Informatika

[tarzaan]

Először amire szeretnénk használni az eszközt, ahhoz választunk hardware-t. Majd ahhoz lehet kiválasztani a megfelelő RAID szintet. (A RAID-be fűzött diszkek nem backup megoldás, pl. raid5 vagy raid6 védhet diszk hiba esetén, de inkább az igazán fontos adatokról érdemes több különböző storage-okra lementeni)

RAID – Wikipédia

hu.wikipedia.org

A következő lépés storage fájlrendszerének a kiválasztása. Itt megint az számít, hogy mik a célok,
ha windows alapú NTFS a fájlrendszer, akkor annak a következő hátránya például, hogy a fájl írása előtt egyszerre osztja ki a fájlhoz szükséges összes blokkot. (Még a Linux ext4 és XFS fájlrendszer, amely dinamikusan osztja ki a blokkokat a fájl írásakor.) Egy nagy fájl hálózaton keresztüli írása a Windows NTFS használatával eltarthat egy ideig. (the SMB/SMB2 network protocol has implemented a strategy to avoid potential write request timeouts. The strategy involves the Windows client sending a sequence of 1 byte "extension" write requests to cover the extension needed on the open file. Each of the 1 byte write requests is used to pre-allocate the empty space for the file to be written. Individually, these one byte writes are unlikely to timeout and therefore permit a file to be written or extended to an arbitrary size, avoiding network timeout issues.)
Szóval a Windows rendszerben a fájlrendszer a fájl létrehozásakor vagy kiterjesztésekor kénytelen elosztani a tárolási blokkokat. Linux-on az alapértelmezett viselkedés, hogy sparse fájlokat hoz létre. A spare fájl egy olyan fájltípus, amelynek célja a fájlrendszer-tér hatékonyabb kihasználása azáltal, hogy metaadatokat használ az üres blokkok ábrázolásához. Spare fájl esetén a blokkokat dinamikusan osztják ki és írják a tényleges adatok írásakor, nem pedig a fájl létrehozásakor.

Ha Linux alapú fájlrendszert választunk és windows-os/MacOS stb. kliensek is vannak akkor érdemes egy samba shares használni. A A SAMBA a saját fájlrendszeri szemantikáját mutatja a kliensek felé, amely elfedi a fizikai fájlrendszert, így a kliensek egyáltalán nem fogják tudni megmondani, mi az alapul szolgáló FS.

Linux Performance - SambaWiki

wiki.samba.org

A fájlrendszereket kombinálhatjuk, ha a RAID tömbünket particionáljuk.

Otthoni PC, alapvetően amiatt raid, hogy ha hirtelen szállna el a HDD ne legyek ***ban. Megért annyit egy + HDD, hogy megspóroljak egy instant idegbajt egy bekrepálás esetére.

Sokat tervezek torrentezni vele - a netsebességem miatt sok seed lenne + filmnézés és kódolás.

Játék nem valószínű, mert bár élvezném, de nem akarok rá időt szánni, mert így sincs annyi amennyi kéne.



A PCI-os raid kártyákról még egy (három) kérdés.

Ezeknél ha tönkre megy a kártya, akkor a rajta levő HDD (ill. kettő) olvasható marad alaplapra rácsatlakoztatva?

Ill. ha ilyen kártyán van, akkor duál oprendszer esetén mindkét oprendszertükrözött meghajtóként kezeli a rajta levő lemezeket?


Ill. már valamennyire teleírt HDD-t is befűzhetek alá, vagy használatbavétel előtt töröl/formáz mindent?

Mert a win-es megoldásnál ugye bármikor tükrözhetek egy meghajtót.

 

[Veér Ispán]

Gamer székekről érdekesség:
Nagy része ugyanabban a gyárban készül. Kis alkuval 65 Usd/db. Na ezt vesszük meg 100 000-ért.

Épp valami rendes széket akarok venni home officeba. Kinnarps-okat nézem, régen volt olyanom korábbi munkahelyen, és nagyon jó volt. Kicsit borsos az ára infóim szerint (még nem kértem árajánlatot, egyéb irodafejlesztész is kéne).

Milyen alternatívákat tudtok ajánlani még? A gamer hülyeségek nem igazán érdekelnek, többnyire rondák, gagyik, és se nem tartósak, se nem ergonomikusak.

Még a Herman Miller Aeon-ról mondtak jókat, de az undorító, és itthon mintha nem is forgalmaznák (pár napja néztem késő este)

IKEA-t kerülném ha mód van rá, ideológiai okokból, de a Markus székük állítólag bár fapad, de elég jó minőségű és kényelmes alacsony ára ellenére.

 

[tarzaan]

Épp valami rendes széket akarok venni home officeba. Kinnarps-okat nézem, régen volt olyanom korábbi munkahelyen, és nagyon jó volt. Kicsit borsos az ára infóim szerint (még nem kértem árajánlatot, egyéb irodafejlesztész is kéne).

Milyen alternatívákat tudtok ajánlani még? A gamer hülyeségek nem igazán érdekelnek, többnyire rondák, gagyik, és se nem tartósak, se nem ergonomikusak.

Még a Herman Miller Aeon-ról mondtak jókat, de az undorító, és itthon mintha nem is forgalmaznák (pár napja néztem késő este)

IKEA-t kerülném ha mód van rá, ideológiai okokból, de a Markus székük állítólag bár fapad, de elég jó minőségű és kényelmes alacsony ára ellenére.

Én a munkahelyemre akarok egy normálisabb széket bevinni, de szeritnem kinéznének miatta.

 

[Kurfürst]

IKEA-t kerülném ha mód van rá, ideológiai okokból, de a Markus székük állítólag bár fapad, de elég jó minőségű és kényelmes alacsony ára ellenére.

A Markus elég strapabíró és kényelmes. A különféle gagyi, egy év után széteső office vackokat meguntam és helyettük jó darabig a Markust használtam, olcsó és jó, de inkább a valamivel drágább Jarvfjallet a nyerő - egy tizessel huszassal több, de sokkal jobban tart és baromi kényelmes hosszú távon is.

 

[csakb]

A PCI-os raid kártyákról még egy (három) kérdés.

Ezeknél ha tönkre megy a kártya, akkor a rajta levő HDD (ill. kettő) olvasható marad alaplapra rácsatlakoztatva?

Nem, egy ugyanolyan, új kártyával tudod tovább használni adatvesztés nélkül.

Ill. ha ilyen kártyán van, akkor duál oprendszer esetén mindkét oprendszertükrözött meghajtóként kezeli a rajta levő lemezeket?

Az oprendszer egy sima meghajtóként látja a kiexportált tömböt, fogalma sincs arról, hogy miféle RAID tömbön ül, ezt az egészet a kártya kezeli, oprendszertől függetlenül.

Ill. már valamennyire teleírt HDD-t is befűzhetek alá, vagy használatbavétel előtt töröl/formáz mindent?

Felülírja a kártya a HDD tartalmát. Ami rajta volt fájlrendszer, elveszik.

 

[atek]

Ezeknél ha tönkre megy a kártya, akkor a rajta levő HDD (ill. kettő) olvasható marad alaplapra rácsatlakoztatva?

Ha a kártya hibás lesz az adatok változatlanok lesznek, viszont nem lesznek elérhetőek.

Ill. már valamennyire teleírt HDD-t is befűzhetek alá, vagy használatbavétel előtt töröl/formáz mindent?

Adatokat tartalmazó hdd-t nem tudsz befűzni alá, hogy megmaradjanak az adatok rajta.

 

[atek]

Még a Herman Miller Aeon-ról mondtak jókat, de az undorító, és itthon mintha nem is forgalmaznák (pár napja néztem késő este)

Már én is néztem, csak nagyon drága. Egy angol webshopos nettó ára olyan 300 ezer https://www.back2.co.uk/herman-miller-aeron-chair-remastered.html , itt kicsit drágább hiába bruttó https://officeartdesign.com/termekcimke/aeron/

 

[tarzaan]

Ha a kártya hibás lesz az adatok változatlanok lesznek, viszont nem lesznek elérhetőek.


Adatokat tartalmazó hdd-t nem tudsz befűzni alá, hogy megmaradjanak az adatok rajta.

Értem, tehát akkor az van amit gondoltam, az alaplapi megoldáshoz hasonló a dolog.

 

[atek]

Én a munkahelyemre akarok egy normálisabb széket bevinni, de szeritnem kinéznének miatta.

Egy ilyen biztos ütne

 

[tarzaan]

Úgy látom már 10k körül is van ilyen vezérlő kártya.

Ilyen áron akár kettőt is érdemes lehet venni, és akkor baj esetére van tartalék.

Axagon 4x SATA port RAID vezérlő kártya PCI (PCIS-50)

Csatoló Típusa: PCI Vezérlő chip: Silicon Image SiI3114 RAID Funkció: JBOD,0,1,5,10

aqua.hu

Mire érdemes figyelni a típusválasztásnál?

A drágábban nyilván jobbak, de ez miben nyilvánul meg?

 

[tarzaan]

Egy ilyen biztos ütne

Teccik

Mondjuk előtte kérnék fizuemelést.

The Original Chesterfield

us.chesterfield.com

Valami olyan kéne, aminek állítható magasságú fejtámlája van. Kb. mint egy személyautó ülés.

+ állítható kartámla. Természetesen fém lábbal/talppal.

 

[csakb]

Úgy látom már 10k körül is van ilyen vezérlő kártya.

Ilyen áron akár kettőt is érdemes lehet venni, és akkor baj esetére van tartalék.

Axagon 4x SATA port RAID vezérlő kártya PCI (PCIS-50)

Csatoló Típusa: PCI Vezérlő chip: Silicon Image SiI3114 RAID Funkció: JBOD,0,1,5,10

aqua.hu

Mire érdemes figyelni a típusválasztásnál?

A drágábban nyilván jobbak, de ez miben nyilvánul meg?

Na, ez jó kérdés. Nekem csak szerverek kapcsán van tapasztalatom HW RAID-del, LSI és Adaptec kártyákkal, régebben 3ware-rel. Ezekkel soha nem volt gondom, de nem is a 10k-s kategóriába esnek.

 

[tarzaan]

Na, ez jó kérdés. Nekem csak szerverek kapcsán van tapasztalatom HW RAID-del, LSI és Adaptec kártyákkal, régebben 3ware-rel. Ezekkel soha nem volt gondom, de nem is a 10k-s kategóriába esnek.

Igen, látom van használt autó árban is.

 

[csakb]

Igen, látom van használt autó árban is.

Egen... Olcsóbban kijössz, ha egy szerényebb, vagy kukázott PC-t beállítasz linuxos fájlszervernek SW RAID-del (mdadm), sambával. Otthonra tényleg eléggé túllövés egy minőségi RAID-kártya.

 

[pöcshuszár]

Thx.

Es ez hogy duplaz?

A windowsosnal ugye rendesen ntfs lemezek vannak, ha szetesik a raid, nincs adatvesztes, csak nemi szivas az ujraszinkronizalasnal.

Az alaplaposnal csinalt valami sajat unixos fajlrendszert, es azon emulalt egy ntfs lemezt, de ugye ha ez elromlik, akkor az adatoknak jo esellyel midket lemezen annyi, vagy legalabbis nagy macera visszaallitani.

Ha jol sejtem a kartya is valami ilyesmi, itt sem tudnek meg csak adatot olvasni sem, ha mkndjuk a kartya tonkremenne, ill emiatt ezt erdemes esetleg duplan vasarolni.

A kartya esetleg tud olyat, hogy egyszerre ket oprendszer alatt (win + linux) mukodik?

Amiről te beszélsz, az a JBOD. Az nem valódi RAID tömb. Ott egyszerűen egymás mögé rakja a HDD-ket. A fileok egyben íródnak - nincs stripe-olás -. HDD hiba esetén a fileok "fele" továbbra is olvasható.

Érdemes tisztában lenni először is a RAID szintekkel. Hogy melyiket mire érdemes alkalmazni.
Az alaplapi RAID megoldásoknak addig volt létjogosultsága, amíg nem voltak SSD-k.
Elsődleges szerepe inkább a HDD-k párhuzamos használata (írás, olvasás) volt (RAID0). A tükrözésnek szerintem nem sok gyakorlati haszna van. A RAID5 az, ahol elkezd érdekes lenni a RAID mint lehetőség, csakhogy ahhoz már komolyabb számításigény kell, és emiatt azt már nem nagyon lehet elérni alaplap (SOHO szegmens).
Szerintem alapvetően a wiki elég jöl körbejárja a témát.
Felhasználói szinten tök érthetően elmagyarázva.
RAID 0: előnye - a lemezeken az adatokat szétszedi részekre és egy időben több lemezre történik az írás, sebességnövelésre alkalmas, de bármelyik diszkkel fizikai gond van, minden adat ugrik. Viszont a lemezek számával nagyjából arányosan nő a sebesség. Viszont ahhoz, hogy egy SSD sebességét elérjük, jó sok HDD-t kell a rendszerbe pakolni. Ma már emiatt nincs értelme.
RAID 1: tükrözés. Minden bevont lemezre párhuzamosan kerül az adat. Gyakorlatilag értelmetlen. Kizárólag fizikai hiba ellen véd.
Tapasztalatom szerint a legtöbb hiba szoftveres fájlrendszeri hiba szokott lenni. Van ennél sokkal hatékonyabb megoldás is.
RAID 5: A 2 előző előnyeit egyesíti, de nem a mechanikáját. A lényeg, hogy az adatok úgy vannak szétszórva a HDD-k között, hogy ha bármelyik is tönkremegy, a maradékból reprodukálható a kiesett diszk tartalma. Szóval ez gyors és biztonságos is.
A RAID 6 annyival jobb, mint az előző, hogy ott akár egyszerre 2 lemez is tönkremehet, és a RAIDen tárolt adatok akkor is biztonságban lesznek.
A RAID5 és 6 esetén is a rendszerbe rakott HDD-k összméretéből annyit kell levonni, amennyi HDDnyit felhasználunk az adatbiztonság oltárán. RAID 5=teljes össz HDD méret-1HDD-nyi adatmennyiség. Raid 6-nál meg 2HDD-nyivel kevesebb fog a rendelkezésre állni.

Ha szimplán adatbiztonságra akarsz rámenni, akkor otthonra valamilyen minimum 4 lemezes NAS-t javasolnék (Synology, QNAP), minimum 3 lemezzel feltöltve, ami már elérhetővé teszi a RAID5 biztonságát, és viszonylagos sebességét, de későbbi bővítésre is van mód.
Ezen NASok előnye, hogy bár RAID5-ként működhetnek, de egy hybrid szoftveres RAID megoldást alkalmaznak, aminek előnye, hogy a különböző bővítések esetén sem kell destroy-olni a RAID tömböt (a sima RAID-ek esetén bármit akarsz csinálni, lementés, majd destroy, majd újjáépítés, visszamásolás), hanem egyszerű a bővítés. Ugyan ez érvényes ha csak HDD-t akarsz hozzáfűzni, vagy egyszerűen mondjuk a 4TB-os HDD-ket mondjuk 6-osra cserélnéd.

Szerintem a best practice otthoni felhasználásra, hogy a gépedbe teszel 1-2 SSD-t (akár RAID-ben is, amivel piszkosul komoly sebességre képes a rendszered, ha a speed kell), azon dolgozol, de tárolni semmit sem érdemes rajta. A tárolás egy külső NAS-on történik, aminek előnye, hogy ha akarod, minden op. rendszer tud rá dolgozni. Védve van a HDD-hibák ellen. Maga a NAS hibája is előfordulhat, de ott a dobozból kivett működő HDD-k egy javítás után visszakapott dobozba azonos sorrendben visszatéve teljesen hibátlanul működni fognak.
De ami a LEGFONTOSABB!!!
Az igazán fontos adatokról sosem 1 példányt tartunk!!!! A HDD, az SSD fogyó-, kopó alkatrész! Életet semmi esetre sem bízunk rá! Még akkor sem, ha tükrözve van, vagy más RAID módszerrel véded. Venni kell egy másik, akármilyen dzsunka fos tárolót, hosszú garancia idővel, és arra időről időre automatizált mentést KELL csinálni. Ez lehet onsite, vagy offsite, de amiben biztos akarsz lenni, annál nincs mese.

Persze lehet azt is csinálni, hogy a NAS a backupja a gépben lévő a HDD-knek, de ez már részletkérdés. Ebben az esetben lehet inkrementált backup-okat is csinálni, ami esetén gyakran korábbi verziók is visszakereshetők. Ezzel meg a felhesználói hibák is kivédhetők.

Szóval igen! Felhasználói igényekre kell szabni a tárolási rendszert, mert egy HD-ban vagy 4K-ban történő real time vágáshoz kell a kakaó a rendszerbe, ezzel szemben egy családi fotótár esetében letojod, hogy 1-1 kép 1mp alatt lesz previewolva, vagy 1,2 alatt.

Ami a filerendszert illeti. Én azt javaslom, hogy ne tessék keverni a dolgokat. A Windows-os környezetet használó felhesználó használjon natív Windows-os filerendszert, míg a Linux/Unix felhesználó a saját rendszerének megfelelőt.
Ha vegyes hálózat van, vagy multibootos megoldás, akkor meg marad a NAS.
Volt nekem olyan ügyfelem, aki MacPro-jában raid kártyával hardweres RAID rendszert használt (akkoriban még nem nagyon volt alternatíva az SSD), miközben rendszeresen újrabootolta a gépet Windows alatt is. Mindkét rendszerben meg tudtam oldani (az elején), hogy ugyan azt a tárhelyet lássa, de ilyen esetben a RAID kártya drivereinek frissítése nem minden platformon párhuzamosan készül el. Volt olyan időszak, amikor 1-2 hónapig mondjuk nem volt friss driver az új op. rendszerhez, és az ügyfél reflexből befrissítette az OSX-et, ami onnantól már nem volt hajlandó látni a RAID kártyát, és ezzel párhuzamosan a RAID tömböt. Na olyankor vissza Windows alá. Pendrive.....nemsorolom...

 

[haubagoi]

Ha szabad megjegyeznem, a gyártókat ne keverjük ide. Mindegyik gyártónak van olcsó / közepes / minőségi / enterprise / kamerarögzítős szériája.

Más-más célra, más-más feltételek, más-más áron jönnek ezek.

Ráadásul vannak gyatrán sikerült szériák mindegyik gyártónál, mind a WD, mind a Seagate és mind Toshiba terén. Például nálam most is van használatban 7 éves, 2TB-os WD Green széria, 7/24 használatban, csendben, hűvösen, probléma nélkül teszi a dolgát, míg a 3TB-os változatok hullottak, mint a legyek, ami miatt a WD Green szériának eléggé rossz a híre (meg ugye a fejparkolgatás esete ezeknél a szériáknál a WD esetén).

A másik dolog pedig a meghibásodási arány, általános, hogy még az Enterprise szériáknál (amiket ugye szervertermekbe szánnak, jó drágán) elő-elő fordul hiba, ezzel számolni kell. Az átlag otthoni felhasználó ugye pár évente vesz (vett) egy-két HDD-t, nyilván őt nem vigasztalja, hogy pont nála hasal el egy olyan típus, amelynél amúgy kb. ezerből egynél fordul elő. Ezekből jönnek az olyanok, hogy Seagate-t ne, WD-t ne, és így tovább. Ez amúgy nem valami hazai dolog, mókás olvasni, hogy még az Amazonon is mennek a nagy köpködések, mert egy-egy winchester elhullik pár hónap vagy egy év után. Pedig ez sajnos normális - az a nem normális, ha minden tizedik elhullik egy éven belül.
Egy fotózással foglalkozó srác pár éve kérdezte, hogy milyen Winchestert vegyen, ami megbízható. Én eleve mondtam, hogy ilyen célnál a biztonsági mentés a fontos. Mivel WD-t szeretett volna minden áron, WD Red-et vettünk, mert az még korrektebb(nek tűnt). Aztán 2 év után elhasalt. Ilyenkor nyilván a hosszabb garancia nem vigasztal...

Szóval aki HDD-t vásárol, azt nézze meg, mire akarja használni, az Enterprise cuccok általában a legdrágábbak, legmegbízhatóbbak, de sokszor hangosak (mert ugye a szerverteremben a zajszint nem tényező), azok átlag otthoni felhasználásra nem célszerűek.
Adattárolásra inkább NAS-ba szánt lemezt ajánlott vásárolni (WD Red, Seagate IronWolf, Toshiba NAS), ezekből is vannak szigorúbb minőségi szintű változatok (Pro szériák), de drágábban - ugyanakkor általában nem éri meg a felárat kifizetni, akkor már inkább legyen egy olcsóbb HDD biztonsági mentésnek.
A kamerarendszerekbe szánt lemezeket pedig ne erőltessük (WD Purple, Seagate SkyHawk, Toshiba Surveillance) számítógépbe, mert ezeket arra készítik fel, hogy lineárisan, folyamatosan írjanak, nem pedig véletlenszerűen (ami az otthoni felhasználásnál általánosabb). Persze, vonzó, hogy olcsóbbak (általában) mint a NAS lemezek, de nem ok nélkül (aztán persze sokaknál elmennek komolyabb gond nélkül, és ezeket ajánlgatják, mondván náluk semmi gond nincs...).

Végül pedig játékra és rendszerre SSD. Ha tehetjük, akkor mindig. Amennyiben pedig megengedheted magadnak, adattárolásra is nyugodtan. De SSD-nél is megvannak ezek a szintek (ie.: az olcsóbb SSD-k azért olcsóbbak, mert pl. nincs bennük gyorsító cache (memória) és olcsóbb megoldásokkal operálnak), tehát értékes adatnál ne bízzunk olcsó SSD-kben.

De keverjük, mert én arról tudtam nyilatkozni, hogy nekem mi vált be. Ha statisztikákat keres valaki, azt keresse máshol. Na persze nem WD Purple-t vettem, hanem Blue-t. Az az általános célú. Az is logikus, hogy a Red előbb elhullik, hiszen nagyobb teljesítménnyel jobban ki van hajtva. Tulajdonképpen nem mondtál semmi újat, csak jó hosszan írtál arról, ami amúgy is megtalálható a neten. Ezt én is el tudtam volna mondani, de gondoltam értékesebb a személyes tapasztalat.

 

[haubagoi]

Na akkor hozzáteszem még, hogy WD esetén Blue-t érdemes venni. Na persze ha valaki menőzés miatt Red-et vesz, mert a vörös menőbb, mint a kék és egyébként ezen felül maga sem tudja, hogy miért a Red kell neki, akkor magára vessen, ha bekrepál neki a Red. (Red-et csak az vegyen, aki sokat olvas, de keveset ír.) Ezen kívül meg tessék hűtőventillátort rakni a vinyóhoz. 12cm-eset, 800-1200 rpm-mel. (Lehet, hogy nekem ezért nem krepál be, nem azért mert WD, még ez is lehet.)

 

[haubagoi]

Természetesen a WD Blue ajánlásom vízszintes beszerelésre vonatkozik. Normális ember függőlegesbe nem állít vinyót.

 

[notaricon]

Amiről te beszélsz, az a JBOD. Az nem valódi RAID tömb. Ott egyszerűen egymás mögé rakja a HDD-ket. A fileok egyben íródnak - nincs stripe-olás -. HDD hiba esetén a fileok "fele" továbbra is olvasható.

Érdemes tisztában lenni először is a RAID szintekkel. Hogy melyiket mire érdemes alkalmazni.
Az alaplapi RAID megoldásoknak addig volt létjogosultsága, amíg nem voltak SSD-k.
Elsődleges szerepe inkább a HDD-k párhuzamos használata (írás, olvasás) volt (RAID0). A tükrözésnek szerintem nem sok gyakorlati haszna van. A RAID5 az, ahol elkezd érdekes lenni a RAID mint lehetőség, csakhogy ahhoz már komolyabb számításigény kell, és emiatt azt már nem nagyon lehet elérni alaplap (SOHO szegmens).
Szerintem alapvetően a wiki elég jöl körbejárja a témát.
Felhasználói szinten tök érthetően elmagyarázva.
RAID 0: előnye - a lemezeken az adatokat szétszedi részekre és egy időben több lemezre történik az írás, sebességnövelésre alkalmas, de bármelyik diszkkel fizikai gond van, minden adat ugrik. Viszont a lemezek számával nagyjából arányosan nő a sebesség. Viszont ahhoz, hogy egy SSD sebességét elérjük, jó sok HDD-t kell a rendszerbe pakolni. Ma már emiatt nincs értelme.
RAID 1: tükrözés. Minden bevont lemezre párhuzamosan kerül az adat. Gyakorlatilag értelmetlen. Kizárólag fizikai hiba ellen véd.
Tapasztalatom szerint a legtöbb hiba szoftveres fájlrendszeri hiba szokott lenni. Van ennél sokkal hatékonyabb megoldás is.
RAID 5: A 2 előző előnyeit egyesíti, de nem a mechanikáját. A lényeg, hogy az adatok úgy vannak szétszórva a HDD-k között, hogy ha bármelyik is tönkremegy, a maradékból reprodukálható a kiesett diszk tartalma. Szóval ez gyors és biztonságos is.
A RAID 6 annyival jobb, mint az előző, hogy ott akár egyszerre 2 lemez is tönkremehet, és a RAIDen tárolt adatok akkor is biztonságban lesznek.
A RAID5 és 6 esetén is a rendszerbe rakott HDD-k összméretéből annyit kell levonni, amennyi HDDnyit felhasználunk az adatbiztonság oltárán. RAID 5=teljes össz HDD méret-1HDD-nyi adatmennyiség. Raid 6-nál meg 2HDD-nyivel kevesebb fog a rendelkezésre állni.

Ha szimplán adatbiztonságra akarsz rámenni, akkor otthonra valamilyen minimum 4 lemezes NAS-t javasolnék (Synology, QNAP), minimum 3 lemezzel feltöltve, ami már elérhetővé teszi a RAID5 biztonságát, és viszonylagos sebességét, de későbbi bővítésre is van mód.
Ezen NASok előnye, hogy bár RAID5-ként működhetnek, de egy hybrid szoftveres RAID megoldást alkalmaznak, aminek előnye, hogy a különböző bővítések esetén sem kell destroy-olni a RAID tömböt (a sima RAID-ek esetén bármit akarsz csinálni, lementés, majd destroy, majd újjáépítés, visszamásolás), hanem egyszerű a bővítés. Ugyan ez érvényes ha csak HDD-t akarsz hozzáfűzni, vagy egyszerűen mondjuk a 4TB-os HDD-ket mondjuk 6-osra cserélnéd.

Szerintem a best practice otthoni felhasználásra, hogy a gépedbe teszel 1-2 SSD-t (akár RAID-ben is, amivel piszkosul komoly sebességre képes a rendszered, ha a speed kell), azon dolgozol, de tárolni semmit sem érdemes rajta. A tárolás egy külső NAS-on történik, aminek előnye, hogy ha akarod, minden op. rendszer tud rá dolgozni. Védve van a HDD-hibák ellen. Maga a NAS hibája is előfordulhat, de ott a dobozból kivett működő HDD-k egy javítás után visszakapott dobozba azonos sorrendben visszatéve teljesen hibátlanul működni fognak.
De ami a LEGFONTOSABB!!!
Az igazán fontos adatokról sosem 1 példányt tartunk!!!! A HDD, az SSD fogyó-, kopó alkatrész! Életet semmi esetre sem bízunk rá! Még akkor sem, ha tükrözve van, vagy más RAID módszerrel véded. Venni kell egy másik, akármilyen dzsunka fos tárolót, hosszú garancia idővel, és arra időről időre automatizált mentést KELL csinálni. Ez lehet onsite, vagy offsite, de amiben biztos akarsz lenni, annál nincs mese.

Persze lehet azt is csinálni, hogy a NAS a backupja a gépben lévő a HDD-knek, de ez már részletkérdés. Ebben az esetben lehet inkrementált backup-okat is csinálni, ami esetén gyakran korábbi verziók is visszakereshetők. Ezzel meg a felhesználói hibák is kivédhetők.

Szóval igen! Felhasználói igényekre kell szabni a tárolási rendszert, mert egy HD-ban vagy 4K-ban történő real time vágáshoz kell a kakaó a rendszerbe, ezzel szemben egy családi fotótár esetében letojod, hogy 1-1 kép 1mp alatt lesz previewolva, vagy 1,2 alatt.

Ami a filerendszert illeti. Én azt javaslom, hogy ne tessék keverni a dolgokat. A Windows-os környezetet használó felhesználó használjon natív Windows-os filerendszert, míg a Linux/Unix felhesználó a saját rendszerének megfelelőt.
Ha vegyes hálózat van, vagy multibootos megoldás, akkor meg marad a NAS.
Volt nekem olyan ügyfelem, aki MacPro-jában raid kártyával hardweres RAID rendszert használt (akkoriban még nem nagyon volt alternatíva az SSD), miközben rendszeresen újrabootolta a gépet Windows alatt is. Mindkét rendszerben meg tudtam oldani (az elején), hogy ugyan azt a tárhelyet lássa, de ilyen esetben a RAID kártya drivereinek frissítése nem minden platformon párhuzamosan készül el. Volt olyan időszak, amikor 1-2 hónapig mondjuk nem volt friss driver az új op. rendszerhez, és az ügyfél reflexből befrissítette az OSX-et, ami onnantól már nem volt hajlandó látni a RAID kártyát, és ezzel párhuzamosan a RAID tömböt. Na olyankor vissza Windows alá. Pendrive.....nemsorolom...

Jézusom... Power user in da house...

 

[pöcshuszár]

De keverjük, mert én arról tudtam nyilatkozni, hogy nekem mi vált be. Ha statisztikákat keres valaki, azt keresse máshol. Na persze nem WD Purple-t vettem, hanem Blue-t. Az az általános célú. Az is logikus, hogy a Red előbb elhullik, hiszen nagyobb teljesítménnyel jobban ki van hajtva. Tulajdonképpen nem mondtál semmi újat, csak jó hosszan írtál arról, ami amúgy is megtalálható a neten. Ezt én is el tudtam volna mondani, de gondoltam értékesebb a személyes tapasztalat.

Na akkor hozzáteszem még, hogy WD esetén Blue-t érdemes venni. Na persze ha valaki menőzés miatt Red-et vesz, mert a vörös menőbb, mint a kék és egyébként ezen felül maga sem tudja, hogy miért a Red kell neki, akkor magára vessen, ha bekrepál neki a Red. (Red-et csak az vegyen, aki sokat olvas, de keveset ír.) Ezen kívül meg tessék hűtőventillátort rakni a vinyóhoz. 12cm-eset, 800-1200 rpm-mel. (Lehet, hogy nekem ezért nem krepál be, nem azért mert WD, még ez is lehet.)

Nem tudom, hogy milyen kép él a WD HDD termékspektrumáról, de gyanítom, hogy most egy világ fog összeomolni benned!
A szinkódolás:
Blue: Annyiban igazad van, hogy az általános felhasználásra van. Mondjuk úgy budget. 5400rpm, kis fogyasztás, kicsi cache (64MB), kicsi gari - 2év.
Purple: A bluenál annyiban jobb, hogy egy emelt hővédelmet kapott (gyakran rakják zárt szellőzetlen rackekbe), 3 év garis, 7/24-es használatra van, videós biztonsági rendszerekhez. De ez is csak 5400-es, mivel itt a folyamatos használatból adódóan nem túl igényes a felhasználás a seek time-ra. Mint ahogy a cache sem igazán fontos.
RED: NAS / hálózati adattárolókhoz. Csökkentett rezgésekkel és nagyobb rezgéstoleranciával, mivel akár 8-10 lemezes házakba is ezeket javasolják, ahol a házban a sok lemez egymást is zavarja az összeadódó rezgéseikkel. 7/24-es működésre, 5400-es fordulattal de nagy méretű cache-sel (256MB)
Kimondottan storage-okba. 3 év garival
RED Pro/Plus: Ugyan az, mint az előző, csak 7200rpm-es fordulattal, és 5 év garival. Az igazán nagyok már 512MB cache-sel.
Black: High performance munkaállomásokhoz. 7200rpm, jó hűtés, erősebb elektronikával, 5 év garival, de nem 7/24-es terhelésre, 256MB cache-sel
Gold: RED Pro-ra hajaz, annyi különbséggel, hogy bár nagy sebességre képes, mégsem erre van kihegyezve, hanem az atombiztos működésre. Kap is egy 5 éves garit. Enterpise környezetbe szerverekbe, adatközpontokba.

Kis adalék: Hogy egy HDD 5400-as, vagy 7200-as, az elsősorban a seektime-ot fogja befolyásolni, és csak nagyon kis mértékben az adatátviteli sebességet. Magyarul, hogy mennyi idő alatt találja meg az file-t, hogy beolvassa.
Hogy mennyi gari van rájuk, az általában tükrözi a beépített alkatrészek minőségét, valamint, hogy mennyi bad block puffer van a HDD-ben.
Azaz mivel a folyamatos használat során folyamatosan használódnak el szektorok/block-ok a HDD felületén, és onnan azokat nem lehet kiműteni, így a bad block-ok helyet egy extra tárhelyre írja onnantól. (Egyszerűen felcímzi a bad block helyére a puffer-t. ) Te nem veszed ezt észre, hanem csak akkor ha elfogy a puffer tárterület, és onnantól a lemezek felületén marad a címzett Bad block. Ha már a felhasználó által érzékelhető bad block megjeleni, akkor olyan sokat már nem érdemes arra a HD-re bízni, ugyanis onnantól a további bad blockok már automatikusan adatírási hibát fognak generálni.

Természetesen, egy kisebb NASba is simán mehet a Purple, mint ahogy neked is elmegy a Blue évek óta. Egyszerűen nem ideális.
A ventillátor javaslatod jó lehet, de vissza is üthet. Szerintem sokkal fontosabb egy jól megtervezett levegőáramlású ház, mint egy direkt venti a HDD-re. Ráadásul egy a szájába rakott venti 2-3 év múlva ha csapágyas lesz a lapátokra rakódott (karbantartás 0 környezet) összeállt por miatt, akkor az olyan rezonanciát generál majd, ami pillanatok alatt megeszi a HDD mind a "9 életét"...

Természetesen a WD Blue ajánlásom vízszintes beszerelésre vonatkozik. Normális ember függőlegesbe nem állít vinyót.

Ezt nem tudom, hogy honnan vetted, de teljesen marhaság. A gyártók függőleges és vízszintes beépítést is támogatják. A nagy adattárolókban, NAS-okban rendre függőleges beépítést alkalmaznak. De gyakran a desktopoknál is. A lényeg, hogy működés közben ne mozgasd! (mondjuk nem is nagyon könnyű, már csak ha a 7200rpm-et vesszük.)