Vagyis a geostac lehet egy többcélú komoly műhold is,amit ki kell egésziteni kisebb jeladókkal
Nem csak jeladókra van szükséged, de atomórákra és folyamatos földi támogatásra (a légköri állapotokat folyamatosan követni kell, és azok ismeretében korrigálni a rádiójeleket).
A Geostacionárius pálya pedig alapvetően kommunikációs és efféle célokra ideális. Földmegfigyelésre például egyáltalán nem az...
Segédműholdak mennyire használhatóak pozicionálási jeladáson kivűl másra?Mennyibe kerülne valójában egy ilyen rendszer,illetve lehetne e kettős katonai -polgári felhasználással önfentartó?Geostac ügyebár lehet közben kommunikációs és kereskedelmi műsorszoró is egyven.Segédműholdak meg gondolom felettünk lennének az eliptikus pálya földközeli szakaszában-űrmegfigyelés,elektronikai lehallgatás,lokális múholdas telefonszolgáltatás szóba jöhet?
Ahogy bicikli nem ideális eszköz a földművelésre, a traktor meg a városi közlekedésre, így a műholdak pályája is a feladatuknak megfelelően van kiképezve. Az un. tundra-pálya, amin a QZSS "segéd" műholdjai keringenek nem igazán ideálisak más célra, Földmegfigyeléshez a pálya nagy részében túl messze vannak a Földtől, kommunikációs célra pedig megint nem ideálisak a pályamozgás miatt.
Persze ettől még lehet őket ilyen célra szolgáló eszközökkel felszerelni, de használatuk kompromisszumokkal terhelt lesz.
Ha pusztán a regionális helyzetmeghatározásra szolgáló 5-7 műholdas rendszer megvalósítás költségeit nézzük, akkor az erősen függ attól kinek a segítségét veszed igénybe, avagy mennyire akarsz mindent magad megcsinálni. A műhold "alváza" (Satellite Bus, szerkezeti alap, meghajtás, energiatermelés és alapvető kommunikáció) jöhet az Airbus-tól, Lockheed Martintól, Boeing-től, de tucatnyi kisebb cég is foglalkozik modulszerű műholdgyártással. Az atomórákra van egy specializált svájci cég, az Orolia, nagyon sok kisebb (vagy saját képességgel nem bíró nagyobb) ország tőlük vásárolja az űrbéli célra szánt atomórákat. Ezeket össze kell szerelni, tesztelni, majd kell valaki, aki felviszi a megfelelő pályára egy hordozórakétával.
Ha most erős megközelítéssel ugrok neki, azt mondanám, hogy olyan 1 milliárd euro körül egy ilyen legó megoldást össze lehetne hozni (ennél olcsóbban is szvsz, de az 1 milliárdos határ már stabil, kellő biztonsági tartalékkal bíró összeg).
Ha ebből több elemet is saját fejlesztéssel és gyártással szeretnél megoldani, akkor ez a saját fejlesztésű és gyártú elemektől függ, hogy mennyiből jönne össze. Ha az indítást leszámítva mindent hazai megoldásból szeretnél megoldani (cubesat terén van már több magyar Startup is), akkor az már inkább 2-3 milliárd euro szerintem, hiszen ebbe a napelemtől kezdve a rádiókon át az atomórákig minden téren saját megoldásra lenne szükség, és relatíve minimális alapokra lehet csak építeni (ki kell a képességet fejleszteni, tudást és tapasztalatot összeszedni, akár tesztműholdakat építeni, stb.).
Utóbbihoz még hozzátenném, hogy emiatt az időtényező is megnyúlik. Egy külföldi cégek által összeépítendő legó megoldás akár pár év alatt is megvalósítható lehet. Egy, az indítójárművet nem tartalmazó, de műhold terén tisztán saját megoldás esetén alsó hangon is 8-10 évet tippelnék, ezért is jelentősen magasabbak a költségek...