Informatika

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 008

Guest
Egy komoly RAID rendszer többszázezer forint lenne
Minek neked komoly? Egy 2 lemezes NAS 50-80k. Arról tudsz filmet streamelni a TVdre, torrentezik éjjel-nappal magától és töredék áramot fogyaszt.
A desktopodba meg csak a steam librarynak kell hely.
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 094
16 442
113
Lehetőség szerint egy sima HDD kellene egy desktop gépbe, ami nem fossa össze magát jövőre.

De ha lehet kapni olcsó NAS-t, ami movie librariannak jó, várom az ötletek arra is, nem hangzik rosszul.
 

nagyoncivil

Well-Known Member
2018. október 26.
327
804
93
PMR vs SMR technológiának van ezen az alapvetően desktop / consumer vonalon relevanciája? Pár ezer forinttal drágább a PMR, ami nem érdekes nagyon, max. ha az adatbiztonságot javítja.
Gyakorlati tapasztalatom nincs vele. Csak belefutottam, hogy van ilyen, olvastam róla negatív véleményeket. Volt, aki azt írta, hogy a RAID szinkronizáció elhal ilyen HDD-vel. Szóval, mostmár megvan a negatív előitéletem emiatt. :)
Minek neked komoly? Egy 2 lemezes NAS 50-80k. Arról tudsz filmet streamelni a TVdre, torrentezik éjjel-nappal magától és töredék áramot fogyaszt.
A desktopodba meg csak a steam librarynak kell hely.
Én egy QNAP TS-251-et használok, RAID1-ben két 2TB-s WD RED-del. Anno 80k körül volt, egész jó kis cucc.
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 967
7 943
113
PMR vs SMR technológiának van ezen az alapvetően desktop / consumer vonalon relevanciája? Pár ezer forinttal drágább a PMR, ami nem érdekes nagyon, max. ha az adatbiztonságot javítja.
Igen, egy SMR meghajtó nem való sok írással való munkára és mindig többet dolgozik mint egy PMR. Backup-ra jó, de eléggé egy öszvér megoldás. PMR-t vegyél, ha mindenképpen mechanikusat akarsz.
 
  • Tetszik
Reactions: Kurfürst

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113
Lehetőség szerint egy sima HDD kellene egy desktop gépbe, ami nem fossa össze magát jövőre.

De ha lehet kapni olcsó NAS-t, ami movie librariannak jó, várom az ötletek arra is, nem hangzik rosszul.

Vegyél Western Digitalt. Nekem még egyetlenegy sem fosta össze magát. De persze tegyél eléje hűtő ventillátort kb. 800-1200 fordulatszámút. Ja, és ne rugdosd a gépet :)
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113
Most olvastam vissza, hogy Seagate-et használsz. Nos akkor mindent értek. Nekem abból az összes tönkrement. Azóta csak WD-t veszek. Soha nem volt gondom vele. (Toshiba sem nyerő. Külső HDD-m volt Toshiba, állandóan furcsa kattogó hangot adott ki, folyton matatott a diszk. Végül kidobtam, mert idegesítő volt.)
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 298
16 096
113
Na, döglődik a Seagate Barracuda vinyó a gépemben, kellene egy utód. Mi ajánlható?

Western Digital 4 terrást sorozatot néztem, csak azt nem tudom eldönteni, Red vagy Purple sorozat legyen inkább. A RED elvileg NAS-ba való, tehát olvasásra balanszolt, de van aki nem szereti, mert SMR-es. A Purple sorozat biztonsági kamerákra van kitalálva, tehát elsősorban orrba-szájba írásra. Nálam komoly NAS használat nem lenne, ellenben tényleg jó lenne, ha belátható időn belül nem lenne megint vinyóhaldoklás.

Alapvetően filmnézést, adattárolást, fájlcserélőket szolgálna ki, szóval sokat menne és sokat írna. Sebesség annyira nem lényeges, de jó lenne, ha nem sz*rná össze magát másfél év alatt, mint ezek a nyavajás hulladék seagatek. Aki márkahívő, bocsi, nem tudok rá mást mondani, 2-ből egy mindjárt halott, a másik meg gyengélkedik, miközben lassan 10 éves vinyók mennek vidáman a gépben. :/
Ments mindent amig lehet.

Amugy HDD teren a WD a nyero. Hogy melyik szin, az a felhasznalastol fugg. A gold elvileg a csucs, 5 ev gari van rajuk.

Ugye a 10 eves vinyok gondolom 2 terasak lehetnek, az ujak meg akar 8-10.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 298
16 096
113
Ez a vezerlokartyas RAID hogy mukodik pontosan?


Itt is csinal maganak valami unixos fajlrendszert, es ezt latja a win ntfs-nek, vagy egyszeruen osszeszinkronizalja a radugott merevlemezeket?


Meg lehet azt valahogy csinalni, hogy mondjuk ket oprendszer van a gepeden, egy win meg egy linux, es az adott meghajtot mindkettovel raidkent kezeli?
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 094
16 442
113
Na, meg is rendeltem (WD40EFRX) , a WD Red sorozat annyi szavazatot kapott mindenhonnan, hogy nagyot nem hibázhatok vele. :hadonaszos:

Köszi mindenkinek!

És jah, a Seagate Barracuda egy jó szar sorozat, 'szerencsére' sikerült ebből a retekből anno kettőt is vennem. Hogy mennyire szar, itt a logja:

A lemez felületén található 6712 hibás szektor, mely(ek) tartalma a tartalék területre lett áthelyezve.
A lemez önteszt során talált 512 hibás szektort.
A lemez felületén található 512 gyenge szektor, mely(ek) későbbi használat során áthelyezésre kerülhet(nek).
További információk: https://www.hdsentinel.com/hard_disk_case_weak_sectors.php
1816 hiba fordult elő adatátvitel során.
Működési idő: 588 nap.

A tesója még bírja, mert még egy éves sincs, de már ott is jönnek az adatkapcsolati hibák..

Nagyon régen volt WD, aztán amikor azok kicsit hanyatlani kezdtek, vagy valami probléma volt velük éppen, utána lett mindenféle. A Samsungok még egész tűrhetően bírják, a Seagate is gyors volt és csöndes, abban a kemény másfél évben, amíg működött. Soha többet Seagate.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 995
19 293
113
Na, meg is rendeltem (WD40EFRX) , a WD Red sorozat annyi szavazatot kapott mindenhonnan, hogy nagyot nem hibázhatok vele. :hadonaszos:

Köszi mindenkinek!

És jah, a Seagate Barracuda egy jó szar sorozat, 'szerencsére' sikerült ebből a retekből anno kettőt is vennem. Hogy mennyire szar, itt a logja:

A lemez felületén található 6712 hibás szektor, mely(ek) tartalma a tartalék területre lett áthelyezve.
A lemez önteszt során talált 512 hibás szektort.
A lemez felületén található 512 gyenge szektor, mely(ek) későbbi használat során áthelyezésre kerülhet(nek).
További információk: https://www.hdsentinel.com/hard_disk_case_weak_sectors.php
1816 hiba fordult elő adatátvitel során.
Működési idő: 588 nap.

A tesója még bírja, mert még egy éves sincs, de már ott is jönnek az adatkapcsolati hibák..

Nagyon régen volt WD, aztán amikor azok kicsit hanyatlani kezdtek, vagy valami probléma volt velük éppen, utána lett mindenféle. A Samsungok még egész tűrhetően bírják, a Seagate is gyors volt és csöndes, abban a kemény másfél évben, amíg működött. Soha többet Seagate.
Azért amit írsz ott gyanús, hogy szar a tápod, vagy valami más gond van a gépben...
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 094
16 442
113
Azért amit írsz ott gyanús, hogy szar a tápod, vagy valami más gond van a gépben...

Korábban lehet, hogy volt valami gebasz, de a mostani gép zsír új, tavaszi, a táp is, a ház is, a kábelek is stb., és a többi ezeréves vinyó meg nem döglődik, csak a Seagatek..? Én gyanítom, hogy a cloud sync meg a torrent nem tehet neki jót, de ez akkor is extrém hogy így pusztulnak.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
T

Törölt tag 008

Guest
Nah Gamestar lecserélte a céget aki hirdet náluk. Most valami kínai cég van valami megbízhatatlan payment processorral. Ne vegyetek tőlük licenszet. Hardveraprón is lehet 2400-ért kapni.
 

atek

Well-Known Member
2013. június 14.
202
573
93
Ez a vezerlokartyas RAID hogy mukodik pontosan?

Alaplapi RAID vezérlő egy szoftveresen működő RAID emuláció, ami valamennyi CPU erőforrást használ. Alacsony teljesítmény és stabilitás. Ha az alaplap megdöglik vagy BIOS-t kell frissíteni/resetleni akkor lehet szívás a RAID visszaállítása. Előnye, hogy olcsó megoldás, nem kell külön RAID vezérlőkártya. RAID 0 és RAID 1 közel azonos gyorsasággal tud futni az alaplapi megoldással, mint a külön vezérlőkártya esetében.

RAID vezérlőkártya: hardware-es működés, a RAID mozgatható egyik gépből a másikba, ha meghal a RAID vezérlő kártya, akkor egy másik ugyanolyan RAID vezérlőkártyával minden megy tovább, nem esik szét a RAID. Nem CPU-t használ, hanem a vezérlőkártya erőforrását.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 298
16 096
113
Alaplapi RAID vezérlő egy szoftveresen működő RAID emuláció, ami valamennyi CPU erőforrást használ. Alacsony teljesítmény és stabilitás. Ha az alaplap megdöglik vagy BIOS-t kell frissíteni/resetleni akkor lehet szívás a RAID visszaállítása. Előnye, hogy olcsó megoldás, nem kell külön RAID vezérlőkártya. RAID 0 és RAID 1 közel azonos gyorsasággal tud futni az alaplapi megoldással, mint a külön vezérlőkártya esetében.

RAID vezérlőkártya: hardware-es működés, a RAID mozgatható egyik gépből a másikba, ha meghal a RAID vezérlő kártya, akkor egy másik ugyanolyan RAID vezérlőkártyával minden megy tovább, nem esik szét a RAID. Nem CPU-t használ, hanem a vezérlőkártya erőforrását.
Thx.

Es ez hogy duplaz?

A windowsosnal ugye rendesen ntfs lemezek vannak, ha szetesik a raid, nincs adatvesztes, csak nemi szivas az ujraszinkronizalasnal.

Az alaplaposnal csinalt valami sajat unixos fajlrendszert, es azon emulalt egy ntfs lemezt, de ugye ha ez elromlik, akkor az adatoknak jo esellyel midket lemezen annyi, vagy legalabbis nagy macera visszaallitani.

Ha jol sejtem a kartya is valami ilyesmi, itt sem tudnek meg csak adatot olvasni sem, ha mkndjuk a kartya tonkremenne, ill emiatt ezt erdemes esetleg duplan vasarolni.

A kartya esetleg tud olyat, hogy egyszerre ket oprendszer alatt (win + linux) mukodik?
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 995
19 293
113
Ez a vezerlokartyas RAID hogy mukodik pontosan?


Itt is csinal maganak valami unixos fajlrendszert, es ezt latja a win ntfs-nek, vagy egyszeruen osszeszinkronizalja a radugott merevlemezeket?


Meg lehet azt valahogy csinalni, hogy mondjuk ket oprendszer van a gepeden, egy win meg egy linux, es az adott meghajtot mindkettovel raidkent kezeli?
blokkezköz szinten kezeli az alapapi raid, de én sem ajánlom.
Alternatíva ha veszel valami komoly raid kártyát, de az nem igazán éri meg otthonra.
Ha a linux vagy a windows szoftweres raidjét használod (kicsit lassabb, de hw független), akkor azok egymáséba nem látnak bele.
Én most ilyet használok.

Ez nem NTFS/EXTFS szinten megy, alatta a blokkeszköz szintjén, iletve windowsban a logikai kötetkezlés miatt kicsit másként, kevésbé válnak el kifelé a rétegek.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan and Cifu

atek

Well-Known Member
2013. június 14.
202
573
93
Thx.

Es ez hogy duplaz?

A windowsosnal ugye rendesen ntfs lemezek vannak, ha szetesik a raid, nincs adatvesztes, csak nemi szivas az ujraszinkronizalasnal.

Az alaplaposnal csinalt valami sajat unixos fajlrendszert, es azon emulalt egy ntfs lemezt, de ugye ha ez elromlik, akkor az adatoknak jo esellyel midket lemezen annyi, vagy legalabbis nagy macera visszaallitani.

Ha jol sejtem a kartya is valami ilyesmi, itt sem tudnek meg csak adatot olvasni sem, ha mkndjuk a kartya tonkremenne, ill emiatt ezt erdemes esetleg duplan vasarolni.

A kartya esetleg tud olyat, hogy egyszerre ket oprendszer alatt (win + linux) mukodik?
Először amire szeretnénk használni az eszközt, ahhoz választunk hardware-t. Majd ahhoz lehet kiválasztani a megfelelő RAID szintet. (A RAID-be fűzött diszkek nem backup megoldás, pl. raid5 vagy raid6 védhet diszk hiba esetén, de inkább az igazán fontos adatokról érdemes több különböző storage-okra lementeni)

A következő lépés storage fájlrendszerének a kiválasztása. Itt megint az számít, hogy mik a célok,
ha windows alapú NTFS a fájlrendszer, akkor annak a következő hátránya például, hogy a fájl írása előtt egyszerre osztja ki a fájlhoz szükséges összes blokkot. (Még a Linux ext4 és XFS fájlrendszer, amely dinamikusan osztja ki a blokkokat a fájl írásakor.) Egy nagy fájl hálózaton keresztüli írása a Windows NTFS használatával eltarthat egy ideig. (the SMB/SMB2 network protocol has implemented a strategy to avoid potential write request timeouts. The strategy involves the Windows client sending a sequence of 1 byte "extension" write requests to cover the extension needed on the open file. Each of the 1 byte write requests is used to pre-allocate the empty space for the file to be written. Individually, these one byte writes are unlikely to timeout and therefore permit a file to be written or extended to an arbitrary size, avoiding network timeout issues.)
Szóval a Windows rendszerben a fájlrendszer a fájl létrehozásakor vagy kiterjesztésekor kénytelen elosztani a tárolási blokkokat. Linux-on az alapértelmezett viselkedés, hogy sparse fájlokat hoz létre. A spare fájl egy olyan fájltípus, amelynek célja a fájlrendszer-tér hatékonyabb kihasználása azáltal, hogy metaadatokat használ az üres blokkok ábrázolásához. Spare fájl esetén a blokkokat dinamikusan osztják ki és írják a tényleges adatok írásakor, nem pedig a fájl létrehozásakor.

Ha Linux alapú fájlrendszert választunk és windows-os/MacOS stb. kliensek is vannak akkor érdemes egy samba shares használni. A A SAMBA a saját fájlrendszeri szemantikáját mutatja a kliensek felé, amely elfedi a fizikai fájlrendszert, így a kliensek egyáltalán nem fogják tudni megmondani, mi az alapul szolgáló FS.

A fájlrendszereket kombinálhatjuk, ha a RAID tömbünket particionáljuk.
 
  • Tetszik
Reactions: tarzaan and Cifu

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Most olvastam vissza, hogy Seagate-et használsz. Nos akkor mindent értek. Nekem abból az összes tönkrement. Azóta csak WD-t veszek. Soha nem volt gondom vele. (Toshiba sem nyerő. Külső HDD-m volt Toshiba, állandóan furcsa kattogó hangot adott ki, folyton matatott a diszk. Végül kidobtam, mert idegesítő volt.)

Ments mindent amig lehet.

Amugy HDD teren a WD a nyero. Hogy melyik szin, az a felhasznalastol fugg. A gold elvileg a csucs, 5 ev gari van rajuk.

Ugye a 10 eves vinyok gondolom 2 terasak lehetnek, az ujak meg akar 8-10.

Ha szabad megjegyeznem, a gyártókat ne keverjük ide. Mindegyik gyártónak van olcsó / közepes / minőségi / enterprise / kamerarögzítős szériája.

Más-más célra, más-más feltételek, más-más áron jönnek ezek.

Ráadásul vannak gyatrán sikerült szériák mindegyik gyártónál, mind a WD, mind a Seagate és mind Toshiba terén. Például nálam most is van használatban 7 éves, 2TB-os WD Green széria, 7/24 használatban, csendben, hűvösen, probléma nélkül teszi a dolgát, míg a 3TB-os változatok hullottak, mint a legyek, ami miatt a WD Green szériának eléggé rossz a híre (meg ugye a fejparkolgatás esete ezeknél a szériáknál a WD esetén).

A másik dolog pedig a meghibásodási arány, általános, hogy még az Enterprise szériáknál (amiket ugye szervertermekbe szánnak, jó drágán) elő-elő fordul hiba, ezzel számolni kell. Az átlag otthoni felhasználó ugye pár évente vesz (vett) egy-két HDD-t, nyilván őt nem vigasztalja, hogy pont nála hasal el egy olyan típus, amelynél amúgy kb. ezerből egynél fordul elő. Ezekből jönnek az olyanok, hogy Seagate-t ne, WD-t ne, és így tovább. Ez amúgy nem valami hazai dolog, mókás olvasni, hogy még az Amazonon is mennek a nagy köpködések, mert egy-egy winchester elhullik pár hónap vagy egy év után. Pedig ez sajnos normális - az a nem normális, ha minden tizedik elhullik egy éven belül.
Egy fotózással foglalkozó srác pár éve kérdezte, hogy milyen Winchestert vegyen, ami megbízható. Én eleve mondtam, hogy ilyen célnál a biztonsági mentés a fontos. Mivel WD-t szeretett volna minden áron, WD Red-et vettünk, mert az még korrektebb(nek tűnt). Aztán 2 év után elhasalt. Ilyenkor nyilván a hosszabb garancia nem vigasztal...

Szóval aki HDD-t vásárol, azt nézze meg, mire akarja használni, az Enterprise cuccok általában a legdrágábbak, legmegbízhatóbbak, de sokszor hangosak (mert ugye a szerverteremben a zajszint nem tényező), azok átlag otthoni felhasználásra nem célszerűek.
Adattárolásra inkább NAS-ba szánt lemezt ajánlott vásárolni (WD Red, Seagate IronWolf, Toshiba NAS), ezekből is vannak szigorúbb minőségi szintű változatok (Pro szériák), de drágábban - ugyanakkor általában nem éri meg a felárat kifizetni, akkor már inkább legyen egy olcsóbb HDD biztonsági mentésnek.
A kamerarendszerekbe szánt lemezeket pedig ne erőltessük (WD Purple, Seagate SkyHawk, Toshiba Surveillance) számítógépbe, mert ezeket arra készítik fel, hogy lineárisan, folyamatosan írjanak, nem pedig véletlenszerűen (ami az otthoni felhasználásnál általánosabb). Persze, vonzó, hogy olcsóbbak (általában) mint a NAS lemezek, de nem ok nélkül (aztán persze sokaknál elmennek komolyabb gond nélkül, és ezeket ajánlgatják, mondván náluk semmi gond nincs...).

Végül pedig játékra és rendszerre SSD. Ha tehetjük, akkor mindig. Amennyiben pedig megengedheted magadnak, adattárolásra is nyugodtan. De SSD-nél is megvannak ezek a szintek (ie.: az olcsóbb SSD-k azért olcsóbbak, mert pl. nincs bennük gyorsító cache (memória) és olcsóbb megoldásokkal operálnak), tehát értékes adatnál ne bízzunk olcsó SSD-kben.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
6 995
19 293
113
Először amire szeretnénk használni az eszközt, ahhoz választunk hardware-t. Majd ahhoz lehet kiválasztani a megfelelő RAID szintet. (A RAID-be fűzött diszkek nem backup megoldás, pl. raid5 vagy raid6 védhet diszk hiba esetén, de inkább az igazán fontos adatokról érdemes több különböző storage-okra lementeni)

A következő lépés storage fájlrendszerének a kiválasztása. Itt megint az számít, hogy mik a célok,
ha windows alapú NTFS a fájlrendszer, akkor annak a következő hátránya például, hogy a fájl írása előtt egyszerre osztja ki a fájlhoz szükséges összes blokkot. (Még a Linux ext4 és XFS fájlrendszer, amely dinamikusan osztja ki a blokkokat a fájl írásakor.) Egy nagy fájl hálózaton keresztüli írása a Windows NTFS használatával eltarthat egy ideig. (the SMB/SMB2 network protocol has implemented a strategy to avoid potential write request timeouts. The strategy involves the Windows client sending a sequence of 1 byte "extension" write requests to cover the extension needed on the open file. Each of the 1 byte write requests is used to pre-allocate the empty space for the file to be written. Individually, these one byte writes are unlikely to timeout and therefore permit a file to be written or extended to an arbitrary size, avoiding network timeout issues.)
Szóval a Windows rendszerben a fájlrendszer a fájl létrehozásakor vagy kiterjesztésekor kénytelen elosztani a tárolási blokkokat. Linux-on az alapértelmezett viselkedés, hogy sparse fájlokat hoz létre. A spare fájl egy olyan fájltípus, amelynek célja a fájlrendszer-tér hatékonyabb kihasználása azáltal, hogy metaadatokat használ az üres blokkok ábrázolásához. Spare fájl esetén a blokkokat dinamikusan osztják ki és írják a tényleges adatok írásakor, nem pedig a fájl létrehozásakor.

Ha Linux alapú fájlrendszert választunk és windows-os/MacOS stb. kliensek is vannak akkor érdemes egy samba shares használni. A A SAMBA a saját fájlrendszeri szemantikáját mutatja a kliensek felé, amely elfedi a fizikai fájlrendszert, így a kliensek egyáltalán nem fogják tudni megmondani, mi az alapul szolgáló FS.

A fájlrendszereket kombinálhatjuk, ha a RAID tömbünket particionáljuk.
Ennél azért még kissé több lehetőség van. Windowson ott van a ReFS, ami gyakorlatilag a ZFS-el összemérhető, folyamatos önellenőrzésre képes megbízható tárolásra kifejlesztett filerendszer. Ezek a RAID szinteknek megfelelő rendundanciát a filerendszerbe integrált kötetkezelővel végzik, és blokk szinten ellenőrző összgeket készítenek, és ellenőriznek, így nincs az a probléma, hogy egy hibás blokkból csendes adatkorrupció kúszik be (pl egyik lemez hibázik, és azt mirrorozza át a másikra a rendszer RAID-1-ben, mivel ott integritás ellenőrzés nincs). Cserébe ezek jóval erőforrás igényesebb megoldások.

Ennek ellenére én egy szoft-RAID-1-et jó megoldásnak tartok a tipikus lemez elhalálozásra, a váratlan adatvesztéseket, gép használhatatlanná válásokat megfogja simán, de a (telephelyen kívüli) biztonsági mentést nem helyettesíti egyik megoldás sem.
 

atek

Well-Known Member
2013. június 14.
202
573
93
Ennél azért még kissé több lehetőség van. Windowson ott van a ReFS, ami gyakorlatilag a ZFS-el összemérhető, folyamatos önellenőrzésre képes megbízható tárolásra kifejlesztett filerendszer. Ezek a RAID szinteknek megfelelő rendundanciát a filerendszerbe integrált kötetkezelővel végzik, és blokk szinten ellenőrző összgeket készítenek, és ellenőriznek, így nincs az a probléma, hogy egy hibás blokkból csendes adatkorrupció kúszik be (pl egyik lemez hibázik, és azt mirrorozza át a másikra a rendszer RAID-1-ben, mivel ott integritás ellenőrzés nincs). Cserébe ezek jóval erőforrás igényesebb megoldások.

Ennek ellenére én egy szoft-RAID-1-et jó megoldásnak tartok a tipikus lemez elhalálozásra, a váratlan adatvesztéseket, gép használhatatlanná válásokat megfogja simán, de a (telephelyen kívüli) biztonsági mentést nem helyettesíti egyik megoldás sem.
Persze van több lehetőség, az olyan fájlrendszerre, ami szoftveres raid megoldást alkalmaz nem akartam kitérni, akit érdekel jobban utána olvas (zfs, btrfs, ReFS-t nem ismerem) ZFS-s sem jó mindenkinek https://louwrentius.com/the-hidden-cost-of-using-zfs-for-your-home-nas.html
Nekem ami tapasztalatom volt multis környezetben ZFS-el Solarison, hogy ha FS telítettsége 80% fölé ment, akkor elkezdett a szerver belassulni, nagy cpu load-ot generált.