A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

[Vlad]

Magyarországnak kommunikációs műholdra van szüksége. Mit tervez te tenni az intelligencia műholddal?

 

[Szittya]

https://www.kongsberg.com/kda/products/space/ kongsberg
https://www.moog.com/markets/space/spacecraft-avionics.html ez usa legozos cég

https://www.boeing.com/space/commercial-satellite-services/ egy kicsit nagyobb
https://www.parasdefence.com/ india

de nagyon hosszan lehetne sorolni spacex meg hasonlókat nem is említek azok fe is viszik.... tényleg nem szoktátok olvasi az űrkutatás topikot verseny van űrverseny a felövendő kg ok ára csökken az elérhető választék robbanásszerűen nől

 

[Negan]

A négy műholdas japán kvázizenit rendszer LPS-t tud és adatátvitelt. A műholdak tervezett élettartama tíz év, a költség 450 milliárd Forint, ami évi 45 milliárdnak felelne meg az élettartamra vetítve. A foto- és valós idejű videofelderítés képessége nem növelné döntően ezt a költséget alapvetően. Mindazonáltal a rendszer teljes kapacitását nem tudnánk kihasználni. Vagy izraeli vagy visegrádi (ha más nincs akkor magyar-lengyel) együttműködésben kellene ezt kiépíteni. Két szereplő esetén évi huszonötmilliárdért tennénk szert olyan eszközrendszerre, ami a nagyhatalmaktól függetlenül biztosítja a:

• a nagy pontosságú lokális hely és magasságmeghatározás képességét, civil, állami és katonai szereplők számára, beleértve a fegyverrendszerek nagy pontosságú célbajuttatásának képességét is.
• az állami és katonai szereplők védett adátátviteli képességét, a katonai SATCOM képességet.
• a civil és katonai fotofelderítés és valós idejű nyomonkövetés képességét (ez utóbbit korlátozottan, de egyidejűleg egy cél követése biztosított lenne).

Ez szerintem teljesen vállalható ár. Évi húszmilliárdért valami olyasmi a térségünkben, amit eddig csak nagyhatalmak birtokoltak! És ez már megvalósult a világ másik felén, szóval nincs benne semmi különleges, csak elhatározás kérdése, hogy kell e, vagy sem!

Ez hogy mükxik?
@Cifu ?Némi szakértést?

 

[Szittya]

Akkor félre értettél. Az alap gond nem azzal van, hogy kereskedelmi vagy állami.
A fő probléma onnan eredne, hogy nyílt forráskódúban gondolkodunk vagy másfajtában.

Az sem mindegy, hogy milyen struktúrában, milyen fejlesztési és üzemeltetési környezetben. (Például egy állami kezdeményezésre fejleszt egy magán cég műholdat vagy egy magán vállalat projektjéhez "kapaszkodunk fel".) Azt sem fogja feltörni Pistike a 8. osztályból, ha azt mondjuk, hogy egy német kereskedelmi csatorna dobjon már át néha infókat a tengerentúlról mondjuk NATO kiküldetés ellátását végző repülőgép forgalommal kapcsolatban. De ebben az esetben már nem beszélhetünk maximális biztonságról. Például annak okán, hogy az információ egy olyan kódoláson megy át, amit nem mi terveztünk, a műholdat nem mi irányítjuk.
Mi itt saját műholdról beszélünk. Ebben az esetben olyanokat is lehet vizsgálni, hogy milyen forrásból tudjuk a hardvert beszerezni. Annak a BIOS rendszerébe bele akarunk-e nyúlni, vagy csak os szinttől kezdve programozunk. Vagy esetleg csak alkalmazás szinttől kezdve.

Nem kell részletesen bele menni, ha elfogadjuk, hogy az én megjegyzésem nem meghatározó a kormány jövőbeli tervezését illetően. Bármit mondok, a tábla már felállt, a bábuk mozognak. Én azt javasoltam, hogy absztraháljuk a kép ezen részét. Tudunk arról, hogy a jelenlegi vezetésnek van szándéka a műholdról történő védekezés terén. Anélkül, hogy ennek a mondatnak minden szegmensét megfejtenénk és rájönnénk, hogy ki-mikor-mit épít be egy-egy ilyen lehetőségbe, elegendő olyan kérdéseket feltenni, hogy tudjuk-e garantálni egy drón műholdról történő vezérlését háború esetén. Igen vagy nem? (Innen indult a beszélgetés és lassan csak erről nem beszélünk, pedig rövid válaszok is adhatóak.)

Nagyon felületes tudásom nekem is van az űrkutatásról. De nem vagyok szakértője a témának. Ha megkérdezi tőlem valaki, hogy meg fognak-e a románok lepődni, ha az izraeli gyártmányú drónjaik rossz helyre tévednek, jelenleg nem áll elegendő információ a rendelkezésemre, hogy ezt megmondjam. Ígéret szerint erre jó esélyünk van. De ők még meg sem vásárolták ezeket a rendszereket. Mindig érdemes számolni idővel, mire a válasz megérkezik. (Jelenleg minden feltétel adott, hogy ez nagyon gyors is lehessen.)

Tudnak-e majd meglepetést okozni a románok nekünk, ha a mi drónjaink rossz helyre tévednek? Erre még kevésbé tudok válaszolni. Nekik is szemmel látható, hogy megvan a hasonló programjuk. És én nagyon drukkolok nekik, hogy ez bele illeszkedjen a román sikertörténetek sorába és hasonlóságokat mutasson velük.

miért ne mi irányitanánk a müholdunkat? átállítjuk a kulcsokat és a gyártó máris nem fér hozzá. amuúgy is folyamatosan változik az ilyen rendszerek hozzáférésének kulcsa.

 

[Pogány]

Akkor félre értettél. Az alap gond nem azzal van, hogy kereskedelmi vagy állami.
A fő probléma onnan eredne, hogy nyílt forráskódúban gondolkodunk vagy másfajtában.

Az sem mindegy, hogy milyen struktúrában, milyen fejlesztési és üzemeltetési környezetben. (Például egy állami kezdeményezésre fejleszt egy magán cég műholdat vagy egy magán vállalat projektjéhez "kapaszkodunk fel".) Azt sem fogja feltörni Pistike a 8. osztályból, ha azt mondjuk, hogy egy német kereskedelmi csatorna dobjon már át néha infókat a tengerentúlról mondjuk NATO kiküldetés ellátását végző repülőgép forgalommal kapcsolatban. De ebben az esetben már nem beszélhetünk maximális biztonságról. Például annak okán, hogy az információ egy olyan kódoláson megy át, amit nem mi terveztünk, a műholdat nem mi irányítjuk.
Mi itt saját műholdról beszélünk. Ebben az esetben olyanokat is lehet vizsgálni, hogy milyen forrásból tudjuk a hardvert beszerezni. Annak a BIOS rendszerébe bele akarunk-e nyúlni, vagy csak os szinttől kezdve programozunk. Vagy esetleg csak alkalmazás szinttől kezdve.

Nem kell részletesen bele menni, ha elfogadjuk, hogy az én megjegyzésem nem meghatározó a kormány jövőbeli tervezését illetően. Bármit mondok, a tábla már felállt, a bábuk mozognak. Én azt javasoltam, hogy absztraháljuk a kép ezen részét. Tudunk arról, hogy a jelenlegi vezetésnek van szándéka a műholdról történő védekezés terén. Anélkül, hogy ennek a mondatnak minden szegmensét megfejtenénk és rájönnénk, hogy ki-mikor-mit épít be egy-egy ilyen lehetőségbe, elegendő olyan kérdéseket feltenni, hogy tudjuk-e garantálni egy drón műholdról történő vezérlését háború esetén. Igen vagy nem? (Innen indult a beszélgetés és lassan csak erről nem beszélünk, pedig rövid válaszok is adhatóak.)

Nagyon felületes tudásom nekem is van az űrkutatásról. De nem vagyok szakértője a témának. Ha megkérdezi tőlem valaki, hogy meg fognak-e a románok lepődni, ha az izraeli gyártmányú drónjaik rossz helyre tévednek, jelenleg nem áll elegendő információ a rendelkezésemre, hogy ezt megmondjam. Ígéret szerint erre jó esélyünk van. De ők még meg sem vásárolták ezeket a rendszereket. Mindig érdemes számolni idővel, mire a válasz megérkezik. (Jelenleg minden feltétel adott, hogy ez nagyon gyors is lehessen.)

Tudnak-e majd meglepetést okozni a románok nekünk, ha a mi drónjaink rossz helyre tévednek? Erre még kevésbé tudok válaszolni. Nekik is szemmel látható, hogy megvan a hasonló programjuk. És én nagyon drukkolok nekik, hogy ez bele illeszkedjen a román sikertörténetek sorába és hasonlóságokat mutasson velük.

Végeredményben azt sem fogja senki az orrunkra kötni, ha a műholdon szerepet kapnak egynémely extra alkatrészek.

 

[Pogány]

Magyarországnak kommunikációs műholdra van szüksége. Mit tervez te tenni az intelligencia műholddal?

Amit bárki más tenne vele? Mi mást lehetne?

 

[Vlad]

A török Turksat 6A 4.5 tonnás kommunikációs műholdak mellett létezik egy 2 tonnás stratégiai műhold is, Small GEO néven, alacsony indítási költségekkel. Eladták Argentínának. Úgy értem, egy ekkora és osztályú Airbus műhold jó lehet a katonaság számára.

TÜRKSAT 6A - TUSAS

TÜRKSAT 6A

www.tusas.com

Full Electrical HTS Satellite - TUSAS

Full Electrical HTS Satellite

www.tusas.com

GSATCOM Satellite Systems

GSATCOM ️ Satellite Family offers broad range of telecommunication solutions implemented by a full-electric small size space segment.

www.gsatcom.com

 

[blogen]

A nagy pontosságú hely és magasságmeghatározás legfőbb civil megrendelője amúgy az építőipar lenne, ott alapszükséglet. A biztonságos adatátvitelt az egész államrezon ki tudná használni és mivel környéki térség nekünk a legfontosabb, így pont ott birtokolnánk, ahol létszükséglet nekünk, hogy senkitől ne függjünk, se mások kábelétől, se mások műholdjától! A fotofelderítés képességét is alapvetően a civil szektor tudná jól kihasználni (a katonai célokat időnként végigfotóznánk persze), például szintén napi szintű létszükséglet a mezőgazdaságnak, ahol ugyan próbálkoznak (példa), de máig nem tudnak mindent megoldani drónokról! Lényegében még az is lehetséges, hogy a költségek a civil felhasználás révén drasztikusan lefaraghatók és akár saját tulajdonban is olyan mértékre csökkenthetőek, hogy ne kelljen kétszereplős megoldás (lengyel, török, izraeli) után néznünk!

 

[Szittya]

3 féle lehetőség áll fent.
1 veszünk dedikáltan katonai müholdat egy ezzel foglalkozó válallattól.
2 kifejlesztünk smog masat alaptapasztalatunkal egy 1000x komolyabb műhold típust
3 a piacról hozzáférhető fő darabokból összelegózunk egy ezzel foglalkozó cég irányítása alatt egy saját műholdat.

 

[Szittya]

kell egy szabadón bővíthető civil komunikációs műhold. ehhez lehet integrálni a piacon elérhető modulokat. kamerarendszerek helymeghatározáshoz spec atomóra. időjárás figyelő rendszer.... stb ami szükséges. ezekhez a piacon elérhető mar sok száz műholdban üzemelő egyeégek mellett lehet integrálni hazai fejlesztést pl mint a smog ba volt kicsit nagyobba kicsit komolyabba 1-2 kg ig akár csak részleges integrációval. jól bevált műhold alapok érhetőek el átjátszok számítógépek napelemek szigetelő anyagok akumulátorok napelemek vázak korrekciós rakéták hajtóművek stb értelmetlen lenne mindent kifejleszteni. és vagy ejon vagy nem alapon szinte 0 tapasztalattal

 

[Negan]

3 féle lehetőség áll fent.
1 veszünk dedikáltan katonai müholdat egy ezzel foglalkozó válallattól.
2 kifejlesztünk smog masat alaptapasztalatunkal egy 1000x komolyabb műhold típust
3 a piacról hozzáférhető fő darabokból összelegózunk egy ezzel foglalkozó cég irányítása alatt egy saját műholdat.

2. opció marhaság.Viszont az 1. és 3. opció vegyithető,és távlatilag elvezethet a 2. opció céleredményéhez.

 

[blogen]

Amit bárki más tenne vele? Mi mást lehetne?

Nem hiszek az önálló felderítő műholdban. Nincs szükségünk olyan fejlett felderítő kapacitásra. Ha van egy nagyobb méretű műhold tested, ami képes ellátni az LPS, adatátvitel és kamerfunkciók igényeit energiával és vezérléssel, akkor a legolcsóbb a kombinált hold és alapvetően nekünk a térségben legföljebb korai előrejelzésre kell a kamerarendszer és szükség esetén valós idejű nyomonkövetésre és nem arra, hogy egyáltalán felderítsünk, hiszen ismerünk mindent, a humint, comint, sigint pedig ellát minket kellő indformációval műhold nélkül is. Még a geográfiai célú képanyag készítése is fontosabb lehet a magyar fegyveres erőknek, mint a klasszikus SATINT, mert pontosan ismeri a környezetünket katonaföldrajzi szempontból (úthálózat, városfejlődés, az egyre inkább digitális térképek gyors frissítése) lényegesebb annál!

 

[blogen]

3 a piacról hozzáférhető fő darabokból összelegózunk egy ezzel foglalkozó cég irányítása alatt egy saját műholdat.

A helyes válasz. De dedikáltan katonai hold nem kell. Az inkább civil és állami felhasználású kvázizenit rendszer mellékesen nyújtani tudná az összes nekünk szükséges katonai funkciót, de mégse egy specifikus eszköz lenne, hanem olyasvalami, ami napi szinten használva lenne magyar vállalkozók és gazdálkodók ezrei és ezrei által. Nekünk olyan rendszer kell, aminek békeidőben leköti a kapacitását a civil piac, míg háborúban kielégíti az LPS, adatátviteli és korlátozottan a felderítési igényeinket!

 

[Szittya]

akitől a bővíthető műhold alapt megvesszük az segíteni fog a többi integrációjába.

 

[blogen]

Ez hogy mükxik?
@Cifu ?Némi szakértést?

Az összes válasz ott van a japán linken!

 

[Pogány]

Nincs szükségünk olyan fejlett felderítő kapacitásra

Ennél a mondatodnál, ami sorban a második vala, akadtam ki. Lehet azt mondani, hogy ki tudjuk váltani a felsoroltakkal, de hogy ne legyen igény rá?

 

[blogen]

Ennél a mondatodnál, ami sorban a második vala, akadtam ki. Lehet azt mondani, hogy ki tudjuk váltani a felsoroltakkal, de hogy ne legyen igény rá?

Igényt mindenre lehet támasztani, de reálisan nekünk nem arra kell, hogy megismerjük a másképp megismerhetetlent, hanem arra, hogy legföljebb néha monitorozzuk. Egész más itt a szituáció, mint a nagyhatalmaknál, akik olyan elzárt országok belső területeinek titkos objektumaira akarnak rálátni, amire másképp nem tudnának.

 

[Szittya]

A helyes válasz. De dedikáltan katonai hold nem kell. Az inkább civil és állami felhasználású kvázizenit rendszer mellékesen nyújtani tudná az összes nekünk szükséges katonai funkciót, de mégse egy specifikus eszköz lenne, hanem olyasvalami, ami napi szinten használva lenne magyar vállalkozók és gazdálkodók ezrei és ezrei által. Nekünk olyan rendszer kell, aminek békeidőben leköti a kapacitását a civil piac, míg háborúban kielégíti az LPS, adatátviteli és korlátozottan a felderítési igényeinket!

igy van nem kell rá nekünk hangyapöcsén pattanást kiszúr kamerarendszer 25 féle tartományba operáló. egy a piacon elérhető bevált térképészeti kamerarendszer is megteszi. mezőgazdászok 150 szolgáltatást vehetnek igénybe világszerte amivel a termést figyelhetik.pl

 

[Szittya]

Igényt mindenre lehet támasztani, de reálisan nekünk nem arra kell, hogy megismerjük a másképp megismerhetetlent, hanem arra, hogy legföljebb néha monitorozzuk. Egész más itt a szituáció, mint a nagyhatalmaknál, akik olyan elzárt országok belső területeinek titkos objektumaira akarnak rálátni, amire másképp nem tudnának.

ja hát 3 d kép készítés műholdal valóban fölösleges.

 

[Vogon]

miért ne mi irányitanánk a müholdunkat? átállítjuk a kulcsokat és a gyártó máris nem fér hozzá. amuúgy is folyamatosan változik az ilyen rendszerek hozzáférésének kulcsa.

Nagyon nehéz úgy magyarázni valamit, hogy nem érted a hivatkozott fogalmakat, de cserébe egy specializált részmegoldást általános érvként szeretnél használni.
Ez a megjegyzés szorosan összekapcsolódik azzal a példával, amiben ez szerepelt. Azzal, hogy egy német tévé műholdját egy iskolás tanuló ritkán töri fel. De én, meg valószínűleg te sem törtél még be egyik rendszerébe sem, hogy a világot a végpusztulásra figyelmeztető felhívást tegyél közzé.
Attól még egy ilyen német cég műholdja, ami nagy fokú védelemmel rendelkezik a maga védelmére, nem kielégítő biztonsági szint MH legkritikusabb adatainak a továbbítására. Két szó miatt: német meg cég.

Nem véletlenül mondtam azt, hogy két országgal való együttműködésben maximális védelemre törekszünk, akkor az még a kevésbé elfogadhatatlan megoldás. De a legmegnyugtatóbb egy saját lenne. Még ha ott a költségek miatt szintén szükségünk lesz kompromisszumra. De ezek a kompromisszumok valószínűleg megoldható, hogy csak az USA-nak kedvezzenek és olyan államoknak, akik ránk nézve nem jelentenek így többlet kockázatot.

Végeredményben azt sem fogja senki az orrunkra kötni, ha a műholdon szerepet kapnak egynémely extra alkatrészek.

Pogány szerintem érti, hogy mit nevezek annak, hogy absztrahálni kell a képet.

A török Turksat 6A 4.5 tonnás kommunikációs műholdak mellett létezik egy 2 tonnás stratégiai műhold is, Small GEO néven, alacsony indítási költségekkel. Úgy értem, egy ekkora és osztályú Airbus műhold jó lehet a katonaság számára.

A magyar tervek ennél jóval kisebb méretekre törekednek.