A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

[Negan]

Az alapelv ugyan az, mint a Navstar GPS műholdaké, nagyon pontos atomórák vannak rajtuk, és a pályájukat nagyon pontosan követik, ahogy a légköri változókat is, így a különböző műholdak által kapott idők közötti eltérésből meg lehet határozni a saját pozíciódat.

Ami speciális, hogy olyan pályára állították őket (egyet Geostacionárius (tehát a Földről nézve stabil), a többit egy erősen elliptikus pályára, amelyek úgy vannak összehangolva, hogy egy mindig Japán felett legyen 60°-os vagy meredekebb pályán), hogy lehetséges egy kis zónán (Japán érdekszférája) belül kevés műholddal megvalósítani. A Navstar GPS és hasonló rendszerek globális megoldást nyújtanak, tehát a Föld egészét lefedik. A QZSS (van amúgy egy hasonló Indiai rendszer is, az IRNSS is) erre nem képes.

A QZSS-hez viszont tudni kell, hogy eredetileg a Navstar GPS kiegészítésének szánták, tehát megvannak a GPS adatok, a QZSS pedig a saját, pontosabb adataival képes a GPS általi pozíció-meghatározást sokkal kisebb szórással megadni - más szóval pontosabban fogod tudni, hogy hol is vagy. Viszont aztán úgy döntöttek (persze lehet, hogy ez már előre el volt döntve), hogy kibővítik összesen 7 műholdra, így a GPS nélkül is használható lesz.

Segédműholdak mennyire használhatóak pozicionálási jeladáson kivűl másra?Mennyibe kerülne valójában egy ilyen rendszer,illetve lehetne e kettős katonai -polgári felhasználással önfentartó?Geostac ügyebár lehet közben kommunikációs és kereskedelmi műsorszoró is egyven.Segédműholdak meg gondolom felettünk lennének az eliptikus pálya földközeli szakaszában-űrmegfigyelés,elektronikai lehallgatás,lokális múholdas telefonszolgáltatás szóba jöhet?

 

[Rferi66]

Ja, csak ők nem fenyegetnek minket, nem avatkoznak be a választásainkban, nem próbálják meg befolyásolni a belpolitikánkat, ellentétben az USA-val.

Te ezt el is hiszed?

Mondjál olyan kormány döntést az elmúlt 10 évből, ami az amerikaiak érdekében történt, és nincs érthető indok mögötte. Mert az oroszok és kínaiak esetén van jó néhány ilyen.

 

[krisss]

Sokkal inkább beavatkoznak a kinaiak,oroszok,még a németek is,mint az amcsik.

Hááát...

 

[Vogon]

Az USA a legnagyobb kockázat ránk nézve jelenleg.

Meg az oroszt, románt, kínait.

Mesteri vagy abban, hogy végtelen okoskodással felületes kérdéseket nem válaszoltsz meg amiket felteszel, de attól hogy absztrahálod a képet és ezzel máris érzed végtelen képességeidet, legyél szíves elmagyarázni, hogy egy saját műhold onnantól kezdve, ha bármilyen idegen alkatrészt/szoftvert tartalmaz, amit fellövés előtt esetleg nem sikerül kiszűrni, miért is válik még nem sajáttá?

Oké, akkor kezdjünk belemenni!

Az, hogy amerikai vagy kínai alkatrészt vásárolsz, AZ PONT AZT JELENTI, hogy valamelyik oldalnak kitett leszel. Ha egy német magánvállalat cuccán baráti szívességből átfuttatsz egy üzenetet, az csak annyival komplikálja a helyzetet, hogy ott valszeg egy amerikai alkatrészekből álló gépben van egy német elgondolás. Amin nem fogsz tudni érdemben változtatni, ha nem te birtoklod, és nem te fejlesztetted.

Legjobb megoldás az lenne, ha a magyar állam felügyelete mellett egy/több magyar cég fejlesztené ki az alkatrészeket a műholdhoz és teljes mértékben nem civil lenne a programozása a gépi kódoktól kezdve. Erre költségtényező miatt vajmi kevés esélyt látok. Ha legóztok, akkor máris több ország felé kitettséget növeltek. Ilyenkor az a kérdés, hogy ki felé engedem meg és kinek a termékét kerülöm ki a részegységek összeszedésénél.

Ha már a BIOS sérülékeny lesz, megoldhatjuk a dolgot úgy is, hogy a saját szempontjaink szerint minimalizáljuk a kockázatot. Az egy nem túl drága kikötés, hogy Ukrajna, Szerbia és Románia ne lásson bele a műholdunkba, de a nagyhatalmak számára csak nehézségeket állítunk, nem teljes kizárást a behatolásra. (És oké, innentől kezdve az én prognózisomban is az űrkutatásunkban nem beszélhetünk teljes körű védelemről.)

Ha az előző bekezdésnél kompromisszumokat is kötünk, az még nem mentesít minket az alól, hogy kormányzati szinten gondolkodjunk os-ről és pláne nem, hogy az alkalmazás szintjét mi mondjuk meg, hogy mi lesz benne. (Egyik haverom egyébként már fejlesztett os-t a magyar kormánynak, csak nem tőle vásároltak a végén.)

ALTERNATÍVA: Ha mi fejlesztünk gépi szinttől kezdve mindent, akkor nem beszélhetünk divatos, pár betűs szavakról. Ha ki akarod zárni az amerikait, akkor a radart vagy a kamerát is neked kell fejleszteni és gyártani. Teljesen magyar cégekkel. Ez az, ami probléma, hogy a már évtizedek óta fejlesztő és nagy darabszámra árat megadó nagyhatalmi versenytársakat lepipáld kis darabszámú (4 db műhold) rendszerbe állítására rövid fejlesztési határidővel hazai tapasztalatok nélkül.

PROGNÓZIS: Valószínűleg a jelenlegi tendenciák fognak folytatódni. Kis méretű, célzott feladatkörű, behatárolt teljesítményű új műholdak fognak pályára állni. Ezekben elég jelentős hazai fejlesztési rész lesz. Környező országok nagyon behatárolt képességgel tudnak belelátni, helyi konfliktus során jól alkalmazhatóak. Ha a földkörüli pálya ezt engedi, akkor külföldi missziók során is igénybe vehetőek a szolgáltatásaik.

Én ezzel kalkulálok. Szerintem külföldi országtól nem veszünk készen komplex csomagokat. Ha szükségét fogjuk érezni, akkor akár Törökországtól is fogunk részmegoldásokat vásárolni, hiszen a két ország stratégiai együttműködésre törekszik.

 

[Szittya]

https://www.ruag.com/en/products-services/space a ruag is elég jól benne van az űriparba

 

[Cifu]

Vagyis a geostac lehet egy többcélú komoly műhold is,amit ki kell egésziteni kisebb jeladókkal

Nem csak jeladókra van szükséged, de atomórákra és folyamatos földi támogatásra (a légköri állapotokat folyamatosan követni kell, és azok ismeretében korrigálni a rádiójeleket).

A Geostacionárius pálya pedig alapvetően kommunikációs és efféle célokra ideális. Földmegfigyelésre például egyáltalán nem az...

Segédműholdak mennyire használhatóak pozicionálási jeladáson kivűl másra?Mennyibe kerülne valójában egy ilyen rendszer,illetve lehetne e kettős katonai -polgári felhasználással önfentartó?Geostac ügyebár lehet közben kommunikációs és kereskedelmi műsorszoró is egyven.Segédműholdak meg gondolom felettünk lennének az eliptikus pálya földközeli szakaszában-űrmegfigyelés,elektronikai lehallgatás,lokális múholdas telefonszolgáltatás szóba jöhet?

Ahogy bicikli nem ideális eszköz a földművelésre, a traktor meg a városi közlekedésre, így a műholdak pályája is a feladatuknak megfelelően van kiképezve. Az un. tundra-pálya, amin a QZSS "segéd" műholdjai keringenek nem igazán ideálisak más célra, Földmegfigyeléshez a pálya nagy részében túl messze vannak a Földtől, kommunikációs célra pedig megint nem ideálisak a pályamozgás miatt.

Persze ettől még lehet őket ilyen célra szolgáló eszközökkel felszerelni, de használatuk kompromisszumokkal terhelt lesz.

Ha pusztán a regionális helyzetmeghatározásra szolgáló 5-7 műholdas rendszer megvalósítás költségeit nézzük, akkor az erősen függ attól kinek a segítségét veszed igénybe, avagy mennyire akarsz mindent magad megcsinálni. A műhold "alváza" (Satellite Bus, szerkezeti alap, meghajtás, energiatermelés és alapvető kommunikáció) jöhet az Airbus-tól, Lockheed Martintól, Boeing-től, de tucatnyi kisebb cég is foglalkozik modulszerű műholdgyártással. Az atomórákra van egy specializált svájci cég, az Orolia, nagyon sok kisebb (vagy saját képességgel nem bíró nagyobb) ország tőlük vásárolja az űrbéli célra szánt atomórákat. Ezeket össze kell szerelni, tesztelni, majd kell valaki, aki felviszi a megfelelő pályára egy hordozórakétával.

Ha most erős megközelítéssel ugrok neki, azt mondanám, hogy olyan 1 milliárd euro körül egy ilyen legó megoldást össze lehetne hozni (ennél olcsóbban is szvsz, de az 1 milliárdos határ már stabil, kellő biztonsági tartalékkal bíró összeg).

Ha ebből több elemet is saját fejlesztéssel és gyártással szeretnél megoldani, akkor ez a saját fejlesztésű és gyártú elemektől függ, hogy mennyiből jönne össze. Ha az indítást leszámítva mindent hazai megoldásból szeretnél megoldani (cubesat terén van már több magyar Startup is), akkor az már inkább 2-3 milliárd euro szerintem, hiszen ebbe a napelemtől kezdve a rádiókon át az atomórákig minden téren saját megoldásra lenne szükség, és relatíve minimális alapokra lehet csak építeni (ki kell a képességet fejleszteni, tudást és tapasztalatot összeszedni, akár tesztműholdakat építeni, stb.).

Utóbbihoz még hozzátenném, hogy emiatt az időtényező is megnyúlik. Egy külföldi cégek által összeépítendő legó megoldás akár pár év alatt is megvalósítható lehet. Egy, az indítójárművet nem tartalmazó, de műhold terén tisztán saját megoldás esetén alsó hangon is 8-10 évet tippelnék, ezért is jelentősen magasabbak a költségek...

 

[Szittya]

https://www.rafael.co.il/worlds/air-and-space/space/

 

[Szittya]

Nem csak jeladókra van szükséged, de atomórákra és folyamatos földi támogatásra (a légköri állapotokat folyamatosan követni kell, és azok ismeretében korrigálni a rádiójeleket).

A Geostacionárius pálya pedig alapvetően kommunikációs és efféle célokra ideális. Földmegfigyelésre például egyáltalán nem az...



Ahogy bicikli nem ideális eszköz a földművelésre, a traktor meg a városi közlekedésre, így a műholdak pályája is a feladatuknak megfelelően van kiképezve. Az un. tundra-pálya, amin a QZSS "segéd" műholdjai keringenek nem igazán ideálisak más célra, Földmegfigyeléshez a pálya nagy részében túl messze vannak a Földtől, kommunikációs célra pedig megint nem ideálisak a pályamozgás miatt.

Persze ettől még lehet őket ilyen célra szolgáló eszközökkel felszerelni, de használatuk kompromisszumokkal terhelt lesz.

Ha pusztán a regionális helyzetmeghatározásra szolgáló 5-7 műholdas rendszer megvalósítás költségeit nézzük, akkor az erősen függ attól kinek a segítségét veszed igénybe, avagy mennyire akarsz mindent magad megcsinálni. A műhold "alváza" (Satellite Bus, szerkezeti alap, meghajtás, energiatermelés és alapvető kommunikáció) jöhet az Airbus-tól, Lockheed Martintól, Boeing-től, de tucatnyi kisebb cég is foglalkozik modulszerű műholdgyártással. Az atomórákra van egy specializált svájci cég, az Orolia, nagyon sok kisebb (vagy saját képességgel nem bíró nagyobb) ország tőlük vásárolja az űrbéli célra szánt atomórákat. Ezeket össze kell szerelni, tesztelni, majd kell valaki, aki felviszi a megfelelő pályára egy hordozórakétával.

Ha most erős megközelítéssel ugrok neki, azt mondanám, hogy olyan 1 milliárd euro körül egy ilyen legó megoldást össze lehetne hozni (ennél olcsóbban is szvsz, de az 1 milliárdos határ már stabil, kellő biztonsági tartalékkal bíró összeg).

Ha ebből több elemet is saját fejlesztéssel és gyártással szeretnél megoldani, akkor ez a saját fejlesztésű és gyártú elemektől függ, hogy mennyiből jönne össze. Ha az indítást leszámítva mindent hazai megoldásból szeretnél megoldani (cubesat terén van már több magyar Startup is), akkor az már inkább 2-3 milliárd euro szerintem, hiszen ebbe a napelemtől kezdve a rádiókon át az atomórákig minden téren saját megoldásra lenne szükség, és relatíve minimális alapokra lehet csak építeni (ki kell a képességet fejleszteni, tudást és tapasztalatot összeszedni, akár tesztműholdakat építeni, stb.).

Utóbbihoz még hozzátenném, hogy emiatt az időtényező is megnyúlik. Egy külföldi cégek által összeépítendő legó megoldás akár pár év alatt is megvalósítható lehet. Egy, az indítójárművet nem tartalmazó, de műhold terén tisztán saját megoldás esetén alsó hangon is 8-10 évet tippelnék, ezért is jelentősen magasabbak a költségek...

a ruag tényleg ennyire toppon van űriparban vagy csak rizsa ami állítanak az oldalukon? https://www.ruag.com/en/products-services/space

 

[Pogány]

Oké, akkor kezdjünk belemenni!

Az, hogy amerikai vagy kínai alkatrészt vásárolsz, AZ PONT AZT JELENTI, hogy valamelyik oldalnak kitett leszel. Ha egy német magánvállalat cuccán baráti szívességből átfuttatsz egy üzenetet, az csak annyival komplikálja a helyzetet, hogy ott valszeg egy amerikai alkatrészekből álló gépben van egy német elgondolás. Amin nem fogsz tudni érdemben változtatni, ha nem te birtoklod, és nem te fejlesztetted.

Legjobb megoldás az lenne, ha a magyar állam felügyelete mellett egy/több magyar cég fejlesztené ki az alkatrészeket a műholdhoz és teljes mértékben nem civil lenne a programozása a gépi kódoktól kezdve. Erre költségtényező miatt vajmi kevés esélyt látok. Ha legóztok, akkor máris több ország felé kitettséget növeltek. Ilyenkor az a kérdés, hogy ki felé engedem meg és kinek a termékét kerülöm ki a részegységek összeszedésénél.

Ha már a BIOS sérülékeny lesz, megoldhatjuk a dolgot úgy is, hogy a saját szempontjaink szerint minimalizáljuk a kockázatot. Az egy nem túl drága kikötés, hogy Ukrajna, Szerbia és Románia ne lásson bele a műholdunkba, de a nagyhatalmak számára csak nehézségeket állítunk, nem teljes kizárást a behatolásra. (És oké, innentől kezdve az én prognózisomban is az űrkutatásunkban nem beszélhetünk teljes körű védelemről.)

Ha az előző bekezdésnél kompromisszumokat is kötünk, az még nem mentesít minket az alól, hogy kormányzati szinten gondolkodjunk os-ről és pláne nem, hogy az alkalmazás szintjét mi mondjuk meg, hogy mi lesz benne. (Egyik haverom egyébként már fejlesztett os-t a magyar kormánynak, csak nem tőle vásároltak a végén.)

ALTERNATÍVA: Ha mi fejlesztünk gépi szinttől kezdve mindent, akkor nem beszélhetünk divatos, pár betűs szavakról. Ha ki akarod zárni az amerikait, akkor a radart vagy a kamerát is neked kell fejleszteni és gyártani. Teljesen magyar cégekkel. Ez az, ami probléma, hogy a már évtizedek óta fejlesztő és nagy darabszámra árat megadó nagyhatalmi versenytársakat lepipáld kis darabszámú (4 db műhold) rendszerbe állítására rövid fejlesztési határidővel hazai tapasztalatok nélkül.

PROGNÓZIS: Valószínűleg a jelenlegi tendenciák fognak folytatódni. Kis méretű, célzott feladatkörű, behatárolt teljesítményű új műholdak fognak pályára állni. Ezekben elég jelentős hazai fejlesztési rész lesz. Környező országok nagyon behatárolt képességgel tudnak belelátni, helyi konfliktus során jól alkalmazhatóak. Ha a földkörüli pálya ezt engedi, akkor külföldi missziók során is igénybe vehetőek a szolgáltatásaik.

Én ezzel kalkulálok. Szerintem külföldi országtól nem veszünk készen komplex csomagokat. Ha szükségét fogjuk érezni, akkor akár Törökországtól is fogunk részmegoldásokat vásárolni, hiszen a két ország stratégiai együttműködésre törekszik.

Na látod, ennek a hozzászólásodnak már volt érdemi infó tartalma. Miért kellett eddig elhúzni, hogy ne a semmit mondd?

Ezekben javarészt azthiszem mind egyetértünk, hogy az idegen holmi idegen kitettséget jelent. Kérdés, ha ezek mellett voksolunk, akkor kit tekint a kormány és a nemzetbiztonság kisebb kockázati tényezőnek?

Itt te az amerikait preferálnád, én meg kevésbé. Amerika mindig mindennel visszaélt mint egy önmagát félezni képtelen kis agresszív gazdag gyerek a homokozóban. Itt miért tenne másként? Számára minden egy láncszem a kutyára, amit adhat. Ha megkerülhetetlen a technológiája, akkor nincs mese és nincs miről csépelni a szót. Van egy meghatározott időamikorra műhódat akarnak a vezéreink. HA ehhez kész egység kell, akkor dobnak kockán, hogy a lehetséges hasonló paraméterekkel és árakkal és üzemeltetési háttérrel melyik csapat legyen a nyerő.

Nyer. Fellövik. Használjuk. Tíz-harminc év múlva letudjuk az 'évszázad' kémkedési botrányát, aminek a javarészét azonnal titkosítják nyolcvan évre, oszt csókolom.

HA azonban előáll két szemüveges kockagyerek valamelyik egyetemen, hogy létrehoztak egy programkörnyezetet, amin keresztül a titkosítás és kommunikáció megoldható problémamentesen és csak amolyan add-on formában hozzácsapható a kereskedelmi és kommunikációs egységhez, akkor meg az lesz a nyerő. Ha egy ilyet létrehoznak, leszophatja magát a világ összes kormányzati hackere, mert azt sem fogják tudni, mit kellene megpróbálniuk támadni, maximum sejtések ezreiből szűkíthetnék a kísérletezést.

Más opció nincs.

 

[Negan]

Nem csak jeladókra van szükséged, de atomórákra és folyamatos földi támogatásra (a légköri állapotokat folyamatosan követni kell, és azok ismeretében korrigálni a rádiójeleket).

A Geostacionárius pálya pedig alapvetően kommunikációs és efféle célokra ideális. Földmegfigyelésre például egyáltalán nem az...



Ahogy bicikli nem ideális eszköz a földművelésre, a traktor meg a városi közlekedésre, így a műholdak pályája is a feladatuknak megfelelően van kiképezve. Az un. tundra-pálya, amin a QZSS "segéd" műholdjai keringenek nem igazán ideálisak más célra, Földmegfigyeléshez a pálya nagy részében túl messze vannak a Földtől, kommunikációs célra pedig megint nem ideálisak a pályamozgás miatt.

Persze ettől még lehet őket ilyen célra szolgáló eszközökkel felszerelni, de használatuk kompromisszumokkal terhelt lesz.

Ha pusztán a regionális helyzetmeghatározásra szolgáló 5-7 műholdas rendszer megvalósítás költségeit nézzük, akkor az erősen függ attól kinek a segítségét veszed igénybe, avagy mennyire akarsz mindent magad megcsinálni. A műhold "alváza" (Satellite Bus, szerkezeti alap, meghajtás, energiatermelés és alapvető kommunikáció) jöhet az Airbus-tól, Lockheed Martintól, Boeing-től, de tucatnyi kisebb cég is foglalkozik modulszerű műholdgyártással. Az atomórákra van egy specializált svájci cég, az Orolia, nagyon sok kisebb (vagy saját képességgel nem bíró nagyobb) ország tőlük vásárolja az űrbéli célra szánt atomórákat. Ezeket össze kell szerelni, tesztelni, majd kell valaki, aki felviszi a megfelelő pályára egy hordozórakétával.

Ha most erős megközelítéssel ugrok neki, azt mondanám, hogy olyan 1 milliárd euro körül egy ilyen legó megoldást össze lehetne hozni (ennél olcsóbban is szvsz, de az 1 milliárdos határ már stabil, kellő biztonsági tartalékkal bíró összeg).

Ha ebből több elemet is saját fejlesztéssel és gyártással szeretnél megoldani, akkor ez a saját fejlesztésű és gyártú elemektől függ, hogy mennyiből jönne össze. Ha az indítást leszámítva mindent hazai megoldásból szeretnél megoldani (cubesat terén van már több magyar Startup is), akkor az már inkább 2-3 milliárd euro szerintem, hiszen ebbe a napelemtől kezdve a rádiókon át az atomórákig minden téren saját megoldásra lenne szükség, és relatíve minimális alapokra lehet csak építeni (ki kell a képességet fejleszteni, tudást és tapasztalatot összeszedni, akár tesztműholdakat építeni, stb.).

Utóbbihoz még hozzátenném, hogy emiatt az időtényező is megnyúlik. Egy külföldi cégek által összeépítendő legó megoldás akár pár év alatt is megvalósítható lehet. Egy, az indítójárművet nem tartalmazó, de műhold terén tisztán saját megoldás esetén alsó hangon is 8-10 évet tippelnék, ezért is jelentősen magasabbak a költségek...

Saját megvalósitást elvetném,semmink nincs hozzá.
A földmegfigyelést és a kommunikációt is csak helyi,lokális szinten gondoltam megvalósitani,kb az LPS rendszer hatókörén belül-márha megy a dolog.
Szóval mennyire lenne szerinted rentábilis a dolog?Megérheti?

 

[Cifu]

a ruag tényleg ennyire toppon van űriparban vagy csak rizsa ami állítanak az oldalukon? https://www.ruag.com/en/products-services/space

Mint beszállítók, a középméretű cégek között vannak, olyan évi 400 millió dollár körüli forgalommal. Vannak elemek, ahol valóban komoly tapasztalatokkal bírnak, például rakétafokozatok közötti átmeneti elemek (intersections) vagy a hasznos terhet védő áramvonalazó kúpok gyártásában.
De ennyi és nem több, jelentős űripari cég? Igen. De az igazi meghatározó cégekkel, mint a SpaceX, Airbus Defense & Space, Lockheed Martin Space Systems vagy Thales Alenia Space nem említhető egy lapon.

 

[Szittya]

Optical Inter-Satellite Link Telescope

The Honeywell OISL terminal is a compact solution that will meet the needs of the emerging Low Earth Orbit mega-constellation market.

aerospace.honeywell.com

 

[Vogon]

Segédműholdak mennyire használhatóak pozicionálási jeladáson kívül másra?

Válaszolni akartam, de Cifu megtette hamarabb. És én is körülbelül ide akartam kilyukadni. Nem feltétlenül az a tét, nem abban kell gondolkodni, hogy lesz 1 db geostat műholdam. Az jól hangzik, de egyébként különböző pályáknak különbözik a kilövési díja is.

Ha feltesszük, hogy mondjuk a kommunikációt megnyugtatóan tudjuk rendezni egy geostat műholddal, akkor külön projektben még megvalósítható akár más elképzelés is. Akár Törökországgal közös megvalósítás is megengedhető simán egy felderítés kapcsán. Egy helymeghatározás pedig szintén nem kell, hogy csak a mi kizárólagos érdekünk legyen.

Szerintem nagyon sokat elvesz a kibeszélés lehetőségeiből, hogy egy nagy műholdat terveztek. És abban minden általatok fontosnak vélt funkcióval. Miközben sokkal szélesebb körben van szükségünk képességekre az űrből. És katonai helymeghatározás például a mi esetünkben számos ország érdekeit nem sérti. (Miközben vannak bizonyos információk, amiket nem szeretnénk velük megosztani.)

 

[Szittya]

Mint beszállítók, a középméretű cégek között vannak, olyan évi 400 millió dollár körüli forgalommal. Vannak elemek, ahol valóban komoly tapasztalatokkal bírnak, például rakétafokozatok közötti átmeneti elemek (intersections) vagy a hasznos terhet védő áramvonalazó kúpok gyártásában.
De ennyi és nem több, jelentős űripari cég? Igen. De az igazi meghatározó cégekkel, mint a SpaceX, Airbus Defense & Space, Lockheed Martin Space Systems vagy Thales Alenia Space nem említhető egy lapon.

ezek a kissebb szeletet kihasító beszállítói statuszu cégek gondolom olcsobb termékeket produkálnak hogy a nagyok beépítsék a késsztermékükbe. tehát minőséget is produkálnak? egyébként van egyálltalán olyan űripari óriás aki nem veszi igénybe ezen kissebb cégek termékeit hanem mindent maga gyárt egy műholdhoz? mert ha nemigen akkor nemtudom nekünk miért kellene teljesen saját fejlesztés miért nem jó a legózás mint mások is csinálják és ezzel tapasztalatszerzés?(a második rész nem neked szól) igazából nekünk elég lenne ha 1-2-3 kg tömegű mondjuk a smog rendszerének továbbfejlesztését tennénk pluszba rendszerként a műholdba kisérleti céllal. (a kérdésem ilyen esetre hogy érdemes e teljes integrációt elvégezni a műholdra egy ilyen mega smog esetében vagy érdemesebb egy teljesen különálló rendszert építeni mind komunikáció mind elektromos ellátás szempontjából és csak ráépíteni a komplexebb műholdra hogy véletlen se okozzon rendszerbeni problémát egy meghibásodás) vagy ez nem lenne annyira veszélyforrás?

 

[Cifu]

Saját megvalósitást elvetném,semmink nincs hozzá.
A földmegfigyelést és a kommunikációt is csak helyi,lokális szinten gondoltam megvalósitani,kb az LPS rendszer hatókörén belül-márha megy a dolog.
Szóval mennyire lenne szerinted rentábilis a dolog?Megérheti?

Egy ilyen képesség egyszerűen agyrém kategória egy Magyarország volumenű országnak, katonai szempontból nem alátámasztható a befektetés a saját véleményem szerint.

A nálunk sokkal gazdagabb országok sem tartanak igényt rá. Az olyan országok igen, mint Kína, Japán vagy India. De ők kicsit más büdzséből dolgoznak.

Igazából van négy nagy globális GNSS rendszer (Navstar GPS, GLONASS, BaiDou és a Galileo), tehát elég lenne diverzifikálni (kettő vagy több rendszert párhuzamosan használni) a kitettség csökkentése terén. Az optikai Földmegfigyelés és a műholdas kommunikáció pedig piaci alapon elérhető, tehát ha szükség van rá, megveszed egyszerűen a szolgáltatást, és integrálod a saját eszköztáradba - itt is lehet több lábon állni. Ahol nincs piaci képesség, az például a rádiótechnikai kémkedés (ELINT). De ez megint olyan képesség, ami nem igazán a hazai méretekhez illő.

Persze, lehet saját kémműholdat építeni például, de mi az értelme, ha piaci alapon megveheted a képességet és ráadásul akár folyamatos lefedettséget is nyújthatnak (vagyis több műholdrendszerrel szinte folyamatos képkészítés a kívánt régióról)? Egy ilyen műholdrendszer kiépítése több száz millió euro kategória alsó hangon, ha bérled a képességet, akkor töredékéből megoldható...

 

[Negan]

Hááát...

Ha annyira beavatkoznának,mint itt összekonteozzák,OV már rég nem lenne hatalmon.

 

[Szittya]

helymeghatározáshoz mindenképp a vegyes megoldást preferálnám a kizárolag műhold helyett. tehát földi mérési pontokat is alkalmaznák nem csak a műholdak helymeghatározásához hanem a felhasználók szintjn is. (PL régi tv adók)

 

[krisss]

Ha annyira beavatkoznának,mint itt összekonteozzák,OV már rég nem lenne hatalmon.

Ha igazából az útjukban lenne bármiben is akkor már nem lenne. De ov nem igazán tesz keresztbe amerikai érdekeknek állami szinten.
Egyes csoportoknak böki a szemét, de valójában jó csatlós.

 

[LMzek 2.0]

Saját megvalósitást elvetném,semmink nincs hozzá.
A földmegfigyelést és a kommunikációt is csak helyi,lokális szinten gondoltam megvalósitani,kb az LPS rendszer hatókörén belül-márha megy a dolog.
Szóval mennyire lenne szerinted rentábilis a dolog?Megérheti?

.


Csak hitünk(önbizalmunk) és akaratunk nincs hozzá!!!



.

 

[Negan]

Egy ilyen képesség egyszerűen agyrém kategória egy Magyarország volumenű országnak, katonai szempontból nem alátámasztható a befektetés a saját véleményem szerint.

A nálunk sokkal gazdagabb országok sem tartanak igényt rá. Az olyan országok igen, mint Kína, Japán vagy India. De ők kicsit más büdzséből dolgoznak.

Igazából van négy nagy globális GNSS rendszer (Navstar GPS, GLONASS, BaiDou és a Galileo), tehát elég lenne diverzifikálni (kettő vagy több rendszert párhuzamosan használni) a kitettség csökkentése terén. Az optikai Földmegfigyelés és a műholdas kommunikáció pedig piaci alapon elérhető, tehát ha szükség van rá, megveszed egyszerűen a szolgáltatást, és integrálod a saját eszköztáradba - itt is lehet több lábon állni. Ahol nincs piaci képesség, az például a rádiótechnikai kémkedés (ELINT). De ez megint olyan képesség, ami nem igazán a hazai méretekhez illő.

Persze, lehet saját kémműholdat építeni például, de mi az értelme, ha piaci alapon megveheted a képességet és ráadásul akár folyamatos lefedettséget is nyújthatnak (vagyis több műholdrendszerrel szinte folyamatos képkészítés a kívánt régióról)? Egy ilyen műholdrendszer kiépítése több száz millió euro kategória alsó hangon, ha bérled a képességet, akkor töredékéből megoldható...

Szóval nem éri meg a dolog.Gondoltam.De simán kiváltható olcsó párhuzamos jeleket feldolgozó földi vevőkkel,a többit meg földi/dron/ballon rendszerekkel.