Beszélgető

[enzo]

Az 50+ os forumozóknak akik még élőben láthatták. Meg persze mindenkinek aki szereti.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Azért aki 10 évesen látta, az még csak idén 50.

 

[enzo]

Kimondta, hogy az MLSZ és a magyar edzők úgy szarok ahogy vannak.
Kb amit később Szalai is.

Mondott azért mást is, pl. hogy ő nem megy a Videotonba azért, hogy válogatott legyen, meg hogy Egervári azért tesz be embereket a csapatba (Mezey utasítására), hogy el lehessen adni őket külföldre.

 

[enzo]

Mondott azért mást is, pl. hogy ő nem megy a Videotonba azért, hogy válogatott legyen, meg hogy Egervári azért tesz be embereket a csapatba (Mezey utasítására), hogy el lehessen adni őket külföldre.

Ja és az irónia, hogy aztán később Fehérvárra igazolt.

 

[Törölt tag]

Mondott azért mást is, pl. hogy ő nem megy a Videotonba azért, hogy válogatott legyen, meg hogy Egervári azért tesz be embereket a csapatba (Mezey utasítására), hogy el lehessen adni őket külföldre.

És ebből mi nem volt igaz?

 

[enzo]

És ebből mi nem volt igaz?

Valószínűleg volt benne valami.

 

[tarzaan]

Ennyi:

Európát csak Orbánnal lehet továbbépíteni, mondja Merkel utóda | Mandiner

Armin Laschet CDU-elnök egy podcastben beszélt Németország és az EU kihívásairól. Szerinte a kelet-nyugati megosztottság továbbra is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni.

mandiner.hu

"A magát reálpolitikusnak valló vesztfáliai szerint egyébként sem az a művészet a külpolitikában, hogy azokkal értessük meg magunkat, akik amúgy is egyetértenek velünk. Ha ez lenne – mondja –, Németország csak a Benelux-államokkal lenne beszélő viszonyban,

és még Közép-Európában sem találná meg a hangot minden EU-tagállammal. „Ez nehéz, de a külpolitika nehéz dolog” – véli Laschet, aki szerint inkább a hasonlóságokra kellene fókuszálni ahelyett, hogy folyton rendreutasítanánk partnereinket, például Oroszországot.

Ilyen mondatok persze bármikor elhagyhatják Angela Merkel száját is, így a Hauptstadt podcastet szerkesztő Michael Bröcker–Gordon Repinski páros rá is kérdezett, hogy akkor mégis mi a különbség Laschet és a leköszönő kancellár között.

A vesztfáliai kitérő választ adott, szerinte nem az határoz meg valakit, hogy miben különbözik Merkeltől. Kritizálta viszont a Zöldeket: Armin Laschet szerint szép és jó a párt nagyon verbális külpolitikája, de amikor majd megérkeznek a való világba, látni fogják, hogy „semmi értelme lehordani a világon minden országot, és aztán nem javasolni semmilyen megoldást”. Ott van például a migrációs válság a Földközi-tengeren: el kell fogadni, hogy ebben a kérdésben a török elnökkel kell együttműködni, hiába más a német kormány elképzelése a társadalomról vagy a demokráciáról.

Armin Laschetnél egyébként a nacionalizmus a legfontosabb vörös vonal. Mint mondja, Európa renacionalizálása elfogadhatatlan, több Európára van szükség. És akkor mi a helyzet az olyan nacionalistákkal, mint Orbán Viktor? – adódik a kérdés. A CDU elnöke szerint rengeteg munka van még az Európai Unióban. A Delet fel kell építeni az újjáépítési alap segítségével, de a kelet-nyugati megosztottság még úgy is jelen lesz a kontinensen, és ezen csak a lengyelekkel és a magyarokkal együtt lehet dolgozni. „Szükségünk van Magyarországra” – hangsúlyozza Laschet, és nem csak azért, mert a magyar fél bármikor megvétózhat bármit az Európai Unióban."

A kancellárjelölt szerint igenis változás kell az egyhangúság kérdésében, ha az Európai Unió aktívan szeretne fellépni a jövő kulcskérdéseiben. Ide tartoznak a pénzügyek is. „Németország a legnagyobb nettó befizető, az is marad”, szükség esetén növeli is befizetéseit, így nem hagyhatja, hogy felülbírálják az akaratát.

A költségvetési politikában a kisebbség nem bírálhatja felül a fizető többség akaratát”
– jelentette ki határozottan.


Szükségük van Magyarországra, de csak csicskaként.

 

[Pogány]

Ne haragudj, de ez a jovo. En 10+ eve irtam egy cikket (idekinn, angolul) arrol, hogy a jovoben megszunnek a regi klasszikus osztalyok es minden, amit automatizalni lehet, annak annyi. 100+ munkakort szamoltam mar akkor ossze, ami halalra volt itelve - koztuk a sofort az elsok kozott.
Ami marad az az investo class (csucs), a technology class (egy szeles reteg, aki mukodteti a rendszert - en remelem ,megmaradok a tetejen, ahol vagyok es a gyerekeim is itt indulnak, hacsak nem sikerul az investor classba bekerulnom), aztan semmi mas, mint a service class, akik vezetik a taxit, intezik a laundryt, takaritjak a lakast stb. Kozte par niche class, restareuatur, kepzomuveszek, tanarok stb. Undorito, igen, de ez jon ideat. Minden komolyabb production Azsiaban lesz. Megszunik a regi class warfare, minden ilyen toke- ill hasznossag-alapon megy majd.
Kis kulonbseggel ma is ezt gondolom.

Engem leginkább az érdekel, hogY miért csináljuk. Filmek százait csináltuk már szerintem arról, mekkora fostalicska lesz egy ilyen világ, ahol egy rakás senkiházi vágyait még durvábban kiszolgálja egy kis rész szánalmas kis előnyökért, míg a többi rabszolga a totális szinten, jószerével a szabadulás lehetősége nélkül. Szeret az emberiség rabszolga lenni, illúziókban hinni, meghunyászkodni, vagy csak ennyire gyáva? Csak azért érdekel ez, mert érthetetlen a számomra, ahogy saját magukat kötik gúzsba a fejlődés jelszavával, pedig nem ők fejlődnek hanem a tárgyaik. Lehet az egy atomerőmű, vagy egy hadihajó, bármilyen komplex, előrébb helyezik mint az emberi lényt, pedig csak tárgy. Egy kamerának több jogot adnak adott esetben mint egy emberi lények, pedig csak egy tárgy. És jól meghivatkozzák, hogy az emberekért. Lesújtó.

 

[gergo55]

Helyzetkép egy TMMG-s gazdaságból:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[phaidros]

Dehogyis. Ezek teljesen normális folyamatok. A gépesítés sokkal jövedelmezőbbé tette a nagyipari állattartást, emiatt sokkal olcsóbbá válhatott a termék. Nagyon kevesen hajlandóak azt kifizetni, hogy valaki pár állaton szeretné realizálni a megélhetését. Ugyanígy nyugaton, de az egész világon, a pár darabos állattartás eltűnőben van. Persze lehet találni erre szakosodott családi vállalkozásokat, akiket eltart a néhány fine dining, organic fodd őrült, de ezek száma igen alacsony és nagyon kiélezett versenyben kell talpon maradniuk.
Egyébként nyugodtan olvass utána akár a magyar akár külföldi étkezési szokások változásának és azt fogod találni, hogy a nagyipari gazdálkodás miatt sokkal elérhetőbb árúvá váló hús fogyasztása nagyon durván megugrott a huszadik században. Mi magyarok is kétszer annyi húst fogyasztunk átlagban, mint a második világháború előtt, olyan országokban, ahol nem tartott ki a félfeudális rendszer a hatvanas évekig, ott már inkább triplázásnál tartanak.

Igen ám, de nem mindegy, hogy mennyit is kell befektetni, mert ez egy ördögi körforgás, illetve nehéz megtalálni a gazdasági optimumot. Mert lehet, hogy nagyobb darabszámban tartod a jószágot, de ahhoz több építmény kell, több és nagyobb gép stb. Tehát nem feltétlen van egyenes arányban a dolog.
Másrészt meg érdekes lenne ha levennénk a támogatásokat, (pl. gázolajár) torzító hatását.
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy mire egy nagyüzemi húsárú a bevásárlóközponton, vagy a "bóton" keresztül visszajut a falura, a; hogy tud olcsóbb lenni, mint ha helyben nevelnék és vágnák/árulnák; b; mennyivel nagyobb a környezeti lábnyoma a folyamatos szállításnak.

Régebben valóban kevesebb volt a hús. De kell ennyi húst enni, mint most? Ugyan olyan volt a beltartalmi értéke? Mennyiség kontra minőség?

Mondjuk meg is szunt az alultaplaltsag, ami viszont a Horthy alatti felfeudalis vilagban a legszegenyebb retegek kozott (napszamosok, melosok, ipari proletariatus stb) igencsak gyakori volt.

Tévedés; nem, nem szűnt meg. Nem feltétlen az az alultápláltság, hogy az ember bordája kilátszik.

- Házipatika

www.hazipatika.com

"Akár kövéren is lehetsz alultáplált, miközben tömöd magad, szervezeted mégis éhezik - ezt üzenik hazai és nemzetközi táplálkozáskutatók.
Szó szerint akár éhen is lehet halni a gyorséttermi ételektől, rágcsálnivalóktól - állítják brit kutatók, akik arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt öt évben 44 százalékkal nőtt az alultáplált emberek száma a szigetországban. [2007-es cikk] A szakemberek szerint a helyzet gyakran már az afrikai éhezők fizikai állapotát tükrözi, az emberek szervezetéből alapvető vitaminok és ásványi anyagok hiányoznak. Az alultápláltság akár halálos is lehet, a hajhullástól kezdve az izomgyengeségen és az állandó éhségérzeten át a letargiáig, bármit okozhat a hiány. A gyorséttermi ételek magas zsír- és cukortartalmuk miatt nemcsak elhízáshoz vezethetnek, hanem súlyos problémákat okozhatnak alacsony vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt. "Az alultápláltság nyomán kiszolgáltatottabbak leszünk a betegségeknek" - jelentette ki Dr. Mike Stroud, a Southampton-i Egyetem szakértője. Az emberek 75 százalékánál a problémát nem veszik időben észre.
Magyarországon sem jobb a helyzet: még ha a lakosság többsége egyelőre nem gyorsétterem-függő is, más módon bombázzuk "üres kalóriákkal" a szervezetünket. A lakosság jelentős részénél az étrendjében valamilyen vitamin, ásványi anyag alig található - mondja Zajkás Gábor , az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet helyettes vezetője.
- Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, élelmi rostok, növényi védőanyagok kellenek ahhoz, hogy a szervezet életképes maradjon. A reklámok tévesen biztatnak arra, hogy egyetlen csokoládészeletből megkapjuk a szükséges energiát, vagy az óriáshamburgerek is minden eddiginél nagyobb jóllakottságot ígérnek, ezekkel a kalóriákkal kellene ugyanis a leginkább csínján bánni - mondja a szakember egy kutatásra hivatkozva, miszerint a reklámok 95 százaléka éppen azokat a termékeket célozza, amelyekből a legkevesebbet szabadna fogyasztanunk."

 

[phaidros]

Helyzetkép egy TMMG-s gazdaságból:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Szimpatikus a dolog, de nem túl meggyőző. Vegyszerhasználatról meg szó sem esett még.
Azt sem értem, hogy egy homokos talajon miért kell elsődlegesen napraforgó-búza-kukorica termesztésre törekedni?

 

[papi]

Igen ám, de nem mindegy, hogy mennyit is kell befektetni, mert ez egy ördögi körforgás, illetve nehéz megtalálni a gazdasági optimumot. Mert lehet, hogy nagyobb darabszámban tartod a jószágot, de ahhoz több építmény kell, több és nagyobb gép stb. Tehát nem feltétlen van egyenes arányban a dolog.
Másrészt meg érdekes lenne ha levennénk a támogatásokat, (pl. gázolajár) torzító hatását.
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy mire egy nagyüzemi húsárú a bevásárlóközponton, vagy a "bóton" keresztül visszajut a falura, a; hogy tud olcsóbb lenni, mint ha helyben nevelnék és vágnák/árulnák; b; mennyivel nagyobb a környezeti lábnyoma a folyamatos szállításnak.

Igen, a mezőgazdaság is olyan, mint egy gyár. Ahhoz, hogy egy biztos megélhetést adjon bele kell tenni nagyon sok pénzt.

Helyben árulás. 2 lehetőség van, vagy kevés állat és drága hús, vagy sok állat és olcsó hús, amiben viszont könnyen benne lehet az is, hogy nem tudják értékesíteni e hús jelentős részét, mert helyben nincs akkora mennyiségre kereslet.

 

[phaidros]

Igen, a mezőgazdaság is olyan, mint egy gyár. Ahhoz, hogy egy biztos megélhetést adjon bele kell tenni nagyon sok pénzt.

Helyben árulás. 2 lehetőség van, vagy kevés állat és drága hús, vagy sok állat és olcsó hús, amiben viszont könnyen benne lehet az is, hogy nem tudják értékesíteni e hús jelentős részét, mert helyben nincs akkora mennyiségre kereslet.

A helybent nem úgy értettem, hogy egy 300 fős faluban mérjenek szét heti egy bikát, meg csak a lokális értékesítésre kell ráállni. De nyilván ki lehet számolni, hogy egy 5-10 ezer fős település már milyen mértékű élelmiszer-felvásárló és ennek milyen régiós hatásai lehetnek.

Szerintem nem feltétlen kell teljesülnie és nem is valósul meg, hogy kevés állat drága hús. Minél kevesebbe kerül, amit beleraksz, annál több, amit kivehetsz. Ez nem törvényszerűen a nagy létszámnál valósul meg.

 

[Blitz97]

Szerintem nem feltétlen kell teljesülnie és nem is valósul meg, hogy kevés állat drága hús. Minél kevesebbe kerül, amit beleraksz, annál több, amit kivehetsz. Ez nem törvényszerűen a nagy létszámnál valósul meg.

Felénk sajnos nagyon erre mennek a dolgok. Pont mostanában szörnyülködtem magamban egy sort, mert most realizáltam, hogy tavaly tavaszhoz képest 60-120%-kal emelkedtek egyes takarmányok árai. És hát szerintem egy lélektani határ után senkinek sem mindegy, hogy mennyiért állít elő egységnyi mennyiségű húst/tojást/stb. Ha nem számítom bele a munkám, akkor nekem még megéri a háztáji állattartás, de ha jövőre megint ugrunk egy 70-80%-ot, akkor már végképp értelmetlen lesz.

 

[phaidros]

Felénk sajnos nagyon erre mennek a dolgok. Pont mostanában szörnyülködtem magamban egy sort, mert most realizáltam, hogy tavaly tavaszhoz képest 60-120%-kal emelkedtek egyes takarmányok árai. És hát szerintem egy lélektani határ után senkinek sem mindegy, hogy mennyiért állít elő egységnyi mennyiségű húst/tojást/stb. Ha nem számítom bele a munkám, akkor nekem még megéri a háztáji állattartás, de ha jövőre megint ugrunk egy 70-80%-ot, akkor már végképp értelmetlen lesz.

Én nagyon keveset és rendszertelenül veszek takarmányt, megtermelem (termeltetem magamnak), viszonylag sok szálas takarmányt tudok ingyen beszerezni, de mivel most kellett vennem így vagy nagy mennyiség, vagy más miatt tudtam olcsón lucernaszénát venni. Ezek terén nem éreztem áremelkedést.
Nekem ami probléma, hogy nem vagyok támogatásra jogosult (így persze, hogy nem úgy jön ki a matek, mint ha lenne); vagy az emberi hülyeség, hogy huszonötször kell szólni, hogy aztán csak ne érjen ide az ember akár bérmunkában, akár vásárolni.
De nem is gondolom úgy, hogy feltétlen mondjuk a legolcsóbb tömegáruval és a 6 hét alatt készre nevelt bloiler csirkével vagy ketreces tojásgyárral kell a minőséget egy polcra, egy árkategóriába rakni.

Én azt számoltam ki pár éve, hogy tulajdonképen már a kolbász értéke kihozta nullára a disznótartást -és nyilván nem csak az lett a röfiből. De ha van néhány tyúk, nyúl, néhány birka, legalább saját fogyasztásra, az arra fordított energia és költség is elég alacsonyan van.

 

[Törölt tag]

Felénk sajnos nagyon erre mennek a dolgok. Pont mostanában szörnyülködtem magamban egy sort, mert most realizáltam, hogy tavaly tavaszhoz képest 60-120%-kal emelkedtek egyes takarmányok árai. És hát szerintem egy lélektani határ után senkinek sem mindegy, hogy mennyiért állít elő egységnyi mennyiségű húst/tojást/stb. Ha nem számítom bele a munkám, akkor nekem még megéri a háztáji állattartás, de ha jövőre megint ugrunk egy 70-80%-ot, akkor már végképp értelmetlen lesz.

Közben megy a süket duma, hogy a bioüzemanyagé a jövő.
Csak enni ne kelljen közben, mert a sok sötétzöld elfelejti, hogy azt valahol meg is kell termelni elvéve a helyet más növényektől.

 

[Blitz97]

Én nagyon keveset és rendszertelenül veszek takarmányt, megtermelem (termeltetem magamnak), viszonylag sok szálas takarmányt tudok ingyen beszerezni, de mivel most kellett vennem így vagy nagy mennyiség, vagy más miatt tudtam olcsón lucernaszénát venni. Ezek terén nem éreztem áremelkedést.
Nekem ami probléma, hogy nem vagyok támogatásra jogosult (így persze, hogy nem úgy jön ki a matek, mint ha lenne); vagy az emberi hülyeség, hogy huszonötször kell szólni, hogy aztán csak ne érjen ide az ember akár bérmunkában, akár vásárolni.
De nem is gondolom úgy, hogy feltétlen mondjuk a legolcsóbb tömegáruval és a 6 hét alatt készre nevelt bloiler csirkével vagy ketreces tojásgyárral kell a minőséget egy polcra, egy árkategóriába rakni.

Én azt számoltam ki pár éve, hogy tulajdonképen már a kolbász értéke kihozta nullára a disznótartást -és nyilván nem csak az lett a röfiből. De ha van néhány tyúk, nyúl, néhány birka, legalább saját fogyasztásra, az arra fordított energia és költség is elég alacsonyan van.

Nekem sajnos nincs lehetőségem megtermelni magamnak a takarmányt, így kénytelen vagyok vásárolni az állataimnak. Amit lehet, azt helyi termelőtől veszem meg, de ez kimerül a tritikáléban és az árpában. Minden egyebet (napraforgó, zab, kukorica) kereskedőtől tudom megvenni. Lucernát rendszerint kockabálában szoktam venni, az konkrétan 108%-kal drágább, mint 1,5 éve. Ugyanazoktól veszem 20 éve. De már jelezték, hogy valószínűleg hamarosan újabb emelkedés lesz. Tudnék olcsóbban is venni, de az meg vastag, durva szárú, kevésbé értékes takarmány. Éppen ezért eldöntöttem, hogy a nyúltartást ősszel befejezem, mert így már végképp nem éri meg. A helyüket átalakítva inkább gazdasági és jumbo fürjekre állok át tavasztól. Aztán majd meglátjuk.
Félre ne érts, én korántsem tekintem azonos szintnek a boltit és a saját magam által termelt "árut". Sőt... Amíg van rá lehetőségem, addig fogok is állatokat tartani, lefgeljebb a fajösszetétel fog megváltozni. Csak hát nem mindegy azért, hogy a boltihoz képest olcsóbb, kicsit drágább vagy 3-szoros áron hozom ki a végterméket. Egyelőre az első kettőt érem el, bízom benne, hogy itt megáll a takarmány áremelkedés.

Közben megy a süket duma, hogy a bioüzemanyagé a jövő.
Csak enni ne kelljen közben, mert a sok sötétzöld elfelejti, hogy azt valahol meg is kell termelni elvéve a helyet más növényektől.

Alapvetően most nem ezért van egy általános áremelkedés, sokkal inkább azért mert tavaly több okból kifolyólag megugrott Kína gabonaigénye, így amit csak tudtak felvásároltak.
Amúgy én maximálisan támogatom a bioüzemanyagokat. Nem feltétlen van szükség tiszta gabonára (leginkább kukoricára) hozzá, egyéb biomasszából is szintetizálható bioetanol.

 

[phaidros]

Nekem sajnos nincs lehetőségem megtermelni magamnak a takarmányt, így kénytelen vagyok vásárolni az állataimnak. Amit lehet, azt helyi termelőtől veszem meg, de ez kimerül a tritikáléban és az árpában. Minden egyebet (napraforgó, zab, kukorica) kereskedőtől tudom megvenni. Lucernát rendszerint kockabálában szoktam venni, az konkrétan 108%-kal drágább, mint 1,5 éve. Ugyanazoktól veszem 20 éve. De már jelezték, hogy valószínűleg hamarosan újabb emelkedés lesz. Tudnék olcsóbban is venni, de az meg vastag, durva szárú, kevésbé értékes takarmány. Éppen ezért eldöntöttem, hogy a nyúltartást ősszel befejezem, mert így már végképp nem éri meg. A helyüket átalakítva inkább gazdasági és jumbo fürjekre állok át tavasztól. Aztán majd meglátjuk.
Félre ne érts, én korántsem tekintem azonos szintnek a boltit és a saját magam által termelt "árut". Sőt... Amíg van rá lehetőségem, addig fogok is állatokat tartani, lefgeljebb a fajösszetétel fog megváltozni. Csak hát nem mindegy azért, hogy a boltihoz képest olcsóbb, kicsit drágább vagy 3-szoros áron hozom ki a végterméket. Egyelőre az első kettőt érem el, bízom benne, hogy itt megáll a takarmány áremelkedés.

Igen, a lehetőségek és a környezet nagyban befolyásolja a költségvetéseket. Én javarészt olyan kerteket fogtam fel, amit más nem művelne, ez az alap, erre jönnek az egyebek, meg a saját porták.

Nekünk két generációban voltak nyulak, nagyapámnak és apámnak. Kb. százas nagyságrendben. Sokszor az volt a hó végén, amihez hozzá lehetett nyúlni -aztán tönkretették a felvásárlást, abbahagytuk a francba.

 

[Blitz97]

Igen, a lehetőségek és a környezet nagyban befolyásolja a költségvetéseket. Én javarészt olyan kerteket fogtam fel, amit más nem művelne, ez az alap, erre jönnek az egyebek, meg a saját porták.

Nekünk két generációban voltak nyulak, nagyapámnak és apámnak. Kb. százas nagyságrendben. Sokszor az volt a hó végén, amihez hozzá lehetett nyúlni -aztán tönkretették a felvásárlást, abbahagytuk a francba.

A dédnagyszüleim és nagyszüleim a csúcson 2-300 nyulat tartottak, egy évben volt 4-5 alom anyánként. Amíg volt normális felvásárlás, addig arany életük volt belőlük. Utána már csak 3-4 anyát tartottunk, ami pont annyi húst hozott, amit a család elfogyasztott. És most ezt fogom majd megszüntetni. A fürj sokkal termelékenyebbnek ígérkezik, kíváncsi vagyok, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

 

[Törölt tag]

Szerintem ez többről szol,mint hogy Ilja hány votkát ivott.

Na szóval ha meglesed az oroszokat, hamar megjelennek a dolgok. Nagylelkűek, barátságosak, segítőkészek, és pont ebből következően hajlamosak az uram bátyám viszonyra, illetve nem észrevenni a gányolást.
Mert minden tulajdonságnak ára van.
A német precizitásnak is, az angol hidegvérnek is, a déliek sziesztanizmusának is.
Az orosz munkás egyszerűen megcsinálja ahogy megcsinálja, de mert a munkafelügyelő nem akar neki rosszat, hát nem szól, hogy amúgy lukas a lada alja. (Megjegyzem ez nálunk is jellemző)
Ez amúgy ha komolyan diktatúra van, márpedig mind a cár mind a főtitkárok keményen nyomták az ipart ebben azt eredményezi, hogy sokkal kevésbé derülnek ki ezek.
És még egy csomó egyéb. Én egyébiránt nagyon bírom őket, de a lelkükbe van kódolva ez a dolog. Aztán lehet szarul írtam le, meg nyugodtan lehet vitatkozni. Ezek csak gondolatok.

 

[Negan]

Na szóval ha meglesed az oroszokat, hamar megjelennek a dolgok. Nagylelkűek, barátságosak, segítőkészek, és pont ebből következően hajlamosak az uram bátyám viszonyra, illetve nem észrevenni a gányolást.
Mert minden tulajdonságnak ára van.
A német precizitásnak is, az angol hidegvérnek is, a déliek sziesztanizmusának is.
Az orosz munkás egyszerűen megcsinálja ahogy megcsinálja, de mert a munkafelügyelő nem akar neki rosszat, hát nem szól, hogy amúgy lukas a lada alja. (Megjegyzem ez nálunk is jellemző)
Ez amúgy ha komolyan diktatúra van, márpedig mind a cár mind a főtitkárok keményen nyomták az ipart ebben azt eredményezi, hogy sokkal kevésbé derülnek ki ezek.
És még egy csomó egyéb. Én egyébiránt nagyon bírom őket, de a lelkükbe van kódolva ez a dolog. Aztán lehet szarul írtam le, meg nyugodtan lehet vitatkozni. Ezek csak gondolatok.

Speciel van orosz kollégám,nem is egy.Nagyon is képesek preciz munkra.
Déliek is tudnak dolgozni,ha muszály-és szieszta időben arrafelé 40+ fok van a napon,próbáljon meg valaki kapálni a földeken.Ott döglik meg.Angolok sokkal szabálybuzibbak,mint a németek,és irgalmatlanul be tudnak rugni.Francia kisember meg egyáltalán nem egy fellengzős beképzelt fax-sőt,kifejezetten segitőkész és barátságos.
Sztereotipiáknak ugyan van alapjuk,de azért csak sztereotipiák.