbbentem. Azonban meglehet, annyi van nekik ezekből a drónokból és fegyverzet hozzá, hogy vacak Uralokat is lövöldözhetnek bátran velük.