T
Törölt tag
Guest
Minek neked komoly? Egy 2 lemezes NAS 50-80k. Arról tudsz filmet streamelni a TVdre, torrentezik éjjel-nappal magától és töredék áramot fogyaszt.
A desktopodba meg csak a steam librarynak kell hely.
Informatika
- Téma indítója xeqev
- Indítva
A desktopodba meg csak a steam librarynak kell hely.
Gyakorlati tapasztalatom nincs vele. Csak belefutottam, hogy van ilyen, olvastam róla negatív véleményeket. Volt, aki azt írta, hogy a RAID szinkronizáció elhal ilyen HDD-vel. Szóval, mostmár megvan a negatív előitéletem emiatt.
Én egy QNAP TS-251-et használok, RAID1-ben két 2TB-s WD RED-del. Anno 80k körül volt, egész jó kis cucc.
Igen, egy SMR meghajtó nem való sok írással való munkára és mindig többet dolgozik mint egy PMR. Backup-ra jó, de eléggé egy öszvér megoldás. PMR-t vegyél, ha mindenképpen mechanikusat akarsz.
Vegyél Western Digitalt. Nekem még egyetlenegy sem fosta össze magát. De persze tegyél eléje hűtő ventillátort kb. 800-1200 fordulatszámút. Ja, és ne rugdosd a gépet
Most olvastam vissza, hogy Seagate-et használsz. Nos akkor mindent értek. Nekem abból az összes tönkrement. Azóta csak WD-t veszek. Soha nem volt gondom vele. (Toshiba sem nyerő. Külső HDD-m volt Toshiba, állandóan furcsa kattogó hangot adott ki, folyton matatott a diszk. Végül kidobtam, mert idegesítő volt.)
Ments mindent amig lehet.
Amugy HDD teren a WD a nyero. Hogy melyik szin, az a felhasznalastol fugg. A gold elvileg a csucs, 5 ev gari van rajuk.
Ugye a 10 eves vinyok gondolom 2 terasak lehetnek, az ujak meg akar 8-10.
Ez a vezerlokartyas RAID hogy mukodik pontosan?
Itt is csinal maganak valami unixos fajlrendszert, es ezt latja a win ntfs-nek, vagy egyszeruen osszeszinkronizalja a radugott merevlemezeket?
Meg lehet azt valahogy csinalni, hogy mondjuk ket oprendszer van a gepeden, egy win meg egy linux, es az adott meghajtot mindkettovel raidkent kezeli?
Itt is csinal maganak valami unixos fajlrendszert, es ezt latja a win ntfs-nek, vagy egyszeruen osszeszinkronizalja a radugott merevlemezeket?
Meg lehet azt valahogy csinalni, hogy mondjuk ket oprendszer van a gepeden, egy win meg egy linux, es az adott meghajtot mindkettovel raidkent kezeli?
Na, meg is rendeltem (WD40EFRX) , a WD Red sorozat annyi szavazatot kapott mindenhonnan, hogy nagyot nem hibázhatok vele. 
Köszi mindenkinek!
És jah, a Seagate Barracuda egy jó szar sorozat, 'szerencsére' sikerült ebből a retekből anno kettőt is vennem. Hogy mennyire szar, itt a logja:
A lemez felületén található 6712 hibás szektor, mely(ek) tartalma a tartalék területre lett áthelyezve.
A lemez önteszt során talált 512 hibás szektort.
A lemez felületén található 512 gyenge szektor, mely(ek) későbbi használat során áthelyezésre kerülhet(nek).
További információk: https://www.hdsentinel.com/hard_disk_case_weak_sectors.php
1816 hiba fordult elő adatátvitel során.
Működési idő: 588 nap.
A tesója még bírja, mert még egy éves sincs, de már ott is jönnek az adatkapcsolati hibák..
Nagyon régen volt WD, aztán amikor azok kicsit hanyatlani kezdtek, vagy valami probléma volt velük éppen, utána lett mindenféle. A Samsungok még egész tűrhetően bírják, a Seagate is gyors volt és csöndes, abban a kemény másfél évben, amíg működött. Soha többet Seagate.
Köszi mindenkinek!
És jah, a Seagate Barracuda egy jó szar sorozat, 'szerencsére' sikerült ebből a retekből anno kettőt is vennem. Hogy mennyire szar, itt a logja:
A lemez felületén található 6712 hibás szektor, mely(ek) tartalma a tartalék területre lett áthelyezve.
A lemez önteszt során talált 512 hibás szektort.
A lemez felületén található 512 gyenge szektor, mely(ek) későbbi használat során áthelyezésre kerülhet(nek).
További információk: https://www.hdsentinel.com/hard_disk_case_weak_sectors.php
1816 hiba fordult elő adatátvitel során.
Működési idő: 588 nap.
A tesója még bírja, mert még egy éves sincs, de már ott is jönnek az adatkapcsolati hibák..
Nagyon régen volt WD, aztán amikor azok kicsit hanyatlani kezdtek, vagy valami probléma volt velük éppen, utána lett mindenféle. A Samsungok még egész tűrhetően bírják, a Seagate is gyors volt és csöndes, abban a kemény másfél évben, amíg működött. Soha többet Seagate.
Azért amit írsz ott gyanús, hogy szar a tápod, vagy valami más gond van a gépben...Na, meg is rendeltem (WD40EFRX) , a WD Red sorozat annyi szavazatot kapott mindenhonnan, hogy nagyot nem hibázhatok vele.
Köszi mindenkinek!
És jah, a Seagate Barracuda egy jó szar sorozat, 'szerencsére' sikerült ebből a retekből anno kettőt is vennem. Hogy mennyire szar, itt a logja:
A lemez felületén található 6712 hibás szektor, mely(ek) tartalma a tartalék területre lett áthelyezve.
A lemez önteszt során talált 512 hibás szektort.
A lemez felületén található 512 gyenge szektor, mely(ek) későbbi használat során áthelyezésre kerülhet(nek).
További információk: https://www.hdsentinel.com/hard_disk_case_weak_sectors.php
1816 hiba fordult elő adatátvitel során.
Működési idő: 588 nap.
A tesója még bírja, mert még egy éves sincs, de már ott is jönnek az adatkapcsolati hibák..
Nagyon régen volt WD, aztán amikor azok kicsit hanyatlani kezdtek, vagy valami probléma volt velük éppen, utána lett mindenféle. A Samsungok még egész tűrhetően bírják, a Seagate is gyors volt és csöndes, abban a kemény másfél évben, amíg működött. Soha többet Seagate.
Korábban lehet, hogy volt valami gebasz, de a mostani gép zsír új, tavaszi, a táp is, a ház is, a kábelek is stb., és a többi ezeréves vinyó meg nem döglődik, csak a Seagatek..? Én gyanítom, hogy a cloud sync meg a torrent nem tehet neki jót, de ez akkor is extrém hogy így pusztulnak.
T
Törölt tag
Guest
Nah Gamestar lecserélte a céget aki hirdet náluk. Most valami kínai cég van valami megbízhatatlan payment processorral. Ne vegyetek tőlük licenszet. Hardveraprón is lehet 2400-ért kapni.
Alaplapi RAID vezérlő egy szoftveresen működő RAID emuláció, ami valamennyi CPU erőforrást használ. Alacsony teljesítmény és stabilitás. Ha az alaplap megdöglik vagy BIOS-t kell frissíteni/resetleni akkor lehet szívás a RAID visszaállítása. Előnye, hogy olcsó megoldás, nem kell külön RAID vezérlőkártya. RAID 0 és RAID 1 közel azonos gyorsasággal tud futni az alaplapi megoldással, mint a külön vezérlőkártya esetében.
RAID vezérlőkártya: hardware-es működés, a RAID mozgatható egyik gépből a másikba, ha meghal a RAID vezérlő kártya, akkor egy másik ugyanolyan RAID vezérlőkártyával minden megy tovább, nem esik szét a RAID. Nem CPU-t használ, hanem a vezérlőkártya erőforrását.
Thx.
Es ez hogy duplaz?
A windowsosnal ugye rendesen ntfs lemezek vannak, ha szetesik a raid, nincs adatvesztes, csak nemi szivas az ujraszinkronizalasnal.
Az alaplaposnal csinalt valami sajat unixos fajlrendszert, es azon emulalt egy ntfs lemezt, de ugye ha ez elromlik, akkor az adatoknak jo esellyel midket lemezen annyi, vagy legalabbis nagy macera visszaallitani.
Ha jol sejtem a kartya is valami ilyesmi, itt sem tudnek meg csak adatot olvasni sem, ha mkndjuk a kartya tonkremenne, ill emiatt ezt erdemes esetleg duplan vasarolni.
A kartya esetleg tud olyat, hogy egyszerre ket oprendszer alatt (win + linux) mukodik?
blokkezköz szinten kezeli az alapapi raid, de én sem ajánlom.
Alternatíva ha veszel valami komoly raid kártyát, de az nem igazán éri meg otthonra.
Ha a linux vagy a windows szoftweres raidjét használod (kicsit lassabb, de hw független), akkor azok egymáséba nem látnak bele.
Én most ilyet használok.
Ez nem NTFS/EXTFS szinten megy, alatta a blokkeszköz szintjén, iletve windowsban a logikai kötetkezlés miatt kicsit másként, kevésbé válnak el kifelé a rétegek.
Először amire szeretnénk használni az eszközt, ahhoz választunk hardware-t. Majd ahhoz lehet kiválasztani a megfelelő RAID szintet. (A RAID-be fűzött diszkek nem backup megoldás, pl. raid5 vagy raid6 védhet diszk hiba esetén, de inkább az igazán fontos adatokról érdemes több különböző storage-okra lementeni)
RAID – Wikipédia
A következő lépés storage fájlrendszerének a kiválasztása. Itt megint az számít, hogy mik a célok,
ha windows alapú NTFS a fájlrendszer, akkor annak a következő hátránya például, hogy a fájl írása előtt egyszerre osztja ki a fájlhoz szükséges összes blokkot. (Még a Linux ext4 és XFS fájlrendszer, amely dinamikusan osztja ki a blokkokat a fájl írásakor.) Egy nagy fájl hálózaton keresztüli írása a Windows NTFS használatával eltarthat egy ideig. (the SMB/SMB2 network protocol has implemented a strategy to avoid potential write request timeouts. The strategy involves the Windows client sending a sequence of 1 byte "extension" write requests to cover the extension needed on the open file. Each of the 1 byte write requests is used to pre-allocate the empty space for the file to be written. Individually, these one byte writes are unlikely to timeout and therefore permit a file to be written or extended to an arbitrary size, avoiding network timeout issues.)
Szóval a Windows rendszerben a fájlrendszer a fájl létrehozásakor vagy kiterjesztésekor kénytelen elosztani a tárolási blokkokat. Linux-on az alapértelmezett viselkedés, hogy sparse fájlokat hoz létre. A spare fájl egy olyan fájltípus, amelynek célja a fájlrendszer-tér hatékonyabb kihasználása azáltal, hogy metaadatokat használ az üres blokkok ábrázolásához. Spare fájl esetén a blokkokat dinamikusan osztják ki és írják a tényleges adatok írásakor, nem pedig a fájl létrehozásakor.
Ha Linux alapú fájlrendszert választunk és windows-os/MacOS stb. kliensek is vannak akkor érdemes egy samba shares használni. A A SAMBA a saját fájlrendszeri szemantikáját mutatja a kliensek felé, amely elfedi a fizikai fájlrendszert, így a kliensek egyáltalán nem fogják tudni megmondani, mi az alapul szolgáló FS.
Linux Performance - SambaWiki
A fájlrendszereket kombinálhatjuk, ha a RAID tömbünket particionáljuk.
Ha szabad megjegyeznem, a gyártókat ne keverjük ide. Mindegyik gyártónak van olcsó / közepes / minőségi / enterprise / kamerarögzítős szériája.
Más-más célra, más-más feltételek, más-más áron jönnek ezek.
Ráadásul vannak gyatrán sikerült szériák mindegyik gyártónál, mind a WD, mind a Seagate és mind Toshiba terén. Például nálam most is van használatban 7 éves, 2TB-os WD Green széria, 7/24 használatban, csendben, hűvösen, probléma nélkül teszi a dolgát, míg a 3TB-os változatok hullottak, mint a legyek, ami miatt a WD Green szériának eléggé rossz a híre (meg ugye a fejparkolgatás esete ezeknél a szériáknál a WD esetén).
A másik dolog pedig a meghibásodási arány, általános, hogy még az Enterprise szériáknál (amiket ugye szervertermekbe szánnak, jó drágán) elő-elő fordul hiba, ezzel számolni kell. Az átlag otthoni felhasználó ugye pár évente vesz (vett) egy-két HDD-t, nyilván őt nem vigasztalja, hogy pont nála hasal el egy olyan típus, amelynél amúgy kb. ezerből egynél fordul elő. Ezekből jönnek az olyanok, hogy Seagate-t ne, WD-t ne, és így tovább. Ez amúgy nem valami hazai dolog, mókás olvasni, hogy még az Amazonon is mennek a nagy köpködések, mert egy-egy winchester elhullik pár hónap vagy egy év után. Pedig ez sajnos normális - az a nem normális, ha minden tizedik elhullik egy éven belül.
Egy fotózással foglalkozó srác pár éve kérdezte, hogy milyen Winchestert vegyen, ami megbízható. Én eleve mondtam, hogy ilyen célnál a biztonsági mentés a fontos. Mivel WD-t szeretett volna minden áron, WD Red-et vettünk, mert az még korrektebb(nek tűnt). Aztán 2 év után elhasalt. Ilyenkor nyilván a hosszabb garancia nem vigasztal...
Szóval aki HDD-t vásárol, azt nézze meg, mire akarja használni, az Enterprise cuccok általában a legdrágábbak, legmegbízhatóbbak, de sokszor hangosak (mert ugye a szerverteremben a zajszint nem tényező), azok átlag otthoni felhasználásra nem célszerűek.
Adattárolásra inkább NAS-ba szánt lemezt ajánlott vásárolni (WD Red, Seagate IronWolf, Toshiba NAS), ezekből is vannak szigorúbb minőségi szintű változatok (Pro szériák), de drágábban - ugyanakkor általában nem éri meg a felárat kifizetni, akkor már inkább legyen egy olcsóbb HDD biztonsági mentésnek.
A kamerarendszerekbe szánt lemezeket pedig ne erőltessük (WD Purple, Seagate SkyHawk, Toshiba Surveillance) számítógépbe, mert ezeket arra készítik fel, hogy lineárisan, folyamatosan írjanak, nem pedig véletlenszerűen (ami az otthoni felhasználásnál általánosabb). Persze, vonzó, hogy olcsóbbak (általában) mint a NAS lemezek, de nem ok nélkül (aztán persze sokaknál elmennek komolyabb gond nélkül, és ezeket ajánlgatják, mondván náluk semmi gond nincs...).
Végül pedig játékra és rendszerre SSD. Ha tehetjük, akkor mindig. Amennyiben pedig megengedheted magadnak, adattárolásra is nyugodtan. De SSD-nél is megvannak ezek a szintek (ie.: az olcsóbb SSD-k azért olcsóbbak, mert pl. nincs bennük gyorsító cache (memória) és olcsóbb megoldásokkal operálnak), tehát értékes adatnál ne bízzunk olcsó SSD-kben.
Ennél azért még kissé több lehetőség van. Windowson ott van a ReFS, ami gyakorlatilag a ZFS-el összemérhető, folyamatos önellenőrzésre képes megbízható tárolásra kifejlesztett filerendszer. Ezek a RAID szinteknek megfelelő rendundanciát a filerendszerbe integrált kötetkezelővel végzik, és blokk szinten ellenőrző összgeket készítenek, és ellenőriznek, így nincs az a probléma, hogy egy hibás blokkból csendes adatkorrupció kúszik be (pl egyik lemez hibázik, és azt mirrorozza át a másikra a rendszer RAID-1-ben, mivel ott integritás ellenőrzés nincs). Cserébe ezek jóval erőforrás igényesebb megoldások.Először amire szeretnénk használni az eszközt, ahhoz választunk hardware-t. Majd ahhoz lehet kiválasztani a megfelelő RAID szintet. (A RAID-be fűzött diszkek nem backup megoldás, pl. raid5 vagy raid6 védhet diszk hiba esetén, de inkább az igazán fontos adatokról érdemes több különböző storage-okra lementeni)
RAID – Wikipédia
hu.wikipedia.org
A következő lépés storage fájlrendszerének a kiválasztása. Itt megint az számít, hogy mik a célok,
ha windows alapú NTFS a fájlrendszer, akkor annak a következő hátránya például, hogy a fájl írása előtt egyszerre osztja ki a fájlhoz szükséges összes blokkot. (Még a Linux ext4 és XFS fájlrendszer, amely dinamikusan osztja ki a blokkokat a fájl írásakor.) Egy nagy fájl hálózaton keresztüli írása a Windows NTFS használatával eltarthat egy ideig. (the SMB/SMB2 network protocol has implemented a strategy to avoid potential write request timeouts. The strategy involves the Windows client sending a sequence of 1 byte "extension" write requests to cover the extension needed on the open file. Each of the 1 byte write requests is used to pre-allocate the empty space for the file to be written. Individually, these one byte writes are unlikely to timeout and therefore permit a file to be written or extended to an arbitrary size, avoiding network timeout issues.)
Szóval a Windows rendszerben a fájlrendszer a fájl létrehozásakor vagy kiterjesztésekor kénytelen elosztani a tárolási blokkokat. Linux-on az alapértelmezett viselkedés, hogy sparse fájlokat hoz létre. A spare fájl egy olyan fájltípus, amelynek célja a fájlrendszer-tér hatékonyabb kihasználása azáltal, hogy metaadatokat használ az üres blokkok ábrázolásához. Spare fájl esetén a blokkokat dinamikusan osztják ki és írják a tényleges adatok írásakor, nem pedig a fájl létrehozásakor.
Ha Linux alapú fájlrendszert választunk és windows-os/MacOS stb. kliensek is vannak akkor érdemes egy samba shares használni. A A SAMBA a saját fájlrendszeri szemantikáját mutatja a kliensek felé, amely elfedi a fizikai fájlrendszert, így a kliensek egyáltalán nem fogják tudni megmondani, mi az alapul szolgáló FS.
Linux Performance - SambaWiki
wiki.samba.org
A fájlrendszereket kombinálhatjuk, ha a RAID tömbünket particionáljuk.
Ennek ellenére én egy szoft-RAID-1-et jó megoldásnak tartok a tipikus lemez elhalálozásra, a váratlan adatvesztéseket, gép használhatatlanná válásokat megfogja simán, de a (telephelyen kívüli) biztonsági mentést nem helyettesíti egyik megoldás sem.
Persze van több lehetőség, az olyan fájlrendszerre, ami szoftveres raid megoldást alkalmaz nem akartam kitérni, akit érdekel jobban utána olvas (zfs, btrfs, ReFS-t nem ismerem) ZFS-s sem jó mindenkinek https://louwrentius.com/the-hidden-cost-of-using-zfs-for-your-home-nas.html
Nekem ami tapasztalatom volt multis környezetben ZFS-el Solarison, hogy ha FS telítettsége 80% fölé ment, akkor elkezdett a szerver belassulni, nagy cpu load-ot generált.
T
Törölt tag
Guest
Gamer székekről érdekesség:
Nagy része ugyanabban a gyárban készül. Kis alkuval 65 Usd/db. Na ezt vesszük meg 100 000-ért.
Nagy része ugyanabban a gyárban készül. Kis alkuval 65 Usd/db. Na ezt vesszük meg 100 000-ért.